Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-29 / 17. szám
4 Független Budapest Budapest, 1936 április 29. Az üzempoiitikai bizottság hatalmas munkája Részletes beszámoló az Elektromosművek körüli vizsgálat eredményeiről és az annak nyomán szükséges intézkedésekről A közvélemény talán soliase fordult még- olyan nagy érdeklődéssel és várakozással valamely városházi bizottság működésének eredménye elé, mint amilyen érdeklődést tanúsít most az üzempolitikai bizottság tevékenysége iránt. De az a várakozás és nagy érdeklődés .jogosult is, mert ilyen nagy felkészültséggel, lelkiismeretességgel és alapossággal talán még soha nem foglalkoztak közügyekkel, mint ahogyan azt ez a bizottság tette. gépegységgel kibővíteni. A jelenleg csúcs- és tartaléktelepekként működő Váci úti és Berzenczei uccai erőmüveket haladéktalanul meg kell szüntetni, lebontani, berendezéseit értékesíteni. Abban a kérdésben, hogy a kooperáció kiépítésével kapcsolatban a Bevesz uccai erőmű az Elektromosművek, vagy a bánhidai erőmű vezénylése alá kerüljön-e, a bizottság azon a nézeten van, hogy a vezénylést a bánhidai erőmű vegye át. c) az úgynevezett részbeni áramszolgáltatás jobb megoldását. Az ügyvitel megszervezése Az Elektromosművei: ügyvitelének megszervezését illetően a bizottság véleménye a következő. 1. Az üzem ügyvitelét a szervezeti tagozódásnak megfelelően mielőbb 1ál kell szervezni. 2. Sürgősen intézkedni kell a külön ellenőrző- és szervezőosztády felállítása iránt. 3. Különös súlyt kell helyezni a statisztikai adatoknak minél szélesebb alapokon történő összegyűjtésére, beható tanulmányozására és intenzív feldolgozására. 4. Azoknak az ügyeknek az intézését, amelyek a fogyasztóközönséggel való érintkezést kívánják, körzetekre szétagoltan kell lebonyolítani és ennek érdekében körzeti irodákat kell létesíteni, A háztartást áramtarifa A zárt ülések anyagából csak ritkán szivárgott ki egy-egy értesülés és azok hitelességét is sokszor kétségbevonták. A múlt héten két kérdéskomplexumban lezárta a "bizottság vizsgálatait és ezekre nézve leszögezte álláspontját. Az El éld romosművek é-s a BSzKRt vizsgálatával telt el a bizottság eddigi több hónapi működése és hogy ez a munkásság mennyire minden részletre kiterjedő volt, az abból is kitűnik, hogy bár hetenként 3—4 ülést is tartottak, csupán az Elektromosművek anyagával tudtak teljesen elkészülni, ellenben a BSzKRt ügyeivel kapcsolatban csak a tarifakérdéssel végzett a bizottság. A BSzKRt egyéb problémáinak tanulmányozása még mindig folyik. Az üzempolitikai bizottság- az elvégzett- munka eredményét most a nyilvánosság elé terjesztette. Több mini 50 nyomtatott oldalra terjedő jelentésben számol be a bizottság az Elektromosművek vizsgálatáról és közli ebből eredő javaslatait. A BSzKRt tarifaproblémájának külön füzetet szentelt a bizottság és a tarifakérdésben hozott álláspontját az ellen- javaslatokkal együtt szintén nyomtatásban terjesztette a közvélemény elé. Már most a főpolgármesteren a so-r, hogy az üzempoiitikai bizottság fáradhatatlan és áldozatkész munkásságának eredményét mérlegelje és annak alapján végső döntését meghozza. Köztudomás szerint ugyanis az üzempolitikai bizottságnak csupán véleményező, illetve javaslattevő szerepköre van és a szanálási törvényben kapott különleges felhatalmazás folytán a főpolgármester saját belátása szerint dönthet a felmerült kérdésekben. A jelek szerint az Elektromosmüvek egész kérdés- komplexumában, a tarifapolitikát is beleértve nincs véleményeltérés az illetékesek között, ellenben a BSzKRt viteldíjak Iekintetében nagyon megoszlanak a vélemények. A főpolgármester az összes szempontokat á leglelkiismeretesebb vizsgálat tárgyává tette és ennek során igyekszik olyan megoldást találni, amely valamennyi érdek figyelembevételével közmegelégedést kellően oldja meg azt a kéuyes kérdést. A legbeavatott ab b helyen szerzett értesülésünk szerint a főpolgármester az üzempolitikai bizottság és a BSzKRt javaslatai között keresi az átlód alást és liíi- szerint már meg is találta ennek módját. A BSzKRt tudvalévőén hét fillérre akarta emelni a leissza kasz árát és 30 fillérre az átszáliójegyet, amivel szemben az üzempolitikai bizottság — különvéleményeket nem tekintve — a kissakaszt öt fillérre kívánta ieszállítatni, az átszállójegy árát pedig- 32 fillérre akarta emeltetni. A főpolgármester döntése az lesz, hogy a kisszakasz árát változatlanul hagyja, ellenben az átszállójegy árát a BSzKRt javaslatához képest 30 fillérre emeli. így tehát az összes érdekeknek eleget tett a főpolgármester, mert a drágítást csak a feltétlenül szükséges térre korlátozza. * Alább ismertetjük az üzempolitikai bizottság terjedelmes jelentésének azokat a részeit, melyek az egyes kérdéskomplexumokra vonatkozó javaslatokat tartalmazzák. Az Elektromosaiíívek vizsgálata nagy főcsoportra tagozódik. 1. Áramtermelés, áram- vezetés és elosztás; 2. vagyoni és pénzügyi helyzet; 3. tarifapoöltkia; 4. az ügyvitel szervezete. E négy főcsoport Vizsgálata kapcsán az üzem politikai bizottság a következő határozati javaslatokat hozta: Ujj elektromos erőmüvet! 1. A székesfőváros energia-ellátásának zavartalansága érdekében a kelenföldi, a, Révész uccai és a bánhidai erőművek együttműködését sürgősen meg kell valósítani és az evégből szükséges befektetéseket végre kell hajtani, esetleg a Révész uccai erőművet új |Csil llar béri Uf csak Vogel-néljj 1 vl A, Károly körút 28. (Városháza) I Vili, Mária Terézia tér 3 .síám 1 2. Megállapítja a bizottság, hogy a villamos energia-igényeknek fokozatosan haladó emelkedése az 1940—42. évre új áramfejlesztő-telep építését előreláthatóan szükségessé teszi; ezért az új erőmű előmunkálataira vonatkozó tárgyalásokat minél előbb meg kell kezdeni. A bizottság azt tartaná helyes megoldásnak, ha az új erőmű vidéken, bányaterület közelében létesülne. Pénzügyi kérdések A bizottság az Elektromosművek pénzügyi helyzetével kapcsolatban előadottak alapján szükségesnek tartja, bogy a bevételek fokozása érdekében a háztartási és az egyéb világítási fogyasztásra az önkormányzat mielőbb olyan árszabást léptessen életbe, amelynek révén a fogyasztás emelkedésére lehet számítani; az adminisztrációnak észszerű alapokon való megszervezésével, mechanizálásával kell a munka hatásfokát növelni és az ügyvitel eredményeinek a fokozása mellett az üzemköltségekben megtakarításokat elérni; az üzletnek ekként történő fejlesztésével a kiadásoknak elérhető csökkentésével kell elsősorban lehetővé tenni, hogy az üzem a leírásokat, a helyesen kiszámított avulás mértéke arányában végre tudja hajtani; minthogy a leírások elhanyagolása fokozatosan az üzemi vagyon elsorvadására vezet, az üzemnek a leírásokra szükséges összeget évenkint a költségvetésben elő kell irányoznia; a hátralékokat nagyobb eréHyel kellene behajtani. Tarifapolitika Az Elektromosművek tarifapolitikáját illetően a bizottság álláspontja a következő: 1. Megállapítja a bizottság, hogy az Elektromosművek eddigi tarifapolitikája — eltekintve a két egységáras háztartási árszabástól — általában kielégítő és a célnak eddig megfelelt. 2. Az Elektromosművek által a reklámvilágításra vonatkozóan készített árszabástervezet az eddigi helyzettel szemben a fogyasztóknak számbavehető kedvezményeket biztosít; az líj árszabásnak mielőbbi életbeléptetése tehát kívánatos. 3. A háztartási, fogyasztásra vonatkozó árszabás- tervezet — a bizottság véleménye szerint — az adott lehetőségek között mind a székesfővárosnak, mind a fogyasztóközönségnek az érdekeit kielégíti; ét el beléptetését a bizottság javasolja, a szakértők által is ajánlott következő módosításokkal: Az alapdíjak megállapításánál a progresszív jelleget mellőzni kell és lakószobánkint egységes alapdijat kell megállapítani. Kivételt kellene tenni egy- és a kétszobás lakásoknál; itt a szoiciialis szempontokra való tekintettel az alapdíjat kisebb összegben lehetne megállapítani. Az alapdíjakat az egy- és kétszobás lakásokra is kötelezővé kell tenni; az alapdíjas tarifa bevezetésére az egyszobás lakásoknál 3 évi, a kétszobás lakásoknál, pedig 2 évi határidőt kell szabni. Szükségesnek tartja még a bizottság: a) a termikus árszabás fejlesztését, b) a. saját teleppel rendelkező fogyasztóiknak fokozottabb mértékben való megszerzését, 1. Az alapdíj. A lakásban felszerelt fogyasztásmérőn keresztül világítással ellátható helyiségek után alapdíjakat kell fizetni. Az alapdíj megállapításánál számításba kell venni minden helyiséget, amely bennlakásra alkalmas, ha alapterülete legalább 8 m-, akár el van látva villamos világítási berendezéssel, akár nincs; az 51) m--nél nagyobb alapterületű helyiség kettőnek számít. Ha a helyiségek száma, amelyek után alapdíjat kell fizetni, kettőnél nem több, az alapdíj minden helyiség után havi 50 fillér, egyébként minden egyes helyiség után havi 60 fillér. Nem jönnek számításba: az előszoba, a hall, — ha alapterülete 15 m2-nél kisebb — a konyha, a kamara, minden megkezdett és számításba vett négy lakószoba után egy személyzeti (cseléd-) szoba, a fiirdő- vagy mosdószoba, a W. C., a mosókonyha, a kocsiszín, autógarázs, raktárhelyiség (garderobeszoba) és minden olyan helyiség, melynek alapterülete 8 m2-nél kisebb. Az alapdíjat előzetesen havi részletekben kell fizetni. 2. Áramdíjak. Az 'úgynevezett havi fogyasztási tömb minden kilowattórája után az' áramdíj: 30 fillér. A fogyasztási tömb az alapdíj megállapításánál számításba vett minden helyiség után: január, február, november, december hónapokban...........................9 kwó, március, április, szeptember október hónapokban...............................6 ., május, június, július, augusztus hónakoban ..............................................3 „ va gyis a havi fogyasztási tömb kilowattóra mennyiségeit a helyiségük számának 9-cel, 6-tal, illetőleg 3-mal való szorzatai adják. A fogyasztási tömbnél nagyobb fogyasztás esetén az áramdíj ki'owattóránkint 20 fillér. 3. Átmeneti árszabás. Ha az alapdíj megállapításánál számításba vehető helyiségek száma legfeljebb 2 és az alkalmazott önműködő kikapcsoló erőssége legfeljebb 0.6 kilowatt, a fogyasztott árain díja kilowattóránkint 35 fillér; alapdíj nincs. Ha azonban a fogyasztó az elszámolást kifejezetten az alapdíjas árszabás szerint kívánja, az alapdíjas árszabást kell alkalmazni. A 35 filléres árszabás átmeneti érvényű. Az alapdíjas árszabás életbelépése után két év leteltével a két helyiséggel, három év leteltével pedig az egy helyiséggel számítóit lakásokra is kötelezővé válik. Akiknek a fogyasztását az árszabás életbelépése előtt nem alapdíjas árszabás szerint számolták el. azok részére az Elektromosművek a felszerelendő mérő erősségének megfelelő önműködő kikapcsolót hivatalból szenei fel. Akik önműködő kikapcsoló felszerelését nem rém delik meg, azok részére az Elektromosművek a legkisebb önműködő kikapcsolót hivatalból szereli föl és a szerelésért járó összeget felszámítja. A BSzKRt-tarifa A BSzKRt-tarifa tekintetében a bizottság magáévá tett« dr. Veress Gábor szakértő alábbi .javaslatát: Dr. Veress Gábor szakértő javaslata: Kisszakasz .......................................... 5 fillér Át szállójegy .......................................... 32 ,, Té rtijegy ............................................... 40 „ (C sak reggel 8 óráig- váltható, a visszautazás csak 6—8 óra múlva kezdhető meg.) Hetikártya............................................... 3.50 pengő He tibérlet............................................... 4.40 „ Sz akaszjegy ....... megszüntetendő Gyermekjegy . . ,.......................... 10 fillér Ta nuló hetikártya 1.68 pen gő Külterületi hetikártya..................... 2.24 Na pijegy............................................... 2.— „ Ha vi bérlet arcképpel..................... 30.— Ha vi bérlet arckép- nélkül . . . 40.— „ Ezzel szemben, négy különvéleményt jelentettek he. Az elsőt Miklós Ferenc, Cselényi Pál. Temesváry László és Vály Ferenci nyújtották be, akik A második különvélemény Gidró Lászlóé, aki egészen eltérő tarifa tervezetet nyújtott be. A harmadik különvélemény Bánóczy Lászlóé, aki csak az olcsó tantuszt tette magáévá, de tiltakozott az átszállójegy áremelése ellen. Véleményéhez csatlakozott Révész Mihály is. A negyedik különvélemény Párkány Frigyesé, aki szintén a drágítás ellen foglalt állást. Csatlakozott bejelentéséhez Láng Lajos is. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Építőanyag Ipara: Budapest, V./Sas ucca 2S. síim Telefoni 23-0-71, 10-3-SO, 14-1-112 Cementgyári Lábatlanban.................. évi telj. kép. 12.000 v. Mé ligyáraki Lábatlanban.................. ,, ,, ,, 5.000 ,, Do rogon ................................... „ 3.000 „ Té glagyárak i Buda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesujfalu......éri telj. kép. 80,000.000 drb BudaUjlak ............... ,, „ 8,000.000 drb Le ndvay Gyula virágkertész, kertépítő és kertberendezési vállalata Budapest, XI., Tarcali ucca 2. Telelőn: 58-3-86 mindennemű emelés ellen foglaltak állást.
