Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-21 / 42. szám

4 Független Budapest Budapest, 1936 október 21. Beruházás nélkül nem lehet a munkanélküliséget megszüntetni Beruházó kölcsön felvételét sürgeti Deniényi A.adár indítványa A főváros 1937. évi költségvetéséihez csatolt pol­gármesteri jelentés szerint az üzemek azért fognak több felesleget eredményezni és a háztartás céljaira beszolgáltatni, mert az előirányzatnál nagyobb forgalom várható. Ez a kifejezés bizonyára a jobb gazdasági viszo- szonyokat jelenti, de sem a költ­ségvetés, sem a polgármester nem tünteti fel, hogy o jobb gazda­sági helyzet következtében az adó­bevétel is nagyobb lesz. A polgár- mesteri expozé- rámutatott ugyan erre, amikor azt mondotta, hogy Dcmónyi Aladár dr. túlzott óvatosság miatt nem vette be sem a. bevételi előirányzatba, sem a jelentésébe a várható adóbevételi többletet, de a költségvetés realitása szempontjából ilyen fon­tos .körülményt teljesen nem nélkülözhetünk, és ha még olyan óvatosan is, de kifejezésre kellett volna juttatni már a bevételi előirányzatban, de még- inkább a nyomtatott polgármesteri jelentésben ezt a fontos körülményt. Meg kell emlékeznem arról is, hogy az ipari és kereskedelmi fejezet igen gyen­gén van dotálva, „Miért fűtsünk koksszal“? címen kiírt kokszjelmondat pályázat a koks/- togynsztok legszeiesebb rétegeinek érdeklődé­sét keltette fel A minden várakozást felülmúló hatalmas tömegben boérkozett pályamunkák tel- dolgozása hetekig tartó munkát igényel. Beérkezett összesen 7.907 pályamű A biráló bizottság elnöke: Herczeg Ferenc, tajai : Karinthy Frigyes, Lázár Jenő, Magyar Miklós, dr Mor- vay Endre, dr Nagy László Papp Jenő, dr. Techer Gyula, dr. Véssei Ede. A hatalmas anyag elbírálása folyamatban van. A bírálat eredményét, a nyertes jelmondatok szövegét, jeligéjét «'*s szerzőinek nevét és óimét e lapban fogjuk közölni. A nyertesek posta út­ján külön értesítést is kapnak. mert egy milliós városban, ahol a lakosságnak, több mint a fele iparos és kereskedő, ahol a költségvetés .154 millió pengő kiadással dolgozik, — összesen 250.000 pengő jut erre a célra. Ez feltétlen hibája a költség- vetésnek. Nagyon helyesnek tartom a polgármesteri jelen­tésnek azt a részét, amely szembe állítja az 1930. és az 1935. éveki’e vonatkozóan, hogy 1930-ban és 1935-ben 4 millió híján ugyanannyi adót fizetett a főváros lakossága, mégis a fővárosnak 1935-ben 23 millió pengő adó­kiesése volt. ugyanakkor pgclig az állam részére 20 millió pengő adóbevételi többlet jutott. Éppen ezért nagyon mél­tányosnak tartom a polgármester úrnak azt a ja­vaslatát, hogy ezen különbözet legalább részbeni kiegyenlítésére a fázisadó >kulcsa visszaállíttassák a jelenlegi l/2o helyett a régi Ve részre. A költségvetéssel kapcsolatban szólni kívánok a beruházásokról, amelyekre vonatkozóan indítványt is terjesztek elő. A polgármesteri jelentés a dologi kiadásokat nevezi meg beruházásoknak, holott a dologi kiadások a fő­város olyan szükségleteiből származnak, olyan felada­tok teljesítésére valók, amelyeket vagy a törvény utalt a közület terhére, vagy a közület önként maga vállalt. Ezeknek a kiadásoknak a fedezése legyenek azok dologi vagy személyi kiadások — még nem beruházások, csak akkor válnak beruházá­sokká, amikor nem normális iközületi szükségletet elégítenek ki, hanem távolabbi közcélt szolgálnak, esetleg külön jövedelmi forrást alkotnak, de minden­esetre hosszú évtizedekre szóló alkotáso<k. De más a gazdasági hatása is a dologi kiadá­soknak és a beruházásoknak. A dologi kiadás évről- évre visszatér, még a rendkívüli kiadások is. Pengő összegben kifejezve ugyanazok, az egyik évben, mint a másikban és alig mutatkozik valami eltérés. Gaz­dasági hatásában a dologi kiadás a munkanélkülisé­get — amennyiben megvan — nem fogja csökkenteni, legfeljebb nélküle még nagyobb lenne a munkanél­küliség. De nem fogja élénkíteni a gazdasági élet lassú ütemét sem a megszokott dologi kiadás, leg- feljebb nélküle még rosszabb volna a helyzet. Ha ellenben beruházást teljesítünk, akkor a normális viszonyokon felüli új munkaalkal­makat teremtünk, amelyek igenis alkalmasak a meglevő munkanélküliség csökkentésére és a most fennálló lassú ütemű gazdasági élet meg- élénkítésére. Amikor a beruházások mellett szót emelek, rá­mutatok. arra, hogy a beruházásoknak szenvedélyes ellenzői vannak. Legyen szabad röviden rámutatnom azokra a kifogásokra, amelyeket a beruházások el­lenzői fel szoktak hozni a beruházások ellen. A kifogások három csoportra oszthatók. Először azt mondják, hogy a főváros nem is tudna kölcsönt felvenni, mert nem kap. Másodszor azt mondják, hogy ha kapna is kölcsönt, újra eladósítaná a fő­várost és ez végeredményben a lakosság újabb meg­terhelését jelentené. Harmadszor azt mondják, hogy tessék leépíteni az adókat és ha ez megtörtént, ak­kor úgyis magától fog megjavulni a közgazdasági helyzet. Az első kifogásra, hogy tudniillik a főváros nem tudna kölcsönt felvenni, az a válaszom, hogy tudo­másom szerint ilyen irányú komoly kísérlet még nem történt, de nem is történhetik mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre egy komoly beruházási program. Azt mondják továbbá, hogy a főváros eladóso­dása a lakosság újabb megterhelésével fog járni. Ez tényleg olyan érdemi kifogás, amellyel foglal­kozni kell. Nem akarok itt rámutatni arra, ho,gy ha például a főváros új villany cent rátét építene, akkor bizonyára minden szakember véleménye szerint eb­ből sem a kölcsönszolgáltatásban, sem a törlesztési szolgáltatásban nem jelentene a beruházás újabb megterhelést, sőt valószínűleg a város háztartása ré­szére újabb felesleget is juttatna. És ha tekintem azokat a közvetett célú beruhá­zásokat, — mint amilyen például az idegenforgalom — amely a lakosságnak valóságos jövedelemtöbbletet eredményez, vagy pedig tekintem a közegészségügyet, amely a lakosság munkaképességét és egészségét emeli, akkor kérdezem, vájjon ezek a jövedelem- többletek, amelyek a lakosság bizonyos rétegeinél vagy az egész lakosságnál fognak jelentkezni, nem fognak-e olyan bevételi többletet jelenteni a közház­tartás számára, — az egyesek újabb megterhelése nélkül — hogy erre nyugodtan lehet építeni a köl- csönszolgáltatús és a törlesztési szolgáltatás kötele­zettségének a teljesíthetőségét. De objektív akarok lenni és azt mondom, hogy minden beruházásban — éppúgy mint min­den vállalkozásban — van bizonyos kockázat. Megtörténhetik, hogy még sem következnek be azok a gazdasági hatások, amelyekre a beruházás alkal­mával számítanak. Vájjon mi a nagyobb kockázat: ennek a beruházási kockázatnak a vállalása, vagy pedig az, hogy ölhetett kézzel nézzük, hogy a lakos­ság napról-napra elszegényedjék? A harmadik ellenvetésre pedig, hogy az adók leépítésével javulna a közgazdasági élet, az a vála­szom, hogy az adókat a főváros csak akkor tudná leépí­teni, ha elbocsátaná tisztviselőinek nagy ré­szét, ha lemondana azokról a szociális és kulturális fel­adatokról — amelyek nagyon sok pénzébe kerülnek ugyan a városnak, de amelyekhez a közgyűlés min­den egyes pártja és minden tagja áldozatok árán is ragaszkodni kíván. Tekintettel arra, hogy a nagyobbarányú be­ruházások alkalmasak minderre és hogy egy­részt a fővárosi munkanélküliséget csökkentsék, másrészt a főváros gazdasági életét megélénkítsék, ilyen irányú indítványt tettem a pénzügyi bizottság­nak. Indítványom értelmében a bizottság javaslatot tesz a közgyűlésnek hívja fel a polgármester urat egy nagyobb arányú beruházási program előkészítésére, valamint arra, hogy e program keretében végrehajtandó beruházások mikénti fedezésére vonatkozóan alkalmas időben tegyen javaslatot. A budapesti szállodások demonstrálnak a főváros szállodaépítési tervei ellen A szállodásod iparteSiülete memorandumba foglalta sérelmeit és kívánságait A Független Budapest egyik legutóbbi száma jelezte, hogy rövidesen elkészül Bánlaky Géza köz­ponti fürdőigazgató elaborátuma a fürdőváros fej­lesztésére vonatkozó tervekről. Ez a javaslat részle­tes tervezetet tartalmaz a Tabánban építendő új fürdőszállóra is. Szencly Károly polgármester a költségvetési vita kapcsán már be is jelentette a tabáni gyógyszálló létesítésére vonatkozó komoly szándékát A tabáni gyógyszálló megépítése az első hatalmas lépés lesz a Tabán tervszerű felhasználására éis ezt a lépést kétségtelenül sok hasonló komoly cselekedet fogja követni. Érthetetlen, hogy a budapesti szállodások milyen ellenszenvvel viseltetnek a főváros szállodaépítési terveivel szemben. noha tagadhatatlan hogy a főváros áldozatkészsége a szállodások üzleti érdekeit is nagymértékben moz­dítja elő. A szállodás ipartestület e kérdéssel fog­lalkozva újabb demonstrációt rendezett a főváros ter­vei ellen. Nem az ellen tiltakozik, hogy újabb szál- loda létesüljön Budapesten, hanem csak azt ellenzi, hogy ilyen létesítmény a főváros tőkéjével és a, fő­város kezelésében létesüljön. Azt mondják, hogyha már a főváros ezen a téren áldozatokra hajlandó, úgy ezt a készségét ne abban nyilvánítsa, hogy saját szállodát épít, hanem támogassa egyéb formában a magánvállalkozást, főleg a meglévő szállodák mo­dernizálása és bővítése formájában. A szállodások szerint messzemenő hatósági támogatásra van szük­ség, hogy a meglevő szállodák előbb anyagilag rend­be jöjjenek és csak azután lehet gondolkodni fejlesztési terveken. Szerintük mindenekelőtt a belföldi idegen­forgalmat kell fokozni, tehát ilyen irányú hathatos intézkedésekre van szükség. A szállodaiparnak az adóztatás terén, főleg a házadómentesség tekinteté­ben ugyanazokat a kedvezményeket kell biztosítani, mint a gyáriparnak. Külön szállodai tatarozási rendelkezésre van szükség, mely a szálloda tatarozások után nagyobbmérvű ked­vezményt engedélyez, mint a bérházaknak. A köz­üzemi díjakat is mérsékeltebben kell megállapítani a szállodák számára. Olcsóbb villanyt, vizet, telefont kell biztosí­tani a szállodáknak. El kell tüntetni a vizumdíjakat, melyek a külföldi idegenforgalom kerékkötői. Ha mindez megvon, ak­kor sor kerülhet a szállodák bővítésére. A meglévő épületek lehetővé teszik, ezer új szállodai szoba léte­sítését, minden nagyobb szabású új építkezés nélkül. Sok szállodában a válság1 idején épületrészeket, emeletrészeket lezártak, más célra bocsátottak ren­delkezésre. Ezeket az épületrészekét most vissza le­het csatolni és újra szállodai célra igénybe venni. De emelel,ráépítésekkel és toldaléképíthezésekkcl is sok férőhely teremthető. A bővítésnek ez a módja tekintettel arra, hogy az üzemköltség lényegtelenül emelkednék — lehetővé tenné a szállodai árak le­szállítását. A szállodák belső modernizálása is csak olcsó hosszúlejáratú kölcsönnel oldható meg. Ezek a beruházások, talán még több munkaalkalmat jelentenének ugyanolyan költségösszeg mellett, mint egy új szálloda építése. Amellett nem egyetlen jó új szállodával gyarapodna Budapest, hanem összes szállodái kifogástalan korszerű nívóra emelkednének, ami kétségtelenül nagy vonzóerő lenne idegenforgal­munk számára. Ha a főváros új gyógyszállót kíván építeni, ez többmilliós befektetést jelent és már eleve számolni kell azzal, hogy ez az üzem is deficites lesz. A szál­lodások szerint tehát a főváros akkor cselekednék helyesen, ha nem épít új városi szállodát, hanem azt a pénzt, amit erre a célra fordítani kíván, kölcsön- képpen az egész budapesti szállodaipar rendelkezésére bocsátja, Poli/Avioc Tanne építési vállalkozó, rCtIliUVIÜO Jdllifij oKl. Kőművesmester Vállal építkezési és tatarozási munkákat. Irtodéraizálást, falszigetelést es átalakítást BUDAPEST, VL, TEVE UCCA 21. S Z, Sf” építési anyagok legjutányosabban beszerezhetők Noruplti tfiktnr építési anyasrkeres- racrvcill Viniur kedelmi vállalatánál Budapest, VII., Rákóczi út 80. Telefon: 1-429-52 /r Ákos Frigyes építői R ■ ■ A « K* A C * ,V,/ Eskü Úf 3 Budapest/ Tei.: 1-895-71 csempe, kőpadló szállít, vállai, javít Porta épületburkoló Szövetkezet. Építőbolt. V., Qr. Tisza István u. 1. Tel. : 1-824-81 Wl HART FERENC építész — építőmester XIV., COLUMBUS UCCA 33 Telsfon: 2— 969—08 ^ L . I festékgyár és ásványőrlőmű­Vj I U 0 0 I JullOS VG^> építési anyagok és ve­mmhbkhhmhhmbbm gyészotí termékek raktára Központi iroda: RnrJ 3 nart V , Kálmán ucca 22. sz. DUUdpcM, Telefon: 1-230-33 Alapittatott: 1842

Next

/
Thumbnails
Contents