Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-23 / 38. szám
Budapest, 1936 szeptember 23. Független Budapest 5 Budapest negyven új milliomosa A napisajtó most ismerteti Budapest nagy adófizetőinek névsorát. Az ismertetés kapcsán megálla- pitja azt a gazdasági fellendülést, amely az utóbbi években az ipari tevékenység terén jelentkezik s amelynek eredménye, hogy negyven új milliomos jelentkezik a főváros nagy adózóinak névsoréiban. Közismert gazdasági igazság, hogy annál jobban lüktet valamely államban a gazdasági vérkeringés, minél több kézben gyűl össze a vagyon, amelynek természete — lord Bacon megállapítása szerint — olyan, mint a trágyáé, ami értéktelen lesz, ha ösz- säegyüjtve, halomba tartjuk, mert . termékenyítő erővé csak akkor vcilik, ha szétszórjuk a szélrózsa minden irányában. A negyven új milliomos jelentkezése nemcsak a kincstár szempontjából örvendetes jelenség. De még- inkább szociális és általános közgazdasági szempontból. Mert hiszen negyven új milliomosnak aligha lehetett . volna ilyen vagyonhoz jutnia gazdasági tevékenység kifejtése nélkül s ez mindig több-kevesebb emberi erőnek a foglalkoztatását is feltételezi. Hogy a kérdések milyen logikusan kapcsolódnak a gazdasági élet mezőnyein, arra elég, ha a kincstár megelégedésére utalunk, amely szerint Budapesten az adóerkölcs az utóbbi években feltűnően megjavult, míg viszont más oldalról a kimutatások számadatai örömmel jelzik a munkanélküliség örvendetes apadását is. Ilyen erők eredményeképpen születhetnek csak új milliomosok, akiket minden közgazdasági ember csak olyan örömmel köszönthet, akárcsak — hogy megmaradjunk a Bacon-i kép mellett — a jó földmt- ves a trágyaszóró embert a maga földjén. Éppen a Független Budapest multheti számában mutattuk ki, hogy mit jelent Budapest gyáripari tevékenysége az egész ország adózáséiban és külön mit jelent külkereskedelmi mérlegünk egyensúlya, sőt haszna szempontjából. Mintha csak adataink kiegészítését szolgálná a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének 42. rendes közgyűlésén elhangzott elnöki beszéd, amelyből kiviláglik, hogy 1935-ben félgyártmányokért 79.3 millió pengőt adtunk ki a vámkülföldre, de ez az összeg 246 millió pengőt tett volna ki, ha a magyar textilipar a tíz év előtti szinten maradt volna meg. De még szemléltetőbb a fejlődés, ha szociális helyzetképét keressük, mert rá kell jönnünk, hogy míg közvetlenül a háború utáni években az összes munkáslétszám ebben a szakmában alig haladta meg a 16 ezer lélekszámot, ez a szám ma eléri az 56 ezret, nem is számítva bele a tisztviselőket. Ha mindezt számításba vesszük, kijön eredményül, hogy egymagában a textilszakma 100—120 ezer önálló keresetű egzisztenciát teremtett meg s talán még ennél is többet juttat a kereskedelem útján mellékkeresethez és jövedelemszaporulathoz. Hogy a kéz kezet mos elve érvényesüljön, a múlt esztendőben a textilipar 18.9 millió pengővel járult hozzá a »mezőgazdaság megsegítését szolgáló alapihoz, amivel kiegyenlíteni segített azt a nagy és tátongó szakadékot, ami a magyar mezőgazdaság össztermelését — az Európában mutatkozó agrárkrízis következtében — érték tekintetében csaknem a negyedére verte le. Ugyanakkor, ugyanazon idő alatt az ipari termelés értéke csaknem a háromszorosára emelkedett, ami ha egyoldalú fejlődés is, de mégis megvan a szükséges ‘haszna, hogy gazdasági mérlegünket egyensúlyba hozta és abban meg is tartja s így a felbillenőstő'l megóvja. Az ország szempontjából ipari továbbfejlődésünk mellett most még az volna kívánatos, hogy a mezőgazdasági fejlődés is elérje a régi szintet s az árak itt is arányosuljanak a mai tényleges viszonyokhoz. Ennek a szükségét hangoztatta most a mezőgazdaság nemzetközi értekezletén Bukarestben a magyar megbízott, Láng báró s ugyanennek ad kifeje- i zést Szurday Róbert is, a Magyar Pamutipar vezér- j igazgatója, aki elnöki székfoglalójában elfogulatlan tárgyilagossággal mutat rá, hogy közgazdasági életünk csak akkor válik teljesen egészségessé, ha a magyar mezőgazdaság is talpra tud állani, mert ennek megerősödése az egész közgazdaságunk boldogulását eredményezi. A kijelentés teljesen észszerű. A. negyven új budapesti milliomossal nem áll- j hat szemben a mezőgazdaság oldaláról a lerongyolt \ és minden vagyonukat elvesztett embermilliók, mert j így a mérleg nyelve csak egyoldalú javulást mutat, ami országos viszonylatból nézve sem egészséges, ■. sem kívánatos. Ezért kell törődnie Budapestnek a mezőgazdaság sorsával is. S talán éppen ezt érezték I az idei katolikus 'nagygyűlés rendezői is, mikor Szendy Károly polgármestert kérték fel, hogy a falu kérdéséről a nagygyűlésen beszéljen. Mert Budapest érdeke elsősorban követeli a falvak érdekeinek az érvényesülését. Budapest ereje, egészsége, fejlődése I össze van kötve a magyar falvakéval. Éppen ez adja meg mindkettőjük jelentőségét. Egyik sem lehet el a másik nélkül. Zsirkay János. Rózsafa védő zacskókat vízhatlan erőpapírosból darabonként 28 fillérért szállít Magyar vegykészítményű papírgyár AC/>« fíl lríafl Budapest, Ví., Ó ucca 49. USCr üdKdU Telefon: 1-233-90 Gazdag vizforrasok Budapest egész talaja alatt A Serrassfcűftfűrások meglepő eredményei és a további kísérletek is várakozáson felüli eredményi produkáltak. Több fúrást eszközöltek a Rákóczi téren és lehatoltak egészen tíz méter mélységig. Ezekben a rétegekben 'mindenütt bő vízmedencék tárultak, fel, melyek kristálytiszta vizet szolgáltatnak. Az első kút vízhozama percenként 1000 liter. Megvizsgáltatták a vizet a bakteriológiai intézettel, mely] azt a le gkifog ástalanabbnak találta. Dr. Mayer István liMrológus vezette a fúrást, melynek sikere nagy örömet keltett nemcsak a váll akozó knál, hanem a fővárosnál iisi, mely kezdetben nem bízott a tervekben. Kiderült, ihoigy csakugyan gazdag vízforrások terülnek el néhány méter mélységben Budapest egész talaja alatt. Ennek feltárása aránylag kis költséggel oldható meg, viszont a terraszvizek kihasználása nagy megtakarításokat eredményezhet. A próbakút fúrása 10.000 pengőbe került csupán, de a további fúrásoknál ez a költség lényegesen csökken, mert megvannak a tapasztalatok és felesleges kiadások, már nem terhelnék a további fúrásokat. A váltakozók azt kérik most a fővárostól, hölgy legalább 100 terraszkút létesítésére adjon számukra koncessziót, természetesen egyidejűleg megállapodást is akarnák létesíteni arra vonatkozóan, hogy a terraszvizeket a ■főváros vegye igénybe öntözési célokra. E héten a Rákóczi“- téri próbakutat bemutatják Szendy Károly polgármesternek és a sajtó képviselőinek. Hogyan akarják a húsiparotok a húsdrágaságot leküzdeni A hajtódíjak és egyéb hatósági illetékek leszállítását kérik A fővárosi lakosságának csaknem legaktuálisabb témája manapság a drágaság kérdése. Különösen a húsárak emelkedése aggasztja a közönséget. A fogyasztók termésízetesen indokolatlannak találják a magas és egyre fokozódó1 árakat, és haragjuk emiatt a hentesekre: és mészárosokra irányul. A húsiparo- sok pedig igyezeknek elhárítani maguktól a drágítás okozásának vádját és szokásszerinti a közterhekkel magyarázzák a drágulás okát. Mindig a filléres közr- terhek szerepelnek bűnbakként, pedig ezek a közterhek az utóbbi időben nem változtak, tehát a húsdrá- gaság okozójául nem tekinthetők. Számtalanszor előfordult, hogy >3u főváros nagy anyagi áldozatokkal enyhített bizonyos közterheket, de ez a lépés sohasem vonta maga után a fogyasztási cikkek megfelelőbb olcsóbbodáséit. Most a drágaság aktualitása mellett a Jvúsiparo- sok ismét elérkezettnek látják az időt a városi illetékek elleni kirohanásra. Az, új Vásárpénztár egyik intézkedését használták fel igazolásul akciójuk elindítására. Az új Vásárpénztár nemrégen három ezrelékről hét ezrelékre emelte fel a hajtódíjakat, amit a húst ipar rendkívül sérelmesnek tart és ezt a néhány tizedfillércs közteher-drágulást máris a húsdrágaság egyik fő indokául állítja he. Sérelmezik továbbá, bogy a budapesti vásáron megvett borjú hajtódíja csak egy ezrelék, ellenben a vidéken vásárolt és a budapesti vágóhídra felhajtott borjú után már egyszázálék. Érthetetlennek mondják ezeket .a magas, díjakat, amikor a budapesti felhajtás mindjobban csökken, úgyhogy Budapest húsellátása a legnagyobb válsággal küzd. Szerintük, ha a nagyvágással foglalkozó budapesti húsiparosok nem vásárolnának vidéken és nem hoznák ide a vidéken vásárolt állatokat, Budapest húsellátásában már régen zavarok történtek volna. A húsipari érdekeltségek most beadvánnyal fordultak ez ügyiben a polgármesterhez és többek között ezeket mondják. — Ma, amikor a hús a fogyasztóközönség részére megfizethetetlenül drága, a fővárosnak kötelessége a közélelmezés olcsóbbá, tétele, melynek egyik módját az illetékek csökkentésében látjuk. Tudomásunk szerint az új Vásárpénztár óven- kint tartozik nyilatkozni ,az, illetékek mértékére vonatkozóan. Ez az idő most elérkezett és a díjak leszállítása elkerülhetetlen. A mai helyzet nemcsak a húsiparnak, de a fogyasztóközönség szempontjából is tarthatatlan, ép ezért kérjük a főváros vezetőségét, vegye revízió alá a Vásár pénztár díjszabásait és azok mérséklésével segítse elő a hús olcsóbbodásul. Ezzel segédkezet nyújt a főváros a húsdrága- j Ságért felelőssé tett iparosságnak is, mely a drága- I ság következtében elvérzett. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, — mondja az előterjesztés — hogy a húsdrágaság nem átmeneti jellegű ési az olcsóbbodás nem fog (bekövetkezni, ka olyan radikális intézkedések nem történnek, melyek hivatottak azt előmozdítani. A főváros közélelmezési bizottsága e hét végén tart ülést, aboil ezek a problémák tárgyalásra kerülnek. Az új artézi kút meleg vízével akarják fűteni a „télí“-církuszt A városligeti nagycirkusz idén hamarabb fejezte be szezonját, mint máskor. A hűvösödő időjárás, miatt kellett becsukni időelőtt a cirkusz kapuit, mert a közönség már a hűvös augusztusban fázott az arénában. Ez, a szeszélyes időjárás tette ismét aktuálissá a téli cirkusz régen felvetődött gondolatát, illetve azt, hogy a ligeti nagy cirkuszt fűthetővé téve: téli előadásokra is alkalmassá tegyék. Most, hogy a Széchenyi-fürdő mellett a várakozásnak megfelelően folyik az új artézi kút fúrása: illetékes! helyen arra a gondolatra jutottak, hogy az itt feltárt forrásvízzel lehetne megoldani a cirkusz fűtését is. Az új artézi forrás nemcsak hőfok tekintetében, hanem vízmennyiség szempontjából is annyi vizet fog produkálni, mely a Széchenyi-fürdő és a szomszédos Alléikért, egész melegszükségletén kívül még egyéb épületek fűtésére is elegetidő lesz. Kézenfekvő tehát, hogy ez lenne a legjobb ési legolcsóbb alkalom a téli cirkusz megteremtésére. A fűtőberendezés felszerelése aránylag nem ■ kerülne sokba, a fűtés pedig éppenséggel nem okozna költséget, mert a melegvíz ingyen van. A főváros is jól járna, .mert a téli cirkusz létrehozásáv.al legalább 20.000 pengő évi bérjövedelemre tenne szert, tekintve, hogy a 3 hónapos nyári szezonból is lő—20.000 pengős bérjövedelme van. Girkuszelőadásoikon kívül sportversenyeket . is rendezhetnének télen a cirkuszban. A tervvel komoly formában foglalkoznak és mindenekelőtt azt állapítják meg, mennyibe kerülne a cirkusz épületének fűtő- berendezéssel való felszerelése. Az artézikút fúrása egyébként gyors tempóban halad előre. Júniusban kezdték meg ia munkát, melyet egy évre kontempláltalk. 10OÜ—1100 mélységig akar- I nak lefúrni, de már most, három hónap múltán túlhaladták a 600 méter mélységet. Ha a munka továbbra is ebben a tempóban és ezzel a sikerrel folytatódik, úgy fele idő alatt érik el a kívánt mélységet. Eddig csak kevés és jelentéktelen baleset fordult elő a fúrásnál. Háromszor volt rúd- és kötélszakadás és egyszer a fúróvéső tört el. 500 méter mélységben 34.5 C fok meleget észleltek, tehát okvetlenül megtalálják a 70 fóiknál forróbb vízréteget. A talajt geológiai szempontból állandóan vizsgálják. Többször foglalkoztunk azzal az érdekes ajánlattal, melyet egy vállalkozás tett terraszvíz kútcsoport létesítésére a fővárosnak. Hofbauer 'Gyula építész, Piazza Győző volt bizottsági tag és még több vállalkozó áll a terv mögött. Az ajánlatban rámutattak azokra a messzemenő előnyökre, melyek a terraszvizek feltárásából és felhasználásából származhatnak. Többek között a Vízművek tehermentesítését szolgálná ez a kúthálózat, háború esetén a vízszolgáltatás biztonságát is jelentené. Mindezen felül a főváros számára nagy megtakarítást okozna, ha az úttestek és parkok locsolására nem a drága vízvezetéki vizet, hanem a terraszvizeket használnák. A főváros vezetősége eleinte idegenkedéssel fogadta az egyébként figyelemreméltó ajánlatot. Kiadta azt különböző fórumoknak véleményezés végett és csak amikor kedvező jelentéseket kapott, akkor fordult nagyobb figyelemmel az ajánlat felé. Végül is engedést adtaik arra, hogy a váltakozók saját költségükön és felelősségükre a Rákóczi téren próbakutat fúrjanak. 'Sokáig nem éltek a váltakozók ezzel az engedéllyel, mert végleges koncesszióra tartottak igényt, A tárgyalások elhúzódtak, végül is abban állapodtak meg, hogy ha a próbafúrás eredményre vezet, szó lehet egy általánosabb jellegű engedélyről is. A vállakozók erre megkezdték a Rákóczi téren az első terraszkút fúrását. Rövidesen meglepő eredményt értek el. Már hat méternél igen bő terraszvízrétegre bukkantak
