Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-29 / 4. szám
Budapest, 1936 január 29. Független Budapest 3 Fokozottabb légies gázvédelem A közművelődési ügyosztály veszi át ;i légi- és gázvédelem ellen való védekezés előkészítését A Független Budapest hírt adtott azokról az intézkedésekről, melyeket a fővárosi hatóságok tettek a légvédelem terén. Ezek az intézkedések nem voltak harmóniában egymással, úgyhogy szükségesnek mutatkooztt azok egységesítése. Az elmúlt napokban a városházán zártkörű értekezlet volt ebben a kérdésben és ott megtárgyalták mindazokat az intézkedéseket, melyeket az egyes fővárosi hatóságok eddig tettek, valamint előterjesztették azokat a teendőket is, melyeknek megvalósítása a jövőre vár. Az értekezlet tárgyalásai alapján most még intenzívebben megkezdődik a városházán a légvédelmi munkálatok kiépítése és továbbsz'ervezése. Eddig főleg a magasépítési és a magánépítési ügyosztályok foglalkoztak ezekkel a problémákkal, most azonban a közművelődési ügyosztály vette át az irányítást, tekintve, hogy idetartozik a tűzoltóság. A polgármester rendeletére a műszaki ügyosztályok több szakértő mérnöke hosszabb időre megbízást kapott a gázkérdések tanulmányozására. Elkészült a városházán a rendelet, mely kötelezővé teszi nagyobb építkezéseknél gázbiztos óvóhelyek létesítését, ami azonban már most, a rendelet életbelépése előtt is folyamatban van. A rendlelkezés egyébként az új Építésügyi Szabályzat keretében kerül majd alkalmazásra. Az újabb fővárosi középítkezéseknél szintén figyelembe veszik ezeket a szempontokat és a főváros saját építkezéseinél már mindenütt gondoskodik gázbiztos pincék létesítéséről. A közművelődési ügyosztály, mint az egész probléma intézője, a közeljövőben széleskörű propagandát indít a nagyközönség körében a gázvédelem szolgálatában. Népszerű előadássorozatokat, könnyen megérthető propaganda-iratokat készítenek elő, hogy a lakosság széles rétegei tudomást szerezzenek a veszély ellen való védekezés módszereiről. Elkészítik ezenkívül a légvédelem tízparancsolatát, amely rövid pontokba foglalva, tömören és világosan fogja tartalmazni baj esetére a teendőket. Ezt a tízparancsolatot minden ház kapuja alatt kifüggesztik. Központi fűtések, egészségügyi berendezések DOBRAY KÁLMÁN oki. mérnök Budapest, V, Katona József ucca 41. sz. (Újpesti rakpart sarok.) Telefon : 21-0-19 KOVÁCS A. ÖDÖN GÉPÉSZMÉRNÖK Budapest, VIII., Bezerédy ucca 8 Telefonszám : 38-2-93, 40-8-78 Közp. fűtés-, vízvezeték-, csatornaíelszerelési vállalata Alexy György oki. gépészmérnök, villamossági és műszaki vállalata Budapest, V., Fáik Miksa ucca 26-28 Telefon : 20-9-92 NAGY LAJOS okleveles mérnök, építési vállalata Budapest,VII., Jósika ucca 15 Telefon: 45-3-28 ECHTJÓZSEF építészmérnök, építőmester Budapest, IV., Kecskeméti u. 4 Telefon: *4-1-97 Székely Károly oki. mérnök, építési vállalkozó Budapest, XI., Budafoki út 41/B Telefon • 50-6-73 H ACKER EMIL OKLEVELES MÉRNÖK Budapest, V., Kossuth Lajos tér 16 TELEFON: 29-0-95 Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Építőanyag Ipara: Budapest, V., Sas ucca 25. sat Am Telefoni 23-0-7!, 10-3-50, 14-1-52 Cementgyár i Lábatlanban ................ évi telj. kép. 12.000 v. Mé szgyárak i Lábatlanban................. ,, ,, ,, 5.000 „ Dor ogon .......................... ,, „ 3.000 ,, Téglagyáraki (Inda-Újlak, Kőbánya, Nyergesujfalu......évi telj. kép. 80,000.000 drb Cs erépgyári Buda-Ujlak .......... ,, ,, ,, 8,000.000 drb Üzempoiiiika és üzempolitikai bizottság Hogy a fővárosnak üzemei varrnak, amelyek még a mai leromlott gazdasági viszonyok közepette is milliókkal szaporítják a székesfőváros, háztartását, iazi Bárczy István vitathatlan érdeme. Hogy üzemi problémái lettek, amnaik nem az üzemek az okai, hanem az a rendszer, amely a legutolsó tizeaii- ikjét esztendőben az üzemekbe is belevitte a napi politikát. Az üzemek mindaddig, amíg csak a hivatásukat igydkeztelk. betiltani, zavartalanul ési az egész közösség érdekóbeim működtek és a baj ott kezdődött, amikor Riplka Ferenc — inéig mint kormánybiztos — az, üzemek üzletvitelének és egész szervezetéinek megvizsgálására, külső, szakértőket küldött ki. és ezzel az üzemeket ,ai politikai érdekeik: és célok szabad prédájává tette. Ezzel a lépéssel indult meg azután az a táviam, amely végső kifejlődéséiben az üzemek kérdését is a szanáló föpolgáimester hatáskörébe juttatta. A probléma felvetésének az üzemek normális életének megzavarásán kívül még az a. következése is megvolt, hogy bizonyos oldalról, népszerűségi és a demagógia 'határát súroló céllal olyan éles és kíméletlen hadjárat indult meg az üzemek, ellen, amely végül is- több jól prosperáló üzem megszüntetésére és több üzem tevékenységének lényeges: korlátozására vezetett. A probléma — ahelyett, hogy megoldódott volna, vagy hoigy bizonyos kérdések tisztázására korlátozódott volna — az; évek folyamán mind alkutabbá és általánosabbá vált ési ma már odáig nőtt, hogy nemcsak a számláló' főpolgármestert, hanem egy eure a célra alakított külön bizottságot: az üzempolitikai bizottságot is foglalkoztatja. Ennek a bizottságnak a NÉP részéről valló életre- ] keltését, — úgylátszik — az a ráeszmélés tette szükségessé, hogy a, főváros hivatalos vezetőinek üzem- politikai elgondolását állandóan veszedelmeztette az a törekvés, amely a jlól felfogott és a köz érdekeit szolgáló üzempolitikát a — politikai üzemmel akarta felváltani. Ez a, törekvés vezetett oda, hogy ma az üzemek kérdése — problémává terebélyesedett, ame- ! lyet meg* kell' oldani, ha csak miem akarjuk, bogy a kérdéis: túlnőj jön a fejünkön és egy napon maga alá temesse az üzemeket,. Mert az üzem csak addig ési csak úgy tölheti be jól a hivatását, ha, nem válik — problémává. Hosszadalmas] és talán meddő dolog isi volna most afelett elmélkedni, mit kellett volna, tenni és mit iniem lett volna szabad megcselekedni annák az érdekében, hogy az üzemi kérdés ne fajuljon odáig, hogy külön erre a célma alakított bizottságot kelljen kreálni annak a módnak és annak az, útnak a megkereséséire, amely az üzemek depolitizálásához vezet. Ma az a helyzet, hogy a bizottság megvan és számolni kell azokkal a, javaslatokkal, amelyek eininek a bizottságnak a tanácskozásából meg fognak születni. Komplikálja, de egyben talán le is egyszerűsíti a kérdést az, hogy megoldása nemesiak a bizottságot, hanem a szanáló főpolgármesteri is, foglalkoztatja'. Ez utóbbinak a mandátuma .a törvény értelmében ez év júniusában lejár és nem hisszük, hogy eddig az időpontig az üzemek kérdésének rendezése tető alá jusson. Valószínűnek látszik az a feltevés, hogy a szanáló főpolgármester felhatalmazását a törvényhozás agy esztendővel meg fogja hosszabbítani, annál is inkább, mert azok közül a, kérdések közül, amelyeknek elintézésére elhivatott, egyik sem érett még meg a döntésre. De akár bekövetkezik ez, akár nem, az üzempolitikai bizottságra most már az a feladat vár, hogy az üzemi kérdésben segítsen rendet teremteni egyfelől a polgármesternek, akinek a joigia, és a feladata az üzempolitika irányítása, másfelől iaz üzemi osztály élén átló tanácsnoknak, akinek a vállára súlyos felelősség nehezedik és aki ezt a felelősséget csak abban az esetben vállalhatja, ha az üzemeknél ennek a felelősségvállalásnak tárgyi és személyi előfeltételei adva vannak. Korai! dolog volna az üzempolitikai bizottság működéséről már most bírálatot mondani. Amit eddigi munkájáról tudunk, az legfeljebb arra jogosít, hogy jó reménnyel nézzünk további munkálkodása elé. Mindenesetre biztató dolog, hogy a bizottság ■minden üzem ügyeinek elbírálása előtt kiváló szakértőikét hallgat meg és örvendetes!, hogy ezek a szakértők ünzetlenül és minden díjazás nélkül állanak a bizottság rendelkezésére. Erre is ritkán: volt példa a főváros történetében. Egy dolog bizonyos: az, hogy a bizottság rendet akar az üzemigazgatás egész vonalán és ebben >a munkájában maga, mellett találja a poilgáirmestert, akit egész múltja:, közéleti szereplése, programja ésj városszeretete, energiája és munka- lendülete ,a reirud és a közéleti tisztesség és tisztaság rendszere mellé állít. Igaz, hogy a polgármester a bizottság munkájában eddig még nem vett. részt. De ennek oka bizonyára a,z a félszeg helyzet, amely az üzemek kérdésében egyrészt ,a. törvény által előírt szanálás, másrészt az autonómia akarása és célja között fennáll. A polgármester, mint az autonómia legelső képviselője, nem kerülhet olyan helyzetbe, hoigy szembehelyezkedjék a törvénnyel, amelyet éppen az — autonómia érdekében respektálni köteles. Az üzempolitikai bizottság- nem árkámum, nem csodaszer a meglévő bajok orvoslására. De feltétlenül hasznos munkát végezhet, ha az önzetlenségnek, a pártatlanságnak, az igazságnak és a jóakaratnak árrai a magaslatára emelkedik, amelyen állania kell annak, akire fontos és nagy érdekek kiegyenlítése és szolgálata vár. Zólyomi Dezső KARDOS JENŐ BUDAPEST, VI-, Ó egészségügyi berendező, központi fűtés, vízvezeték és csatornázási vállalata UCCA 31 — TELEFON : 17-9-05 A főváros csak 8 milliót kaphat az OTI-tól Ennyit engedélyez a belügyminiszternek az OTI részére készített pénzkihelyezési tervezete A főváros második beruházó programja már az első program megszületésekor aktuális volt, mert a 20 milliós kölcsön keretében olyan sok közmunka nem kapott helyet, hogy azok megvalósítása érdekében feltétlenül szükségesnek mutatkozott újabb beruházó program felállítása. Hogy mást ne említsünk, a BSzKRt sürgős szükségletének kielégítése egymaga hatmilliót igényel, ami csak újabb kölcsönből fedezhető. A pénzügyi ügyosztály össze is állította az újabb beruházó programot, amely több mint 20 millió pengő értékű terveket ölel fel. Miután a mai viszonyok más lehetőséget nem kínálnak, ennek a progTamnak a végrehajtására is az OTI-tól remélték a fedezet kölcsönképpen való folyósítását. Az OTI részéről meg is volt a készség a főváros részére újabb 20 milliós, esetleg még ennél is nagyobb kölcsön folyósítására és a tárgyalások ezirányban már igen előrehaladott stádiumban folytak. A napokban azután nyilváinosságra került a belügyminiszter tervezete az OTI tartaléktőkéjének fel- használására. Ebben a tervezetben a belügyminiszter megállapítja, hogy az OTI milyen célra tartozik fordítani pénzkészleteit. Eszerint a főváros mindössze 8 millió pengő újabb kölcsönben részesedne, de még rosszabbul járnak a vidéki városok, amelyek számos beruházási tervük végrehajtására szintén az OTI tartaléktőkéjét szerették volna többmillió pengő erejéig- igénybevenni. A belügyminiszter összeállítása szerint a vidéki városok csak egymillió pengő kölcsönt kaphatnak. Ügy az OTI, mint az érdekelt közületek sürgősen akcióba léptek, hogy a belügyminisztert elhatározásának megmásítására bírják. Az OTI nem akarja pénzkészleteit olyan célokra fordítani, mint amilyeneket a belügyminiszter előír, — többek között gazdaadóssági kötvények átvételére is — liánéin biztosabb befektetési! és főleg munkaalkalmakat teremtő befektetésekre szeretné fordítani pénzfeleslegeit. Az OTI akcióját a főváros is támogatja, mert hiszen ha csak 8 millió kölcsönt kaphat az intézettől, felborul az új beruházó program, mert a 8 millióból egyedül csak a BSzKRt-nak hatot kell átengedni, miután a BSzKRt szükségletei nem redukálhatok. ) Szó van ellenben arról, hogy a főváros a MABI-tól is szerezzen kölcsönt, miután ez az intézet is rendelkezik pénzfeleslegekkel, azonkívül előkészületben van a MABI és az OTI egyesítése, mely esetben a kihelyezhető pénzkészletek még- szaporodnak. Néhány napon belül a főváros végleges tájékoztatást kap a kilátásba helyezhető újabb kölcsönösszeg- nagyságúról és ehhez képest hozzák nyilvánosságra a második beruházó program részleteit. Az ügy elintézése azért sürgős, mert a BSzKRt nak máris szüksége van a pénzre, miután a Boráros-téri hídépítéssel és a többi közlekedési reformokkal kapcsolatos létesítményekhez haladéktalanul hozzá kell fognia. »Hungária« hőszigetelő vállalat baka'ferenc Magas- es alacsonynyomású, túlhevített- és-telítettgőzű csővezetékek, készülékek, berendezések. Központi fűtés csővezetékeinek és berendezéseinek, hűtőtelepek jéggyárak és tartozékainak hőelszigetelése. Budapest, II., Olaszfasor 1. Telefon: 54-7-07 Legolcsóbban vehet teniszháló-, sátor-, ponyva-, pokróc-’ hátizsák-, szobatornakészletet és horgászati cikkeke Hauschild Alberí-nél Budapest, VII.; Károly körút 15. Telefon: 41-5-07 Szállít hivatalok részére iratkötőhevedert, por- és padlótörlőruhát. Alapítva: 1838-ban
