Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-23 / 51-52. szám

Budapest, 1936 december 23. Független Budapest 15 Nem utópia ami részletekben megva lósít ható írta: NÉMETHY KÁROLY tanácsnok PESTI HAJNALOK A ,,Független Budapestnek“ irta PETERDI ANDOR Csak aki látta, mint sokszor magam, hogy Pestnek hány hajnali arca van, az tudja csak, hogy milyen meseszép e városunk, ha megnyitja szemét. Budapest közművelődésének jövő fejlődését úgy szeretném elképzelni, hogy az a. város pénzügyi megerősödésével mindinkább meg­kapja azokat a kereteket, melyek között frissebben kibontakozlmtik s elfoglalhatja méltó helyét. Nem jelentéktelen hányád többé a költ­ségvetés •számerdejében, a legkiál- tóbb szükség közepette tétlenségre kárhoztatva, hanem előtte álló feladatainak öntudatos lemé résére nevelt, jól felkészült önálló szerv, mely annak idején, mikor nem lesz vitás, hogy a közművelődés Némethy Kitolt tevékeny irányítása hatósági fel­adat, képes lesz ennek a követe­lésnek eredményesen megfelelni. A művészet és művelődés minden ágára ki­terjed gondoskodása, Etem lesz mostohagyermek a tudomány istápolása, irodalomban, művészetben nagy -megbízások fogják hirdetni ai vetés céltudatosságát. A székesfőváros múzeumi szervezete teljesen ■kiépül- A Képtár gazdag anyaggal mutatja he az idegeneknek a budapesti művészet fejlődését az európai művészet színvonalára. Valahol a Belvárosban áll, Lehetőleg egy régi palotában a székesfőváros Történeti Múzeuma, mely pompás anyaggal, újszerű, a íkiözönség érdeklődését lekötő fe'J,állításban mutatja a városszervezet alaku­lását és történetét és életteljes rendszerével komoly látnivalóivá! lesz, tanít és szórakoztat. A Múzeum mellett működő tudományos intézet pedig gazdag- felszereléssel iparkodik a múlt meg- fejtetlen kérdéseit kideríteni, a kutatás mai eset­legességei helyett a rendszeres előrhaladást tűzve célul. Az Aquincumi Múzeum jelentősen kibővült épü­letben mutatja be mindazt, amit a római város éle­téről feltárt az ásó. Tervszerűen, ,a város területén belül is, feltárja az aquincumi topográfia iránymu­tató pontjait. A városi úthálózat és kertek keretei közé be­illeszthető római maradványok fenntartása intézmé­nyesen biztosítható s ezzel különösem Óbuda arcu­lata kap érdekes színt, nemes hagyományokat. Külön gyűjtemény mutatja, be a székesfőváros őskori leleteit, a történelem előtti idők maradvá­nyait, melyek arról tanúskodnak, hogy a főváros területe az idők kezdete óta szakadatlanul lakott volt. A fővárosi könyvtár vadonatúj, erre a célra épült palotája a legkényelmesebb gondoskodással látja él a,z olvasót. Minden kerületben pompásan felszerelt fiókkönyvtárak bő anyaggal, melyek köny- nyen tartanak lépést az élő könyvtermeléssel. Ezek) az épületek egyszersmind a népművelés házai az, egyes kerületekben. Előadóterem, laboratóriumok, műhelyek fo­gadják a tanulnivágyókat. A lelki gondoskodás karöltve jár a testi istápolássa-1. A -Lelki irányítás eszközei között ott van a szín­ház is i(köz,tük az új, állandó budai), magasröptű előadásaikkal, a színház régi emelkedett, hivatását hirdetve. S mindezt a szellemi táplálékot egy elégedett, boldog s ezért érdeklődő, lelkes közönségnek nyújt­juk, mely buzdít a további munkára, megkívánja az új és új feladatokat, eredményeket, melynek köz- szükséglet a közművelődés szolgálata s nem teher, melyet jól-rosszul viselni kell. Ebben a nyers vonásokkal felvetett álomban mégis minden kiesi részlet megvalósítható, csak az egész együtt hat meglepő utópiának. Db lé- | pésenként, téglánként is el lehet valamit érni. S I ez az előrehaladásnak legbiztosabb útja. Minden évszakban másképpen ragyog: májusban felhoznék az illatok s ha Rákos fölött az ég széle rőt. megnyílnak itt az arany fénymezők. Fel-felcsillognak az uccai fák, ragyognak utak, terek, paloták, a verebek száz kórusa zajong s nyomában álmából ébred a gond. S e hajnali zenébe belerecseg az uccaseprö tank a kövek felett s egy-egy virrasztó ballag csendesen: boros jókedvvel, vagy szerelmesen. És más a nyári hajnal itt: korán tűzrózsák nyílnak vén Pest homlokán s a házakon az ablaküvegek messze mosolygó, nagy mibint-szemek. A körutak lángolnak és a hold, mely egész éjjel ott fönt} silbakolt, nem tud eltűnni, búcsúja nehéz, ha szépséges Pestjével szembenéz. A vén Gellérthegy is kaptáikban áll, ■mint aranymentés mennyei kuszám, mellén rendjelként a hajnali nap tündököl s iöveli a sugarat. Az őszi hajnal? ... ó az, úgy lehet, legfájdalmasabb Budapest felett: tej fehér köd leng: tér és messzeség formátlan, elmosódó szürkeség. A fővárosi árvák vagyona nincs veszélyeztetve Hogyan kezeli a székesfőváros árvaszéke az árvák vagyonát? írta; Dr. CSORNA KÁLMÁN árvaszéki elnök A törvényhatósági bizottság december hó 16-án három olyan ingatlan megvételét tárgyalta, ame­lyek a közeünapokban a közvéleményt is élénken fog­lalkoztatták. Az ügynek a pénzügyi bizottságban történt tárgyalásával kapcsolatban ugyanis olyan sajtóközlemények láttak napvilágot, amelyek alkal­masak arra, hogy Budapest székesfőváros árvaszéké­nek tekintélyét megrendítsék és a közvéleményben azt a téves hitet terjesszék el, hogy az árváknak a vagyona rossz kezelés folytán súlyosan veszélyeztetve van. Minthogy a közvélemény helyes tájékoztatása ebben az ügyben közérdekű, a kérdést az alábbi ténybeli adatokkal kívánom a valóságnak meg­felelő megvilágításba helyezni. Arról van szó, hogy három gyámpénztári kölcsönnel terhelt in­gatlant a gyámpénztári tartalékalap részére kellett megvenni, mert az átlósok nem fizettek és a mai nyomott árak mellett és az ingatlanok for­galmának minimálisra történt csökkenése következ­tében más megfelelő vevő nem jelentkezett. A 3 vétellel kapcsolatban körülbelül 210.000 P-t kell a gyámpénztári tartalékalapból kiutalványozni, amely összeget a tévesen informált sajtó az árvavagyou veszteség-ének tüntetett fel. Pénzünknek a pengő értékében történt -stabilizá­ciója után a főváros árvaszéke a gyámoltaknak és gondnokoltaknak a gyámpénztárban kezelt készpénz­vagyonát az 1928. évtől kezdődőleg újból legnagyobb­részt gyámpénztári jelzálogos kölcsönökben helyezte ki a fennálló törvényes rendelkezéseknek megfele­lően. Az ilyképp kihelyezett kölcsönök legmagasabb összege az 1933. év eilső felében i,728.000 P volt. Ettől az időtől kezdve az ismeretes gazdasági vál­ság Itatása alatt az árvaszék további gyámpénztári kölcsönök folyósítását megszüntette és azóta legfőbb gondom volt, bogy a kihelyezett kölcsönösszegeknek a nemfizető adóktoslalvóédéhlizy épn vbggkk a nem fizető adósoktól való behajtásával biztosítsam a gyámpénztár fizetőképességét özv. Steinleinné és Frank grafikai szaküzlet, litográfiái kőraktár Budapest, VI, Gróf Zichy Jenő u. 6 Telefon : 1-185-02 és a felmerülő veszteségeket megelőzzem. Ugyanis a jól ismert gazdasági okokból az adósok nagyrésze csak részben, vagy egyáltalán nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségének. Bár az árvaszéknek erkölcsi okokból kímélettel kellett eljárnia a leg­nagyobbrészt önhibájukon kívül nehéz helyzetbe ju­tott adósokkal szemben, akik közül számosán éppen az árva-szék jogvédelme alatt álló kiskorúak voltak, mégis nagyszámú adós ellen voH kénytelen az árvaszék a peres eljárást megindítani. Az 1933. év első felében csupán 300.000 P forgó­tőke állott az árvaszék rendelkezésére és így fizető­képessége komoly veszélyben forgott. Nagy és körül­tekintő munkával sikerült azonban elérni, liogj7 ma már az árvaszéknek újból 1,300.000 P készpénztőke áll rendelkezésére, a kihelyezett 390 kölcsönből 55 köl­csönt sikerült már minden veszteség- nélkül, teljes összegében behajtani. Az eddig behajtott összeg* 1,500.000 P. Az 1934. évben 240 adós volt hátralék­ban, ezzel szemben ma mindössze 88 a hátralékosok száma. p35. évi április hóban 666.000 P volt a tőke­hátralék, ezzel szemben jelenleg a hátralék: 452.000 P. Az árvaszék azáltal, hogy a 1928. év óta a gyámol- tak és gondnokoltak készpénzvagyonát fokozott mér­tékbe jelzálogos kölcsönökben helyezte ki, az 1929- től 1935. években 508.500 P-vel több kamatot tudott téríteni a gyámoltaknak és a gondnokoltaknak, mintha a pénzüket bankban kezeltette volna és emellett a devalváció folytán csaknem megsemmi­sült gyámpénzitári tartalékalapot ugyanezen idő alatt 4a4.000 P kezelési fölösleggel gyarapította, lígyhogy a törvénynek és az árvaszéknek előrelátá­sával a felmerülhető veszteségek födözésére szerve­zett tartalékalap ma kereken l.OM.OOO P tiszta va­gyonnal rendelkezik. Az árvaszék jelenleg is az általa kezelt árvavagyou után 4.8 százalék kamatot térít, ami pénzintézeteknél való kihelyezés esetén nyilvánvalóan nem volna elérhető. Mindezek az adatok világosan igazolják, hogy a fővárosi árvák vagyona veszélyeztetve nincs, mert a, jelenleg még. jelzálogkölcsönökben fennálló 3,100.000 P-t a jelzálogul szolgáló ingatlanokon felül 1,000.000 P-ős tartalékalap fedezi. Ha figyelembe vesszük, hogy az árvaszék a törvény rendelkezése folytán közhatóság! kezelésben kénytelen az árva­Minden borong és oly bizonytalan nem látni, hogy az útnak hossza, van csak száll a köd s a vak égbolt akiit rikoltanak költöző madarak. A fák is fáznak, eső szemereg, felhőkbe bújnak a budai hegyek. A Duna meg halkabban zúg, folyik s az őszi Pest farsangról álmodik . . . vagyont kezelni az 1877. évben hozott és sok tekin­tetben már elavult gyámi törvény rendelkezései mellett, akkor talán elmondhatom a fentismertetett adatok és eredmények alapján, hogy a fővárosi árvaszéket gáncs nem illeti. A fenltemlített három ingatlanvétellel kapcsolat­ban még csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a szóbanlévő ingatlanokat hites szakértők megbecsül­ték és ezeknek a becsléseknek az adataiból megálla­pítható, hogy az ingatlanoknak mai értéke és a gyámpénztár (teljes) követelése között kereken 25.000 pengős különbözet mutatkozik. Remélhető tehát, hogy a gazdasági viszonyok javulásával és az ingatlanok forgalomképességének fokozódásával elérhető lesz, hogy alkalmas időben történő értékesítés esetén még a veszteségek fedezésére szervezett gyámpénz­tári tartalékalapot sem fogja veszteség érni. December 25, 27 és 31-én délután ’/23 órakor § getover se nyeli Rosenthal Mór épületüvegezést vállalata Budapest, V., látra ucca 26 Telefon: 2-929-77 Alapítva: 1908 Bögözi János. kádárüzeme Budapest, IX., Telepi u. 27. sz. (Ludi vikánál) Telefon: 1 430-77 -i—n' Miiiiiiiigu7iri^KgaMfig^8Kgai I GUTWILLIG IMRE csatorna- és pöcegödörti sztító Budapest VII., Damjanich u. 33. Tel: 1-363-09

Next

/
Thumbnails
Contents