Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-21 / 42. szám
Budapest, 1936 október 21. Független Budapest 5 Bizakodik a polgármester A főváros most éli át legizgalmasabb napjait, izgalmasabbak talán a közgyűlési napoknál is. A költségvetés vitája folyik a pénzügyi szakbizottság előtt. A nagyközönségnek talán fogalma sincs róla, mit jelent valójában az a munka, szellemileg éppen úgy, mint fizikailag. A bizottság minden tagja résen áll, kutat, fürkész, vizsgál, hogy ne legyen a számrengetegnek egyetlen adata, egyetlen tétele sem, amivel ne volna teljesen tisztában s amit gondosan meg ne hányt-vetett volna, hogy így a minden oldalról megvitatott, minden tételében megvizsgált adat kerüljön aztán a közgyűlés nagy nyilvánossága elé. Az öreg Wékerléről mondták, hogy valósággal élmény volt minden költségvetési beszéde, amikor olyan számrengeteg gél vonult fel emlékezetből, egyetlen jegyzet, vagy kisegítőeszköz nélkül, ami mindig meglepte a t. Házat, nem tudták eléggé méltatni ezt a nagy ismeretet a számadatok labirintusaiban. Ha kisebb mértékben is, de ugyanez adja meg Szendy polgéirmester költségvetési beszédének a jellegét is. Érzik minden szaván, hogy a polgármester ismeri a maga háztartásának minden legkisebb részletét s nincs olyan kérdés, amire azonnal ne tudná megadni a megfelelő s egyben megnyugtató választ. Ha a bizottság tagjai el is ismerik ezt a polgár- mesterrel szemben, de viszont a maguk kötelességégének és feladatának érzik, hogy a legkisebb tétel se kerülje el a figyelmüket. Hogy milyen résztletbe menő munka folyik a bizottságban, arra elég jellemző, hogy az egyik bizottsági tag felveti a kérdést; — Mennyit költ a főváros fűt é s r e ? A költségvetésben ez nincs külön feltüntetve. Természetesen a polgármester azonnal megadja a választ. — A kisebb tételek egy összegben — összevonva szerepelnek a költségvetésben a könnyebb áttekintés érdekében. Azonnal intézkedem, hogy a bizottsági tag lírnak pontosan megmondhassam azt az adatot, ami után érdeklődik. Ez a szolgálatkészség és közvetlenség adja meg aztán a bizottsági tárgyalásnak az igazi alaphangját és jellegét. Mintha a pártvonalak határai teljesen eltűnnének. Minden bizottsági tag — bárha világnézetileg a legmesszebb esnek is egymástól — most együtt látszik dolgozni magával a polgármesterrel. Ennek nyugalma, bizakodó felfogása átterjed az ösz- szes tagokra. De különösen Budapest szeretete, sorsának biztosítása, életének megkönnyítése az a közös nevező, amely eleve kizár minden személyeskedést s kizárja a felszólalások mérges anyagát. Nincsen itt se fulánk, ami szúrna, se epe, ami keserítene. Ezért mondhatja egyik bizottsági tag: — El kell ismernünk, hogy a jelen költségvetés a jó gazda gondosságának hű tükörképe. Az igaz, hogy a főváros élete felett még nem derült ki teljesen az ég s nem lehetett elérni a kitűzött célt, hogy a költségvetésből elmaradjon a fenyegető veszedelem: a hiány. Pedig milyen áldozatokat kellett meghoznia a fővárosnak a cél elérése érdekében a két évi szanálás útján. Hiába! A szándék nem öltött testet s az áldozat árát még ma is viseli a főváros közönsége a tarifadráguláson, a tisztviselői illetmények lenye- segetésében. ami végzetesen sorvasztja ipari és kereskedelmi életünket. Kis vigasztalásnak számít, hogy az ötmillió- négyszázezer pengős hiány valójában csak négymillióé gyszázezer pengő, mert az egymillióhárom- százezer pengő az előző évek zárszámadási hiánya. Bántja is eléggé ez a valóság a polgármester büszkeségét, aki szerette volna, hogy az első költségvetését a szanálás után ne csúfítsa el az ötmilliós hiány foltja. Csak a helyzetre jellemző, hogy a bizottságban az ellenzéki oldal siet a polgármester védelmére, mikor az egyik szónok kifejti a már oly gyakran elhangzott igazságot, hogy a főváros részesedése az adókból az 1930-as év vonatkozásában 41.29 százalékról 31.66 százalékra csökkent s míg az állam bevételei a válság esztendeiben húszmillió pengővel emelkedtek, ugyanez idő alatt, a fővárosé huszonhárommillióötszázezer pengővel csökkent. Tetemes kár érte a. fővárost a forgalmi- és fázisadó új rendszerével is a részesedés kulcsát egy- hat ódról egyhuszadra szállították le. Hogy ez számokban mit jelenti Míg 1931-ben 76.2 millió pengőt vett be az állam, addig 1935-ben már 117.4 millió pengőt, míg a főváros jövedelme 14 millióról lecsökkent 4 azaz négymillióra. Mindez indok is, magyarázat is a hiányra. Miféle hatalmas életerő, kimeríthetetlen anyagi ősforrás ez a mi Budapestünk, ha ilyen adózási rendszer mellett is fejlődik, virágzik és csak ötmillió a hiánya, mikor kereken negyvenötmillió pengőt foríthat beruházásokra, építkezésre, szóval fejlődésre. Nem, csőd,a. ha ez életerő láttán bizakodóvá válik a polgármester és úgy érzi, hogy városát minden nehézség és minden akadály ellenére a. virágzó élet útjai felé vezeti. (Zs.) Rózsafa védő zacskókat vízhatlan erőpapirosból darabonként 28 fillérért szállít Magyar vegykészítményü papírgyár Ocpr .Tülrall Budapest, VI., Ó ucca 49. VFitSr UtUldU Telefon- l-23=l-Oo Tömeges átminősítések a státuszrendezés folytán Az átminősítetteK listáját néhány napon belül Közzéteszik A státuiszrendezés egyik folyományaként sok olyan 'állás keletkezett, melyeket nem pályázat útján töltenék: be, hanem az eddig más elnevezésű állásokban működő tisztviselők átminősítésével rendeznek. Az állások zöme az ideiglenes hivatalnoki elnevezés részbeni megszüntetésével kreálódott, de igen sok az átszervezett főbb tisztviselői állások száma is. A tisztviselőkar hetek óta türelmetlenül várta az átminősítések végrehajtását, mert az érdekeltek nem voltak tisztában azzal, hog-y közülük voltaképpen ki lesz átminősítve és ,ki fog újonnan létesített állásba jutni. Az elnöki ügyosztály javaslatára a polgármester a múlt héten megindította az átminősítéseik sorozatát. Csoportonkint történnek a kinevezések a régi állások megszűntetésével egyidejűleg. A. kinevezésekről és az új rang-elnevezésről a polgár- mester határozatban értesíti a érdekelteket, akik új állásuk elfoglalásává! hivatali esküt tartoznak letenni. Az ideiglenes hivatalnoki státusz teljes »kihalásra« van ítélve, egyelőre azonban csak 800 ilyen állás szűnt meg a i I státuszrendezés végrehajtásával. Azok az ideiglenes j hivatalnokok, akik e státusz V—X. fizetési osztályá- , bau voltak, automatikusan átminősültek gyakornokokká, még pedig olyan mellékelnevezéssel, mint amely szakon eddig- működtek. így pl. a közigazgatásnál, a fogalmazási szakon működött ideiglenes hivatalnokok »közigazgatási gyakornokok«, a műszaki ideiglenes hivatalnokok »mérnökgyakornokokd, a kezelési szakon működő eddigi ideiglenes hivatalnokok y>kezelőgyakornokok<í és »kezelőnőgyakornokoké, az egészségügyi szakon működők pedig y>go>idozőnö- gyakornokok«. lettek. Az ideiglenes hivatalnoki elnevezés egyelőre megmarad az I—IV. fizetési osztályban azzal, hogy a fokozatos előlépésekkel, kinevezésekkel ez a státusz teljesen megszűnik. A számítások szerint 5—6 éven belül várható az ideiglenes hivatalnokok végleges megszűnése és a szervezett állások közül a jövőben a gyakornoki, állás lesz a legkisebb rang. Az átminősítések e hét végén érnek véget, akkor a polgármester hivatalosan közzéteszi az átminősítés útján kinevezettek listáját. Segíteni kell az üzemi alkalmazottak szociális helyzetén Indítványok a pénzügyi bizottság költségvetési tárgyalásán A költségvetés általános vitája során több érdekes indítvány hangzott el, melyeket a polgármester végrehajtásra részben elfogadott. Csilléry András hét pontból álló javaslatot terjesztett elő, melyben főleg az üzemi tisztviselők helyzetével foglalkozott. A nagyüzemek alkalmazottainak mérleg jut almára vonatkozóan azt javasolta, hogy annak mértékét az üzemek hozadékával arányban állapítsák meg. Az üzem időn túl teljesített szolgálatokért megfelelő túlóradíjat követelt. Az arra érdé - mes alkalmazottakat részesítsék külön jutalomban. A több osal'ádtagú alkalmazottak lakbérse gélyét rendezzék. A természetbeni járandóságokat is a családtagok számának megfelelően állapítsák meg, végül ugyanezeket a kedvezményeket kérte a BESzKRt alkalmazottak szántára is és sürgette az autob.uszüzeani alkalmazottak jogviszonyának rendezését. A polgármester az indítvány intencióit a maga részéről is elfogadta, de kijelentette, hogy az abban foglaltaknak olyan kihatásuk van, amit csak üzemi választmányok, illetve üzem- igazgatóságok meghallgatása után lehet összegszerűleg megállapítani. Ezért az indítványt kiadják az érdekelt üzemeknek javaslattétel végett. Révész Mihály azt javasolta, hogy -a szanálás keretében való kérdéseket a polgármester terjessze az autonómia fórumai elé esetleges revízió végett. A polgármester közli, hogy nem zárkózik el az elől, hogy a szanálással érintett intézkedések következtében a pénzügyi lehetőségekhez képest alkalmas időiben meg-felelő javalatot tegyen. Ezidőszerint azonban az a helyzet, hogy a költségvetés a szanálási rendelkezés figyelembevételével készült, így hát ezeket a rendelkezéseket csak megfelelő fedezet kimutatásával lehetne módosítani. Révész Mihály javasolta továbbá, intézzenek feliratot a rendőrségi hozzájárulás költségének egymillió pengőre való leszállítására. Az 1908. évi XLVIII. te. iSOO.OOO aranykoronában állapítja meg a főváros fizetési kötelezettségét, amit még1 valorizáltan is csak 928.000 pengő lenne. Párkány Frigyes is hasonló indítványt tett és a polgármester az indítványokat a maga részéről is elfogadta és ilyen értelmű felterjesztést fognak intézni a kormányhoz. Bródy Ernő indítványozta, hogy a borsodmegyei Mikszáth!alván építendő házak költségéhez a főváros járuljon hozzá. A polgármester közölte, hogy reprezentációs költségéből máris felajánlotta egy liáz építésének költségét. Deményi Aladár javasolta, hogy a városfejlesztési programhoz, továbbá az üzempolitikai bizottság- áltál megállapított irányelvekhez idomuló beruházási program készüljön. A polgármester válaszában bejelentette, hogy ennek a programinak előkészítése máris folyamatban van. Szőke Gyula indítványozta, hatalmazzák fel a polgármestert, hogy szükség- esetén a költségvetés kiadási tételéből 5 százalékot zárolhasson, esetleg egyes kiadási tételeket felfüggesztbesen. A polgár- mester azonban hivatkozott arra, hogy a költségvetést a zárolási rendszer figyelmenkívül hagyásával készíttette el, nemcsak azért, mert véleménye szerint bizonyos gazdasági fellendülés mutatkozik, hanem azért is, mert a közgyűlés részéről a zárolást, mint a törvényhozás büdzséjogának sérelmét, állandóan kifogásolták. A polgármester a zárolási felhatalmazással nem kíván élni. NYES TE MIHÁLY g.'lpéí.ST Budapest, IV., Eskü-út 5. Xgti JGotild palota. — Belvárosi kávéhaz mellett.) TELEFON: 1-832-57 ^ Cipőkülönlegességek. — Vadász-, tiszti csizmák. Orthopadcipőket a legjobb k vite!hen készít beteg és fájós lábaxra Koós István Fémárugyár Sárgaréz és nikkel-bronz ópiiletvasalás különlegességek. Telefon: 2-968-32 BUDAPEST, XIV, MEXIKÓI ÚT 14. M M. Vfe JSL B Magyarország arany- Bar H a W H koszorúi beodü- H ■ ■ ■ 10 készítő mestere n I , VI, Liszt Ferenc tér lO. sz. A Zeneművészeti Főiskola mellett H Telefon: 1-110-03 wg n Asztalos MunKáK Üzeme K|»nO Készít: épület,bútor,portál intézetí berendezéseket Telep: Budapest, XIV, iÄ'S-iio-.S Sztadefty M. és Fia első magyar pénzszekrénygyáros és műlakatos, m. kir. posta rendes szállítója Budapest, Vili, Kender ucca 30. sz. Telefon : t-324-69 Alapítási év 1867 fyy&iAtytyäsL Hackeltatytyác H. K T. Központi iroda- BUDAPEST, V., JÓZSEF TÉR 1 Telefon: 1-833-97-Sürgönyeim : EGERFA BUDAPEST • Űlascfiettaggwí Qgöngi/öó: SeCefan 221 Godra Sándor és Fia Rézműves üzeme. Szesz- és vegyészeti gyárberendező vállalat Budapest, IX., Gróf Haller ucca 3. sz. Telefon: I-378-43 Mindennemű órák szakszerű javítása sok évi külföldi gyakorlattal Budapest, IV., Váci ucca 36. szám (Duna u c c a i oldal)
