Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-21 / 16. szám
4 Független Budapest Budapest, 1937 április 21. A Kis=Rókusi sürg főváros az épületet május elsején feltétlenül kiüríti Év&k óta a lerombolás veszélye fenyegeti a Rákóczi úti Kis-Eókus épületét. Egy időben ez az elhatározás már a legkomolyabb formában nyilvánult meg. A főváros felmondott az- összes bérlőknek, árverést hirdetett a telek eladására. Az ingatlan értékesítése azonban nem sikerült és így a bérlőket sem költöztették ki az ócska házból. Többször meghosszabbították a felmondási határidőt és az utolsó terminus most május 1-én jár le. Ezt a felmondást mindeddig nem vonták vissza és a bérlők egy hét múlva kénytelenek lennének az üzletekből eltávozni. Eddig azonban egyáltalán nem mutatnak hajlandóságot a kiköltözködésre, mert bíznak abban, hogy úgy mint éddiig, most is sikerül a felmondást hatálytalanítani, illetve kitolni. A bérlők Usetty Bélát kérték fel, járjon el érdekükben a polgármesternél és kérje fel a főváros vezetőségét, hogy mindaddig, amíg a Kis-Eókus sorsa végleg el nem dől, a bérlőket és lakókat ne távolítsák el onnan. Értesülésünk szerint ennek az intervenciónak most már kevés kilátása van a sikerre. A főváros ugyanis elhatározta, hogy a Kis-Rókust május 1-én feltétlenül kiüríti, mert csak így tudja előmozdítani az ingatlan sornak;, senki sem tartja sürgősnek a Kis-Eókus ügyének végi ege« rendezését. Ezért a főváros vezetősége úgy határozott, hogy május 1-én a bérlőket az érvényes felmondás alapján visszavonhatatlanul kilakoltatja és az épületet leromboltatja. A lebontott ház telkének mielőbbi beépítésére ez esetben kétségtelenül gyors intézkedések történnének. Még mindig két lehetőség áll fenn: vagy eladja a főváros az értékes telket, vágj' pedig a Gázművek építi ott fel új igazgató- sági székházát. A teleik megvételére legutóbb is több ajánlat érkezett. Mint ismeretes, a főváros nyolc parcellára osztotta a Kis-Eókus telkét és hajlandó azokat egyenkint is eladni. A legdrágább a Rákóczi úti front. A főváros már csereajánlatot is kapott az ingatlannak egyéb telkekre történő elcserélésére. Most tehát újból felveszik a tárgyalásokat a vételi ajánlattevőkkel és lm elfogadható árat kap a főváros, úgy a Kis-Rókus házhelyeit idegen kézre juttatja. Az esetben azonban, ha a vételi ajánlatok anyagilag nem volnának megfelelőek, iigy a Gázgyár kapja meg az egész ingatlankomplexumot és még a nyár folyamán megkezdené ott az igazgató- sági székház építését. Néhány napon belül végleg eldől a Kis-Rókus sorsa, annyi azonban már bizonyosnak tekinthető, hogy májusban az épületei le- j bontják. sának beteljesedését. Amíg a bérlők helyükön vanA zárszámadás letárgyalása előtt nem foglalkozik a főváros a belügyminiszteri leirattal A szokott időnél korábban készült el idén a főváros zárszámadása. Sebő Béla főszámvevő irányításával a múlt évi gazdálkodás mérlegét a számvevőségek lezárták és a jelentést bemutatták a polgármesternek. Mielőtt a zárszámadás eredményét nyilvánosságra hoznák, a mérleget felülvizsgálás végett szűkebb bizottságnak adják ki, melyet a pénzügyi bizottág kebeléből delegáltak. Ez a bizottság már e héten megkezdte működését és két-há- rom héten belül feladatát el is Sebő Béla végzi. Ilyenformán legkésőbb május közepéig a zárszámadás már nyilvános tárgyalásra kerülhet. Amíg u zárszámadás felülvizsgáláséival nem végeztek, nem foglalkozik a közgyűlés a belügyminiszter ismeretes költségvetésjóváhagyó leiratával sem. Pedig á polgármester már erre vonatkozóan is elkészítette jelentését és úgy volt, hogy az ügy már e héten a közgyűlés elé kerül. A pénzügyi bizottság multheti ülésén azonban elhalasztották a jelentés tárgyalását arra az időre, amikor az autonómia már ismeri a múlt évi zárszámadás adatait, mert ezekből az adatokból fog meggyőződni arról, vájjon helytálló-e a belügyminiszter optimizmusa, mellyel a főváros idei költségvetésében az ismert változtatásokat végrehajtotta. A polgármester egyébként az előlbb említett, de későbben tárgyalandó jelentésében eléggé aggodalmaskodik, vájjon a papíron deficitessé tett költség- vetés egyensúlyát a gazdálkodási év folyamán tényleg fenn lehet-e tartani. Kétségbevonja a belügyminiszternek azt az állítását, hogy a költségvetésben még ezek után is elég tekintélyes rejtett tartalékok maradnának. Rámutat arra, hogy a nagy mértékben megszorított kiadások után további megtakarításra semmi körülmények között se lehet számítani. Számolni kell azzal, hogy sok váratlan kiadás merül majd fel. Az év első három hónapjában több mint 700.000 pengő előirányzatnélküli kiadást kellett folyósítani és az egyre emelkedő drágulási folyamat nagymértékben veszélyezteti a főváros költségvetésének egyensúlyát. Részletesen kimutatja a polgármester, hogy rövid néhány év alatt a különböző kormányintézkedések miatt 49,913.117 pengővel romlott a főváros pénzügyi helyzete, mert ilyen összeg erejéig vont el az állam jövedelmeket a fővárostól, illetve hárított át terhet a főváros vállaira. A belügyminiszter követeli, hogy a főváros fizesse meg a rendőrségi hozzájárulási díj múlt évi 2 milliós hátralékát és az idei fizetési kötelezettség pontos betartását is előírta. A polgár- mester szerint a főváros ennek a fizetési kötelezettségének csak akkor tehet eleget, ha a kormány a forgalmiadó-jövedelemből való részesítés tekintetében megváltoztatja eddigi elutasító álláspontját és a jelenlegi egyhuszad arányú részesedés helyett a fővárosnak egyhatod arányú részesedést biztosít a tör ga 1 m i adó -bevételből. ict fővárosi üzemigozgató szolgálati szerződése Bailz József élei miszer üzemi és noseti Béla íotiúsüzemi igazgató javadalmazása Most készült el tíaitz József, a Községi Élelmi- | szerárusítóüzem vezérigazgatójának és Mósch Béla, j * Községi Lóhúsüzem igazgatójának szolgálati szerződése, melyeket a legközelebbi közgyűlésnek mutat | be a polgármester. Baitz József tízéves szerződése az alkalmaztatás eredeti időpontjától számítva, 1945 október 31-ig szól, amikor is a., szolgálati viszony minden külön felmondás nélkül megszűnik. A szerződés kötelezi a vezérigazgatót, hogy őrködjék az üzem kifogástalan üzlet hírneve felett, igyekezzék azt emeleni,-az üzemet minél szélesebb körben ismertté tenni és a vállalat jövedelmezőségét fokozni. A vezérigazgató a szolgálati viszony tartama, alatt a versenyügyietek körébe tartozó ügyleteket sem saját, sem harmadik személy részére nem köthet, részvénytársaság, Kft, vagy szövetkezet igazgatósági tagja nem lehet, más állást, tisztséget nem vállalhat és politikai tevéSCálvintéri Gyógyintézet Rt. I IX., Ráday u«a 2., II. kapu. Telefon: 1-865-01 I; Főváios. MABI, Hangya slb. betegsegéívzők utalványaira I díjtalan kezelés. — Idegesség, mozgásszervi megbetegedé- H sek, koravénülés fáradékonyság slb. szakszei ű gyógyítása. H Az összes legmodernebb gyógytényezökkel felszerelve. H kenységet nem folytathat. A vezérigazgató évi fizetése 8400 pengő, lakáspénze évi 2400, üzemi pótléka évi 8400 pengő. Összes jövedelme tehát évi 19.200 pengőben van megállapítva. Az adókat a. vezérigazgató viseli. Megállapítja, a szerződés azokat a szokásos körülmények, illetve feltételeket, melyeknek bekövetkezése esetén a szerződés azonnal felmondható. Ha a szolgálati idő tíz éven át megszakítás nélkül fennáll, a vezérigazgatót nyugdíj illeti meg, ami évi 5000 pengő. Amennyiben három éven belül elhalálozna, özvegyét végkielégítés illeti meg, ami három éven aluli szolgálat mellett félévi összjárandóságnak, három éven túli szolgálat mellett egyévi összjárandóságnak felel meg. Ha az elhalálozás öt éven túl történik, az özvegynek özvegyi ellátás jár, ami évi 1680 pengő. Mósch Béla szolgálati szerződése ugyancsak tíz évre szól és 1946 február végén jár le. Feltétele nagyrészt azonosak, csupán az illetmények tekinte- j tőben van . eltérés. A Községi Lóhúsüzem igazgató- | jának évi fizetése 7200, lakáspénze 2400 pengő, üzemi pótlékot nem kap és így évi összilletménye 0000 pengő. Tíz évi szolgálati idő letelte után évi 4000 pengő nyugdíj illeti meg. Ha, öt éven túl elhalálozna, özvegye 1440 pengő nyugdíjat kap. Május elseién nyit a városligeti Nagy Cirkusz A he yáraKat 50 százalékhal szállította le Fényes György Fényes György, a Fővárosi nagycirkusz igazgatója az induló cirkuszi szezonról a következőket mondotta: — Május elsején megnyitjuk a cirkuszt. Ebben az évben olyan műsort fogok nyújtani a budapesti Közönségnek, amilyet még nem igen láttak. Hóna- po ugi utaztam kint külföldön és a legjobb attrakciókat kötöttem le. így többek között a Három Eiewels (akrobata oh) világszámot, akik már jó néhány evvel ezelőtt jártak Budapesten és meghódítottak ezt a nagyvárost. Most teljesen új műsorra] jönnek ismét Pestre. A gázsijuk egész kis vagyont reprezentál. Ezenkívül természetesen még sok nagy számot kötöttem le. A helyárak az elmúlt évi helyárakkal szemben ötven százalékkal lesznek olcsóbbak. A legdrágább hely három pengőbe fog kerülni. — Bevezettem az úgynevezett délutáni félhely- árakkal való előadást teljes esti műsorral. így akarom kárpótolni azokat, akik azelőtt a kis cirkuszomba jártak, hogy ugyancsak fillérekért világvárosi műsort élvezzenek. — Ifjúsági előadások is lesznek egész olcsó hely- 'árakkal, továbbá katonai előadásokat rendszeresí- tek. Külön gyermekelőadásokat tartunk, ahol a , gyermekeknek megfelelő szórakoztatásról kívánok gondoskodni. A gyermekelőadásokon minden gyermek uzsonnával lesz megvendégelve. Cirkuszomat szociális szellemben akarom tovább fejleszteni. — Hiszem és bízom abban, hogy a Budapest közönsége megértéssel fogja fogadni ezévi műsoromat, mert én mindent elkövettem, 'hogy olyat nyújtsak és adjak, amilyet eddig nem láttak. Társulatomnak tekintélyes részét a magyar artisták képviselik. Szezonomat május elsején kezdem meg, amely napnak a teljes bevételét Kozma Miklós őxecellenciájához írt levelemben a Magyar Hírlapírók Ny'újgdíjintézete, javára ajánlottam fel. Lebontják a Budai Színkört Megépül az új budai színház, de még nem tadják hová lógják építeni A budai színház változatos sorsáról több cikik- ben számoltunk be.- A pénzügyi bizottságban végül is a szakértők álláspontja és a polgármester javaslata győzött és a bizottság nagy többséggel a Színkör azonnali lebontása mellett döntött. Kétségtelen, hogy a mai közgyűlésen nem változik a helyzet és ezzel a Budai Színkör sorsa végleg meg van pecsételve. Most már csakugyan nem marad más hátra, mint a leggyorsabban kiírni a pályázatot az új színház építésére. Június vége előtt azonban erre még nem kerülhet sor, mert az új színház elhelyezése tekintetében még nincs megállapodás. Június 15-ig kapott haladékot a városfejlesztési bizottság, hogy a színház számára az alkalmas területet kiszemelje. A Ilorváth-kerti kombináció nem tekinthető véglegesnek, sőt ha az elhangzott nyilatkozatokat mérlegeljük, valószínű, hogy az új színház nem is kerül vissza a Horváth-kertbe. A polgármester javaslata szerint ugyanis a Horvátli-kert másik végén, a Krisztina körút és az Attila ucca sz,ölelésében akart kijelölni a főváros új területet a színház számára. A városrendezési bizottság a múlt héten foglalkozott ezzel az üggyel és a leghatározottabban ellenezte a Horváth.-kéft újabb beépítését. Számos felszólalás hangzott el és a legtöbben időszerűtlennek tartották az egész budai színházépítést. Igaz, hogy ez még a pénzügyi bizottság határozata előtt történt és ha a mai közgyűlés is kimondja a Színkör lebontását, úgy a városrendezési bizottságnak bele kell törődnie abba, bőgj' az új budlai színház felépítése mégis időszerű. A polgármester is ellenkező állásponton van a városrendezési bizottság határozatával és a maga részéről változatlanul a Horvátli-kertet tartja a legalkalmasabbnak a színház céljaira. A városrendezési bizottság szerint a Horthy Miklós körtér nagyon alkalmas volna színház építésére annál is inkább, mert az új híd megnyitása után ez a városrész hatalmas fejlődésre számíthat. Szóba került az a terv is, hogy esetleg a Töröík uccában lévő városi saroktelket, engedjék át a budai színház építésére. Bizonyos, hogy még sok kombináció fog felmerülni a Horváth-kerti megoldással szemben. Kapcsolatba hozták a Hor- váíth-kert ügyét a Tabán általános rendezésével, valamint a BBTE tornacsarnokának sorsával is. Fény másoló -intézet Fénymásoló- és másolópapírok Magyar vegykészítményíí papírgyár Oscr Jakab b—p—^v.-, * «9.
