Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-21 / 42. szám

2 Független Budapest Budapest, 1936 október 21. „KIR Á LY“ GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz kőiden« ki A költségvetés kritikája Harrer Ferenc a Nemzeti Egység Pártja részletes bírálatát Sejti ki a költségvetésről a pénzügyi bizottságban A polgármester úr által előterjesztett költség- vetés bevételi tételei — mint külünbeu minden előző költségvetésé — a tapasztalati adatokon nyugszanak. a kiadások közül pedig a célsze­rűségi szempontok szerint történt a télit a válogatás. Ebben a minő­ségében én a költségvetést elis­merésre érdemesnek tar­tom, mert megállapítható benne a tö­rekvés a költségvetés áttekint­hetőségére. A bevételek realitását, a kiadásoknál, különösen a dologi Harrer Ferenc dr. kiadásoknál a takar ekossag? a való törekvést, a rendkívüli kiadásoknál pedig a megfontolt szelektálást látom. Ilyen módon a polgármester úr a mai gazdasági és pénzügyi helyzetben — feltételezve az államrendőrségi hozzájárulásnak kétmillió pen­gőben való megállapítását 5.4 millió pengővel álla­pította meg a deficitet, amelyből 1.3 millió pengő az 1935-ös zárószámadási hiány. Ezt a hiányt a költség­vetés volumen je mellett nem tartom jelentékenynek és így ennek fedezete különleges feladatnak nem látszik. Különös elismeréssel adózom a polgármester úr­nak azért, hogy a zárolás eszközéről lemondott és így tulajdonképpen visszaállította az önkormányzatnak eddig hiányzott teljes rendelkezési jogát. a közel jövőben az üzemi hozzájárulás emelke­dése a háztartással szemben nem várható. Emeljék fel a forgalmiadó­részesedést Tulajdonképpen csak az a kérdés marad meg, amelyet a polgármester úr is felvet, amikor a defi­cit fedezését keresi és amidőn azt javasolja, hogy a forgalmi adórészesedésünk emeltessék. Tulajdonképpen ez vezet rá arra a kérdésre, hogy az állam és a város között mielőbb pénzügyi egyez­ményt kell teremteni. A Nemzeti Egység Pártja ré­széről a tavalyi költségvetési vita során éppen Zsitvay Tibor tett ilyen irányú propoziciót és leszögezte, hogy pártja ezen a téren a legnagyobb erőkifejtést hajlandó elvégezni, mert őt e tekintetben súlyosabb felelősség illeti és talán nehezebb helyzet­ben van, mint a kormányzó párt. Ma is itt tartunk és egyelőre itt kell keresnünk a megoldásokat. Bármi legyen is az eredmény, ha nem is nagy, ennek a tárgyalásnak meg kell tör­ténnie és ezeket a tárgyalásokat nem szabad le­becsülni. Elismerés a polgármesternek Elismerem a hivatali vezetőségnek és elsősor­ban a polgármester úrnak a törekvéseit és bizonyos mértékben talán az erejét is arra, hogy ezen a téren eredményeket ér el. Hiszen ért el eredményeket) mert erre vall a rendőrségi hozzájárulásnak a tavalyi le­szállítása. Ne felejtsük el azonban, hogy az ilyesmihez, az ön- kormányzat részére más erő is kell. . Kell politikai erő és kell. az önkormányzat összességében levő erő­nek a kifejtése. Ha ez az erő megvan, vele szemben a kormány el nem zárkózhatik, ez eredményekre vezet. Be tudok számolni egy ilyen eredményről. Na­gyon jól tudjuk, hogy a kórházi kérdés nyugvó­pontra jutott, mert amikor még nem is sikerült a vidéket rászorítani arra, hogy résztvegyen a terihek- ben, egymillió pengő alá esett a kórházi szükséglek Ilyen milliós városnál ez olyan összeg’, amelyről be­szélni nem lehet. Ez pedig úgy keletkezett, hogy az utolsó 25 év alatt ez volt az első eset, ami­kor az önkormányzat a maga egészében a kor­mányhoz fordult. Egyórai tárgyalás után — Ernszt Sándor akkori népjóléti miniszter — mérlegelve az autonómia által felhozott érveket, valamint az állam érdekeit is, meg tudta találni azt a megoldást, hogy ezen a te­rületen, amely évtizedeken keresztül szörnyű seb volt,. ahol milliók csúsztak ki, megállította ezt a folyamatot. Példa van tehát arra, hogy lehetséges eredményt elérni. Szükségesnek tartom, hogy ezen a példán ke­resztül oldjuk meg a,z egész kérdést. Elismerem a polgármester úrnak a realitását és feltételezem, hogy kérésem nem puszta, kérelem ma­rad. Ebben a feltevésben a Nemzeti Egység Pártja nevében a költségvetést elfogadom. Nélkülözöm azonban még mindig az átfogó és szer­ves várospolitikai programot, amely nélkül tökéletes költségvetést nem tudok elképzelni. Városfejlesztés és üzempolítika Peres ügy egy megtagadott telekkönyvi bejegyzés miatt A telekkönyvi hivatal megtagadta egy telekkönyvi korlátozás bejegyzését, a törvényszék pedig elrendelte a bejegyzést Ma már két területen folyik az önkormányzat részéről m programalakítás munkája, még pedig a városi tevékenység két igen jelentős területén. Az egyik a városfejlesztés, a másik pedig az üzempoli­tika. Mind a két területen most készülnek a programok. Illusztrálni kívánom, hogy éppen a városfejlesztés terén ma már tervszerűen folyik a fiirdőpolitika. A városfejlesztési szakbizottságból indult ki az, hogy a dunaparti problémákat egységesen fogják meg és innen indult ki éppen a telepítési elgondolás alap­ján olyan alapvető munka az építési szabályzat szá­mára, amely most már nem állítható meg és a Köz- munkáktanácsának magatartásában is teljesen érvé­nyesülni fog. Egy útépítési és csatornázási program számára ugyanis elkészítette a főváros az úthálózat organikus tervét. A legközelebbi jövőben a nagy• vasúti közlekedés ügyében is olyan eredmények fog­nak mutatkozni, amelyek a gyakorlati életben elő­nyökkel fognak járni. Az üzempolitikai bizottság munkássága egyelőre még csak kis térre szorítkozik, Eltekintve a Gázmüvekkel való kooperálás kérdésétől, magára az Elektrom-osművek tevékenységére nézve tett olyan állásfoglalásokat, amelyeknek igen lénye­ges pénzügyi kihatásai lehetnek. Sok vita folyt már azoknak a telekhasználati kor­látozásoknak a jogossága felől, melyeket a főváros különböző címeken, bizonyos ingatlanoknál az épít­kezési engedélyek kiadása kapcsán a telekkönyvbe bejegyeztet. Többnyire olyan ingatlanokra alkalmaz­zák ezeket a korlátozásokat, melyek előbb-utóbb bár­mily okból kisajátítás alá kerülnek. Ilyenkor a fő­város nyilatkozatot irat alá az ingatlan tulajdono­sával, hogy az építkezés engedélyezése ellenében semmiféle kártérítési igényt nem. támasztanak, ha a főváros a felépítmény eltávolítását követeli. A tiszti főügyész egyik legutóbbi félévi jelentésében szintén foglalkozott ezzel a kérdéssel és megfelelő törvényes intézkedést kért e sok vitára adkalímat adó kérdés rendezésére. Most is érdekes pereskedés származott egy ilyen ügyből kifolyóan. Egy fővárosi gyár tele­pének kibővítésére új építkezésekre kért engedélyt. A főváros szerint a gyártelep egyrészét szabályozási célokra egyszer igénybe fogják venni, ezért kötelez­vényt írattak alá a vállalat tulajdonosaival, amely­ben az illetők elismerik, hogy a szabályozás végrehajtása esetén az épületet lebontatják és ezért semmiféle kártérítést nem igényelnek a fővárostól. Ugyancsak kötelezettséget vállaltak arra, hogy megengedik a tulajdonjogi korlátozásnak ilyen értel­mű bejegyzését a telekkönyvbe. Az ipari vállalatok központi telekkönyvét vezető hatóság azonban ezt a korlátozó bejegyzést megtagadta azzal, hogy »a kisajátítási kártalanítási igényről való lemondás csupán negatív kötelem, mely csak a szerződő feleket kötelezi, másokra, annak hatálya ki nem terjeszthető és főleg tulajdonjogi korlátozásnak nem minősíthető«. Az érdekelt eég a A’égzés ellen felfolyamodással élt és rámutatott arra, hogy ha a telekkönyvi ható­ság a bejegyzést nem teljesíti, úgy a vállalat fejlő­désében meg vau akadályozva, mert a főváros a be­jegyzés nélkül újabb építkezésekre engedélyt nem ad. A fellebbezés folytán a törvényszék az első ha­tározatot megsemmisítette és elrendelte, hogy a telekkönyvi hatóság a tulajdonjogi korlátozást, a kártérítés nem igénylésének kötelezettségét jegyezze be. Az indokolásban a törvényszék hangsúlyozta, hogy a kártérítési igényről való lemondás az ingat­lantulajdonos tulajdonjogának csorbításával jár és a korlátozás éj) a telekkönyvi feljegyzés által válik a mindenkori tulajdonosokkal szemben érvényesít- betővé. NEP-HIREK NEP-NAPTÁR A BSzKRt kérdésében nem tudtuk megteremteni azt az alapot, amely szükséges ahhoz, hogy az egész BSzKRt és közúti közlekedési probléma egészségesen megoldassák. A BSzKRt-probléma ma nem tarifa- probléma, hanem a közlekedés problémája, közleke­dési lehetőség problémája. A tarifakérdés ugyanis oda terelte a dolgot,, hogy a végén tarifáink vannak, de közlekedni már nem lehet. A főváros pénzügyi politikája A pénzügyi politika kérdéséről, amely a leg­sajátosabb témánk, nem sokat lehet beszélni. A va­gyonkezelés körül •— értve alatta szorosan véve az ■ingatlanvagyáriunk kezelését — már nagy eredmé­nyeket nem lehet elérni, aminthogy a járulékok és a Ujjak kérdésében szintén nincsenek különös lehetősé­gek. A városrendezéssel összefüggő kérdések azi új városrendezési törvényben fognak szabály oztatui, még pedig olyan módon, mint ahogyan az a gyakor­latban kifejlődött. Az adópolitikáról, vagyis arról, hogy mi az önálló adóztatásról tárgyalhassunk, ame­lyet nekünk a törvény! biztosít, azt hiszem, hogy o pillanatban nem lehet beszólni. Az üzemi kérdéseket illetően marad az üzemi hozzájárulás kérdése. Ezen a téren az üzempolitikai bizottságnak az eddigi működése azt állapította meg, hogy itt egyelőről szükség van arra., hogy az üzeme­ket abba a helyzetbe juttassuk, hogy azok: helyesen tudjanak gazdálkodni. V'//, azt jelenti, hogy Gömbös Gyula emlékezete. A NÉP X. kér. szer­vezete f. hó 9-én tartottá rendkívüli elnöki bizott­sági ülését, melynek egyetlen tárgya az elhunyt Gömbös Gyula emlékének való áldozás volt. A költői lendületű gyönyörű emlékbeszédet Dongó Orbán ke­rületi elnök tartotta. A Nemzeti Egység pártja pártértekezletcken tár­gyalja a főváros költségvetését. A Nemzeti Egység fővárosi szervezete pártértekezleteken tárgyalja a főváros költségvetését, ahol az egyes felszólalók kü­lönböző indítványaikat és javaslataikat is előter­jesztik. A költségvetés előadója dr. Vályi Lajos, a part li.-főtitkára, aki példátlan szorgalommal és lel­kiismeretességgel végzi nehéz, lisztét, amely — a szó legigazibh értelmében — nap-nap után belenyúlik a késő éjszakába. A legközelebbi pártértekezlet csütör­tökön este lesz, amikor is a párt dönteni fog az elő­terjesztendő indítványok és javaslatok felett. " NESZ LAJOS ÉPÍTŐMESTER Budapest, I., Lógod! ucca 9. sz. Telefon : 1 603 21 Fogadóórák a kerületekben október 20—27-ig. V. kér. Oktober 20. d. u. fi—7-ig'. Dr. Bessenyey Zenó disz. gy. képv. — Október 2li. d. u. 8-ig. Pártvacsora, (Hold ucca, 9.) — Október 27. d. u. (i—7-ig. Szurday Róbert or.sz. gy. képv, ■— Október 27. d. u. 6—7-ig. Dr. Krompaszky Miksa kor. pártelnök. — Október 2,3. d. ti. fi—7-ig. Dr. Fá’~ Bián László kér. aleilnöik. — Október 26. d. u. fi—7-ig. Dr. Varaim a i I. kér. al elnök. VIII. kér. Október 21. d. u. 7—8-ig. Usetty Béla orsz. gy. képv. -— Október 22. d. ti. 7—S-ig. Katona János th. biz. tag. — Október 28. d. u. 7—8-ig. Gnzdy Jetnö th. biz. tag. — Október 27. d. n. 7—8-ig. v. dr. Tóth Andris orsz. gy. képv. IX. kér. Október 221., 2fi. este 9—10-ig. Dr. Usetty Béla orsz. gy. képv. — Október 21., 24. d. u. 1—3-ig. Dr. Usetty Béla orsz. gy. képv. — Október 22., 26. este 7—8-ig. Szentesi ■ Ióz.sol III. biz. tag. — Október 22.. 2(5. este 8— 9-ig. Welliseh Andor th. biz. tag. — Október 21., 24. d. ti. 2—3-ig, Dr. Síéger Béla iigyv. ingyenes jogi tan ácson at ad. X. kér. Október 23. d. u. *,47-ig. Dr. Usetty Béla orsz. gy. képv.,— Október 21. ti. tt. 148-ig. Dr. Bűzei István orsz,. gy. képv. — Október 22. ti. n. 147-töl. Dongó Orbán th. biz. tag. — Hailter 'Károly th. biz. tag, minden ti. e. 11— t-ig' irodájában! (Füzér ucca 13.) a, kerületi központból adott levél alapján tagjaiul; rendelkezésére áll. — Október 20., 27. Kreisler Sándor és Jóba, László kor. al>cl,nököl;. — Októ­ber 21. Gáspár Béla és Reitbatiscr Béla kér. alelttökök. XIII. kér. Október 20., 27. este 6-ig. Dr. Hegedűs Ber­talan 111. biz. tag. — Október 21. este 0-ig. Fiilöp Kittire kér. a,telnek. — Október 22. este 8-ig. Babitz Gyula biz. póttag. LUTZ lakk- és festékgyár r.-t. ® BUDAPEST, VII. KÉR., ÖRNAQY-UTCA 4. Sík*.

Next

/
Thumbnails
Contents