Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-29 / 4. szám

4 Független Budapest Budapest, 1936 január 29. A DSzftRt vát|ánQá(€pil€§i programja A Közleheöésl reformok kereszüilvíiele céljából 12 tieSyen intfuinah meg a páluaáíaiahitási munháh A BSzKRt sokat emlegetett közlekedési reform­jai legközelebb már meg is valósulnak. A kereske­delmi minisztériumban a múlt héten értekezletet tartottak ebben az ügyben és az előadottak alapján a miniszter megadta előzetes hozzájárulását a BSzKRt terveinek kivitelezéséhez. Miután a közle­kedési reform összefügg a villamostarifa.reformmal, sőt annak előfeltétele, ezért az újításoknak ezt a technikai részét most már sürgősen végre kell haj­tani, hogy nyomában azonnal élelbelépjenek az új tarifák, melyektől a BSzKRt a vállalat pénzügyi egyensúlyának helyreállítását reméli. Nagy'jában már ismeretesek a BSzKRt tervei, hiszen annakidején, amikor ezek először felmerültek, az egész sajtó foglalkozott velük. Az újítások lé­nyege az, hogy a relációkat megrövidítik és ezzel a közleke­dés gyorsítását érik el. Irányelv, hogy az egyes útvonalakon lehetőleg csak egy reláció közlekedjék, ami a forgalom egyenletes­ségét fogja biztosítani. Csak egyes útvonalszakaszo­kon, ahol az elkerülhetetlen, fog két, legfeljebb há­rom reláció haladni. A változtatások folytán a relációk száma a jelenlegi 61-ről 48-ra csök­ken és egy reláció hossza 5.1 kilométer lesz a jelenlegi 6.75 kilométeres átlaghosszal szemben. Tizenkét helyen kell vágányátalakításokat eszkö­zölni a változtatás életbeléptetése érdekében. A ke­reskedelmi miniszter előzetes jóváhagyásával a kö­vetkező pályaátalakítások kerülnek lebonyolításra: 1. A Kossuth Lajos téren a Géza uccai hurok­vágánynak átépítése olyképen, hogy azon a Vilmos császár út felől érkező kocsik megfordulhassanak. 2. A Berlini téri vágányok átépítése a jelenlegi rendszer hátrányainak kiküszöbölésével. 3. A soiyomuccai hurokvágány átalakítása, hogy azon a Vilmos császár út és a Lipót körút felől ér­kező kocsik megfordulhassanak. i. Az Aréna út és a Podmaniczky ucca sarkán a Bulyovszky uccai hurokvágány átalakítása, hogy ott a 8-as kocsik megfordulhassanak. 5. A Deák téri hurokvágány megépítése. 6. Az Apponyi téren visszafordító vágány épí­tése a 14-es kocsi részére. 7. A Baross téren új összekötő vágányok építése, többek között a Rottenbiller ucca sarkán fejállomás létesítése a 27-es kocsik részére. 8. Az újpesti hurokvágány átalakítása olykép­pen, hogy az Újpest felől jövő vonatok is megfor­dulhassanak. 9. Az István úti és Árpád úti vágányoknak tiszta keresztezéssé való átalakítása. 10. A Horthy Miklós körtéren a Szent Imre her­ceg út torkolatában visszafogó vágány beállítása. 11. Újpesten a Mária ucca és az István út sarkán a vágányok átalakítása olyképpen, hogy az István út és a Mária ucca, illetve Rákospalota és az István- telki főműhely között közvetlen összeköttetést lehes­sen fenntartani. 12. Az újpesti városházánál a »J« viszonylat meghosszabbítása céljából hurokvágány építése. Ezek a vágányátépítések 600.000 pengő költség­gel járnak. A kereskedelmi miniszter ezenkívül jóvá­hagyta a Boráros tér rendezésére vonatkozó terveket is, úgyhogy a BSzKRt itt is azonnal hozzákezdhet a nagyszabású vágányátalakításokhoz. Február 8-án életbelép a szakbizottságok és különbizottságok új ügyrendje A belügyminiszter jóváhagyta az új ügyrendet Már a múlt közgyűlési ciklusban hozzákezdtek a szakbizottságok ügyrendjének megalkotásához. El is készítették, le is tárgyalták a tervezetet, mely azonban azóta sok változtatáson ment át. A kor­mányhatóság több módosítást kívánt az ügyrendi szabályzaton, úgyhogy a közgyűlésnek újból kellett tárgyalnia a kérdést. A módosításokat végrehajtot­ták és az így átdolgozott ügyrendet újból felter­jesztették a kormányhoz. A múlt héten érkezett meg végre a belügy­miniszter jóváhagyó leirata, úgyhogy ennek alapján a szabályszerű kihirdetést követően február 8-án a szakbizottságok és a külön­bizottságok új ügyrendje életbelép. A szabályrendelet megállapítja, hogy az állandó szakbizottságok száma az ügyosztályok számával egyenlő. A bizottságok megbízatásának időtartama: három év, melynek elteltével a bizottságokat újjá kell alakítani. ad. A pénzügyi szakbizottság hatásköre a számszéki igazgató által végzett vizsgálatokról szóló jelenté­sek ügyében történő véleményadásra is kiterjed. A bizottsági ülések nyilvánosak, egyes ügyek zártülésben való tárgyalását azonban az el­nök elrendelheti. Feltétlenül zárt ülésen kell tárgyalni a pénzügyi bi­zottságban a számszéki igazgató által végzett vizs­gálatról szóló jelentéseket. Aki a zárt illés tárgya­lásának anyagát bármely módon egészben, vagy részben közzé teszi, amennyiben cselekménye súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget kö­vet el és 3 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A szakbizottságok tanácskozásaira: csak sajtó- igazolvánnyal, vagy az elnök által kiadott belépő­jeggyel lehet belépni. A továbbiakban a szabályzat megállapítja az elnök jogkörét. Az elnöknek sem szavazati, sem döntési joga nincs. Az elnökön és elnökhelyettesen kívül a pénz­ügyi bizottság 25 tagból, a többi bizottság 15 tagból áll. Törvényhatósági tisztviselőt a bizottság tagjává vá­lasztani nem lehet. A bizottságok hatásköre csak véleményadásra, terjed ki. A véleményadás a költ­ségvetés keretében 50.000 pengő értéket meghaladó mindennemű szerződés, vagy egyéb jogügylet köté­sére, továbbá minden olyan ügyben, melyekben a polgármester a szakbizottságot meghallgatni kí­vánja. A közoktatásügyi szakbizottság az iskola- igazgató kinevezésével kapcsolatban is véleményt I Juhász István Pál építőmester, építési vállalkozó B u d ap e s t, IX, Üllői út 68 Telefon: 536-33 FULÖP DEZSŐ építőmester BUDA PEST, VII., ARÉNA ÚT 11 Telefon 35 5-84 Csángó Pál, építkezési­használt vas uj- es ablak, kapu, gerenda, sín, kapcsok, gépek Budapest, V., Váci út 14 — Telefon: 13-4-35 Bányai és Társa SS magas-, mély- és útépítési vállalkozók, törv. baj. c Budapest, Vili, Baross ucca 66—€ Telefon: 43-3-93 A bizottságokban önálló indítványokat és interpel­lációkat előterjeszteni és tárgyalni nem lehet. A ta­nácskozáshoz az elnökön kívül legalább 3 tag jelen­léte szükséges. Külső szakértők is meghívhatok az ülésekre. Amennyiben a meghívott szakértő a meg­jelenésért és vélememényezésért díjazást kíván, meghívásnak csak akkor van helye, ha a díjazásra fedezet van. Napirend előtti felszólalásra az elnök csak indo­kolt esetben adhat engedélyt és a felszólalás legfel­jebb 5 percig tarthat. A napirend utáni felszólalás időtartama tíz pere. E felszólalásokhoz a tagok nem szólhatnak hozzá és határozathozatalnak sincs he­lye. Személyes kérdésben szintén 5 percig lehet fel­szólalni, az ügyrendhez ugyancsak 5 percig. A tárgyhoz való hozzászólás időtartama 15 perc, amit legfeljebb további 15 perccel lehet meghosszabbí­tani. A pénzügyi bizottságban 30 perc a. felszólalások időtartama, ami 15 perccel hosszabbítható meg. A szabályzat ezután a költségvetés tárgyalásának módozatait állapítja meg. A szakbizottságban a költségvetés vitája leg­feljebb 8 napig tarthat, ebből 2 nap az általános, 6 nap a részletes vita. Kivételesen fontos ügyek előkészítése végett kü­lön bizottságok is alakíthatók, melyek működési idő­tartama legfeljebb egy óv. A külön bizottságok tag­jainak számát páratlan számban kell megállapítani, de az 15-nél több nem lehet. A kegyúri bizottság megbízatásának időtartama hat óv, tagjainak száma 31. ÍRÓGÉP SOKSZOROS ÍTJÍS VÖRÖSV7ÍRY Budapest, IV., Múzeum körűt 13. Telefon: 87-7-37 Fehérvári útnál 18.— pengőért □ öienkint telkek kaphatók közművekkel Az építkezéseket előnyös kölcsönnel elősegítjük! Ifi MA ÁR ISTVÁN BudaPesl- X •, Somogyi út 24 sz 1 >' THIi| (Kelenföldi villamos végállomásnál) Egy biztosító társaság különös ajánlata a Segítőalapnak Hogyan akar olcsón monopóliumhoz jutni a Magyar Élet- és Járadékbiztosító A Segitóalap kölcsöneit a tisztviselők mind na­gyobb tömegei veszik igénybe, ami a fokozódó drá­gaság és a csökkentett tisztviselői jövedelmek mel­lett teljesen érthető. A baj csak az, hogy a Segítő­alap kölcsönkeretei igen szűkek és az igényeket mind kisebb mértékben és nagyon megrostálva elé­gítheti csak ki. Jóllehet, a tisztviselők illetményei a kölcsönökre teljes garanciát nyújtanak, mégis csak az a tisztviselő kaphat kölcsönt, aki a kölcsön­összeg erejéig életbiztosítást, vagy garanciabiztosí­tást köt és a biztosítási szerződésben a Segítőalapot jelöli meg — visszanemfizetés esetére — kedvezmé­nyezettnek. Eddig a kölcsönre reflektáló tisztviselők a ma­guk által választott tetszésük szerinti biztosítóinté­zetnél köthették ezeket a biztosításokat. Most a Magyar Élet- és Járadék Biztosító Inté­zet azzal az ajánlattal fordult a Segítőalap vezetősé­géhez, hogy kössön vele olyan értelmű megállapo­dást, mely szerint a jövőben csak az általa eszközölt, nála kö­tött biztosítási szerződéseket fogadja el tiszt- viselőkölcsönök biztosítékául. Ennek fejében az intézet kötelezte magát arra, hogy a biztosítási jövedelmek bizonyos százalékát a Se­gítőalap, illetve a fővárosi tisztviselők jóléti céljaira fordítja. Az 'ajánlatot most tárgyalta a Segítőalap intéző- bizottsága, de rövid vita után levette a napirendről. Az intézőbizottság úgy találta, hogy a biztosítóintézet által felajánlott jutalék­szerű anyagi ellenszolgáltatás nem olyan ará­nyú, hogy ezért monopóliumot lehessen neki biztosítani. Ezzel csak a biztosítóintézet járna jól, mely a mo­nopólium mellett úgyszólván minden rizikó nélkül jutna jelentős bevételekhez. Az ajánlatot mindennek dacára sem utasították el kereken, hanem fenntar­tották a lehetőséget, hogy az intézet a felajánlott ju­talék, illetve megtérítés arányát korrigálhassa. Épül az új XIII. kerületi elöljáróság Még ebben az évben átadják a Köznek az új épületet A fővárosi építkezéseknél mostanában rendszerré vált, hogy a terveket a köziépítési ügyosztály házi­lag készítteti el. Ez sok tekintetben méltánylandó is. Az ügyosztálynak egyrészt az az intenciója, hogy az építkezéseket minél takarékosabban állítsa elő, te­hát igyekszik a tervezési költségeket megtakarítani, másrészt a hivatal építészeit tervezési munkákkal is foglalkoztatni akarják. A szakbizottságnak ellenben — ahol építészek vannak túlsúlyban — minden eset: ben az az álláspontja, hogy a középületek tervezését magánépítészekre kell bízni Ez az elv érvényesül most két új fővárosi köz- építkezésnél is. Hamarosan megkezdik a XIII. kerü­leti új elöljáróság és a XIV. kerületi új tüzörség építkezését. Mind a két épület terveit az ügyosztály házilag elkészítette, de a középítkezési bizottság egy­hangú állásfoglalása nyomán mégis tervpályázat mellett döntöttek. X XIV. kerületi tüzőrségi laktanya az Egressy téren épül. Ebben az új kerületben azért kell új tűz- őrséget létesíteni, mert a város e külső részén a vas­úti sorompók gyakran 5—10 percig is akadályozzák a forgalmat és sokszor előfordul, hogy ilyen akadá­lyoztatás mellett a tűzoltóság nem tud idejében a helyszínen teremni. A XIII. kerületi elöljáróság építéséről már több­ször volt szó a Független Budapest hasábjain. Az új közigazgatási kerület ebben az évben megkezdi mű­ködését és addigra az új elöljárósági székházat is meg akarják építeni. Számos hely került kombiná­cióba a székház elhelyezésével kapcsolatban, végül is a Béke tér mellett döntöttek. Az építkezés 192.000 pengőbe kerül. Ez a két nagyobb jelentőségű építkezés kora tavasszal megindul és előreláthatólag félév alatt mind a kettő be is fejeződik.

Next

/
Thumbnails
Contents