Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-07 / 40. szám

Budapest, 1936 október 7. Független Budapest 3 Bárczy István — hetvenéves Egy nagy emberünk születésének magas kerek­számú évfordulója bő alkuimul szolgálhatna a szem­lélődésre: mily relativ fogalom az emberi életkor. Némely em­ber úgyszól­ván sohasem öregszik meg, más már vén­emberként jön a világra. íme: a fővá­rosi almana­chok és lexiko­nok elárulják, hogy hetedik decenniumába lépett Bárczy István, aki testi és szellemi fris­seségében, ke­délye üdén ma­radt bájával, nyilván évek­kel hazudtolja meg az anya­könyv rideg adatait. S ha kérdez­zük, minek kö­szönheti ezt, a felelet csak az lehet: nem valami tit­kos Juventus-forr ásnak, vagy más arcanumnak, ha­nem elsősorban a bölcsőjére áradt égi kegyelemnek, a szülői ház magas színvonalú, derekas magyar mi­liőjének; azután pedig épp annyira önmaga kemény művelésének, kivívott lelki fegyelmének és egyen­súlyának, ösztönös és tudatos életművészetének. Napjait, éveit a megfeszített, nagyon változatos, de minden téren értékes munka, az embertársai ér­dekében unalom nélkül gyakorolt, igazi keresztény karitász, a tettre mindig kész segítés és — pihené­sül, üdülésül ■— a magasabbrendű szórakozások, a természet, társasélet, művészet, utazás minden szép­ségének élvezete töltötte ki. Elképesztően sok­oldalú. Valóban modern, .de emellett olyan ember, aki hol a középkori barát elmélyedését, hol a nemes értelmű reneszánsz-ember maga-kiélését idézi fel. »Nulla dies, sine linea«. Megvalósította élet- művészkollégája, Goethe, életszabályát: szeretném, ha úgyszólván egyetlen napom sem múlnék el anél­kül, hogy valamely szép gondolatot, közhasznú tervet ne termeltem, valamely jó cselekedetet vég­hez ne vittem, szememet, fülemet valami égi, vagy földi szépben ne gyönyörködtettem volna. Nemcsak csendes harmóniára törekvő mostani élete, — a Rózsadomb keresztény és magyar GUI Babájának élete — hanem gazdag, mozgalmas és küzdelmes múltja is táplálhatja életörömét. Az emlékezés ezerszínű kaleidoszkópja arról a ragyogó korszakról, amidőn ennek a csoda-városnak nem­csak nagyhatalmú feje, hanem igazi apja, első szol­gálja, alkotó építőmestere, — nemcsak esze, de me­legen érző szíve, áldást hozó százkara is volt. Elnémult minden ádáz tusa körülötte. Eleven monumentumok Memnon-köv ekként zengik dicső­ségét, összeforrva a lelkes polgárság megértő áldo­zatkészségének nagy idejével: az iskolák, kórhá­zak, fürdők, kislakások és egyéb szociális intéz­mények tömege. A sok közigazgatási reform; és az a sereg merész terv, akarás, célkitűzés, miknek megvalósítására még sokáig legjobb munkájukat szentelik nagyszabású utódai, akik nemesen és szí­vesen ismerik el, hogy tőle tanultak. Nemcsak az a szerencse adatott meg neki, hogy a történelembe már fiatalon vonult be, - hanem, — ami több — Budapest népének szívében is mély gyökeret vert. Ezért mi, a Független Budapest szerkesztősége, — a városházi újságírás megalapítói és zászló­vivői — őszinte örömmel és szeretettel köszöntjük a hét küszöbén nagy barátunkat és kérjük a Min­denhatót, adja meg neki a nestori évek verőfényes hosszú sorát, a maga, szeretett hozzátartozói, őszinte hívei és Budapest népmilliója igaz gyönyö­rűségére. Városházi toronyőr. Qy&uqyfoi Vsacke-ttafyyÁz !C. T. Z. • Központi iroda: BUDAPEST, V., JÓZSEF TÉR 1 Telefon: 1-833-97-Sürgönyeim : EGERFA BUDAPEST • Ű^AmkeüagifWi (^ifönc^öó: fJeíefott 221 Dénes József „Nemzeti Szálló” éttermei Budapest, Vili., József kőrút 4 sz. Közismerten elsőrangú konyha, olcsó árak, naponta többször Dreher-sör csapolás. Elsőrendű cigányzene. Fényesén áialakított, megnagyobbított éttermek. Társaságoknak külön terem. Telefon: 1-324-66, 1-449-04 Az elöljárói státusz visszaállítása érdekében mozgalom indult a fővárosnál A belügyminiszter által bejelentett törvényrevízió keretében akarják ezt a kérdést elintézni Várospolitikai körökben még- mindig nagy ér­deklődéssel várják, mi rejlik a kormány által be­jelentett fővárosi törvényrevízió terve mögött. Ed­dig csak szűkszavú információk láttak napvilágot e revízió irányára, tartalmára és céljára vonatko­zóan. Más oldalról viszont azt hangoztatják, hogy az említett szürke rendelkezéseken kívül mégis lesz valamilyen politikai tartalma is a törvényváltozta­tásnak, annak dacára, hogy illetékes helyen ezt a hírt már erélyesen megcáfolták. Beavatott helyről most arról értesülünk, hogy a főváros vezetősége a legszigorúbb titoktar­tás kötelezettsége mellett kézhezkapta az új törvénytervezet szövegét és azt hozzászólás véglett az arra illetékes tényezők­nek kiadták. A városházán he is tartják a diszkré­ciót és innen sem szivárog semmi konkrétum a tör­vényre vízióval kapcsolatban. Megtudtuk ellenben, hogy mozgalom indult an­nak érdekében, hogy ha már módosítják a fővárosi törvényt, ez a változtatás terjedjen ki a kerületi elöl­járóságok vezetésének átszervezésére. Az lij fővárosi törvény megszüntette a kerületi elöl­járói intézményt, megszüntette ezt a régi elneve­zést is és úgy rendelkezett, hogy a polgármester bármelyik, alkalmas fogalmazási szakbeli tisztviselőt megbízhat egy kerületi elöljáróság vezetésével, te­kintet nélkül arra, hogy az illető tisztviselő milyen rangot visel. Ennek a törvénynek a következménye, hogy a felállított 12 kerület közül ma már csak 7 kerület élén van tanácsnok és a még felállítandó két kerületet is beleértve, a kerületek felének veze­tését főjegyzők látják el. Előmeneteli szempontból ez nagyon káros a tisztviselői karra nézve, mert a kerületvezető főjegyzők közül állásuk hiányában sokan sohasem érhetik el tanácsnokká történő meg­választásukat és érdemeik ellenére főjegyzőkként mennek majd nyugalomba. Ha megmaradt volna a külön elöljárói státusz, valamennyi kerület élére elöljárót választhattak volna, amiáltal valamennyi jogos előlépési igény kielégítést nyerhetett volna. A most végrehajtott státuszrendezésben nem lehe­tett az elöljárói állásokat visszaszervezni miután azok megszüntetését a fővárosi törvény mondta ki. Az akció tehát odairányul, hogy a főváros kérje fel a kormányt, intézkedjék a beterjesztendő fővárosi törvénymódosítás­ban az elöljárói státusz visszaállítása iránt is. Az elöljárói cím visszaállítása a fővárosnak semmi­féle megterhelést nem jelentene, mert a kerület­vezető főjegyzők mai löísszilletménye majdnem azo­nos a régi elöljárók jövedelmével. Városházi körök­ben bíznak abban, hogy a kormány méltányolni fogja ezt a jogos kérelmet é-s a beterjesztendő mó­dosított javaslatban visszaállítja, illetve megszervezi a 14 kerületi elöljárói állást. M ozcmpolillhai bboflság folytatja a nagyszernek kivizsgálását A gáz- és vízművek, majd a DSzKRí reí armier vei kerülnek íárgualósra A nyár legelején megszakította működését az üzempolitikai bizottság. Eddigi munkássága során csak az Elektromosművek problémáit vitatta meg maradéktalanul, a BSzKRt-nál csak a tarifakérdésig jutottak el, az üzemgazdálkodás további kérdései­nek megvitatását későbbre halasztották. Most, hogy a városháza őszi munkálkodása ismét megkezdődik, folytatni fogja abba maradt működését az üzem- politikai bizottság is. A programon három nagy üzem vizsgálata szerepel: a BSzKRt helyzetének további megvitatása, a Gáz­művek és a Vízművek problémáinak teljes kivizs­gálása. Még nincs megállapítva, hogy milyen sor­rendben következnek a tárgyalások, valószínű azon­ban, hogy a bizottság előbb a Gázmüveket, utána a Vízműveket és csak harmadsorban a BSzKRt hátra­lévő kérdéseit fogja megvizsgálni. A BSzKRt dolgai azért maradhatnak utoljára, mert a legfontosabb probléma: a tarifareform itt már elintéződött és a szanálás révén a BSzKRt pénzügyi és gaz­dasági ügyeit nagyjában rendbehozták. Itt tehát legfeljebb adminisztrációs reformok van­nak még hátra, melyeknek elintézése nem sürgős. A Gáz- és Vízműveknél ellenben tarifakérdé­sek várnak rendezésre. Köztudomású, hogy a Gázművek régen készül ta­rifaváltoztatásra és eziránt már számos tervezetet dolgozott ki. A tarifareformmal a Gázgyár ver-, senyképeségének fokozását igyekszik előmozdítani és olyan egységár típusokat akar életbeléptetni, melyeknek segítségével fogyasztótáborát növelheti, főleg új nagyfogyasztókra tehet szert, azonkívül az ipari és háztartási gázfogyasztás terén is fokoz­hatja az igénybevételt. A gáztarifareformját az üzempolitikai bizottság kebelében akarják legelőször megvitatni. A Vízművek — mint ismeretes — szintén fog­lalkozik tarifakérdéssel, még hozzá az egységárak emelésének lehetőségével, hogy a sokmilliós beruházások amortizációjára ilyen módon fedezetet biztosítson. Az üzempolitikai bizott­ság lesz hivatott gondos vizsgálattal megállapítani, csakugyan szükség van-e a vízegységárak emelésére és ha igen, milyen mértékben. Ezek a tarifális prob­lémák előtérbe tolják az üzempolitikai bizottság tárgyalóasztalán a Gaz- és a Vízművek ügyeit. Az üzempolitikui bizottság a költségvetés letárgyalása után megkezdi működését és most is hetenkint két esetleg három ülést fog tartani, hogy a nagy anyag­gal mielőbb végezzen. Legalább félévi munka van még hátra, mert e nagyüzemeken kívül még a Hir­detővállalat, a Temetkezési Intézet, a Lóhúsüzem, a Kenyérgyár és a többi intézmények vizsgálata is sorra kerül. Döntő rohamra készülnek a környék és az érdekeltségek a töváros új vámtarifája ellen Novemberben a közgyűlés elé kerül a javaslat A Kereskedelmi és Iparkamarában az elmúlt héten ismét nagygyűlés volt a városi vámok ügyé­ben. Most, hogy a városháza őszi munkássága új­ból megindul és az új munkaprogram napirendjén a városi vámok végleges rendezése is ki van tűzve, a különböző érdekeltségek végső támadásra hatá­rozták el magukat a főváros új vámtei'vezetének megbuktatására.' A kamarai értekezleten a főváros nem vett részt, mert arra meg sem hívták, ellenben resztvettek az összes környékbeli városok és községek képviselői. A már ismert régi érveket sorakoztatták fel ez alkalommal is a vámterve­zettel szemben és újólag kimondották, hogy min­dent elkövetnek a főváros által előterjesztett re­form végrehajtásának megakadályozásra. Az érdekeltségek még mindig azt hangoztatják, hogy az új vámtarifa sokkal több jövedelmet fog biztosítani a fővárosnak a vámokból, mint eddig, tehát szerintük a vámreform voltaképpen a vám­tételek felemelését jelenti. Elsősorban a kamara terjeszti ezeket a tendenciózus beállítású híreket, amikor a főváros megbízottai felszólították a ka­mara képviselőit, hogy mutassák meg, igazolják be: hol történtek olyan vámemelések, melyek révén az eddigi vámjövedelmek többszörösére számít­hatna a főváros, a kamara hangoskodó urai kije­lentették, hogy bizonyítani, igazolni, ilyesmit nem tudnak, csupán az az érzésük, hogy a vámrevizió iá főváros jövedelmét megsokszorozza. A főváros vezetőit megdöbbentette ez a kijelentés, mely leg­élénkebb bizonyítéka annak, hogy a főváros ellen milyen felelőtlenül és alap­talanul folyik az izgatás a vámügyekkel kapcsolatban. Az elkeseredett támadások ellenére a főváros még novemberben feltétlenül a közgyűlés elé ter­jeszti a vámreviziós javaslatot, melyen némi módo­sításokat eszközölt ugyan, az alapelvekből azonban semmitsem enged. Előrelátják, hogy a közgyűlésen sem fog símán menni a vámreform tárgyalása, mert a külön­böző érdekeltségek itt is folytatni fogják harcukat. A döntő szó mindenesetre a kormányé lesz, mely a jóváhagyás során fog igazságot tenni a főváros és a környék között dúló vámháborúban. Az érde­keltségek a kormánynál is mindent elfognak kö­vetni a maguk álláspontjának érvényesítésére, de résen lesz a főváros is, nehogy újabb intézkedés történjék jövedelmének elvonására.

Next

/
Thumbnails
Contents