Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-21 / 42. szám
Budapest, 1936 október 21. Független Budapest 3 A parlamenti élet küszöbén... Hogy milyen változó és rebbenő ciz emberi élet, misem mutatja jobban, mint a hosszú parlamenti szünet vége, az újra kezdődő élet a márványtermekben s még inkább talán az a nagy változás, amit a j sors a szünet megkezdése s vége közé összesűrített. Kétségtelen, hogy maguk a törvényhozók is, de az egész magyar társadalom a nagy dumaparti gótikus palota felé szegzi ez órákban a tekintetét, szinte fürkészőleg kutatva a jövő rejtelmeit — vájjon milyen csillagzat alatt kezdődik meg az új gazdának: D a r dny i Kálmánnak a munkássága abban a teremben, ahol egy új magyar élethez, új korszakhoz kell a, vágányokat lerakniok a törvényhozóknak. A Nemzeti Egység Pártjában már megtörtént a kormány bemutatkozása. S amint tud- juk: az első mérkőzés a Da r á n y i teljes győzel- | mével végződött. Az úgynevezett »frakciók« engedelmes részeivé váltak az egésznek, készséggel ajánlva fel szolgálataikat az új kormányfőnek. Az egység teljes tehát. A többség ezúttal is biztosította a parlamenti munkát, amelyet se belső villongások, se ellenzéki támadások szenvedélyes pergőtüze nem fog megbénítani. Ha a jelek nem csalnak, D a r át n y i Kálmán új hivatalában is gyakorlatilag veszi majd hasznát annak a képességének, amit a; hosszú évek munkája szerzett meg neki az államtitkári székben —- ahol olyan gyakran volt alkalma az ellentétek kiegyenlítésére s a széthúzó erők összehozására. A program, amit elöljáróban a pártban ismertetett a kormányfő: nemcsak kielégítő, de megnyugtató is. Nagy előnye éppen az, amit talán a vérbőség elsősorban fog kifogásolni, hogy nem halad az Ígéret földje felé s nem provokálja a megszokott kritikai megállapodást, amit a német oly röviden jelöl meg a »was gut und t e u e ra — kifejezéssel. Ez a program nem ismeri, s talán nem is akarja ismerni a szárnyalást és a képzelet csapongó játékait. Nem a képzelőtehetségre akar hatni, de annál inkább a józan észre — a belátásra, ami számol az élet követelményeivel, de viszont a magyar körül' menyek határolt lehetőségeivel is. Egyetlen szó nincsen ’benne, ami kétértelmű vagy bizonytalan. Az egyszerűségben szinte olyan, mint egy váltó-űrlap, aminek az érdekét végeredményben mégis csak az adja meg, aki aláírja. S Darányi Kálmán a maga nevével hitelesíti ezt a programot, kijelentve, hogy mindazt, amit vállalt, úgy vállalja hogy azt meg is akarja valósítani s így inkább nem. is beszél meseszerű tervekről, amelyek kiesnének a ma halárvonalain: megmarad józannak, reálisnak még talán szófukarnak is csakhogy egyetlen szóval ne menjen túl lehetősegeinek demarkációs vonalain. De nem kell megijedni: ez a demarkációs vonal még mindig olyan széles, hogy beleférnek mindamaz alkotmányreformok, melyek nem odázhatók tovább végzetes következmények nélkül. Benne van a titkos választó jog is — amely pedig az utolsó félszázadban a magyar politikának olyan végzete lett, akárcsak a Tutenkámen sírjának titokzatos légy ecské je, amelytől mindenki meghalt még eddig, aki csak a sír küszöbét átlépte. De Darányi Kálmán nem ismeri a*babonát, főként nem a politikában. S amit örökségképpen átvállalt magára, azt kétszeres óvatossággal és szigorral kezeli is, nemcsak a maga, hanem az előd tekintélyét is védve benne. Ezért hivatja össze a pártközi értekezletet, noha egyetlen könnyed mozdulattal térhetett volna ki előle azzal, hogy »» e m az én vállal á s o m nincs közöm hozz á.«. Hogy nem tette, csak azt sejteti, milyen lelki- ismeretesen akarja teljesíteni a kérdések megoldását, melyekből a társadalmi és politikai élet megnyugtatását reméli. Ez a program, amit a pártértekezleten Dara n y i Kálmán kifejtett, felszínre vet és megtárgyal minden kérdést, ami Magyarországot érdekli és érinti. Sokak hiányolták, hogy ebben a programban egyetlen szó sem esett Budapestről, mintha csak a miniszterelnök megfeledkezett volna erről a kérdésről. Nem, nem feledkezett meg, mint ahogy nem is feledkezhetett meg. Hiszen először az országos programját ‘kell ismertetnie egy kormányelnöknek. Majd jön a Budapest kérdése is. S ha nem is jönne Budapest kérdésével — akkor is tudjuk, hogy mit kell ennek a hallgatásnak jelentenie. Semmi mást, csak azt, hogy az új kor- , m á n y a f ö v ár o s t i lletőleg válla Ij a j az el ő d áll á s o g la l ás át és Budapest j k érdé s é I c s a k ú g y kezeli tovább, I mintha a k o r m á n y z á s b a n nem is tör- j t é n t v o l n a szeméi y v ált o z á s. Maga az a, lény, hogy a belügyminiszteri székben ugyanaz a személyiség ül, aki eddig: kizár minden meglepetést és eltérést attól az iránytól, amely a. t atlersali zászló bon t á s s a l B u- \ d a p e s l e t m i n den ma g y a r szíve ü g y év é s a m a: g y a r p öli t i k a e g y i k s a r k a, l a t o s p o n l j á, v á lel t e. Zsirkay János Hneipp malátakávét kap valódi Franck kávépótlékkal, tejjel és cukorral. Jó, olcsó és egészséges táplálék. Csak 3 fillért áldoz rá, tehát iaazán Hmáíxus! Hf! Atpolgármesterválasztás és tanácsnoki választások előtt Kik pályáztak a megüresedett állásokra A múlt héten lejárt a meghirdetett állások pályázati határideje. Mint előrelátható volt, tömegesen érkeztek be kérvények az állások elnyerésére. A polgármester által hirdetett állásokra 2422 pályázat érkezett be és hasonló arányban pályáztak a főpolgármester által hirdetett pozíciókra is. A legnagyobb érdeklődés az alpolgármesteri állással szemben nyilvánul meg. Meglepetést keltett, hogy mem valamennyi tanácsnok jelentkezett a magas pozíció elnyerésére, viszont hasonló meglepetés volt a kerületi tanácsnokok nagyszámú jelentkezése. A tanácsnoki kar közül Schuler Dezső, Németiig Károly, Bódy László, Salamon Géza, Farkas Ákos és Felkai Ferenc, a kerületi tanácsnokok közül Duday Lajos, ,Schar a Béla, Thor- day Lajos, Battlay Imre és Zielinsky Tibor jelentkeztek a főpolgármesternél az alpolgármesteri állásra való igénybejelentésükkel. A jogi minősítésű tanácsnoki állásra a főjegyzői kar nagyrésze nyújtotta be pályázatát és feltűnő sokan pályáztak a műszaki tanácsnoki állásra is, holott a jelek szerint ennek betöltése nem vitás. A központi főjegyzők közül Horony-Pálfy Aurél, Boros Pál, Czebe Jenő, Beliczay Imre, Csanádi/ Gusztáv, Bdrtl Tivadar, Gallner Ferenc, vitéz Horváth László, Homolyai Rezső, Szvoboda Endre, Szentmiklossy József, Rostagni Achiles, Garancsy László és Budai Günther Tivadar, a kerületekben működő főjegyzők közül Goszleth Ernő, Antalffy Géza, Benedek Szabolcs, Hanthy-Haidekker János, Farkas Lajos, Pertik Béla, Vadon Géza, Michál Jenő, Vezér Károly, Sztankovits Mihály és Wirnhardl Ágoston pályáztak. Benyújtotta még pályázati kérvényét Bartek Lajos budapesti ügyvéd és Markos Béla, az Idegenforgalmi Hivatal helyettes igazgatója. A műszaki tanácsnoki állásra a régen ügyosztályvezetői minőségben működő Kem- pielen Ágostonon kívül Fridrich Lajos, Lipthay Gyula, Viola Rezső, Messik Lajos, Medgyessy Iván, Szintbe László, Szécsi Jenő és Becske Kálmán műszaki főtanácsosok nyújtották be pályázatukat. Betöltésre kerül végre a tűzol tófőparancsnoki állás is. Erre hárman pályáztak, mégpedig Teasdale Oltó, a jelenlegi tűzoltófőparancMiok-helyettes, Er- lesbeck György tűzoltófőtiszt és mint külső pályázó, Kis Lajos, az elhunyt miniszterelnök titkára, akit régóta emlegetnek a budapesti tűzoltófőparanesnoki állás kiszemelt jelöltjeként. Várospolitikai körökben is nagy érdeklődéssel várják, hogy ki lesz Budapest új tűzoltófőparanos- noka a bárom pályázó közül. A tisztviselői kart nyugtalanítja, hogy az üresedésben lévő állások nagyrészére még a mai napig sem hirdették meg a pályázatot. Az eddig nyilvánosságra hozott pályázatok ugyanis mind a státuszrendezés nyomán betöltésre kerülő állásokra vonatkoznak, de ezeken kívül az időközi nyugdíjazások és elhalálozások folytán szintén sok állás van üresedésben. Ugyancsak aktuális a tanügyi állások rendezése, ahol szintén a természetes úton megüresedett, valamint a státuszrendezésből kifolyó állások várnak betöltésre. I KARDOS JENÖ‘4r& I rendező, Központi fűtés, vízveze- | íéK és csatornázási vállalata | Budapest, VL, Ó ucea 31, Tel.: 1-179-05 | A 80 pengő fizetésű mérnöKöK ügye Szendy Károly polgármester szerint szaKKépzett, hozzáértő, felelősséget viselni tudó mérnöRöKre van szüKsége a fővárosnaR — megfelelő dotációval Megírta a Független Budapest, bogy a mérnöki kar városházi szaporítása nem megy olyan símán, mint ahogyan azt elképzelték. A liázbeomlási eset óta állandó beszédtéma a fővárosi műszaki adminisztráció helyzete és egybehangzóan megállapítják, hogy a létszám igen csekély. A városrendezési és magánépítési ügyosztály munkaanyaga a most tapasztalható gazdasági fellendülés nyomán ugrásszerűen szaporodik. Az építkezések, parcellázások, telekrendezések egyre nagyobb tömegben fordulnak elő és ezé a megnövekedő hatalmas munkamennyiséget azzal a csekély mérnöklétszámmal kell elvégezni, mely a korábbi kevesebb teendők ellátására is elégtelennek bizonyult. A létszámszaporítás szükségességét mi sem igazolja jobban, mint hogy erre éppen a belügyminiszter szólította fel a fővárost, pedig a kormányhatóságok eddig mindig csak sokal- ták a városi tisztviselők számát, nem hogy keveselték volna. Olyan elgondolás szerint azonban, mint ahogyan azt tervezték, a kérdést nem lehet megoldani. Nem, lehet kezdő, fiatal mérnökökre bízni azoknak a nagyhorderejű műszaki ügyeknek a rendezését, melyekről szó van. Havi 80 pengős mérnököket akarnak alkalmazni felelősségteljes munkára, amit a Mérnök- és Építészegylet már helytelenített. Keni is jelentkeznek reflektálások, mert a mérnöki kar is érzi, liog-y ilyen feltétel elfogadása nemcsak lealázó számára, hanem 80 pengős fizetésű mérnök nem is nyújthat olyan munkateljesítményt, amilyet tőle a hatóság elvár. A költségvetési vitában is szóvátették ezt a kérdést és Szemig Károly polgármester közbeszóld« formájában maga is kijelentette, hogy ilyen feltételek mellett nem lehet mérnököket alkalmazni a városhoz. Szakképzett, teljesen hozzáértő, a. felelősséget viselni tudó mérnökökre van szüksége a fővárosnak, akiket természetesen ennek megfelelően kell dotálni. Ilyen irányban már megtették a szükséges lépéseket és valószínű, hogy a mérnökszaporítás problémája most már hamarosan és kielégítő módon nyer elintézést. Kifogásolták a városrendezési és magánépítési adminisztráció lassúságéit is, ami szintén kizárólag az elégtelen munkaerő folyománya. Ezek a panaszok szintén meg fognak szűnni, ha az új alkalmazások megtörténnek. Idetartozik a városfelmérés ügye is. Itt nemcsak a munkaerő száma játszik közre a kérdés előbbre- vitelénél, hanem a rendelkezésre álló hitelkeret nagysága is. Néhány éve folyik a városfelmérés munkája, de még mindig csak a kezdet legelején vannak. Ha ilyen tempóban folyna a munka, talán 15—20 év alatt fejeződnék be. Márpedig a városfejlesztésnek nagy akadálya a felmérési adatok hiánya. Harr er Ferenc, ezeknek egyik legalaposabban ismerője, megsürgette a városfelmérés tempóját és valamennyi párt helyeselte, támogatta felszólalását. A jövő évi költségvetésbe 235.000 pengőt vettek fel a városfelmérés céljaira. Harrer azonban ez összegnek 100.000 pengővel való megtoldlását javasolta, amit egyhangúlag elfogadtak. Az a cél, hogy legalább 10 éven belül befejezzék a városfelmérést, mert az ehhez fűziődő nagy érdekek nem szenvedhetnek ennél hosszabb késedelmet. Budapest elit-osztályának szállítója FÜLÖP és WUNDERLICH angol űri szabók Budapest, IV., Váci u. 78, sz. Telefon : 1-803-68 Választékos nagy raktár bel- és külföldi szövetekben — Olcsó árak — Könnyített fizetés — Köztisztviselőknek e lapra való hivatkozás esetén árengedmény
