Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-28 / 17. szám

Budapest, 1937 április 28. Független Budapest 3 Figyelem! £SLrfh*i Óvatosabbak hashajtónak a tisztán természetes, ismert összetételű Igmándi keserűvizet használják. Kapható kis- és nagyüvegben. y$r HÉ A „Két oroszlán“ Soha nem gondolt volna rá senki, hogy mi lesz ebhői a »K ét or o s zIá n«-ból ott a Ráday ucca és a Kálvin tér sarkán, ahova bozontos fejükkel, méla, puszta után sóvárgó tekintetükkel csalogatták a szomjas és hüs italra szomjazó jámbor polgárokat egy-egy pohár borra vagy sörre, hogy a kocsma is, a ház is, egyszer csak a harmóniák és kantáték szülő­otthonává váljék, ahol nem a bor, nem a sör fogja többé hevíteni a lelkeket, hanem az a lelki nektár, amit a zene bóditó művészete jelent az embereknek és az emberiségnek. Az bizonyos, hogy sok gondot okozott a főváros­nak ez a »Két oroszlán«. Az alatt a kétszáz év alatt, míg a főváros intézi sorsát, mint boldog tulaj­donos, bizony elég változatos pályát futott be, ami kiadna egy érdekes köztörténeti regényt is, ha az embereknek volna ma kedvük és türelmük ilyesmivel foglalkozni. De hogy mégis fel kell figyelnünk rá, azt Felkap Ferenc tanácsnoknak köszönhetjük, aki, mint a Budapest székesfővárosi felsőbb zene­iskola huszonötéves jubileumi ünnep­ségének szónoka, elmondotta a zene iránt érdeklődő s a Vigadó nagytermét zsúfolásig megtöltő- közönség­nek, hogyan is lett a »K ét o ro szid n«-ból a buda­pesti zeneoktatásnak virágzó telepe. 1911-ben az ódon házban nyílt meg a főváros zenetanfolyamainak köz- pontja, majd megnyílnak a középfokú zene­tanfolyamok, hogy később a Felső zeneiskola is itt kapjon fedelet. Ennek az idén van éppen negyedszázados fordu­lója. A zene örök halhatatlanságában nem sok idő, sőt egyáltalán néni is idő. Egyetlen rövid rezdülés az örökkévalóság hárfahúrjain csupán. És mégis .. . Számunkra, rövidéletű embereknek, mégis csak egy útjelző állomás, ahol érdemes — ha csak rövid, pillanatra is —• megállanunk és felfigyelnünk, külö­nösen, ha a cicerone szerepét Felkap Ferenc tölti be, hogy néhány jellegzetes mondattal ismertesse előttünk, hogyan születik meg egy férfi akaratából és megértéséből egy intézményünk, aminek a mun­kája olyan csodálatosan gazdag szüretelést hozott már eddig is és hoz még a jövőben is a magyar zene­kultúrának. Ez a férfi a régi Budapest naggyátevője és meg- építője: B ár c z y I s t v á n. A polgármester sokalta a rideg köveket Budapesten, hát a szántó-vető ember pazarló mozdulatával teleszórta ezt \a várost szép­ségekkel és állandóan pompázó gazdagsággal, aminek az áldásait évtizedek múltán is élvezhetjük. Így születtek nagyszerű iskolák és kultúrintéz­mények Bárczy István költekezéséből, olyanok melyeknek ma is csodájára járnak a külföldiek. Így változik át a »Két oroszlán« is a magyar zene­kultúra olyan fedezékévé, ahonnan rajzóitok a zene­kultúra hivatott propagálói — miután Bárczy István áldozatkész politikájához egy másik hivatott magyar léleknek: K ac s óh Pongrácnak a zsenije megalkotja a munka és a terv olyan platformját, amit Bárczy István is elfogadott s amit az élet is igazolt. Ez az együttműködés tette lehetővé,-hogy a pol­gári iskolákba bevezették a zenetanítást s ha az első évben csak huszonöt iskolába is, de ma már min- denikben tanítják a zenét s az első év 686 tanulója ma 1600-on felüli tanulót jelent. A siker nagy, szinte meglepetésszerű és váratlan. Bárczy István boldogsága nem ismer határt. Hogyne volna boldog, mikor rajongva szeretett fővárosának kultúr élete ilyen nemes virágokat fakaszt, amit csak terebélyesít és kiszélesít a zeneoktatás igazi apos­tolának, Sztojanovics Jenőnek a lelkes és fana­tikus munkássága, ami csak fokozódik a Kacsóh Pongrác tragikusan korai halála után. Mindez a mozifilm pergő és szemléltető vetítése­képpen ott rajzolódik a Vigadó ünneplő sokasága előtt, hogy míg egyrészt hála ébredjen azokkal szem­ben, akiknek munltája a magyar zene fejlődésének ilyen széles alapot teremtett s azoknak, akik ezt a kultúrmunkát megértve, méltányolva, a veteti nemes palántát nem engedik elsorvadni, hanem annak mű­velését, fejlesztését szinte magától értetődően — ma­gukra nézve is kötelességnek fogadták el. így találkozik össze Felkay Ferenc előadásában a múlt érdeme a. jelen kötelességteljesítésével s így nyer elégtételt az igazság, amikor ennek az igazság­nak megfelelően odanyujtják az elismerés pálmaágát Bárczy István felé, aki az igazi »nagy« .Budapest alapjait oly sikeresen fektette le, hogy a Szendy Ká­roly ok is sikeresen továbbmunkálkodhassanak rajta. Hisszük, hogy a huszonötéves forduló csak új siker állomások felé vezeti Budapest felsőbb zeneisko­láját. Nemcsak önmagának, de nagynevű alapítójá­nak is tartozik ezzel. 7s. J. Meghiúsult egy üzleti magánvállalkozás, amely szövetkezetbe akarta tömöríteni a főváros tisztviselőit A polgármester erélyes állásfoglalása visszavonulásra késztette a vállalkozókat A kereskedelmi köröket hosszabb idő óta izga­lomban tartják azok a különböző szövetkezeti ala­kulatok, amelyek a maguk számára igyekeznek le­foglalni és biztosítani a köztisztviselőtársadalom vá­sárlóerejét. Csak nemrég zajlott le az ismert bonyo­dalom a Beszkárt-alkálmazották vásárlószövetkezetbe tömörülése körül, melynek élét sikerült letompítani és a kereskedelem érdekét idejében megvédeni. A napokban azután a fővárosi tisztviselők összességét érdeklő szövetkezetalakítási kísérlet terve került nyil­vánosságra. A főváros vezetőségének magatartásán azonban ■ez a kísérlet gyökerében meghiúsult. A szóbanforgó vállalkozás a »Dunamenti Gazda­sági Szövetkezet« címet viselte és több előkelőség szerepelt az alapítók névsorában. A szövetkezet ve­zetői az elmúlt napokban beadványt intéztek a pol­gármesterhez és támogatását kérték ahhoz, bogy a városi tisztviselők a szövetkezeti tagok sorába be­lépjenek és kötelezhessék magukat, hogy vásárlásai­kat a jövőben e szövetkezet keretében eszközlik. A beadvány ismertette a szövetkezet szervezetét és a vásárlás lebonyolításának elgondolását. Esze­rint a vállalkozás a tagok minden irányú szükség­lete tekintetében beszerzési közösséget létesít, meg­szerzi részükre a közös árubeszerzés előnyeit az ugyancsak beszervezett és minden igény kielégíté­sére alkalmas kereskedők és iparosok üzleteiben. A szövetkezet keretében takarékossági és liitelegylet is létesült volna, mely célul tűzte ki, hogy előuyüs készpénzkölcisönöket, adósságrendező ,\és (konverziós lehetőségeket biztosítson a tagoknak. A szövetkezet cégét is meg’ akarta változtatni és a fővárosi tiszt­viselők bekapcsolása esetén »Székesfővárosi Alkal­mazottak Gazdasági Szövetkezete« cím alatt folytatta volna működését. Elgondolásuk szerint a tagok 1—2 pengős üzletrészeket jegyeztek volna, a pénzkeze­lést és a bankári teendőket pedig a Községi Taka­rékpénztárra akarták bízni. Szendy Károly polgármester a maga részéről elhatározta az üzleti vállalkozás erkölcsi tá­mogatását azzal, hogy a tisztviselők ott vá­sároljanak, ahol nekik jólesik. Erre a szövetkezet alapítói a FANSz-hm, mint a fővárosi tisztviselők érdekképviseletéhez fordultak, onnan remélve ügyük kedvező elintézését. A FANSz igazgatótanácsának multheti ülésére ki is tűzték tárgyalásra a szövetkezet beadványát, de előrelát­ható volt, hogy az ügy ott sem remélhet kedvező döntést. Már az előzetes hangulatból is megállapít­ható volt, hogy a fővárosi tisztviselői kart nem le­het ilyen üzleti vállalkozás céljaira tömöríteni és ezt a hangulatot látva, maguk a szövetkezet vezetői is jobbnak látták idejében visszavonulni, Még mi­előtt a MANSz igazgatótanácsában tárgyalásra ke­rült volna az ügy, beadványukat visszavonták és így a hiábavalónak indult kísérlet megérdemelt sor­sára jutott. A taxivállalatok az alapdijnak 65 fillérről 80 fillérre való emelését kérik Az ugródijtételek változatlanok maradnak A taxivállalatok áremelésre készülnek. Úgy a szürke-, mint a kéktaxiérdekeltség között be­ható tárgyalások folynak a tarifaemelési kísérlet sikere érdekében. E héten nyújtják be a polgármes- i temek a vállalatok közös beadványukat, melyben a közismert drágasági okokra hivatkozva a tarifa fel­emelésének engedélyezését kérik. Csupán az alapdíj felemelésére gondolnak, az ugródíjtételeket változatlanul hagynák. Jelenleg 65 fillér úgy a kis-, mint a nagykocsiknál | az alaptarifa, ezt akarják a vállalatok 80 fillérre j felemeltetni. Minden fuvar tehát 15 fillérrel lenne drá- J gább, mint ezidőszerint. A taxisok szerint az utazó- közönség ezt az emelést, lamely átlagosan a rövid utaknál sem tenne ki 10 százalékot, a hosszabb utak­nál csak 2—3 százalékot jelent, minden nagyobb meg­terhelés nélkül elviselné, míg a taxiérdekeltségeknek a fuvaronkinti 15 filléres bevételi többlet legalább részben nyújtana fedezetet az üzemanyagok, munka­bérek, fenntartási költségek és egyéb rezsitételeknél mutatkozó drágulásra. A taxisok beadványát a polgármester az illeté­kes bizottságok elé {fogja terjeszteni, ahonnan a kor­mány hatóságokhoz kerül fel az ügy, mert végső fokon a kereskedelmi miniszter dönt a közlekedési tarifák dolgában. KARDOS JENOgTte rendező, Központi fűtés, vízveze- téK és csatornázási vállalata Budapest, VI., Ó ucca 31. Tel.: 1-179-05 A főváros tehetetlen az olajkartellel szemben Az olajdiktátorok megint tíz százalékkal emelik a tavalyi árakat Beszámoltunk legutóbb az útolajozási pályázat | eredményéről. Ügy látszott, hogy ez a versenytár- j gyalás sima lefolyású lesz, de a minden évben megismétlődő bonyodalmak ezúttal sem maradtak el. Nemcsak az árakkal nincs megelégedve a főváros, hanem maguk az ajánlatok sem voltak rendben, j úgyhogy — ha valami váratlan fordulat nem jön közbe — ismét új pályázat kiírására kerül sor. A beérkezett ajánlatok közül ugyanis csak kettő volt szabályos: a Magyar Petróleumipar pályázata és a Schwartz Rudolf és Tsa cég ajánlata. A többi cégek ajánlatainál mindeinütt valami szabálytalan­ság volt fellelhető. Egyesek nem írták alá az aján­lati feltételeket, mások, elmulasztották a cégszerű aláírást, többen pedig nem csatoltak a pályázathoz szabályszerű cégkivonatot. Miután a versenytárgya­lási ajánlatokat a Közszállítási -Szabályzat összes rendelikezéseinek figyelembevételével a legszigorúb­ban kell vizsgálni és egyetlen kellék hiánya már szabálytalanná teszi a pályázatot: ezek a mulasztások a szóbanforgó ö-lajozási ajánlatokat is szabályta­lanokká minősítik. Különben is, az árajánlatok átlag 10 százalékkal voltak drágábbak a tavalyiaknál és miután az idei költségvetésben a több kiadásra fedezet nincs, a főváros semmiféle drágulást nem hajlandó akceptálni. A Ikct szabályszerű pályázatban a Magyar Petróleum­ipar a tavalyi 22.75 filléres egységárat ajánlja, do mindössze 100.000 négyzetméter olaj'ozására vállal­kozik. A másik szabályos ajánlatban a Schwurt.« Rudolf és Tsa cég hajlandó a teljes 510.000 négyzet- méternyi úttest piormemtesítésére, de egység’ára 25.20 fillér. A polgármester intézkedésére a Köztisztasági Hivatal tárgyalásokat kezdett a Schwartz Rudolf és Tsa céggel aziránt, hogy vállalja el az olajozást a tavalyi egységáron. A cég eleinte erről hallani sem akart, de később új tárgyalások kezdődtek, melyek­nek befejezése e hét közepére várható. Amennyiben a tárgyalások eredménnyel járnak, úgy a tavalyi egységáron kiadják a rendelést -és az amúgy is kartelben lévő cégek feloszthat­ják egymás között az olajszállítást. Ha viszont nem fogadják el a tavalyi egységárat, úgy a Köztisztasági Hivatal csak 100.000 négyzet- méter olajozást ad vállalatba a Magyar Petróleum- iparnak, a további szükséges ellátásra pedig újabb versenytárgyalást ír ki. Ez azért szükséges, hogy az új versenytárgyaláson a cégek szabályszerűen pá­lyázhassanak, miután a szállítási feltételek értelmé­ben a szabálytalanul pályázókkal tárgyalásokba sem lehet bocsátkozni. A főváros s-zeretné mielőbb befejezni az olajo- zási ügyet, nehogy megint ejőálljom a tavalyi hely­zet, amikor csak a nyár derekán kezdhetnék meg a pormentesítést, amikor a lakosság már teleszívta magát porral. vfaue" CSILLÁRT VÖGELN. L Vétel esetén a fizetett bérleti díjat beszámítjuk VIII, Mária Terézia lér 3. IV, Károly körút 28. (Városháza)

Next

/
Thumbnails
Contents