Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-16 / 50. szám
1936 december 16 50. szám HARMINCEGYEDIK évfolyam Független Budapest VÁROSPOLITIKÁI, POLITIKAI Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel •gyütt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavilonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpónztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZEKESFOVAROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA M mi Budapestünk M Független Budapest részére írta: Szendy Károly polgármester Higyjék el, nem a lokálpatriotizmus beszél belőlem, amikor azt mondom, hogy Budapest a világ egyik legszebb városa. Bár tőlem, a polgármestertől, még azt sem lehetne zokon venni, ha elfogult volnék a magam városával szemben. Sőt, ez volna a természetes és a magától értetődő dolog. De — hála Istennek —• nem állok egymagámban ezzel a megállapításommal. Hozzám érkező levelek százai zengik a szép Budapest dícséretét. Itt járt idegenek spontán lelkesedése szól hozzám ezekből a levelekből, amelyekben magasztalják ennek a városnak szépségét, derűjét, vidám lelkületét, melegen érző szívét, udvariasságát az itt tartózkodó idegennel szemben és nem győznek eléggé lelkesedni a magyar — konyha »remek- míívei«-ért. Nem ' utolsó sorban a magyar zettség'ével, hatóságainak szolgálatkészségével Európának ebben a részében a világ közgazdaságának egyik legjelentősebb városává emelhető. Ebben az igazán kézzelfogható lehetőségben látom én Budapestnek, a mi Budapestünknek jövőbeli fejlődését. És ettől a fejlődéstől •— amelynek erős hitem szerint be kell következnie — várom én nagyszerű, megbízható és már ma is világhírre vergődött kézműiparunknak és kereskedelmünknek felvirágzását. Ez utóbbiak tekintetében különben is a legjobb úton vagyunk. A magyar cipőnek, a magyar házi- ipar remekbe készült cikkeinek, a magyar bőrdíszműáru művészi értékű munkáinak a világon nem találjuk párját. Azt mondhatják az örök szkeptikusok, hogy szép álomképet varázsoltam az emberek elé, amely a rideg valóság és a kegyetlenül tovarohanó élet egy gyenge fuvallatára szertefoszlik. Ez is megtörténhetik. De én — legalább ami Budapest jövőjét és fejlődését illeti — örök optimista vagyok és hiszek abban, hogy vannak álmok, amelyek valóra válnak ... Hozma Mihlós. Bornemisza Géza. Szendy Károly, Bessenyey ZénO konyhaművészetnek is köszönhető, hogy Budapest idegenforgalma olyan óriási mértékben emelkedett, amilyen fellendülésről tíz esztendővel ezelőtt még nem is álmodtunk. Az idegenek leveleiből azonban nem csupán a város szépségének feltétlen elismerése, hanem a Budapest iránt érzett mély szeretet is kicsendül. Ez a szeretet az, amely fokozott kötelességet ró reám és mindenkire, aki akár közvetve, akár közvetlenül az idegenforgalom szolgálatában áll. Mindent el kell követnünk, hogy a városunk iránti érdeklődést, szeretetet ébren tartsuk és lehetően fokozzuk. Én teljes egészében átérzem azt, hogy nem elegendő Budapest istenadta természeti szépségére építeni fel az idegenforgalom fejlesztését, nem elégséges csak a fürdővárosi jelleg kidomb of ítása, hanem igenis szükséges és fontos dolog, hogy a polgárság ügyességét, leleményességét, készségét és képességét is idegenforgalmunk szolgálatába állítsuk. Az idegenek lelkesedése, fürdőinknek világra szóló híressége, városunknak minden szépsége, művészetünk és kultúránk telivér európaiassága nem leket öncél, hanem csupán alkalmas és szép keret annak az egészséges gondolatnak a befogadására, amelyet pregnánsan így fejezhetnék ki: legyen Budapest a Kelet és Nyugat kapujában a Du- namedence kereskedelmének, árucseréjének találkozó helye, középpontja. A gondolat nem új ■ és nem is vindikálom a magam számára az apaságot. De minden erőmmel és tehetségemmel részt kérek ennek a gondolatnak a kimunkálásából, — természetesen azok között a lehetőségek között, amelyek belőle Budapest fürdőváros és Budapest világváros részére adódnak. Mert ezen a téren nemcsak a székesfővárosnak vannak kötelességei. Ennek a városnak minden adottsága megvan, hogy itt a Dunamedencében, betöltse a kereskedelmi gócpont szerepét. Nemcsak a fekvése predesztinálja erre a szerepre, hanem, — ami igen fontos — terjeszkedési lehetősége is. A mai szép és nagy Budapestből, ha arra kerül a sor, úgyszólván pillanatok alatt egy még szebb és nagyobb Budapest .épülhet a Duna két partján, amely hatalmas raktáraival, üzlet- házaival, iparának és kereskedelmének fejlettségével, közéleti és üzleti tisztességével, közlekedésének rendjével, lakosságának fegyelmea városrendezés és építésügyi Javaslóiról A Független Dudapest autóéi!® a városrendezésről Annyi bizonyos, bogy a városrendezésről és építésügyről szóló javaslat nem »gyorstalpaló« munka s ugyancsak hosszú ideig mozgott az első nyers gondolat az illetékes minisztériumok között, míg végre a két minisztérium részről: Kozma Miklós is, Bornemisza Géza is rányomtatták a maguk pecsétjüket s elindíthatták a törvényhozás felé javaslatukat. Itt hamarosan a bizottság elé is került, amelynek az elnöke Bessenyey Zenó igaz ügyszeretettel vezette a tanácskozást s amint maga mondja: — Nagyon óhajtandónak tartom, hogy a javaslat tető alá kerüljön, még pedig minél hamarabb, hogy azoknak a szempontoknak az érvényesülése, melyek a javaslatban le vannak fektetve, mielőbb áldásosán hassanak városaink fejlődésére is, kedvező látképi kialakulására is. Azért is tartottuk üléseinket szoros határidőn belül, hogy még a nagy karácsonyi szünet előtt közvetlen az ügyvédi javaslat után a ház asztalára kerülhessen, amit gondos, alapos és az | Bessenyey zenó élet szükségletének megfelelőnek tartok magam is, de azok a szakférfiak is, akikkel a kérdésről alkalmam volt tárgyalni róla. De sajnos, hiába volt a bizottság ütemes munkája, mert bizony mégis lemaradtunk, s úgy csak a szünet után kerülhet a javaslat a törvényhozás elé. — Remélem, hogy ott is olyan eleven érdeklődés fogja fogadni, mint a társadalom széles rétegeiben, a sajtóban, az illetékes városi hivatalokban, no meg a bizottságban is, ahol minden egyes felszólalás csak azt igazolta, hogy a gondolat a gyakorlati élet szükségszerűségéből sarjadt s így nem az elméletet szolgálja, hanem magát a gyakorlatot. Magam részéről, mint a Közmunkatanács elnöke csak annál jobban tudom mérlegelni a kérdés törvényes rendezését, mert hiszen az utóbbi időkben valósággal »divattá« vált a városrendezés kérdése éppen úgy, mint annak a felfogásnak a hangsúlyozása, hogy a közül etek, így persze Bornemisza Géza — természetesen — a legben- | sebben össze van forrva a városrendezés kérdésével, ; hogy úgy mondjuk, a maga szívügyének érzi, hiszen a minisztertanács megbízásából az ő minisztériuma | a főváros a többi városokkal együtt holt tőkét kezel ingatlaniban, telkeiben és azoktól szabadalmok kell a városrendezés érdekében. De a kérdéshez alig-mert valaki gyakorlatilag hozzányúlni, hiszen egészen ködös, bizonytalan kérdés volt maga a kisajátítás is, de a város- rendezés kérdése is. — Szerintem a javaslat törvénnyé válása eloszlatja a ködöt, a bizonytalanságot s a hatóságok munkáját is megkönnyíti, tudván, hogy meddig szabad elmenniök, hogy bonyolult perek örvényeit elkerülhessék. mt mondott hozma Mihiós A külföldön tartózkodó belügyminiszternek, Kozma Miklósnak a véleményét még a tavasz folyamán volt szerencsénk ismertetni a Független Budapest hasábjain, mikor még- a javaslathoz az illetékes minisztériumok voltaképpen az anyagot gyűjtötték össze. Már akkor kijelentette Kozma Miklós, hogy: — Alapvető munkára készülünk s olyan törvényt akarunk hozni, amely alkalmas lehet, hogy hosszú időre lefektesse és biztosítsa a magyar városok, sőt falvak fejlődését, ahol a, fejlődés vonalának szorosan egybe, kell érnie az egészség, a népművészet, a szépészet szempontjaival s a vidék jellegének kidomborításával. Azt kívánjuk, hogy az a sok készség, ízlés és eredetiség, ami a magyar fajt oly gazdagon jellemzik, ne maradjanak felhasználatlan múzeumi kincsünknek, de érvényesüljenek városainkban és f alvóinkban, hogy így külsőleg is igazoljuk művészi érzékünket és a szép sze- retetét. fektette le a javaslatot, még pedig hosszú hónapok lassú és megfontolt munkája alapján, ahol minden illetékes szakember véleményét kikérték és meghallgatták. Azért mondhatta a javaslatról a miniszter: Bessenyeii Zénó véleménye Bornemisza Géza iparilgyi miniszter a javaslatáról
