Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-23 / 51-52. szám
10 Független Budapest Budapest, 1936 december 23. Budapest lövőjéről beszél a székesfőváros Tanácsa miycnnch látom o fövő Budapestiét? ina: ör. űorogi rar has Áhos tanácsnok Nagy-Budapest gondolatban érdekelt környéki városok és községek, valamint a jelenlegi székesfőváros között, minél hamarább ki kell alakulnia az eddiginél szorosabb érdekközösségi gondolatnak. Mert az érdekek között csak addig találhatunk ittnott ellentéteket, ameddig az egységes összefogást nem tudjuk megteremteni. Amint az megvan, abban a pillanatban a látszólagos ellentétek nemcsak elsimulnak, hanem éppen az ellenkező irányban: a legszorosabb összefüggés irányában kristályosodnak ki. E-, milyen le-z a város külső képe, milyen lesz benne az élet lüktetése? Erre — talán válaszoljanak az álmodozók. Az emberi tudásnak és alkotásnak a városkép kialakít ás ábam tyem lehet más szerepe, mint hogy elfogadja a kincsosztó Teremtő útbaigazítását és úgy fejlessze a várost, hogy a természeti adottságok páratlan szépségeit minél jobban kidomborítsa dorogi dr. Farkas Ákos A körkérdés, amit a Független Budapest hozzám is intézett, nagyon raViasz. Mert hiszen nem városrendezési szempontból kérdezheti véleményemet .Budapest jövőjéről, sem pedig építészeti szempontból. Arra a technikus szakembereknek kell íelelniök. És mást nem is mondhatok, mint ami a szívemen fekszik. Budapest jövőjét, épúgy, mint kétezeresztendős múltját, részben földrajzi adottsága, részben a mögöttes országterület nagysága ás nem utolsó sorban polgárságának szelleme állapítják meg. Aki ezeket a szempontokat tárgyilagosan nézi, az Budapest jövőjét nem dekadenciában, hanem éppen ellenkezőleg: további fellendülésében látja. Nem történelmi materializmus az, hogyha így keressük a jövő fejlődés alapjait, mert hiszen igen nagyfokú morális adottság is kell ahhoz, hogy a materiális adottságok kereteit tartalom, érték töltse meg. A legfőbb tartalom pedig: a nemzeti érzés. Budapest csak mint nemzeti főváros tudja a. jövőjét biztosítani. A földrajzi adottságot ma már mindenki alaposan ismeri. Hiszen Budapest nemcsak Magyarországnak, de az egész Duna-medenoé- nek a szíve, a központja, mert erre lej fenek ^ a Kárpátok koszorúzta történelmi Magyarország hegyei, erre folynak f oly ói. Topográfiáikig sokkal inkább megközelíti az egész Duname- dence középpontját, mint a számbajöbető ösz- szes más fővárosok. A mögöttes országterület nagysága szintén befolyásolja a város jövőjét. Minden magyarnak kötelessége vakon bízni abban, hogy ez a mögöttes terület nem sokáig marad a trianoni békediktátum által megcsonkított ország, hanem a revízió gondolata diadalmaskodik és a főváros a nagyobb, szebb, boldogabb Magyarország politikai, gazdasági és kulturális központja lesz. Ez a változás természetszerűleg nagyon fellendíti majd itt is az életet. A harmadik determináns: a városi polgárság szelleme. A történelmet lapozgatva, nagyon sokszor éreztem hiányát egy olyan összefoglaló munkának, amely a'városok és különösen a városi lakosság történetével foglalkoznék. Ha valaki belemélyedne egyszer Budapest polgársága történetének vizsgálatába, csodálkozással állapítaná meg ennek a Duna két partján sokszor tönkrement és mindig újból fölépült városnak csodás átalakító hatását. Külföldi telepesekből, vidéki beköltözőitekből alakult ki pl. az utolsó 250 év alatt Budapest egész mai lakossága. És mégis: egységes homogén polgári öntudat kristályosodott ki benne, a 20—30—40 év előtt beköltözőitek legalább olyan lokálpatrióták, mint amilyenek a 250 év előtti első telepesek egyenes leszármazottai. Ez a polgárság, amely még áldozatok árán is nagynak, szépnek, vi- rulónak akarja látni városát, a legbiztosabb alapja a város fejlődésének, szebb jövőjének. Hogy azután az eddig elmondott hármas pilléren biztonságosan nyugvó városnak milyen lesz a jövőbeni szerepe? Erre a kérdésre nehéz felelni. Hogy lesz-e Nagy-Budapest, vagy nem, ezt most megmondani ugyancsak nehéz. Hiszen minden attól függ, hogy a jövőben milyen lesz a közigazgatási irányzat. Annyit azonban erős hittel hiszek és vallók, hogy a A mérnökember reálisan gondolkodik és ébren álmodik Irta: KIRÁLY KALMAN tanácsolt Nem igen szoktam álmodni. Ha nagyritkán mégis megtörténik ez velem, mire felébredek, elfelejtem álmomat. De nem kár érte. Az álmok tárgya leginkább elérhetetlen. Én pedig, mint mérnökember, reálisan gondolkodom. Ébren álmodok. Gyakran foglalkozom azzal a gondolattal, (hogy mi lenne, ha a rendelkezésre álló költségvetési hitelösszegen felül, mondjuk 20 millió pengős hitelkeretet kapna a II. ügyosztály? A székesfőváros út- és csatorna- hálózata, kertészete nagy változáson Király Kálmán esne át. Megépülne a budai főgyűjtő, a 'Margithídtól délre. Ezzel megszűnne az a kellemetlen állapot, hogy a közepes Dunavízáilásnál magasabb víz esetén a szennyvizet — a sok füstöt okozó Dunaparton felállított lokomobilok sorozata segélyével — át kelljen emelni a Dunába. Aszfaltburkolattal cseréinők ki a régi, 50—60 éves, elkopott' gya- 1 ogú íkövezeteket a Józsefvárosban. Makadámutainkat átépítenénk. Azok eltűnnének, mint egy rossz álom. Megszűnne a nyári por és az őszi sár. Ma a makadám pora, nyáron minden igyekezet dacára, a nagy bőségben gyakran váltja ki a jó budapesti polgárnak haragját és esős időben pedig sara már messziről jelzi, hogy ’ polgártársunk a szép Buda »kies«, fekvésű tájairól vagy Angyalföldről jön. Elkészülne az új kertészeti telep, mert a mai már elavult és füstös gyártelepek között fekszik, nem felel meg hivatásának. És még sok fontos közszükségletről lehetne gondoskodni. A sok munka révén enyhíteni lehetne a munka- nélküliséget, kisebb lenne az alkalmazásért könyör- gők serege. És szent este, mikor a karácsonyfa gyertyáit meggyujtják, sok-sokezer dolgos munkás családjának apraja-nagyja élvezné a nehéz munka gyümölcsét, sok-sok iparos reális vállalkozásának polgári hasznát látná és végül sok-sok fiatal, mérnök- társam felvetett fejjel, bizalommal tekinthetne a jövő elé ... Én, mint mondtam, reális gondolkodású ember vagyok. De amellett optimista is. Bízom a polgár- mester úr nagy koncepciójában. Mielőbb megtalálja a módját annak, bogy a tervek valóra váljanak. És karácsony estéje-boldog este lesz... Adja Isten, hogy már a jövő évben így legyen ... A megujhodott Budapest írta: KEMPELEN ÁGOSTON tanácsnok Gold Tivadar Ü'IŰAÜA. Kész állapotban horganyzott tetőcsatornák villamosheggesztéssel Budapest, Vili, Örömvölgy u. lO/B. Telefon: 1-372-96 POSpÍS(hÍll Oswald S7abadalmazotI FÖMOSaÄ cseiépkálylia I gyártása. Va latja épületek berendezését a legjobb poltán agyagból készült sajatgyártmányú ceerépkály- háival. Átalakításokat és javításokat a legpontosabban készít Budapest, III., Baross u. 69. Tel fon: 1-430-71 Telet>: Vili., Táncsics u. 4/A Barna Márton épület- és műlakatos mester Budapest, Vili., tzeidahelyi u. 3. (Saját ház) Alapítási év 1876. Telefon > 1-370-04 I Igen tisztelt Szerkesztő úr arra a kérdésre kíván választ tőlem, hogy milyen álmokat szövök Budapest jövőjéről? Lelki szemeinkkel nézzünk előre vagy tíz esztendővel. Kezdjük a Dunánál. A balparton már a Dráva ucca táján kezdődik az a palotasor, amelyik csak- jiem megszakítás nélkül húzódik lefelé s túlterjed a Horthy Miklós hídon. De ez az új hatalmas híd is készen van már, amely az óbudai partot köti össze a pesti oldallal. A Ferenc József hídtól lefelé, a „ , . mai Közraktárak helyén, de részempe en goston j)en a Dunaparti teherpályaudvar helyén is parkot, illetőleg parksávot találunk. A jobbparton az óbudai hídtól a Margithidig gondozott parksáv vonul végig, Óbuda régi uccácskáinak egy része eltűnőben s helyettük új, az átmenő forgalom lebonyolítására alkalmas, széles utak vannak itt kialakulóban.. A. Víziváros szintén átalakulóban. A Csalogány ucca már kiépült s fejlődésben az egész városrész. A Szent Imre városra, annak különösen a Horthy Miklós híd közelében lévő részére rá sem Ismerni már. Ott, ahol nem régen még alig volt épület, most már hatalmas épületek, paloták egész sora áll. Ott van az új magas vasúti pályaudvar, a régi Délipályaudvar helyén pedig — észrevehetően — új háztömbök vannak keletkezőben. A hajóállomások nincsenek a régi helyükön. A belső részeken már csak a személyhajóknak vannak kikötői, a teherhajóállomások a főváros külső részeire kerültek. A Dunaparti viaduktvasút eltűnt, helyette — részben földalatti — gyorsvasút vonal fut végig a pesti Dunapapton. Észrevehetjük, hogy a budai gyönyörű hegyvidék fejlődését nagyon elősegítették az új hidak, amelyek révén megrövidült a pesti oldallal az ösz- szeköttetés, úgyhogy mindtöbben építenek e hegyeken állandó tartózkodásra szolgáló villákat és családi házakat hogy a lelket-testet üdítő jó levegő és csodás kilátás nyújtotta előnylöket kihasználják. A Várban már alig van olyan bántó épület, amely az összhatást rontaná. A Tabán parkjában készen van az új, hatalmas gyógyszálló s néhány ugyancsak a gyógyulást szolgáló egyéb létesítmény, amelyeket a gyógyulást keresők ezrei látogatnak. A budaörsi határban megépült az új repülőtér, amely Európának egyik legszebb és legmodernebb ilynemű alkotása. De a pesti oldal is változott, Megnyílt a Madách út' monumentális kezdő szakasza. Szemben vele a városházának régi, jelentéktelen épületszárnya helyett is felépült már az új székház. A Rákóczi út belső1 torkolata kiépült. Az Andrássy útnak a Duna felé való összeköttetése lényegesen javult s részben kiépült már a Rákospalota felé vezető meghosszabbítása is, amelynek vonalában — a Kassai téren — már régen áll a XIV. kerületnek szépen sikerült új plébánia temploma, amely körül csaknem egészen új városrész van fejlődésben. A Berlini tér a főváros egyik legszebb terévé alakult át. A nagyvasúti voualak vezetése a pesti oldalon is megváltozott. A ceglédi vasútvonal eltávolításával megoldották az úgynevezett halálsorompók rég óta vajúdó kérdését. íme ez nagyjában az a kép, amely lelki szemeim elölt pár pillanat alatt, elvonul. S hogy ennek reális alapja van, arra csak azt hozom fel, hogy rövidesen elkészül a főváros városfejlesztési programja, ami megakadályozza a város rendszertelen fejlődését. De tárgyalás alatt van a városrendezési törvény is, amely .szintén nagyban szolgálja majd a városfejlesztés érdekeit. S ha ehhez még hozzáteszem azt, — amivel tulajdonképpen nem mondok újat, — hogy a székesfőváros él is ezekkel a lehetőségekkel és a. Fővárosi Közmunkák Tanácsával karöltve, a kormánykörök és Prás illetékes tényezők támogatósával, rendkívüli erőfeszítéseket tesz- a város fejlesztése érdekében, úgy azok, amiket elmondottam, röviden már nem lesznek áUríok.
