Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-16 / 50. szám
2 Független Budapest Budapest, 1936 december 16 Intézeti és háziruha mosására csak a KIRÁLY" OŐZFIOSÓ IV., Magyar ucca 3, VII. her. hírály ucca 15, V., Bálvány ucca 2 3, VII., Dohány ucca 20 Telelőn - Házhoz hűiden* h! — Nem az volt a célunk, hogy gyorsan, hanem jól. A kérdés sokkal nehezebb, összetettebb, bonyolultabb, serm mint a címe után látni és megítélni lehetne. A javaslat 28 paragrafusában le akartuk fektetni mi ndama irányelveket és szempontokat, melyeknek a városrendezés és építkezés kérdésében érvényesülniük kell. Hogy alapvető munkát végeztünk, az kitűnik abból is, hogy amint az indokolás mondja: a szegedi árvíz és Gyöngyös iá'78-ban történt leégésével az összes joganyag, Bornemisza Géza amire támaszkodni lehetett. Különben Gyöngyös az egyetlen vidéki városunk, amelynek törvénybe foglalt szervesen felépített rendezési szabályai vannak. Természetes, hogy ez nem maradhat tovább is így. Ha ennek a hiányosságnak történelmi magyarázata is van, de ezzel nem lehet állandóan takarózni. Az idő cselekvésre sürget és pótolnunk kell mindazt, ami miért, miért nem, de mégis elmaradt. — Természetesen, hogy a technika fejlődése, a közlekedési eszközök gyorsasága, a rohamosan fejlődő gépkocsi ipar, a turisztika óriási megduzzadása mind együttesen arra utalnak bennünket, hogy ebbe a lüktetésbe minél elevenebbül kapcsolódjunk bele s annak minél több hasznát lássuk. Szerencsénkre Budapest fejlődő szépsége felkiáltó jel volt, amire az idegenforgalom nemzetközi irányítói felfigyeltek és meglátták, hogy valójában milyen nagy kincs fekszik a mi Dunánk két partján: s ma már Budapest neve vonzó gócpontjává lett a világ turisztikájának. — Ehhez most már hozzáfejleszteni a vidéket is, az egész országot is csak olyan stratégiai élelmesség, mint mikor a frontok hadseregének minél nagyobb és gazdaságilag minél erősebb »Hinterlandot« biztosítunk. Ha az a nagy kérdésünk, hogy mivel biztosíthatjuk leginkább idegenforgalmunk tartamát minél hosszabb időre, csak azt felelhetem, hogy a vidéknek, az egész országnak a beállításával ebbe a nagyszerű és gazdaságilag is nagy- jelentőségű munkába. Ha ezt megtudjuk tenni, Budapestnek a munkáját is megkönnyítjük és termékenyebbé teszlik. Ehhez a célhoz is eszközül szolgál ez az új javaslat s óhajtandó, hogy akik részt vesznek a vitájában, de akik egyáltalán bírálják — ebből a gyakorlati szempontból is foglalkozzanak véle. Hogy mennyiben sikerült elgondolásainkat és szándékainkat a javaslatban érvényre juttatni, azt majd a parlamenti tárgyalás vitája, de még inkább: a gyakorlati élet fogja megmutatni. De egy tényre hivatkozom. A szegedi árvíz után a telek átalakítási eljárás a kérdés megoldását annál inkább megnehezítette, mert ez merőben új kérdés volt, amire a gyakorlat nem találhatott előző példát, precedenst. S a magyar szellem olyan eljárási módot talált a kérdés megoldására, amely az azóta híressé vált német Adiekes eljárást évtizedekkel megelőzte. Mindezt csak azért említem, hogy kifejezést adjak annak a bizakodó reményemnek, hogy talán a magyar tudás és alkotni vágyás ezúttal is olyan javaslatot terjesztett a törvényhozás elé, ami még egyrészt pótolni tudja a múltak mulasztásait, másrészt biztos lépésekkel viszi előbbre városaink és falvaink fejlődését. S ha ezt elértük, jogosan dicsekedhetünk a nemzeti munka alkotó sikerével. Szendu Károly polgármester véleménye Természetesen, hogy ebből a vitából nem maradhat ki a legilletékesebbnek: magának Budapest polgármesterének a véleménye, amely arra nézve valóban perdöntő, hogy mit jelent a városrendezési és építésügyi javaslat magára Budapestre, a székes- fővárosra. Szendy Károly polgármester véleménye szerint: — Igazán a huszonnegyedik órában jött, annyira szükségét érezzük. Meg is mondom, miért? Amint már többször is kijelentettem, — tudtom szerint éppen a Független Budapest hasábjain is, hogy a íóváros fejlődése — az utóbbi időkben — egészen különös Fejlődési irányt vett. Mindenki láthatja ezt-, aki a város fejlődését figyeli, amely fejlődés egyre kifelé húzódó irányt mutat. Flogy úgy mondjam: mintha a főváros szinte futni igyekeznék önmagától. A felületes szemlélő talán még büszke is erre, abban fejlődést lát és azt mondja: nini, milyen rohamosan is fejlődik Budapest. És talán még örülni is tud rajta, hogy a magyar főváros területe 194 négyszög- kilométer, mikor Párizsé ugyanakkor csak 78. A szakember szeme azonban másképpen látja és ítéli meg a dolgokat, mint az egyszerű szemlélő. Én például, mint polgármester, aki polgáraimat a lehető legjobban szeretném kiszolgáltatni, a szórványos külterületi építkezéseknél mindjárt az építendő új utakra, a vízellátásra, a közbiztonságra gondolok ami persze olyan igény, amit az építkező természetes jognak vall, hiszen ő is olyan polgára Budapestnek, mint akár a belvárosi. Ez — úgy papiroson — igaz is. De a köz szempontjából már egészen másként fest a helyzet. Mert ez a terjeszkedés csak akkor volna indokolt, ha a belső városrészek túlzsúfoltak volnának. Erről azonban szó sincs, sőt éppen itt találjuk a legósdibb házakat, melyek már régen megértek a csákányra s ez a csákány nem is maSzendy Károly radt volna el, ha ... Igen, ha szabályozva lesz törvényes úton maga a városrendezés kérdése, a kisajátítás és az építkezés ügye. Mindez bizonytalan kérdés volt eddig, amihez nem volt kedve senkinek hozzányúlni. Míg végre most meg fog történni a törvényes intézkedés. S talán ezzel majd vége is lesz a szükségtelen kifelé húzódásnak, ami nagyon is nehézzé teszi s megdrágítja a közlekedést is, a vízellátást is — hangsúlyozom — szükség nélkül. Az új javaslat törvényerőreemelkeclése — azt hiszem — a fővárosra is előnyös fejlődés lehetőségeit nyitja meg, de a vidéki városokra s falvaiukra sem marad hatás nélkül. S éppen ebből a szempontból lesz gyakorlati eredménye. Zsirkay János. A főváros szigorúan ellenőrzi a vállalatok által fizetett munkabéreket Wossala Sándor építésügyi tanácsnok rendelete A Független Budapest már foglalkozott a vállalkozók állal fizetett munkabérek ellenőrzésének kérdésével. A fővárosi közszóliításoknál az egyes ajánlattevők azért voltak versenyképesek, mert olcsó munkabérrel kalkuláltak, szemben azokkal a vállalkozókkal, akik a megállapított, de legalább is a, minimális munkabéreket fizetik munkásaiknak. Az olcsó pénzért dolgozó vállalkozók ajánlatai természetesen, így irreálisak voltak. A főváros vezetősége el is rendelte, hogy a közmunkáknál és közszállításoknál a vállalkozók kötelesek bejelenteni, hogy munkásaiknak milyen bért fizetnek és ez az adat volt az egyik legfontosabb összehasonlító tétel az árajánlatok felülvizsgálásánál. A fővárostól mostanában nem is kaphatott munkát az olyan vállalkozó, aki legalább minimális munkabért nem fizetett a munkásainak. Az utóbbi időben azonban egyre-másra érkeztek panaszok a városházára., hogy egyes vállalkozók az ajánlatukban foglalt kötelezettségük ellenére sem fizetnek rendes bért munkásaiknak, hanem kevesebb fizetést adnak. A polgármester intézkedésére úgynevezett stich-próbákat végeztek a főváros közegei, de nem sikerült .ilyen rendellenességek nyomára jutni. A jövőben azonban a főváros a munkabérek ellenőrzését rendszeresíti. A polgármester megbízásából Wossala Sándor tanácsnok, a magasépítési ügyosztály vezetője, ebben az ügyben házirendeletet adott ki és ebben a rendeletben a következőket mondja: — Számos panasz, érkezett hozzám, hogy a magasépítési ügyosztály által vállalatba adott munkáknál a vállalkozók nem az ajánlatukban megjelölt munkabéreket fizetik a munkásoknak, hanem annál alacsonyabbat vagy akk-ordbéreket. A panaszoknak lehető megelőzése végett szükségesnek tartom, hogy a műszaki előadók azoknál a munkáknál, amelyeknél számviteli ellenőr nincs, maguk ellenőrizzék a kifizetésre kerülő munkabéreket. Elrendelem ezért, hogy a műszaki előadók időnkint a munka természetéhez képest az építkezés helyszínén, vagy a műhelyben alkalmas módon ellenőrizzék, hogy a vállalkozó az ügyosztály által neki vállalatba adott munkánál alkalmazott munkásoknak tényleg a bejelentett, illetve a megállapított minimális munkabéreket fizetik-e. A régi lóversenytéren épül meg az új fedett sportcsarnok A Független Budapest írta meg néhány héttel ezelőtt az örvendetes hírt, hogy a budapesti fedett- sportcsarnok építésének ügye komoly stádiumba jutott. Szendy Károly polgármester ugyanis hivatalosan bejelentette, hogy a régen óhajtott sportintézmény megvalósítása érdekében az illetékes tényezőknél eredményes lépéseket tett és Ígéretet is kapott az ügy sürgős elintézésiére. Pár nappal ezelőtt azután a kultuszminiszter egyik nyilatkozatában megerősítette a sportcsarnok megépítésének elhatározását. Már a jövő év elején hozzákezdenek a nagyszabású építkezéshez mégpedig a régi lóversenytéren, a főváros által rendelkezésre bocsátandó telken. Az építési költségeket az állam fedezi. A fővárosra így is jelentős kiadás fog hárulni, miután a sportintézmény közművekkel való ellátását, az odavezető utak kiépítését a főváros vállalja magára. A városrendezési ügyosztály és a közoktatásügyi ügyosztály között -az elmúlt héten megindultak a tárgyalások a fedett-sportcsarnok céljaira kijelölendő telek ügyében. A sportintézmény építése körül ugyanis tevékeny szerep vár a főváros közoktatás- ügyi ügyosztályára, mint a sportügyek városi hatóságára. A közoktatásügyi ügyosztály azt kívánja, hogy olyan nagy terület álljon rendelkezésre, ahol nemcsap, a fedett-sportcsarnok építhető fel, hanem egyéb sportintézmények is létesíthetők, azonkívül elegendő hely marad ez intézmények továbbfejlesztésére is. Az ügyosztály meg is jelölte azt a teriilet- komplexumoí, melyet a régi lóversenytérből az építkezések céljaira igénybe venni szándékozik. A városrendezési ügyosztály ellenben sokalja a kért területet és csupán annak felét akarja átengedni. Most e körül folyik a vita a két ügyosztály között és minden bizonnyal a polgármester fog ebben dönteni, úgy, hogy a sportérdekek és a fővárosi érdekei egyaránt kielégítést nyerjenek. Ha a terület (határait megállapították, sor kerül a közművek és utak terveinek kiegészítésére és az építési költség megállapítására. A főváros szívesen hozza meg a nagy áldozatot a (fedett-sportcsarnokért és a mellette épülő többi sportintézményekért. A tavasszal meginduló építkezés nagy kihatással lesz a régi lóversenytér környékének fejlődésére is, mert ez a vidék évtizedekkel maradt el a szomszédos városrészek fejlődésétől. NEP-NAPTÁR Fogadóórák a kerületi párthelyiségekben 1936. XII. 16-tól 23-ig. IX. kerület. December 16., 19. és 23-án d. e. 1—3 óráig: Dr. Uisetty Béla fogad. — 21-én este 8—9 óráig: Szetttesy József törv. hat. biz. tag fogad. — 21-én este 9—-10 óráig: Wel- liisch Andor fogad. VIII. kerület. December 18-á.n este 7 óráig: Gazdy Jenő törv. Inat. biz. tag' fog>ad. — 17-én este 7 óráiig: Katona János tihbiiz. tag fogad. — 21-én este 7 óráig: vitéz dr. Hajnóczy Bél» thbii?. tag fogad. X. kerület. December 16-án este Vs7 óráig: Dr. Piizel István orsz. gyűl. kiépv. fogad. — 17-én este Vs7 óráig: Dongó Orbán törv. hat. biz. tag fogad. — 18-án este bal óráig Dr. Uisdtty Béla orsz. gyűl. ké-pv. fogad. — Minden délelőtt .11—1 óráig: Dr. Háttér Károly törv. bat. biz. tag irodájában (X., Füzér u. 13.) fogad. — 22-én este 6—8 óráig: Gáspár Béta, Kreizlcr Sándor, és Deitbauser Róbert kér. ál-elnökök fogadnak . VIII. kerület. December 22-é,n d. u. (í órakor: Dr. Hegedűs Bertalan, thbiz. tag fogad. — 17-én d. u. 6 órakor: Babicz Gyula biz. póttag fogad. „JUNO“= Legjobb gumiszalag, gumizsinór Kérje mindenütt. Magyar gyártmány.
