Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-16 / 50. szám

4 Független Budapest Budapest, 1936 december 16 Miért kell átrendezni a Hősök Terét? Kertész Elemér íőv. biz. tag nyilatkozik indítványáról A közelmúltban Kertész Elemér fővárosi tör­vényhatósági bizottsági tag indítványt juttatott el dr. Szendy Károly polgármesterhez, amely­ben komoly és figyelemreméltó indokolással a »Hősök Teré«.-nek átrendezését sürgette. Tekintettel arra, hogy a javaslat élénk érdek­lődést keltett, felkerestük Kertész Elemér fővárosi bizottsági iago\ aki a kérdésre vonatkozólag az alábbiakat kö­zölte. — Már régebben, de különösen az utóbbi idők­ben, sajnálattal tapasztalhattak, hogy Budapestnek egyetlenegy olyan reprezenta­tív tere nincs, amely alkalmas lenne nagyobb szabású haza­fias, társadalmi ünnepségek, gyűlések megrendezésére. — Különösen kiütközött ez a hiány Endresz és Bittay te­metésénél, az olimpiai fáklya- gyujtási ünnepségnél, majd a minden esztendőben megismét­lődő frontharcos nagytalálko­zók alkalmával. — Budapestnek csak há­rom tere: éspedig a parlament előtti térség, a Szabadság tér és a Hősök Tere jöhetne eb­ben a tekintetben számításba, az elnevezésükben rejlő tradícióknál és más egyéb körülményeknél fogva. — Azonban ezek közül kétségtelenül a Hősök Terét illeti meg az elsőbbség, mert a parlament előtti Kossuth Lajos tér bizonyos politikai belemagyarázásokra adhat alkalmat még a politikamentes ünnepségeknél is. A Szabadság tér parkírozást egységét kár lenne megbontani és kü­lönben is nagy költséggel járna. Tehát marad a Hő­sök Tere, amely az ezeréves múltúnkat hirdető im­pozáns emlékművel, a királyszobrokkal és az előtér­ben elhelyezett Hősök Emlékkövével, két oldalán a Műcsarnokkal és Szépművészeti Múzeummal arány­lag kevés költséggel és a célnak megfelelő módon lenne használható a fentebb említett célokra. — Az általam javasolt átrendezéssel elérendő cé­lom: hogy Budapest székesfőváros egy olyan reprezenta­tív teret kapjon, amely megfelelő keretek között nagyobbszabású hazafias ünnepségek megrendezésére alkalmas. Továbbá, hogy a Hősök Terén jelenleg fennálló kao­tikus közlekedési állapotot is megjavítsuk olykép­pen, hogy az egyirányú járműforgalmat a Szépmű­vészeti Múzeum és a Műcsarnok előtt elvezető utak megfelelő kiszélesítésével és kiépítésével a Hősök Emlékkövét megillető kegyeleti szempont kielégíté­sével is egyszer és mindenkorra rendezzük. Végül szükséges lenne azért is, hogy a jelenleg .eldugott és elnyomott Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok gyönyörű épületeit jobban kihangsúlyozva, a Hősök Tere kétoldali szegélyezést kapjon. — Javaslatom tényleg- széles körben keltett ér­deklődést, mert a napisajtóban megjelent híradások j nyomán több írásbeli hozzászólás érkezett hozzám, sőt egyes lelkes városbarátok terveket is küldöttek, ! amelyeket én természetesen a polgármester úrnak | bemutattam. Remélem, hogy a székesfőváros lelkes polgármestere rövidesen meg fogja találni a módját, hogy a Hősök Tere átrendezésével megfelelő re­prezentatív teret adjon a nagyobb szabású társadalmi, hazafias megmozdulásoknak. — Tulajdonképpen nem új, amit akarok, mert hiszen a külföld majdnem minden nagyobb városá­ban már megoldották ezt a kérdést, így például leg­utóbb Münchenben a »Residenz« előtti teret alakítot­ták át óriási költséggel, hogy szabadtéri tömegmeg­mozdulások céljaira alkalmassá tegyék. Kertész Elemér Közművelődési és „légoltalmi“ ügyosztály lett a csendes és előkelő művészeti ügyosztályból Szendy Károly polgármester a légvédelmi vezetői címet kapta a kormánytól A légvédelem kérdése ijesztő mértékben nyomul előtérbe a nagy váró sóik problémái között. Budapes­ten is elsőrendű közigazgatási üggyé fejlődött ez a kérdés, melyről pár évvel ezelőtt még alig beszél­tek. A közigazgatási hatóságokat a polgári lakosság életbiztonságának megvédése szempontjából érdeklik és foglalkoztatják ezek a problémák. A közigazga­tási hatóságoknak kell gondoskodniok arról, hogy háború esetén az otthon maradt polgári lakosság megfelelő védelemhez jusson. Szendy Károly polgármestert a honvédelmi kor­mány megbízta a főváros légoltalmának megszerve­zésével, irányításával és ellenőrzésével és a »légol­talmi vezető«-i címet ruházta reá. Ezzel a kormány­intézkedéssel most már a nagy nyilvánosság előtt és gyorsabb lépésekben folytatják azokat a légol­talmi intézkedéseket, melyek a budapesti városhá­zán eddig csak zártkörben, kezdetlegesebb eszközök­kel történtek. A polgármester megalakította a légvédelmi ügyosztályt, mely önálló alosztályként a köz­művelődési ügyosztály keretében fog mű­ködni. Füzy Rezső műszaki főtanácsos lett a közvetlen irá­nyítója a légvédelmi kérdéseknek. Az alosztályba nagyobb személyzetet fog beosztani a polgármester, főleg mérnököket, tekintettel arra, hogy a kitűzött feladatok nagyrészt műszáki szakismereteket köve­telnek. Megállapította a polgármester a légvédelmi ügyosztály feladatkörét, mely elvi és szervezési ügyekre oszlik. Ez az ügyosztály fogja irányítani ellenőrizni és szabályozni Budapest és a fővároskörnyéki városok, községek légoltalmi kérdéseit. Egységes alapon végzi majd a hatósági légvédelmi szervek kiképzését a légvédelmi bizottságok munkái­nak irányítását. Feladata lesz a lakosság légvédelmi kioktatása, tájékoztatása és az ez irányban szüli,sé­ges propaganda kifejtése. Irányítani fogja a légvé­delmi építkezéseket, kiállításokat rendez, megszer­vezi és lebonyolítja a; lakosságnak gázálarccal, gáz- védőruházattal és egyéb felszereléssel való ellátását. További feladata az ügyosztálynak a légvédelmi szolgálatosok nyilvántartása, az ilyen szolgálatra al­kalmas egyének kiválasztása, légvédelmi segélyosz­tagok szervezése és felszerelése, megszervezi a lég­védelmi riasztószolgálatot, a hírrendszert, gondosko­dik az elsötétítés esetére szükségvilágításról. Meg­szervezi a hatósági épületek és városi közintézmé­nyek légvédelmét. Gondoskodik gázkórházak létesíté­séről, a, sebesült szállítás megszervezéséről, a fertőt­lenítőszolgálat előkészítéséről, a támadás folytán hajléktalanná váltak elhelyezéséről. Itt tartják majd nyilván a riadó- és óvóhelyeket és ebben az ügyosz­tályban állítják fel a légvédelmi műszaki hivatalt. A nagyjelentőségű ügykör bővülése folytán a XIV. ügyosztály elnevezését a polgármester »köz- művelődési és légoltalmi« ügyosztályra változtatta, a szükséges személyzet beosztásáról a közeli napok­ban intézkednek. QtyaufyfyäsL Hackettatytyác Jí. T. Z. e Központi iroda: BUDAPEST, V., JÓZSEF TÉR 1 Telefon: 1 -833-97-Sürgönyeim : EGERFA BUDAPEST ® ÜlaTfiMaijijWL Cjifäticjijöö: íJcCefan 221 A balatonkenesei üdülőtelep új igazgatója 8 pályázó közül nemes Hoffmann Géza lett A balatonkenesei üdülőtelep hónapok óta húzódó igazgatóválsága végre megoldódott. Különféle indo­kokat hoztak fel annak elismertetésére, hogy miért , kell Kuszenda Bélát — akinek működésével pedig a i legteljesebb mértékben mindenki meg volt elégedve — helyéről eltávolítani. Azt hangoztatták; hogy Ba­latonkenese nagy fürdőhellyé fejlődött, vezetését olyan szakemberre kell bízni, aki szállodavezetési, vendéglői és idegenforgalmi ismeretekkel egyaránt rendelkezik. Az üdülőhely már nemcsak városi tiszt­viselőket fogad be, hanem igen nagyszámú idegent is lát vendégül, tehát nem lehet hivatalos, bürokra­tikus vezetés alatt toveibb tartani. Sokáig folyt a harc a jelöltek és a protektorok között, míg végül az elmúlt héten megtörtént a döntés. Az intéző- bizottság előterjesztést tett a polgármesternek az új igazgató szerződtetésére. Még most is 8 jelölt közül kellett választani, aki­ket az intéző bizottság figyelemreméltóknak tartott. Ezek a következők voltak: Singhoffer Ede, aki évekig Gundel Károly üzlet­vezetője, később a klinikák betegélelmezési üzemé­nek szervezője volt és most is a klinikákon működik. Schmitta Sámuel, aki Londonban, Párizsban dolgo­zott és jelenleg a Hungária—Ritz éttermeinek veze- tője. 7/j. Palkovits Ede, aki több nagy szállodában működött és most a Dunapalota titkára. Egey László Londonban szakács volt, több vendéglőüze­met tartott fenn» és most az Erzsébet királyné szál­loda vezetője. Hézser Árpád, aki a Lipótvárosi Ka­szinó, a Japán-kavéház, a Sziget Klub vezetője volt és most saját vendéglője van. Ifj. nemes Hoffmann Géza Lyonban, Marseilleben, Monte Carloban műkö­dött, jelenleg a margitszigeti Palatínus-szállodában igazgatóhelyettes. Kelecsényi Károly Siófok-fürdő alkalmazottja, Spolarich György Bécsben, Prágában, Münchenben, Drezdában és Londonban működött, jelenleg Budán van étterme. Hosszas tanakodás után it ni/,misas ujauo nemes norimanu lieza szer­ződtetése mellett határozott, aki havi 800 pengő fizetést fog kapni. Fizetéséből a természetbeni lakás ellenében évi 1200 pengőt levon­nak. Felesége eltartásáért havi 30 pengő térítést tartozik fizetni. A szerződés három évre szól, olyan feltétellel azonban, hogy a szerződés az első év vé­gén önmagától megszűnik, ha azt a Segítőalap az első év lejárta előtt legalább 30 nappal a következő két évre meg nem erősíti. Az új igazgató január 1-én fogialja el állását. ÜPltfí Épület-és cl iszműbádogos. egészségügyi berendező Háztartási jégszekrények üzeme 32.—, 35 —, 40.—, 46 — pengős árakban Budapest, X. kerület Hölgy ucca 22. Telefon : 1-484-53 Sélley Mihály szí. csatorna- és pöcegödörtisztítási vállalkozó Budapest, XIV., Kerepesi út 144. sz. Telefon: 2—969-46 M AZZ I LUIGI Sírkő- és márványárugyár Budapest VII., Garay ucca 39 Telefon; 1-314-66 Alapítva 1865 évben Bertalan János bognárüzeme Budapest, VI-, Hajdú ucca 28. szám Telefon: 2-912-40 ÉPÜLETÜVEGES Glatz tábla- és tükörüveg nagy raktára. Budapest, VIII., Baross ucca 66-68, az udvarban jobbra — Alapítva 1364 — Telefon : 1-324-87 Géptisztító anyagipar KFT. I Bu<fajpe*f, V . Révész ucca 11 Felelőn. 2-919 82 Gyártunk: f Í S Z t Í t ÓT* Oil Q y Ot tiszti tógyapotot színes és fehérben a legjobb minőségben I PETIK JÁNOS épületbádogos munkák vállalata Budapest, VI., Ó ucca 14. Telefon: 1-188-81 RIEGER OTTÓ KIK. UDV. O It G O i\ V G Y A R Budapest, XIV, Vértes u. 6-8 T elefon: 2-i) (i 3-4 5

Next

/
Thumbnails
Contents