Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-29 / 4. szám
Budapest, 1936 január 29. Független Budapest 5 Hüllők amelyek nincsenek Honnan veszít* az Óbuda és a Víziváros szabályozásához szükséges milliókat A Közmunkatanács újból előterjeszti a Víziváros szabályozási tervét Megírtuk, hogy a Közmunkatanács elkészítette és tárgyalás alá bocsátotta a Víziváros szabályozására vonatkozó tervezetét, azonban a tanács tagjai egyhangúan visszautasították a bemutatott terveket. Annyi kifogásolni valót találtak ugyanis a szabályozási elgondoláson, hogy azt tárgyalási alapnak sem fogadták el. A Közmunkatanács a következő héten újabb tervezetet nyújtott be, amely sok tekintetben eltért a megbukott első tervtől. Ennek az új rendezési elgondolásnak sem volt azonban sikere és a tanács többsége megint elutasította az előterjesztést. A kettős kudarc sem vette azonban el a Közmunkatanács kedvét az ügytől és mert úgylátszik, nagyon sürgősnek tartja a Víziváros rendezésének megvalósítását, az e heti ülésen újabb, átdolgozott formában, ismét csak előterjesztik a már kétszer visszautasított javaslatot. Lehetséges, bogy a változtatások után most már a bizottság meglesz elégedve a tervezettel és elfogadja azt. Ez esetben is azonban még a fővároshoz kerül a szabályozási terv. Előreláthatólag a városházának is lesznek kívánságai és észrevételei a Víziváros újjáépítésére vonatkozólag. A Vízivárost ezek szerint mégis sokkal hamarabb szabályozzák, mint Óbudát, noha itt is számtalan érdekről van szó. Nagy kérdés, honnan teremtik elő ennek a két nagy szabályozásnak a költségeit, mert hiszen, mint ismeretes, Óbuda szabályozásának végrehajtása már az első etappban legalább 10 milliót igényel, a Víziváros rendezése pedig 3 millió pengőn alul aligha valósítható meg. A legközelebbi közgyűlés elé kerül a város- rendezési bizottság által már letárgyalt óbudai városszabályozás problémája és ez alkalommal terjesztik majd elő a pénzügyi megoldás elgondolásait is. Mint ismeretes, pénzügyi körökben az a terv merült fel, hogy kötvénykibocsátás és telekcsere útján oldják meg a szabályozással kapcsolatos telekmegszerzések és kisajátítások problémájád. Ez ellen azonban az óbudai lakosság elkeseredetten tiltakozik és egymást érik Óbudán a gyűlések ennek az elgondolásnak a megbuktatására. A kérdés felett hamarosan dönteni kell, mert közvetlen küszöbön áll az óbudai híd építésének megindulása és ennek előfeltétele, hogy addigra a szükséges terület a hídfő környékén már köztulajdonban legyen. A kisajátítások megkezdésével tehát nem lehet sokáig várni. Ügy a főváros, mint a Közmunkatanács serényen készíti elő további városrendezési terveit. A közeljövőben egymást fogják követni a nagyszabású rendezési tervek, melyek egész városrészek újjáépítésére vonatkoznak. Azért tűzik most napirendre ezeket a problémákat, mert a sokat emlegetett városépítési törvény, azonkívül az Építésügyi Szabályzat hamarosan tető alá kerül, ami magával hozza, hogy az aktuális városrendezési problémákat napirendre kell tűzni. A főváros és a Közmunkatanács megelőzi a törvényt és szabályrendeletet. így kényelmesebben és gondosabban tudják e nagy körültekintést igénylő problémákat megoldáshoz juttatni. ■ ■ Január 30-án és február 2-án §f U délután A3 órakor j getoversenyek 1 ^ +■ p « ■ bőrkii önlegességek rorro es tppstein Budapest, VII, Dohány u. 22-24 Telefon: 40-5-61 Silmann Béla épület-üveges és képkeretező Budapest, IX, Ráday u, 11, Telefon: 81-5-80 Padozat! munkák elsőrangú Kivijeiben szlavóniai tölgy- ós bükkparkét, táblaparkét, egyszerű és díszes lei vitelben, aszfaltparkét és hajópadlók Pestszen (lőrinci Porhefguár és Gőzfűrész Részvénytársaság, Budapest, V„ Rudolf fér 1. Tel.: 21-2-44 Uj elektromosáramfejlesztő telep építéséről tárgyal az üzempolitikai bizottság Az üzembiztonság és a folyton növekedő fogyasztás szükségessé teszi új telep építését Rendkívül érdekes terv pattant ki az üzempolitikai bizottság most folyó tárgyalásai során. Híre terjedt, hogy az Elektromosművek vezetősége új áramfejlesztőtelep létesítését tűzte napirendre, mégpedig a legsürgősebben. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy Budapest áramfogyasztása már hosszabb ideje szinte ugrásszerű mértékben emelkedik. az áramtermelés fokozását egy új, a kelenföldi teleptől független üzem létesítésével kívánják biztosítani. A vita akörül forog, vájjon az újabb nagyszabású áramtermelő központ Budapest területén létesüljön-e, vagy pedig vidéken, valamelyik olcsó szenet termelő bánya szomszédságában. A szakértők megbízást kaptak a kérdés alapos kidolgozására és Ez a javulási tendencia most mái’ állandónak tekinthető. Olyan nagymértékű az áramfogyasztás növekedése, hogy már a bánhidai centi-álétól vásárolt áram. meimyiség is kevés az igények kielégítésére. Komolyan kell számolni azzal az eshetőséggel, hogy a meglévő berendezések rövidesen képtelenek lesznek a szükségletet ellátni. Nem lehet tehát tovább halogatni az áramtermelés növelésére szükséges új berendezések létesítését. Eddig az volt a tendencia, hogy gazdaságossági szempontból az áramtermelést lehetőleg központosítsák, mert az egy helyen való termelés igen sok előnnyel és megtakarítással jár. így fejlődött ki a kelenföldi centrálé, melynek bővítésével egymásután helyezték üzemen kívül a többi áramtermelőtelepet, melyeknek berendezése különben is elavult. Most azonban, hogy az áram- termelés fokozásának szükségessége felmerült, háttérbe szorul a gazdaságosság elve és helyébe az üzembiztonság szempontjai kerülnek. Bár a központi termelés — takarékossági szempontból — mindenek felett áll elismerik, hogy a központi termelés, üzembiztonsági szempontból, nem megfelelő. Ha egy központi telepen bármilyen szerencsétlenség, vagy előre nem látható hiba vagy baj kövtkezik be, az egész áramszolgáltatás megakad és kiszámíthatatlan következményekkel jár. A decentralizált termelésnél, -ami drágább ugyan, az áramszolgáltatás biztonsága már nincs kitéve ilyen veszélyeknek, mert ha az egyik telepet baj éri, a másik még mindig szolgáltathatja az áramot. Ezért tehát az üzempolitikai bizottság szerdai ülésén ez a probléma tárgyalásra kerül. Verebély László műegyetemi tanár és Pétery István miniszteri osztálytanácsos kaptak megbízást az erre vonatkozó javaslatok kidolgozására. Meg1 kell állapítaniok, melyik megoldás helyesebb, ha ugyanis az új áramfejlesztőtelep Budapesten létesül, vagy pedig ha valamely' bánya mellett rendezik be. Bizonyos, hogy mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is A budapesti építkezés előnye az elosztási hálózat közelsége, budapesti munkaerők alkalmazása, hátránya pedig a termelési költségek drágasága, amit főleg a szénszállítás okoz. Ezzel szemben a vidéken történő építkezés, illetve áram- termelés előnye a szén és munkaerők olcsósága. Hátránya a távvezeték építéséhez szükséges többköltség és a távvezetéken történő áramveszteség állandósága. A szakértők fogják megállapítani, hogy a mutatkozó előnyök, illetve hátrányok figyelembevételével mégis melyik megoldás kedvezőbb. Ehhez képest fognak azután dönteni az új áramfogyasztó-centrálé elhelyezése dolgában. Ugyancsak most vitatják meg azt a kérdést, mik a tennivalók a budapesti áramszolgáltatás terén az energiatörvény végrehajtásával kapcsolatban. Az energiatörvény kapcsán ugyanis tisztázásra szorul, vájjon az állami energiagazdálkodás milyen befolyással lehet a főváros elektromos üzemi gazdálkodására. Az új áramfejlesztőtelep költségeit, melyek sokmilliót igényelnek, részben kölcsön útján, részben pedig az üzem saját bevételéből, rendkívüli tartalékolások útján kívánják előteremteni. Meg aKarjáh szüntetni a Lóhűsüzemet, mert állandó ráfizetéssel dolgoziK A Közönség nem veszi a lóhust Szomorú sorsra jutottak a főváros közélelmezési üzemei. Még nem is olyan régen valamennyi köz- élelmezési üzem a legrentábilisabb vállalkozások közé tartozott, tekintélyes üzleti felesleget -szolgáltatott be minden évben a községi háztartásnak és ezeken a kedvező üzleti eredményeken felül kiválóan teljesítették szociális feladatukat is. Az. utóbbi időkben azonban alaposan megfordult a helyzet, az üzletek forgalma erősen csökkent és miután a kiadások redukálása nem tarthatott ezzel lépést, bekövetkezett a deficit, amely egyre nagyobb méreteket ölt. Aránylag még a Községi Élelmiszer árustt'óüzem van a legjobb helyzetben, mert a forgalomcsökkenés ellenére legalább pénzügyi egyensúlyát megtudta eddig tartani. De a Lóhúsüzem és a Községi Kenyérgyár válságos helyzetbe jutott. A Községi Lóhúsüzem hanyatlása évek óta tart és a legutóbbi három évben a főváros pontosan 300.000 pengőt fizetett rá a vállalat fenntartására. Tavaly 70.000 pengőnél több volt a deficit, az azt megelőző évben 93.000 pengőt fizettek rá a Lóhúsüzemre, a folyó évben pedig költségvetésileg majdnem 110.000 pengő hiány van előirányozva. De ha. a helyzet nem változik, a veszteség még nagyobb lesz. A Lóhúsüzem katasztrofális helyzetét elsősorban az okozta, hogy forgalma rövid idő alatt majdnem cgyhar- madára csökkent, ellenben kiadásai közelről sem voltak hasonló arányban csökkenthetők. A munkáslétszám megmaradt, a munkabéreket sem szállították le, szociális okokból, úgyhogy a veszteség növekedését nem tudták ellensúlyozni. Több mint 10%-os ráfizetéssel dolgozik az üzem. A múlt évben alig egymillió kilogramm lóbúst adtak el, amiből arra következtettek, hogy a lóhúsárusítás már nem jelenti azt a szociális segítséget, melyet évekkel ezelőtt jelentett. Ma már a szegény néprétegek is alig vesznek lóhúst. Ilyen körülmények között feleslegesnek mutatkozik a Lóhúsüzem további fenntartása és a számszéki igazgató egyik legutóbbi jelentésében javaslatot is tett a Lóhúsüzem megszüntetése iránt. 300.000 pengő ráfizetés mellett csakugyan semmi célja az intézmény erőszakolt fenntartásának és a főváros vezetősége most tényleg megfontolás tárgyává teszi az üzem sorsát. Más a helyzet a Községi Kény ér gyeimül, ahol szintén jelentős ráfizetés mutatkozik. A múlt évben 110.000 pengőt fizetett rá a főváros a Kenyérgyár üzemére, mert drága munkabérek mellett olcsó kenyeret adott. Közel 6 millió kg. községi kenyér került forgalomba az elmúlt évben. Ez hatalmas mennyiség és épp ennek tulajdonítható, hogy a községi kenyér olcsóbb volt a pékek árujánál. Viszont a Községi Kenyérgyár lényegesen magasabb rezsiköltségekkel dolgozik, az általa fizetett munkabérek majdnem a dupláját teszik a magánipar által fizetett béreknek. Ez a helyzet tovább nem tartható fenn, azért a munkabérek és az egyéb kiadások revízióját határozták el. Egyidejűleg a községi kenyér 2 filléres áremelése is bekövetkezik. METER MÓR vonalozó intézet, üzleti könyvgyár. Állandó raktár, mindennemű üzleti könyvekben. Speciális vonalozású ugróhátas könyvek készítése. Vonatozás! bérmunkák. Budapest, VII., Hársfa ucca 40 — Telefon: 37-9-15 csempe, kőpadló szállít, vállal, javít Porta épületburkoló Szövetkezet. Építőbolt. V,. gr. Tisza István u. 1 Tel. : 82-4-81 Avenarius-Művek a világhírű Inertol, eredeti színes és Barna Avenarius — karbolineumok ; saválló ós nodvessógálló különleges festékek gyára. Raktár ós iroda: VII., Almássy tér 10. Telefon: 43-1-38
