Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-18 / 11. szám
Budapest, 1936 március 18. Független Budapest 3 00 Ünnepi gondolatok 1936 március 15-én írta : VÁLYI LA JÓS dr. főv. biz. tag A márciusi szellő száz évvel ezelőtt is azzal a nyugtalanító, vérpezsdítő, titokzatos tavaszi erővel nyargalt a magyar határon, mint ma. És mintha annak a szinte már száz év távlatából felénk ragyogó márciusnak magyar rüiszté- riumát ma jobban értenénk és jobban értékelnénk, mint ahogy érteni és értékelni tudtuk egy negyedszázaddal ezelőtt az előttünk letűnt individualista és liberális korszak csúcspontjain. Mint mikor felérünk az égbenyúló hegy hatalmas fen- síkba szétterjedő hátára. Fölöttünk már nincs semmi, csak a kék ég. Tudjuk, hogy fent vagyunk. Eltölt a cél elérésének a megnyugvása, megelégedése, büszkesége. Tudjuk, hogy alattunk van a hegy, de nem látjuk, nem érzékeljük többé. Célban vagyunk. Valahogy ez volt az érzésem akkor, amikor .ezelőtt 22 évvel, 1914 március 15-én egy ifjúsági szervezet márciusi szónokaként elmélkedtem a nagy magyar március korszerű jelentőségéről. 1848 márciusának bátor eszméi szinte mind megvalósultak. A kipihentség érzésével jártunk fenn a hegy tetején. Szinte kiéreztiik hogy ennek a nyugalomnak vége fog szakadni, új célok, új küzdelmek fognak előttünk felbukkanni. De még nem láttuk őket. Még nem hajszoltak az égbetörő hegyvonalak új felfelévágyó küzdelemre. Bár úgy alakult a sorsom, hogy 1914 óta sokszor írtam és sokszor beszéltem: csak most, 22 év múlva jutott ismét feladatomul, hogy elgondolkozzam az 1848 nagyszerű márciusáról és idézzem ma ismét közöttünk kószáló szellemét. Dr. Vályi Lajos Uj reformkorszakot élünk De ma valahogy egészen máskép látom. Az 1848 március 15-e egy reformkorszaknak: a nemzeti államalkotás korszakának volt magasztosan szép célbaérkezése. Ma egy új reformkorszaknak, a nemzeti szolidaritás megalapozásának a korszakát járjuk hittel, felfeléhajtó lelkesedéssel, de megkinzott izmokkal és vérző lábbal. Ma újra reformkorszakot élünk! A nemzeti szolidaritás, a magyar szolidaritás megalapozásának a korszakát. .. Milliók érzik a lelkűkben, hogy a magyar testvériség korszerű értelmezésének, a magyar egységnek milyen igaz és milyen mélységes tartalma van. Azt, hogy ma új reformkorszakot élünk, sok oldalról nem akarják megérteni, sok oldalról tagadják. Keresik a korszakon, a korszakalkotó szellemeket, keresik a Wesselényiiket, Irinyieket, Pulszkyakat, Tre- fortokát, Jókaikakat. Petőfieket, Kossuthokat, Széchenyieket, s keresik türelmetlen kritikával a korszak kijegecesedett. kikristályosodott reformjait. Nézetem s szerint ez a kritika hibás nyomokon jár. Minden időben van élet, változás és az élet változásaihoz való alkalmazkodás. Minden időben megvannak az új alkotások és az új jogalkotások. És mégsem minden idő reformkorszak. A megkülönböztetés ismérvét abban vélem megtalálni, hogy egy szellemében, alapintézményeiben már elfogadott irányzat kiépítéséről, kitöltéséről van-e szó, vagy pedig valamely alapvetőleg új irányt szabó, alapos átalakításra törekvő új szellemi irány világnézet, rendező elv betöréséről. Reformkorszak- ról csak az utóbbi esetben beszélhetünk. Az igy értelmezett reformkorszaknak karakte- risztikuma, hogy a közmeggyőződésben gyökerezik és nincs szükség szerűle g összekötve sem a szereplő politikusok személyével, sem az aktuális politikai konstellációkkal, de még az egyidejű törvényalkotásokkal sem. Reformkorszak az is, amikor a tömegek lelkében élő közmeggyőződés már új irányok érvényesülését követeli, de a kormányon még a régi Sziller l. Károm rendezési Vállalat Iroda : Budapest, IV, Párisi u. 2.,1 . e. 4- Tel.: 18 -8-S6 Telep: Wispest, Zrínyi ucc=? 31. Telefon: 47-0-S8 Lauter Ferenc és Béla üveg-, porcollán-, lámpa- és bronzdlszmüáruk gyári képviselete Budapest, VII., Rákóczi út 30 — Telefon : 30-4-97 IThoin ŐcTÁVCS író-, számoló-és ■ II Cili C9 1 &93T&WÍ sokszorosílógó- | pék Kellékek az összes író-és számológépekhez Szakszeri! író-és számológép javítóműhely író- és számológép karbantartás Budapest, V., Bálvány ucce 6. Telefon: 82-9-15 FRIED Üveg. porcollán nagykereskedés Budapest, Vll., Akácfa uccu 32. TeSefor- s 41.6*38. rendszer ül, amely a saját rendszere védelmére emel bástyákat e reformok helyett. Ha igaz volna tehát az a kritika, hogy ma nincsenek reformerek és ma nincsenek reformok, — annak az ríj utakat kereső, világszerte kirobbanó szellemi forrongásnak a sodrában — amelyet csak egyes boldog süketek és vakok nem észlelnek, vájjon nem kellene-e mégis felismerni, hogy egy mélységekbe vágó reformkorszak kialakulási processzusába kerültünk?! De azoknak, akik a mai reformkorszakot tagadják, más okokból, sincs igazuk! Azt, hogy ennek a forrongó, új korszaknak kik lesznek a szellemi vezérei, azt a kortársak látószögéből megítélni sohasem lehet. Napjainknak is megvannak a maguk nagyjai De hogy kik azok, a történelem fogja megítélni. A magyar ég legfényesebb csillagai, Széchenyi István, Kossuth Lajos száz év előtt maguk is a napi politika rajongásának és gyűlölködésének, bizalmának és bizalmatlanságának a fergetegéiben állottak. Velük szemben is kétségbevonták reformszméik, refomtörekvéseik jogosságát, szükségességét, élet- képességét, igazságosságát, áldástkozó erejét. Akkor is akadtak rövidlátók és vakmerők,- akik a pergő napok szűk szemszögétől felettük, utolérhetetlen magasságban álló nagyjaink fellett ítéletet mertek mondani. De éppen ennyire téves az a kritika is, amely az 1848. évi reformtörvények mértékével akarja megmérni néhány esztendő alkotását. Az 1848 március 15-én célbaért reformkorszak egiyj fél évszázad eszmei küzdelmeiből desztillálta le a maga 12 pontját immár tisztán, világosan, visszavonás nélkül és minden salaktól mentesen. De a kristálytisztán ragyogó 12 pont nyomán, ám szálljon le a kritikus az előző fél évszázad küzdőterére, szálljon le az időben odia, ahol a francia forradalom vihara nyomában először születtek meg Magyarországon azok a gondolatok, amelyekből egy fél évszázad csiszolta ki a március 15-iki ragyogó pontokat. Szálljon le a kritikus az időben és kísérje végig az 1792. az 1805-, 1827., az 1830., az 1836., az 1840. és 1844. évi országgyűléseken azt a harcot, amely istenadta kincsünknek, a magyar nyelvnek jogaiért folyt. Fúrja magát keresztül az 1848 március 15-ét megelőző fél évszázad történelmének lapjain,, fellángolásain is. Törje magát keresztül a reformirányzat forrongó vitákkal telített sokszor még zűrzavaros kialakulásain, hogy megláthassa: a tizenkét pont és az azoknak nyomán felépült 1848. évi törvények sem egy napról a másikra születtek, hanem egy hosszú reformkorszaknak voltak a feltisztult eredményei. A XIX. század reformküzdelmeinek már eredményvonalát adlja az a 12 pont, amely a magyar nemzet akkori kívánságait foglalta össze. Béke! Szabadság! Egyetértés! Sajtószabadság! Felelős minisztérium! Évenkénti országgyűlés! Polgári és vallási egyenlőség! Közteherviselés! Úrbéri terhek megszüntetése! Nemzeti Bank! Magyar hadsereg! Egyenlőség! Szabadság! Testvériség! csupa kristálycsepp, amely mögött már elviharzott a reformországgyűlések, a sajtóharcok annyi szenvedelme, amely mögött kialakulva állt a magyar közvélemény és amely a XIX. század Magyarországának az eszmei alapjait rakta le! Uj eszmék, új problémák Az élet azonban tovább folyik. A XIX. századot a XX. század váltja föl. A világokat átalakító ni eseményekkel, új problémánkkal, az eszméket új tartalommal töltik meg, reformkorszak dübörög a lelkek mélyén, hol itt hol ott tör elő ragyogó fény- jelenségek mellett, de gyakran bőségesen ontva meg íi salakot is. Béke! Milyen más értelme van ennek ma, mint száz éve volt. Milyen más értelmet ad e szónak a .szétszaggatott ország trianoni rabságban görnyedő, szenvedő magyarja. Szabadság! Hová lett az osztrák császárság elnyomó törekvéseivel szemben kihegyezett 100 év előtti éle is! A csonka ország ma független, de még soha nem volt annyira rab, annyira függvénye az idegen politikai erők hatalmának, mint ma. De a polgári szabadságot, mint az egyén szabadságát — amelyhez természetesen föltétlenül ragaszkodunk — ugyancsak máskép látjuk azokon a szabadosságokon, szociális, gazdasági és politikai elfajulásokon keresztül, amelyek a közösség szabadságainak ártalmára vannak. Testvériség! Amely alatt a vérségi kapcsolaton és természetes vonzódáson túl annyi realitást értünk, a magyar szolidaritás gondolatával azonosít juk. S igazi konzekvenciájaként a magyart magyartól elválasztó ellentétek kiküszöböléseit és a tárgyi érdekközösség megszervezését követeljük. Egyenlőség! Amely ma nem a száz év előtti minden polgár törvény előtti egyenlősége többé, hanem igazságos elbánás a nem egyenlőkkel, a gyengébbek arányos védelme, a szociális igazság érvényesítése. Erinek a mai reformkorszaknak a maga eszmei célkitűzéseit ma még nem szemlélhetjük az eredmé V 4 DT\AP fr'MA egészségügyi berendező, j ivAKUuo JLNÜ ^ö2P°“ii ,,ríaci?,:cit1k és csatornázási vállalata | BUDAPEST, VI., Ó UCCA 31 — TELEFON i 17-9-05 nyék lehiggadt tisztaságában. Lázas feszültségek, türelmetlen igazságkeresések, eltérő értékelések, elkeseredett vitatkozások között keresi az új magyar reformnemzedék a megfogalmazáséit annak, hogg mit kíván ma a magyar nemzet. Ne vegye sónki rossznéven ettől a mai reformkorszaktól, hogy nemi áll iriég a maga feltisztult, ragyogáséiban készen az a tizenkét pont, amit az időknek kell kicsiszolni, arra a pillanatra, amikor elkövetkezik ennek a korszaknak a márciusa! Az új program »Magyarország a magyaroké! Dübörög fel ennek a trianoni tanulságokon megkínzott nemzedéknek a leikéből s csak azok érzik, hogy mily nagy, mily igaz követelés ez, akik ebhez a nemzedékhez, a mi reformnemzedékünkhöz tartoznak.« »A magyar nemzet a nagyvilágban annyit ér, amennyi magyar erőt és magyar öntudatot tud képviselni.« Minden napipolitikától függetlenül szükség van tehát arra a nagy magyar egységre, amely a magyarság legfőbb életérdekei alá képes rendelni mindazt, ami a magyart a magyartól elválasztja. Nem ismerjük el fajtáink trianoni szét szag gat ott- ságát és minden magyar együvétartozáisát örökvaló- ságként hordozzuk a vérünkben. Akarjuk a közösségi szellem erőteljesebb kifejlesztését. Akarjuk a nemzeti és keresztény szellem uralmát. Akarjuk, hogy az államszervezet a gazdasági élet, az> összetartó nemzeti erkölcs és kultúra, a munkáira épüljön fel. Akarjuk a termelő munka jogán az ország pénzügyi, gazdasáigi rendszerének szerves reformját, az érdekképviseleti rendszer kiépítését, a termelési ágak összhang jónak a, megteremtését. Akarjuk a becsületes, titkos választójogot. Akarunk egy egészséges földbirtokpolitikát, amely lebontja a nagy ellentéteket, a nagybirtokok kötöttségét és az életerős magyar kisgazdabirtokkal támasztja alá a nemzet életét. Akarunk belter jesebb szociáilpolitikát, amely minden magyar dolgozónak biztosítja a mindennapi kenyeret! Magyar kultúrát akarunk, magyar gazdasági életet, életlehetőségeket, egyenjogúságot a, nemzetek együttélésében! így törnek elő még csiszolatlanul, még viták hevében a mai reformkorszak célkitűzései, megértést, egyensúlyt, megvalósulást keresve. A márciusi tizenkét pont és mai reformkövetelé- lések célkitűzései egy és ugyanaz, de céljai mások. A két korszak reformgondolata mégis édestestvér, mind a kettőnek a nemzeti gondolat, a magyarság érvényesítése a szülőanyja. De amíg amaz az egyén szabadlságíán, keresztül kereste a nemzet szabadságát, addig ennek fenntartva az egyén szabadságához fűződő igényeket, azt a nemzet, a közösség legfelsőbb érdekein belül óhajtja biztosítani és összhangba hozni. Az individualista liberális eszmevilág megváltó ereje helyett ez az új korszak a nemzeti közösség, elsőrendűsége, az állam kiegyensúlyozó beavatkozása, a gyengébb szociális megvédelmezése eszmei útjain keresi ugyanazt a célt és ugyanazt a boldogságot, amelyet száz évvel ezelőtt a másik korszak a maga útjain keresett, Az azután az ember tragédiája, hogy törekvései a legjobb szándék mellett is emberiek és gyarlók, hogy hite ingadozó és hogy.mindig; a földre rántják íe a hiúságok és az önzések. De az ember kötelesége — ezt világosan kell ereznünk az 1848 márciusának nyomdokain — mégis az, hogy akarjon, keresse a jobbat, az igazságosabbat, törekedjék a márciusi ideálok tiszta magasságai felé. És ha a nehézségek törvényei és a saját gyarlóságunk felismerése előtt néha megrendülve döbbenünk rá a tragédiánkra, hogy emberek vagyunk, ne felejtsük el, hogy a kötelességünk mégis az, hogy bízva, bízva. — tovább küzdjünk! Litschauer és Göfz «-a**kgyár Budapest, II., Margit körút 42. sz. Alapítva i 1865 Telefon: 52-9-52. Postatakarékpénztárt számla: 9.588. Gyárt: Nitro-, szesz-, hó'-, sav-, lugálló- és olajlakkokat, bőr-, rozsdagátló- és lakkkülönlegességeket minden ipari célra. Alapítva : 1892. Tomi Lajost Budapest, IX., Üllői út 101.sz. Telefon: 32-4-26 DOTIERWEICH ANTAL kályhás mester, aranyérem és díszoklevél Vállalok : új munkát, átrakást, falburkolást és minden e szakmába vágó munkát Budapest, II., Batthyány ucca 2. Tel.: 55-6-74 HOCHHÄUSER ISTVÁN épületüvegozési vállalat. Üvegkereskedő, keretező és minden e szakmába vágó munkát vállal BuíSöjies!, II.. fő ucca ii. Telelőn: 52-4-31
