Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-07 / 14. szám

4 Független Budapest Budapest, 1937 április 7. MI TÖRTÉNIK A VIDÉKI VÁROSOKBAN ? ORSZÁGSZERTE KECSKEMÉT. A gazdák és kereskedők körében nagy szomorúságot és aggodalmat kelt az a hír, hogy az idei kecskeméti Hírős Hetet nem tartják meg, de Kiss Endre, a város polgármestere valami­képpen kárpótolni kívánja az érdiekeiteket, mert az idén szeptember hónapban mezőgazdasági és gyü­mölcskiállítást rendez a város. MISKOLC. Elmarad az eddig minden évben meg­rendezett ipari és kereskedelmi vásár Miskolcon is, de a-1 város lakossága nehezen tud ebbe belenyugodni és úgy a kereskedők, mint az iparosok küldöttségben keresték fel Halmag Béla polgármestert, akit arra kértek, hogy jár jón el a belügyminisztériumban, hogy a kiállítást és a vásárt megtarthassák. A pol­gármester kijelentette a küldöttségeknek, hogy a maga részéről mindent el fog követni, hogy a Mis­kolci Hét ebben aiz évben is megrendeztessék. CEGLÉD. A város nagy súlyt helyez az állatállo­mány fejlesztésére. A Mezőgazdasági Kiállításon hét fajbikát vásároltak darabonkint háromezeröitszáz pengőjével. NAGYKANIZSA. Egész Nagykanizsát lázba hozta az a hír, hogy az olasz királyt és császárt a város­ban fogadják magyar földön először hivatalosan. Krátky István polgármester nagyszabású előkészüle­teket tett, hogy a fejedelmi vendégeket minél impo- zánsabb és fenségesebb ünneplésben részesítse Nagy­kanizsa városai. NAGYKÖRÖS. Augusztusban tartja a szokásos körösi aranynapokat a város. Végre egy város, ahol a mai világban aranynapokat is lehet »látni«. NYÍREGYHÁZA, a nagymennyiségű eladat la n burgonyakészletek miatt az ottani termelők, és keres­kedők felkeresték Thuránszky Pál főispánt, hogy a földmívelésügyi minisztériumban hasson oda, hogy a készletek mielőbb vagy a belföldi szeszgyárak útján értékesíthetők, vagy külföldre kivihetők legyenek. Schebelle Ágoston Ä különböző speciális varrógépek képviselete és raktára. — Nagy javítóműhely. — Előnyös fizetési feltételek. Budapest, Vili, Józses U. 54. (Conti u. sarok) Zománclakk a legkényesebb ízlést is kielégíti! ! Minden jobb szaküzletben kapható ! ! Megrendelés: 1-221-84,2-928-64 I ERMENYI ANTAL bádogos- és szerelőmsster Budapest, IX., Tűzoltó u. 33 B Telefonszám: 1-312-38 i Tervez.berendez, át a l a kit egészségügyi berendezéseket, központi • gőz- és melegvíz fűtéseket vízvezeték és csatornázásokat, gáz- és világítási berendezéseke "Dri 1* Budapest, V., Vilmos császár JDmOflí JüllOS út 50. Telefon 1-287-46 LUTZ LAKK- ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. BUDAPEST, VII. KÉR., ÖRI5A8V-UTCA 4. SZÁM. Salgó-Yarjáns Kőszénbánya Rt, Budapest, V, Arany János u. 25. Épitöanyagipari osztály Telefonszámok; 1-252-84, 1-252-80, 1-108-58, 1-153-32 Táviratcím: Salgókőszén, Budapest. CEMENTGYÁR! Lábatlan, Esztergom m. — Lábatlani „RE­KORD“ védjegyű nagyszilárdságú portlandcement. TÉGLAGYÁRAK: Nyergesujfalu, Eszlergom m., Bpest, III, Szép­völgy u. 41..vasútállomás : Buda-Császárfürdő Bpest. Kőbánya, X, Gyömrői út 105., vasútállomás: Pestszentlőrinc. — Tömör fali tégla, so.alyukú tégla,válaszfal tégla, „Concentro 2" födém tégla, mindenfajta hornyolt és hódfarkú cserép és gerinc cserép. MÉSZ ÜZEMEK : Lábítlan, Dorog. — Mészkő útépítéshez és ipari célokra, égetett mész, mészhydrát, praecipitált szénsavas mész, takarmánymész. ü* Nem jelszavakba! és hangzatos ígéretekkel, hanem megértés­sel és nem kevesebb szeretettel kell FELKA­ROLNI nálunk is a in. kir. osztálysorsjáté- kot. MILLIÓ és millió- ember tudja egész Európában, hogy nem költséges passzió, nem ártalmas szenvedély az osztálysorsjátók, mely a legdemokratikusabb intézmény és igen nagy fontossága van az ország gazda­sági életében. Az osztálysorsjáték feladata, hogy mindenkiben felélessze az önbizalmat, az életösztönt, kedvet és reménységet fej­lessze, fokozza. A m. kir. osztálysorsjáték állandó állami felügyelet és ellenőrzés alatt áll, több mint 9'/, millió pengőt sorsolnak ki !í hónap alatt. A sorsjegyek fele nyer. Az új játéktervet az összes főárusítók készséggel küldik meg. A bugások április lO-én kezdődnek ! Erdélyi Lóránt dr. Pest vármegye alispánja a vármegye problémáiról és az általános gazdasági helyzetről nyilatkozik a Független Budapestnek Délután kettőre járt az idő, a vármegyeházán a hivatalnokok utolsó tollvonásaikat végzik, a napköz­beni zsibongás elhalkul, csak az alispáni szobában folyik továbbra, is lázasan a munka.. Dr. Erdélyi Ló­ránt, a vármegye alispánja részére minősen befejezése a hivatalos időnek,, nincsen 'két óra, mert az alispánt még három-négy órakor is az íróasztala mellett ta­lálni. A legnagyobb elfoglaltsága közt kerestük fel Dr. Erdélyi Lórántot, az ország legnagyobb vármegyéjének alispánját, hogy nyilatkozzék a Független Budapest-Tueík. a vár­megye mai helyzetéről és a megoldásra váró problé­mákról. Meg kell vallani, hogy Pest vármegye feie amilyen szívélyességgel fogadja az újságírót, any- nyira igyekszik elzárkózni az interjú elől.- Tudja, ez azért van, — mondja moso­lyogva — mert gyakran félremagyarázzák azt, amit mondok. Itt van mingyárt a Rotschild volt HÉV. állomásfőnök esete, amit Endre László gödöllői főszolgabíró a toloncházba. való internálásra ítélt, szerintem alap nélkül, ame­lyet azzal is bizonyítani kívántam, hogy ezt a szeretosétlen embert visszaadtam a, társadalom­nak. Erre azután azt írták az amerikai lapok, hogy végre van Magyarországon egy szocia­lista alispán, aki egy kommunista érzelmű em­bertársát kiszabadította a toloncházból. Tehát, miután ilyen badarságok jelennek meg, — foly­tatja az alispán most már ingerülten — ért­hető, hogy én nem szívesen adok nyilatkozatot. De miután vármegyém helyzetéről kíván írni, — hát nem bánom — tessék kérdezni.- Szóval a vármegye problémái és általá­nos gazdasági helyzete érdekli a Független Budapest olvasótáborát? Pest vármegye problé­mái, mint minden vármegyének, igen súlyosak. A tizenhárom megyei város — amely a vár­megye területéhez tartozik — elég nehéz és sú­lyos anyagi válsággal küzd, de minden igyeke­zetemmel azon vagyok, hogy úgy a városok­nak, mint a községeknek gazdasági és egyéb problémáit valamiképpen megoldásra vigyük. Évről-évre előre megfontoltan, tervszerűen, szem előtt tartva a vallásos, erkölcsös, haza­fias és nemzeti nevelést, továbbá a gyakorlati irányú kiképzést, — végzi a vármegye az or­szág szempontjából felbecsülhetetlen értékű nemzetnevelési munkáját. Kezdetben a vár­megye területén a népművelési munkálatok lassan haladtak előre, miután a nép nem tudta kellőképpen értékelni ezen intézmény fontos­ságát. De maga az előadói kar sem tudta mun­kálatait eredményesen végezni, mert hiányoz­tak azok az előismeretek, melyek ezen munkák­nál megkívántaknak. Évről-évre — ahogyan a vármegye népművelésügyi bizottsága igyeke­zett leküzdeni ezeket az akadályokat — époly mértékben fejlődött is a vármegye népművelési munkájának eredménye is.- Az adó- és illetéktermészetű közbevéte- 1 éknél az elmúlt évben mutatkozott javulás ebben az évben is megmaradt. Igaz, hogy a lakosság teherbíróképessége ma. teljesen ki van merítve, viszont etek in lel ben is várható már a jövőben némi megkönnyebbülés, annak következtében, hogy a hátralékok évről- évre apadnak és a múlthoz képest aránylag könnyebb helyzetbe kerül Pest vármegye adó­fizető népe. — A közterhek csökkentésére a magam ré­széről is mindent elkövetek. Ezt célozzák a községeknél a saját jövedelmi források észszerűbb és fokozottalib kihasználása. Ezzel a pótadót kívánom csökkentem, ami a falusi lakosság körében különösen a föld- és a házadókkal kapcsolatban érezteti kedvező ha­tását. Természetszerűleg az eszközök eléggé korlátozottak, mert hiszen például a borfo­gyasztási adó kihasználásánál nem lehet szem. elől téveszteni a term,élőkkel vonatkozásban a méltányossági szempontokat.; avagy a községi ingatlanok jövedelmezőségének kihasználásá­nál a haszonbérlők gazdasági elcsettségét. — Beszélni kívánok a kereskedelem és ipar mai helyzetéről is; a gazdasági helyzetet jellemző adatok soha­sem, alakultak olyan kedvezően, mint az el­múlt évben. Az ipari foglalkoztatottság lénye­gesen javult. A budapestkörnyéki üzemek és műhe­lyek mintegy tízezer munkással foglal­koztatnak többet, mint egy évvel ezelőtt. Ez a munkáslétszám tizenegy százalékos emel­kedésénekfelel meg, míg az ipari termelés ti­zenkét százalékkal nőtt. A pestkörnyéki iparok valamennyire jobban voltak foglalkoztatva, mint az előző évben és számos üzem kiterjesz­tésére került a sor. — A magyar ipar kiépítésének számottevő része esik a vármegye területére, különösen ki­emelendő ezek közül a magyar papíripar leg­újabb üzemének, a Szentendrei Papírgyárnak a. megalapítása.- A javulás, bár kisebb mértékben, a kéz­műves- és kisiparban is érezteti hatását a mun­kaalkalmak szaporodása révén. Megemlítendő azonban, hogy a nagyobb foglalkoztatottság nem jelenti a kereseti lehetőségeknek ugyan­olyan mértékű fokozódását, aminek oka a kí­nálkozó munka kifejtéséért fennálló éles ver­seny. másrészt az iparosok nagyrészénél még mindig tapasztalható helytelen kalkuláció. Ép ezért a vármegye nagyon helyesli az iparügyi miniszternek azt az akcióját, hogy a vármegye területeinek fontosab helyein ipari, a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara előadóival továbbképző tanfolyamokat tart, melyek az ipa­rosokat helyesebb üzletvezetésre oktatják. — A kereskedelmi forgaloyn is sokkal élén- kebb, mint az előző évben. Az üzletek forgalma kisebb mértékben növekedett a pestkörnyéki városokban és községekben, mint egyebütt, mert az ipari munkásság fogyasztóképességé- nek növekedését ellensúlyozta az élelmi­szerek érezhető drágulása. A kedvezőbb gazdasági helyzetre való tüne­tek ellenére az iparban és kereskedelemben nem erősödik az ia. tudat, hogy a gazdasági helyzet valóban javul, ennek egyik oka, hogy a megnövekedett-adóterhek miatt a kereskedő és iparos jövedelme az emelkedett forgalom ellenére sem közelíti meg a válság kitörése előtti színvonalát. A másik oka pedig az, hogy a folyton növekedő gazdasági kötöttségek, a gazdasági rendszernek fokozódó megmereve­dése azt a tudatot erősíti, hogy a gazdasági boldogulás sokkal kevésbé függ a gazdálkodó egyén képességétől, mint a mindenkori gazda­ságpolitika alapjától. — 1929 óta vagyok a vármegye élén és min­denkor az a szempont vezetett, hogy a vár­megye boldogulását és megerősödését elősegít­sem. Én éltem az életem, jártam az utamat és azt hiszem, b.ogy ebben a mondatban minden benne van, amit egy ember, aki szereti a hazá­ját és szívén viseli a vármegyének a sorsát — mondhat. Aha Sándor. SEIF GYULM oki. mérnök és építőmester Budapest, Y;;ctr,V9- £ Liőrinczy Mihály obi. mérnök, mélyépítő vállalata Budapest, V., Pozsonyi út 4. Telefon: 11 52-92 Custodis Alphons Mérnöki iroda és építési vállalat ipari beren­dezés részére Gyáikéményépítés Gőzkazán­befalazás, ipari kemencék építése és tervezése Budapest, V., Nádor-u. 19. ALAPÍTÁSI EV 1876. — TELEFON: 1-120-07 FREUD F Budapest, VI,, Tat*éz. hőmül 19 Telefon s 1-136-30 Mindennemű csavarok, vas-, acél- és sárgarézből wíthw. és milliméter menettel raktáron 1 Gyárkémények, kazánbefalazások, ipari kemencék tervezése és építése SfhlllY Tüzeléstechnikai és Épí- JLIIUIdm tésí Részvénytársaság Budapest, VII, Aréna út 80. Tel.: 1-329-04 I

Next

/
Thumbnails
Contents