Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-23 / 51-52. szám
Budapest, 1936 december 23. Független Budapest 11 „Szűnjön meg Dögre Trianon“ Irta: SZEPESVÁRY PÁL tanácsnok Nagyon nehéz arra a kérdésre felelni, hogy milyen álmokat szövök Budapest jövőjéről, mert igaz ugyan, hogy Petőfi azt írta halhatatlan versében, hogy: »az álmok nem hazudnak«., mégis az álom, a költészet é's a szomorú valóság között igen nagy az eltérés. Sokan egy életen keresztül az álmok világába menekülnek, hogy felejtsék a szomorú valót. Minden magyar embernek a legszebb álma az volna, hogy Budapest ismét a csonkí- Szepesváry Pál tatlan nagy Magyarország fővárosa legyen és erre készülünk is. Széppé, nagygyá igyekszünk tenni ezt a várost. Mint a gyémántköszörűs csiszolja és csillogóvá, varázsolja a gyémántot, hogy ragyogjon, úgy igyekszik minden felelős tényező vonzóvá tenni ezt a várost külsőleg. Az elmúlt napokban egy megszállt területi rokonom volt Budapesten, aki 16 év óta nem volt itthon és elragadtatva mesélte nekem, hogy részére igazán »álom« volt ismét látni ezt a gyönyörű várost, csodás panorámájával, lüktető életével és fájó szívvel távozott innen vissza oda, alhol a »cura atra« nehezedik magyar testvéreinkre. Nem akartam »álmait« zavarni, nem mondottam neki, hogy itt is nehéz gond az élet és mi csak any- nyiba.n vagyunk előnyben velük szemben, hogy magyar testvéreink között vagyunk, itt szabad szárnya van a magyar szónak, írásnak, művészetnek. De visszatérek saját »álmaimra« ügyosztályom keretén belül. Azt szeretném — és ez, remélem, nem is álom, — hogy a trianoni katonai korlátozások minél előbb megszűnjenek. Szűnjön meg továbbá az az állapot, hogy Kovács Péter és Nagy Mihály székely fiúkról ne kelljen megállapítanom, hogy nem magyar állampolgárok és hogy a képviselőház alkossa meg" a »tökéletes vá- i lasztójogot«' és választáskor a pártok meg legyenek elégedve velem és ügyosztályommal. Almok - amelyek valóra válnak írfa: Báró BASARCZY ISTVÁN dr. tanácsnok báró Babarczy István dr Budapest közlekedési tanácsnokának legszebb álma kétségtelenül csak a földalatti gyorsvasúthálózat megteremtése lehet. Gyors és kényelmes tömegközlekedést biztosítani — mégpedig olyat, amely a többi járómű forgalmát nem zavarja és esztétikai szempontból sem esik kifogás alá — egyedül ezzel a megoldással lehet. Nem csoda hát, ha a nagy és gazdag külföldi városok sorra áttértek a földalatti közlekedés rendszerére. Budapest az első volt, amely a kontinensen földalatti vasutat épített. Sajnos azonban, ezt a korai kezdeményezést nem követték további lépések és földalatti vasútunk mindkét irányban befejezetlen mű. maradt. Pedig ennek a korszerű közlekedési eszköznek a hiánya annál ''inkább érezhető, mert Budapest 1— ideértve a vele egybeépült elővárosokat is — nagykiterjedésű területen fekszik és így a városközpont megközelítése az útszinten haladó közlekedési eszközökkel sok időt vesz igénybe. A közúti járóműforgalomnak a gazdasági viszonyok tartós javulása esetén bizonyára hekövetkező megnövekedése éppen ezért előbb-utóbb időszerűvé fogja tenni a nagyforgalmú útvonalakon — így elsősorban a J Nagykörút és a Duna által határolt területen — a földalatti vasút megépítését. Budapest földalatti villamoshálózatának kialakítására vonatkozólag már igen sok tervet készítettek. Ismerjük néhai Zelovich Kornél műegyetemi tanárnak kitűnő elgondolásait, de részletes terveket dolgozott ki maga a BSzKRt is. Minthogy azonban a földalatti gyorsvasát renkint (>—7 millió kiépítése kilométe- pengőbe kerül, ezek a megoldások egytől-egyig rendkívül nagy költségeket jelentenek, amelyeknek előteremtése és biztosítása belátható ideig meghaladja a székesfőváros közönségének teherviselőképességét. így ezeknek a szép terveknek a megvalósítása — sajnos — ma még tényleg csak az álmok világába tartozik. Addig is, amíg a földalatti gyorsvasút nagy álma valóra válhat, más, kisebb anyagi erőt igénylő eszközökkel kell közlekedésünk megjavítására törekednünk. Ezek között az eszközök között első helyen áll az autóbuszüzem nagyobbarányú fejlesztése. Ha az autóbuszüzem, mint komolyabb szerepet vivő közlekedési tényező, működését az 1925. évtől számítjuk, — addig a budapesti autobuszközlekedés csak gyerekcipőben járt — az elmúlt 11 év átlagában egy-egy évre 15—16 új kocsi beszerzése jut. Bízvást remélhetjük, hogy a beszerzésnek ez az üteme nem lanyhul el, sőt a gazdasági helyzet kedvezőbbre- fordnlásával még erősödni fog s így rövidesen már olyan autobuszparkkal fogunk rendelkezni, amely a székesfőváros és környéke gyors közlekedési igéKANIS ISTVÁN Röntgen és elektromedikai vállalkozó Budapest, VIII,, Bezeródi ucca 6. Tolofon : 1 430 26 Magyar Hőszigetelő Vállalat Budapest, Vili,, Szilágyi ucca 5. sz. Telefon : 1-310-15 nyeinek kielégítésére átmenetileg elegendő lesz. Au tobuszp árkunk kiegészítésével kapcsolatban számolnunk kell azonban azzal is, hogy az új kocsik részére új garázst is kell építeni. Ennek a garázsnak — különös tekintettel arra, hogy az autobuszforgalom tekintélyes része a budai oldalon bonyolódik le — célszerűségi szempontokból okvetlenül Budán kell lennie. A közeljövőben megvalósuló álmok közé tartozik még az óbudai híd megépítése, a dunaparti gyors- közlekedési útvonal létesítése, a nagy vasúti pályaudvarok új elrendezése s ezzel kapcsolatban a lialál- sorompók megszüntetése. Ezekhez csatlakozik az 1937. év négy legnagyobb közlekedési eseménye:: a Horthy Miklós-híd és a Margithíd építkezéseinek befejezése, az líj nemzetközi közforgalmú repülőtér megnyitása, és a személyhajó állomás ok áttelepítése. lnne, az álmok világából visszakerültünk a jelen testét öltött valóságaihoz. Valamikor, még nem is nagyon régen, ezek is álmok voltak. Beteljesedésük ezért erőt adó bíztatás arra, hogy mostani álmaink is — minden nehézség ellenére — egysziar mégis csak valósággá válnak. A pesti polgár álma Irta: Dr. BODY LÁSZLÓ tanácsnok Miről álmodik a pesti polgári Gondtalan jólétről bőséges jövedelemről, amiből mindenre telik, amire a szíve vágyik. A fővárosi pénzügyek sáfárjának ez az álm\a. Hiába, ez már a világ sora, hogy a multimilliomos gazdag fővárosnak is az kellene, ami az egymillió lakosának. Bőséges jövedelem, ami az általános gazdasági fellendülés nyomán automatikusan növekedik. Olyan bőség, hogy csökkenteni lehetne az adóterheket és mégis bőven jutna. ia kiadásokra. Olyan boldog világ, amikor nem kellene fájó szívvel megtagadni a kívánságokat, mert nincsen fedezet. Hogy gond nélkül tellene mindenre, amitől szebb, jobb és boldogabb lehetne ez igí gyönyörű város. A beruházásokra pedig olyan feltételek mellett kínálnák a. kölcsönöket, ahogyan mi szeretnők. Mi volna akkor? Már szinte magam előtt látom, hogy milyen tündérváros lenne akkor Budapest! . . . Dr. Bády László Legolcsóbban vehet teniszháló-, sátor-, ponyva-, pokróc hátizsák-, szobatornakészletet és horgászati cikkeket Hauschild AlbertBudapest, VII., Károly körút 15. Telefon: 1-415-07 Szállít hivatalok részére iratkötőhevedert, por- és padlótörlőruhát. Alapítva: 1838-ban Ha költségvetési korlátok nem volnának... Irta: FELKAY FERENC tanácsnok Kellemes feladatra vállalkozom, amikor erre a felvetett kérdésre nyilatkozom. Működésemet úgyis mindig az élet realitásával és a lehetőségek adottságával kell összhangba hoznom, s most szinte jól esik, hogy vágyaimat és fantáziámat szabad szárnyra engedhetem, s azok nem ütköznek lépten-nyomon a költségvetés szűk korlátaiba. Legelőször az elavult, régi iskolaépületeket egészséges, modern és az oktatási céloknak a legújabb pedagógiai elvek szerint felépítendő új épületekkel cserélném fel. Azok berendezésében külföldi tapasztalataimat valósítanám meg és azokat iskolaorvosi rendelőkkel, fürdővel, és étkező helyiséggel látnám el, hogy ezáltal a szociális gondoskodásnak az iskolán belül is helyet biztosítsak. Az iskolák tágas játszóterekkel lennének ellátva. Kerületenkint sporttelepet létesítenék korszerű felszereléssel. A sportolást kedvezőtlen időjárás esetén fedett sportcsarnokkal biztosítanám, ahol a diák- uszoda is elhelyezést találna. A. polgári iskolai tanítást teljesen ingyenessé tenném, minden tanuló részére ingyen, könyveket és tanszereket biztosítanék. A szegény és rászorult taFelkay Ferenc I nulókat pedig ezenkívül ruhával és cipővel látnám I el. Az elhagyottá nyilvánított gyermekek részére egyszerű, de teljesen díjtalan internátust létesítenék, amelyben a növendékeket csak gyakorlati (mezőgazdasági és ipari) pályára nevelnék keresőképes korukig. A székesfővárosi iparostanonc iskolák mellé ugyancsak internátusokat létesítenék, ahol úgy a leány, mint a fiú tanulók a tanonciskolái oktatás mellett vallásos és erkölcsös nevelésben részesülnének. A dolgozó szülők tehermentesítésére a szükséges mértékben gondoskodnék úgy a csecsemő, mint a még tanuló korba nem jutott kisdedek nappali foglalkoztatójáról, ahol a szülő teljes megnyugvással hagyhatja gyermekét, amíg napi munkáját végzi. Itt egészséges és tápláló étkezést is biztosítanék a kicsinyeknek. Az oktatás könnyebbé és eredményesebbé tétele végett a legtökéletesebb szertárakat és laboratóriumokat rendezném he az egyes iskolák számára, a filmoktatást pedig bőséges filmanyag és készülék beszerzésével rendszeresíteném.
