Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-21 / 42. szám

Budapest, 1936 október 21. Független Budapest 3 A parlamenti élet küszöbén... Hogy milyen változó és rebbenő ciz emberi élet, misem mutatja jobban, mint a hosszú parlamenti szünet vége, az újra kezdődő élet a márványtermek­ben s még inkább talán az a nagy változás, amit a j sors a szünet megkezdése s vége közé összesűrített. Kétségtelen, hogy maguk a törvényhozók is, de az egész magyar társadalom a nagy dumaparti góti­kus palota felé szegzi ez órákban a tekintetét, szinte fürkészőleg kutatva a jövő rejtelmeit — vájjon milyen csillagzat alatt kezdődik meg az új gazdá­nak: D a r dny i Kálmánnak a munkássága abban a teremben, ahol egy új magyar élethez, új kor­szakhoz kell a, vágányokat lerakniok a törvényhozók­nak. A Nemzeti Egység Pártjában már megtörtént a kormány bemutatkozása. S amint tud- juk: az első mérkőzés a Da r á n y i teljes győzel- | mével végződött. Az úgynevezett »frakciók« engedel­mes részeivé váltak az egésznek, készséggel ajánlva fel szolgálataikat az új kormányfőnek. Az egység teljes tehát. A többség ezúttal is biztosította a par­lamenti munkát, amelyet se belső villongások, se ellenzéki támadások szenvedélyes pergőtüze nem fog megbénítani. Ha a jelek nem csalnak, D a r át n y i Kálmán új hivatalában is gyakorlatilag veszi majd hasznát annak a képességének, amit a; hosszú évek munkája szerzett meg neki az államtitkári székben —- ahol olyan gyakran volt alkalma az ellentétek kiegyen­lítésére s a széthúzó erők összehozására. A program, amit elöljáróban a pártban ismer­tetett a kormányfő: nemcsak kielégítő, de megnyug­tató is. Nagy előnye éppen az, amit talán a vérbő­ség elsősorban fog kifogásolni, hogy nem halad az Ígéret földje felé s nem provokálja a megszokott kritikai megállapodást, amit a német oly röviden jelöl meg a »was gut und t e u e ra — kifeje­zéssel. Ez a program nem ismeri, s talán nem is akarja ismerni a szárnyalást és a képzelet csapongó játé­kait. Nem a képzelőtehetségre akar hatni, de annál inkább a józan észre — a belátásra, ami számol az élet követelményeivel, de viszont a magyar körül' menyek határolt lehetőségeivel is. Egyetlen szó nincsen ’benne, ami kétértelmű vagy bizonytalan. Az egyszerűségben szinte olyan, mint egy váltó-űrlap, aminek az érdekét végeredményben mégis csak az adja meg, aki aláírja. S Darányi Kálmán a maga nevével hitelesíti ezt a programot, kijelentve, hogy mindazt, amit vál­lalt, úgy vállalja hogy azt meg is akarja valósí­tani s így inkább nem. is beszél meseszerű tervekről, amelyek kiesnének a ma halárvonalain: megmarad józannak, reálisnak még talán szófukarnak is csak­hogy egyetlen szóval ne menjen túl lehetősegeinek demarkációs vonalain. De nem kell megijedni: ez a demarkációs vonal még mindig olyan széles, hogy beleférnek mindamaz alkotmányreformok, melyek nem odázhatók tovább végzetes következmények nélkül. Benne van a tit­kos választó jog is — amely pedig az utolsó félszázadban a magyar politikának olyan végzete lett, akárcsak a Tutenkámen sírjának titokzatos lé­gy ecské je, amelytől mindenki meghalt még eddig, aki csak a sír küszöbét átlépte. De Darányi Kálmán nem ismeri a*babonát, főként nem a politikában. S amit örökségképpen át­vállalt magára, azt kétszeres óvatossággal és szi­gorral kezeli is, nemcsak a maga, hanem az előd te­kintélyét is védve benne. Ezért hivatja össze a pártközi értekezletet, noha egyetlen könnyed mozdulattal térhetett volna ki előle azzal, hogy »» e m az én vállal á s o m nincs közöm hozz á.«. Hogy nem tette, csak azt sejteti, milyen lelki- ismeretesen akarja teljesíteni a kérdések megoldását, melyekből a társadalmi és politikai élet megnyugta­tását reméli. Ez a program, amit a pártértekezleten Dara n y i Kálmán kifejtett, felszínre vet és megtárgyal min­den kérdést, ami Magyarországot érdekli és érinti. Sokak hiányolták, hogy ebben a programban egyetlen szó sem esett Budapestről, mintha csak a miniszterelnök megfeledkezett volna erről a kér­désről. Nem, nem feledkezett meg, mint ahogy nem is feledkezhetett meg. Hiszen először az országos pro­gramját ‘kell ismertetnie egy kormányelnöknek. Majd jön a Budapest kérdése is. S ha nem is jönne Budapest kérdésével — akkor is tudjuk, hogy mit kell ennek a hallgatásnak jelen­tenie. Semmi mást, csak azt, hogy az új kor- , m á n y a f ö v ár o s t i lletőleg válla Ij a j az el ő d áll á s o g la l ás át és Budapest j k érdé s é I c s a k ú g y kezeli tovább, I mintha a k o r m á n y z á s b a n nem is tör- j t é n t v o l n a szeméi y v ált o z á s. Maga az a, lény, hogy a belügyminiszteri szék­ben ugyanaz a személyiség ül, aki eddig: kizár minden meglepetést és eltérést attól az iránytól, amely a. t atlersali zászló bon t á s s a l B u- \ d a p e s l e t m i n den ma g y a r szíve ü g y év é s a m a: g y a r p öli t i k a e g y i k s a r k a, l a t o s p o n l j á, v á lel t e. Zsirkay János Hneipp malátakávét kap valódi Franck kávépótlékkal, tejjel és cukorral. Jó, olcsó és egészséges táplálék. Csak 3 fillért áldoz rá, tehát iaazán Hmáíxus! Hf! Atpolgármesterválasztás és tanácsnoki választások előtt Kik pályáztak a megüresedett állásokra A múlt héten lejárt a meghirdetett állások pá­lyázati határideje. Mint előrelátható volt, tömege­sen érkeztek be kérvények az állások elnyerésére. A polgármester által hirdetett állásokra 2422 pályá­zat érkezett be és hasonló arányban pályáztak a fő­polgármester által hirdetett pozíciókra is. A legnagyobb érdeklődés az alpolgármesteri állással szemben nyilvánul meg. Meglepetést keltett, hogy mem valamennyi tanács­nok jelentkezett a magas pozíció elnyerésére, vi­szont hasonló meglepetés volt a kerületi tanácsno­kok nagyszámú jelentkezése. A tanácsnoki kar közül Schuler Dezső, Németiig Károly, Bódy László, Sala­mon Géza, Farkas Ákos és Felkai Ferenc, a kerületi tanácsnokok közül Duday Lajos, ,Schar a Béla, Thor- day Lajos, Battlay Imre és Zielinsky Tibor jelent­keztek a főpolgármesternél az alpolgármesteri ál­lásra való igénybejelentésükkel. A jogi minősítésű tanácsnoki állásra a főjegyzői kar nagyrésze nyújtotta be pályázatát és feltűnő sokan pályáztak a műszaki tanácsnoki ál­lásra is, holott a jelek szerint ennek betöltése nem vitás. A központi főjegyzők közül Horony-Pálfy Aurél, Boros Pál, Czebe Jenő, Beliczay Imre, Csa­nádi/ Gusztáv, Bdrtl Tivadar, Gallner Ferenc, vitéz Horváth László, Homolyai Rezső, Szvoboda Endre, Szentmiklossy József, Rostagni Achiles, Garancsy László és Budai Günther Tivadar, a kerületekben működő főjegyzők közül Goszleth Ernő, Antalffy Géza, Benedek Szabolcs, Hanthy-Haidekker János, Farkas Lajos, Pertik Béla, Vadon Géza, Michál Jenő, Vezér Károly, Sztankovits Mihály és Wirnhardl Ágoston pályáztak. Benyújtotta még pályázati kér­vényét Bartek Lajos budapesti ügyvéd és Markos Béla, az Idegenforgalmi Hivatal helyettes igazgatója. A műszaki tanácsnoki állásra a régen ügyosztályvezetői minőségben működő Kem- pielen Ágostonon kívül Fridrich Lajos, Lipthay Gyula, Viola Rezső, Messik Lajos, Medgyessy Iván, Szintbe László, Szécsi Jenő és Becske Kálmán mű­szaki főtanácsosok nyújtották be pályázatukat. Betöltésre kerül végre a tűzol tófőparancsnoki állás is. Erre hárman pályáztak, mégpedig Teasdale Oltó, a jelenlegi tűzoltófőparancMiok-helyettes, Er- lesbeck György tűzoltófőtiszt és mint külső pályázó, Kis Lajos, az elhunyt miniszterelnök titkára, akit régóta emlegetnek a budapesti tűzoltófőparanesnoki állás kiszemelt jelöltjeként. Várospolitikai körökben is nagy érdeklődéssel várják, hogy ki lesz Budapest új tűzoltófőparanos- noka a bárom pályázó közül. A tisztviselői kart nyugtalanítja, hogy az üresedésben lévő állások nagyrészére még a mai napig sem hirdették meg a pályázatot. Az eddig nyilvánosságra hozott pályázatok ugyanis mind a státuszrendezés nyomán betöltésre kerülő ál­lásokra vonatkoznak, de ezeken kívül az időközi nyugdíjazások és elhalálozások folytán szintén sok állás van üresedésben. Ugyancsak aktuális a tanügyi állások rendezése, ahol szintén a természetes úton megüresedett, valamint a státuszrendezésből kifolyó állások várnak betöltésre. I KARDOS JENÖ‘4r& I rendező, Központi fűtés, vízveze- | íéK és csatornázási vállalata | Budapest, VL, Ó ucea 31, Tel.: 1-179-05 | A 80 pengő fizetésű mérnöKöK ügye Szendy Károly polgármester szerint szaKKépzett, hozzáértő, felelősséget viselni tudó mérnöRöKre van szüKsége a fővárosnaR — megfelelő dotációval Megírta a Független Budapest, bogy a mérnöki kar városházi szaporítása nem megy olyan símán, mint ahogyan azt elképzelték. A liázbeomlási eset óta állandó beszédtéma a fővárosi műszaki adminisztrá­ció helyzete és egybehangzóan megállapítják, hogy a létszám igen csekély. A városrendezési és magán­építési ügyosztály munkaanyaga a most tapasztal­ható gazdasági fellendülés nyomán ugrásszerűen szaporodik. Az építkezések, parcellázások, telekren­dezések egyre nagyobb tömegben fordulnak elő és ezé a megnövekedő hatalmas munkamennyiséget azzal a csekély mérnöklétszámmal kell elvégezni, mely a korábbi kevesebb teendők ellátására is elég­telennek bizonyult. A létszámszaporítás szükséges­ségét mi sem igazolja jobban, mint hogy erre éppen a belügyminiszter szólította fel a fővárost, pedig a kormányhatóságok eddig mindig csak sokal- ták a városi tisztviselők számát, nem hogy keveselték volna. Olyan elgondolás szerint azonban, mint aho­gyan azt tervezték, a kérdést nem lehet megoldani. Nem, lehet kezdő, fiatal mérnökökre bízni azoknak a nagyhorderejű műszaki ügyeknek a rendezését, me­lyekről szó van. Havi 80 pengős mérnököket akarnak alkal­mazni felelősségteljes munkára, amit a Mér­nök- és Építészegylet már helytelenített. Keni is jelentkeznek reflektálások, mert a mérnöki kar is érzi, liog-y ilyen feltétel elfogadása nemcsak lealázó számára, hanem 80 pengős fizetésű mérnök nem is nyújthat olyan munkateljesítményt, amilyet tőle a hatóság elvár. A költségvetési vitában is szóvátették ezt a kér­dést és Szemig Károly polgármester közbeszóld« for­májában maga is kijelentette, hogy ilyen feltételek mellett nem lehet mérnököket alkalmazni a városhoz. Szakképzett, teljesen hozzáértő, a. felelősséget viselni tudó mérnökökre van szüksége a fővárosnak, akiket természetesen ennek megfelelően kell dotálni. Ilyen irányban már megtették a szükséges lépéseket és valószínű, hogy a mérnökszaporítás problémája most már hamarosan és kielégítő módon nyer elintézést. Kifogásolták a városrendezési és magánépítési adminisztráció lassúságéit is, ami szintén kizárólag az elégtelen munkaerő folyománya. Ezek a panaszok szintén meg fognak szűnni, ha az új alkalmazások megtörténnek. Idetartozik a városfelmérés ügye is. Itt nemcsak a munkaerő száma játszik közre a kérdés előbbre- vitelénél, hanem a rendelkezésre álló hitelkeret nagysága is. Néhány éve folyik a városfelmérés munkája, de még mindig csak a kezdet legelején vannak. Ha ilyen tempóban folyna a munka, talán 15—20 év alatt fejeződnék be. Márpedig a városfejlesztésnek nagy akadálya a felmé­rési adatok hiánya. Harr er Ferenc, ezeknek egyik legalaposabban is­merője, megsürgette a városfelmérés tempóját és valamennyi párt helyeselte, támogatta felszólalását. A jövő évi költségvetésbe 235.000 pengőt vettek fel a városfelmérés céljaira. Harrer azonban ez összegnek 100.000 pengővel való megtoldlását javasolta, amit egyhangúlag elfogadtak. Az a cél, hogy legalább 10 éven belül befejezzék a városfelmérést, mert az ehhez fűziődő nagy érdekek nem szenvedhetnek ennél hosszabb késedelmet. Budapest elit-osztályának szállítója FÜLÖP és WUNDERLICH angol űri szabók Budapest, IV., Váci u. 78, sz. Telefon : 1-803-68 Választékos nagy raktár bel- és külföldi szövetekben — Olcsó árak — Könnyített fizetés — Köztisztviselőknek e lapra való hivatkozás esetén árengedmény

Next

/
Thumbnails
Contents