Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-16 / 50. szám
Budapest, 1936 december 16 Független Budapest 5 NEMZETI LOBOGO Irta: Dr. VÁLYI LAJOS főv. biz. tag y>A nemzeti lobogó mindenütt az. állam méltóságának s a nemzeti erőnek szimbóluma. Az állami összetartozásnak és megkülönböztetésnek a jele. A hazafias érzés és a hazához való ragaszkodás hiányára vall a nemzeti zászlónak kevésre be- csülésse...« E szép szavaikat, amelyeknek igazságában pártkülönbség nélkül megegyezhetünk, — hiszen még a romboló szélsőségek is mindig rendkívüli súlyt helyeznek lobogójukra — a m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi- n válni l raszter mondta a magyar nemzeti ' zászló tiszteletének elmélyítése tárgyában az iskolák részére még 1929-ben kiadott rendeletében. Miután a fenti szavak igazságáról meg vagyok győződve, örömmel üdvözlöm a székesfővárosnak a lakóházak kötelező fellobogózására vonatkozó szabályrendelet-tervezetét. E pillanatban, amikor e sorokat írom, a szabály- rendelet még csak tervezet, remélem, mire © soraim napvilágot látnak, már a székesfőváros törvényhatósági bizottságának vita nélkül, egyhangúlag elfogadott határozata lesz a közművelődési ügyosztály előterjesztése, — amely a nemzeti érzésű közvélemény régi követelését valósítja meg! A nemzeti összetartozás jelentőségét a maga valódi súlya szerint érző és megbecsülő minden polgár kedvetlenül, összeszoruló szívvel, elszomorodva, sokszor felháborodva látta azt, hogy az ünneplés! művészetéről híres magyar nemzet fővárosa az ünneplés külső jelei nélkül, közömbösen megy el a nemzet ünnepnapjai, vagy nemzeti gyásznapjai mellett. Ahhoz, hogy egy nemzetet megbecsüljön a nagyvilág, első feltétel, hogy az a nemzet önmagát, a saját jelenjét, a saját értékeit megbecsülje és © megbecsülését önérzetesen kifejezésre is juttassa. Hogy becsüljön meg minket az az idegen, aki messze távolságokból jön el a mi híres nemzeti ünnepeink megtekintésére és azt látja, hogy egyes főútvonalak feldíszítésén kívül, a város nagy része szürkén és ünnepi dísz nélkül fogadja a saját nemzeti ünnepünket. A nemzeti érzés, hanyatló korszakait jellemzi a nemzielti összetartozás jelentőségének és jelvényeinek a leértékelése, elhanyagolása. S hogy ez hova vezet, mindenki részére, akinek szeme és füle van, tragikusan példázza Trianon. Mi tudjuk, hogy a magyar élet ma újra a nemzeti öntudatra- ébredésének a korszakát éli, ■sőt a lelkekben egyre jobban és jobban halmozódó nemzeti érzés még csak ezután fogja megrajzolni e magyar század újra felderülő arcvonásait. Annak a nemzeti léleknek, amelynek a hitével én is hiszek, az égjük követelése a nemzeti lobogó nagyobb megbecsülése és ebben a körben, a fővárosban a nemzeti lobogó kötelező használatának elrendelése. szetartozás érzése köt 'elválaszthatatlanul össze, hogy ez a követelésünk végre valóra válik. A nemzeti lobogó használatával már eddig is több törvényünk és egyéb jogszabályunk foglalkozott. A nemzeti szín ősi jelentőségét visszaállító 1848. évi XXI. t.-c.-ben a »háromszínű rózsa« mint polgári jelkép megemlítése mellett elrendeli, hogy »minden nyilvános ünnepek alkalmával« minden középületen és magyar hajón a, nemzeti lobogó használtassék. A 88.155—1895. számú belügyminiszteri körrendelet valamennyi törvényhatóságot nyomatékosan utasítja az imént idézett törvény pontos végrehajtására, mert a nemzeti lobogó használata »közjogilag is a magyar államiságnak leghatározottabb külső kifejezését képezi«. A középületek és közintézetek nyilvános ünnepek alkalmával a nemzeti lobogóval leendő feldíszítéséről szóló rendelkezések akadálytalan végrehajtásáról szóló 4642—1898. számú belügyminiszteri körrendelet a nyilvános ünnepek alatt Szent István napját, az 18í8-i törvények szentesítésének a napját, a mindenkori uralkodó születésnapját s a törvény- hozás álltai a jövőben kijelölendő nemzeti ünnepnapokat értette. Intézkedett még a nemzeti lobogó használatáról az 1905. évi XXVII. t.-c. is, amelynek 17. §-a kimondja, hogy az iskolák jellegükre tekintet nélkül tartoznunk a nemzeti ünnepeken a címeres nemzeti zászlót kitűzni. Ezeken felül a március 15-ét ünneppé avató, a külső dísz és lobogó használata tárgyában rendelkező 700—1928. M. E. számú rendelet és a bevezetőleg már említett 640-05-85— 1929. számú kultuszminiszteri körrendelet intézkedik a nemzeti lobogó használatáról. Már a 700—1928. M. E. számú rendelet 6. §-a is abból a célból, hogy a änemzeti ünnep jellege a külső dísz minél általánosabb alkalmazásával is a lehetőség szerint kifejezésre jusson«, felhatalmazza az ünnep rendezését végző- hatóságokat, hogy a lakosságot a helyben szokásos módon felhívják, hogy házaikat a nemzeti lobogóval vagy nemzeti színek alkalmazásával díszítsék«. Ezen a talajon épült fel az új szabályrendelet is. Mintáért nem kell az idegen jogrendszerekhez folyamodni. A német zászlórendeletek alapján legfeljebb azt kellene megfontolni, hogy a tervezet 1. § (2) bekezdésében meghatározott nagyság szélességi és hosszúsági arányát nem volna-e helyes nekünk is 5:3-ban megállapítani, amely minden méretben a zászló arányosságát biztosítja. Kétségtelen, hogy az új szabály- rendelet azokat a nyilvános ünnepeket, amelyeken a zászlóhasználat kötelező, a fentebb emllített 4642— 1928. sz. körrendelet meghatározásával szemben kitér jesztőleg állapítja meg. Ez azonban helyes is, mert ha az 1848. évi XXI. t.-c. alapján maradunk, kétségtelenül tágabb az ott említett »nyilvános ünEgy hasznos Karácsonyi ajándék a nélkülözhetetlen Ä SINGER varrógép ebben az ízléses kivitelben SINGER VARRÓGÉP RÉSZV. TÁRS. BUDAPEST IV., Semmelweis utca 14 VII., Rákóczi úí 18 II., Corvin tér 1 VII., Rákóczi út 68 VI., Andrássy út 33 Vili., Baross ucca 86 nepek« fogalmi köre, mint a 4642—1898. számú körrendelet más külpolitikai és közjogi viszonyai között óvatosan megvont határai. A nemzet nyilvános ünnepe lesz az is, ha vendégül látjuk az olasz királyt, vagy más Magyarországgal barátságos állam fejét. Ünnepünk lesz, ha a magyar igazság itt, vagy ott a a sötét magyar éjszakában felvillan stb., stb. A kormánynak és a székesfőváros vezetőségének meg kell adni azt a jogot, hogy a saját politikai felelősségének a terhe alatti megállapíthassa, mely alkalmat tekinti olyan nyilvános nemzeti ünnepnek, vagy gyászünnepnek, amelyen a magánjellegű lakóházaknak a nemzeti zászlóval, illetőleg gyász-lobogóval való feldíszítését kívánatosnak tartja. Mindenesetre kívánatos, hogy a középületek és magánépületek fellobogózása harmonikusan történjék. A szabályrendelet megalkotása az 1930. évi XVIII. te. 44. §. (1) bekezdése alapján a székesfővárosi törvényhatósági bizottságnak kétségtelenül joga. De ki lehetne az Magyarországon, miniszter, hatóság, párt vagy magánember, aki a székesfővárosi autonómia ez úttörő, helyes és a közvélemény akaratán nyugvó jogalkotásának a jogalapját szőrszálhasogató áljogász- kodással kétségbe merné vonni?! Ez volt az oka annak, hogy a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja megbízásából ez év derekán indítványt nyújtottam he e szabályrendelet megalkotása érdekében. E régóta pihenő indítványom elmondását -— amelyet pártunk elnöke költségvetési beszédében sürgetett meg — előzi meg- a polgármester úr szabályrendelettervezete, amelyet természetesen annál nagyobb örömmel fogadunk, mert az volna a kívánatos, bogy a nemzeti közvélemény óhaját, amelynek csak egy jele volt a mi indítványunk is, mindig így megérezze és -sietve kielégítse a székesfővárosi közigazgatás feje. Mi nem vitatjuk e szabályrendelet felvetésének a szerzőségét, tudjuk, hogy a mi indítványunkban foglalt kívánság minden nemzeti összetartozást érző magyar lelkében ott élt, tudjuk, hogy előttünk is sokan sürgették, — mi most csak -egyszerűen örülünk mindazokkal, akikkel a magyar testvéri őszBAJKAY FERENC víz-, gáz- és központi fűtés szerelő Budapest, IX, Sobieski János ucca 28 Telelőn : 1-380-56 ZOLLER FERENC festő és mázoló Budapest, II, Margit körút 2. Tel. 1-552-47 Rosenthal Mór épü/etüvegezési vállalata Budapest, V., látra ucca 26 Telefon : 2-929-77 Alapítva : 1908 Markovits István lakatosmesler vállal épület munkákaj Budapest, IX, Mifialkovits u. 5 A közgyűlés Schuler Dezsőt választotta Liber Endre utódának az alpolgármesteri székbe Lezajlott a nagy izgalommal várt alpolgármesterválasztás. mely az utolsó napon már nem is volt annyira izgalmas, mint ahogyan remélték. A pártközi megállapodás majdnem egyhangú választást tett lehetővé. Még a jelölés is kizárta, hogy a választás meglepetéssel járjon, mert rangsorban kandidálták a három rangidős pályázót. Duday Alajos, Schuler Dezső és Németiig Károly volt a három alpolgármesterjelölt és közülük 110 szóval választotta meg a közgyűlés Budapest új alpolgármesterévé 'NC/3,tí(67* U6ZSO ry -i -» tv "j i • • i t ' Schuler Dezsőt, aki mindenkeppen méltó utóda a tragikusan elhúnyt Liber Endrének, áki a közjóté'konyság és szociálpolitika terén kifejtett áldásos működésével szerzett olyan kiváló érdemeket, melyek őt, mint most utódát, az alpolgármesteri díszes állásra érdemessé tették. Dr. Schuler Dezső. Bács-Bodvog vármegyében, Üjverbász községben 1881 -május hó 2-3-án született. Édesapja fővárosi elemi iskolai igazgató volt. Középiskolai tanulmányait a pianistáknál végezte. 1899-ben lépett mint kisegítő dijnok a főváros szolgálatába. 1904-ig a katonai és illetőségi ügyosztálynál dolgozott. 1904-ben az V. kér. elöljárósághoz helyezték át s ott -a- közjótékonysági és gyermekvédelmi ügynek előadója 1-ett. 1905 októberében tanácsi fogalmaizó,gyakornokká választották meg s az önkéntes1 évének leszolgálása után a közjótékonysági ügyosztályba helyezték. Ott és a VIII. kér. elöljáróságnál szolgált a háború kitöréséiig. 1914. nyarán, mint tartalékos hadnagy vonult be és 37 hónapon keresztül teljesített l’rontszolgálatot. 1917 szeptemberében történt felmentése után mint főhadnagy szerelt le és a szociálpolitikai ügyosztályban Bárczy István polgármester Godra Sándor és Fia Rézműves üzame. Szesz- és vegyészeti gyárberendező vállalat Budapest, IX., Gróf Haller ucca 3. sz. Telefon: 1-37 8-43 az étkeztetési akció megszervezés-ét, a központi konyha megindítását bízta rá. A törvényhatósági bizottság 1931 márciusában tanácsnokká választotta. Azóta a főváros közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályát vezeti & elsősorban a munkanélküliség által fokozott ínség leküzdése érdekében a fővárosi hatóság nyilt szegénygondozását szervezte át. Az intézeti gondozással kapcsolatban ,a gyermeküdülök és napközi-otthon óik számának, a szeretetotthona és menhelyi férőhelyek számának szaporítása, a szeretetotthonok betegellátása zavartalan menetének biztosítása stb. munkásságának eddigi eredményei. A közjótékonysági és 'Szociális munkakörben kifejtett tevékenységének elismeréséül 1927-ben megkapta a Magyar Vöröskereszt érdemikeresztjét, 1932-ben kormányzói elismerésben részesült, 1935-ben pedig a m. kir. kormányfötaná- esosi címet kapta. A szakirodalom terén is érdekes munkásságóit fejtett, ki. Schuler Dezső alpolgármester csak január első napjaiban, előreláthatólag 5-én veszi át hivatalát, miután meg kell várnia a kormányzói jóváhagyást, majd azt követően ünnepélyes közgyűlési beiktatását új állásába. Addig a szociálpolitikai ügyosztály élén marad és az ügyosztály új vezetéséről is csak január első napjaiban fognak dönteni. !• «* *■ +■ I* A, ® bőrkülöniegességek Forro es tppstein ssää“ Budapest, VII, Dohány u. 22-24 Telefon: 1-405-61 özv. Steinleinné és Frank grafikai szaküzlet, litográfiái kőraktár Budapest, VI, Gróf Zichy Jenő u. 6 Telefon: 1-185-02 I P ITT LAKK- és festékgyár r.-t. @38 I Srn BUDAPEST, VII. KEK., ÖKNAQY-UTCA 4. SZAtt.
