Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-29 / 17. szám

3 Budapest, 1936 április 29. Független Budapest BESSENYEY ZENÓ a Közmunkatanács elnöke: Budapest általános rendezéséről, a Kertész K. Róbert uy. államtitkár és Weickimjer Károly épitész-proíesszor tervezetéről, a Dunakorzóról, a villamos gyorsvonatról nyilatkozik a Független Budapest munkatársának Budapest rendezéséről, szépítéséről beszélgetünk a Közmunkatanács elnökével. — Sok mulasztás, sok vétek terheli ebben a tekintetben a múl­tat, — mondom bizonyos szomo­rúsággal, amit azonban Besse­nyey Zénó, a maga született és talán elborulni nem is tudó élet- derűjével, egy-kettőre elhesseget. A bizakodó ember biztos nyugal­mával mondja: — Rendbehozzuk. Ez a hi­vatásunk. És vállaljuk. Olyan jó, olyan megnyugtató j ezt hallani. Bessenyey Zenó pe ha ez a nagy önmagabí­zás meg is könnyít, fel is derít, már csak a magam megnyugtaására is felvetem a kérdést, ami nemcsak az én kérdésem, hanem sok­sok rajongó polgárember kérdése is: — Mostt A mai gazdasági viszonyok mellett? A magyarság életének talán legszomorúbb korszaká­ba ni A külföld megszerette Budapestet Bessenyey Zénó széles válla mintha kifeszülne. Látom, hogy elveimre tapintottam és szinte örül az alkalomnak, hogy ezzel a kishitű kérdéssel — amely- lyel talán gyakrabban találkozik, mint szeretné — .leszámolhasson. Ezt mondja: — Igen, most, a mai viszonyok mellett Ne legyünk se igazságtalanok, se hálátlanok. Mert meg merem kockáztatni azt a kijelen­tést, hogy annak a' tragédiának, amelybe a magyar nép Trianon által jutott: nemcsak egy oldala van, hanem kettő, mint ahogy a botról is ezt szokás megállapítani. A népek ér­tékmérője éppen úgy lehet a szerencse, mint a csapás. A nagy megpróbáltatásoknak is meg­van az a jó hatásuk, hogy a többi nemzetek figyelmét a szenvedő ország ^ sorsa felé irá­nyítja. Több idegen előkelőség ajkáról volt szerencsém hallani, hogy éppen a trianoni Igazságtalan béke kel­tette fel irántunk a figyelmét és hozta közénk, hogy személyes tapasztalato­kat szerezve, alkossa meg véleményét rólunk. S amit itt tapasztalt, az tette éppen lelkes ba­rátunkká. Mert maga a tény,_ hogy még a je­len viszonyok közt is dolgozni, alkotni tudunk s nem vesztettük el sem kedvünket, sem mun­kaszeretetünket, az maga a legnagyobb bizo­nyíték életrevalóságunk mellett. Hivatkozha- tom többek között lady Snowdenre, — aki hoszzabb időközönként látogatott el hozzánk - - s éppen e szívós makacsságunkért, igazsá­gunkhoz való ragaszkodásunkért, a jövőbe ve­tett rendületlen hitünkért szeretett meg ben­nünket. — Egy másik angol tekintély, aki a ro­mán megszállás idején Budapesten tartózko­dott s azt hitte, hogy az akkori szomorú, le­verő városkép idők múltán a lejtőn való to­vábbi lecsúszás szomorú folyamatát fogja tük­rözni s nem is mert arra gondolni, hogy hová süllyedhet még nálunk az élet. S tíz év múl­tán idejővén: a züllés, a lerongyolódás, az el­szegényedés riasztó képe helyett megifjult, talpraállt, életerős várost ta­lált — a tündérszép Budapestet —­amint mondja: »sokkal kedvezőbb külsőben és és egészségesebb életütemben, mint sok más háborúnyertes ország metropolisai«, — Ugyancsak ezt állapítja meg nagy ba­rátunknak: lord Rothermere újságíró-fejede­lemnek az igazgatója, Ward Price úr maga is, aki többször fordult meg nálunk s mindig haladást állapított meg s nem visszaesést. Éppen a Független Budapest hasábjain nyilat­kozott erről a kérdésről Sztranyavszky Sándor is, „Eternit FAL- ÉS BÚTORBURsOLÁSOK BEMUTATÓHELYiSÉGE VI., Ó UCCA 4 | akinek a véleményét nemcsak a nagy méltóság hangsúlyozta, amelyet betölt, de az a tény is, hogy mint vidéki földbirtokos és vidéki képviselő: volta­képpen az elfogulatlan magyar véleményt szólaltat­hatta meg-, amely valóban — érzésem szerint — ina minden igaz magyar ember lelkében él Budapest iránt. Amint őnagyméltósága mondta: — Ma Budapest nemcsak a. budapestieké, hanem | az egész országé, sőt minden élő magyar emberé. — S ne feledjük, hogy ez az igazság, melynek átérzóse a mi cselekvéseinket is irányítja — olyan lendítőerőt ad a munkához, ami szinte kimeríthe- tetlennek tűnik s ami szembe mer nézni a legna­gyobb nehézségekkel is. Mi teszi ezt? Elsősorban is az a tudatunk, hogy Budapestnek az életkörülmé­nyek változásával más, fontosabb és jelentősebb szerepet kell betöltenie és vállalnia, mint a világ­háború előtti időkben. — Budapest — mondjuk így — most plain air világításba került s hogy ez milyen hatással járt, arról eleget mond a néhány év alatt ötszörösére emelke­dett idegenforgalom s az ezzel járó be­vétel is. Ennek a lendülő forgalomnak s ama nagy le­hetőségnek, amelyet ez a kérdés magában hord, az a tény a természetes következménye, hogy Budapest minél nagyobb vonzóerőt gya­koroljon kifelé, minél nagyobb igényeket tá­masztva és kielégítve, sőt felül is múlva. — Az egyre fejlődő turisztika, a gépkocsi- iorgaloni. a weekend-láz az a motorikus erő, amely felénk irányítja a hetenként megismét­lődő népvándorlást s az már a mi dolgunk, aztán, hogy az egynapos weekend vendég, meg­ízlelve Budapest életét, meghosszabbítsa itt- tartózkodását, sőt meg is ismételje. A hivatalos számadatok fényes bizonyságul szolgálnak, hogy ezen a téren nem várt eredmények mu­tatkoznak. A siker a legjobb ösztönző erő. Már mondottam, hogy a tervek egész raja kopogtat ajtónkon s ezek mindegyike Budapest szebbé té­telének nemes vágyakozásából született. Hogy a legtöbbje nélkülözi a reális lehetőségek alapjait s nem áll arányban a főváros és az ország teherbírásával — az csak nekünk okoz fájdalmat, akik szeretnénk minél többet, a le­hető legtöbbet nyújtani a szépítészet, a rende­zés terén. Nagyszabású városrendezési tervek — Istennek és tehetségéinknek hála: ma már vannak olyan terveink és ki­dolgozott elgondolásaink, amelyek ke­resztülvitele az egész város képét elő­nyösen változtatná meg s amelyek megoldása elől nem igen lehet vég­leg kitérni. Hogy többet ne említsek: az And- rássy út, a Rákóczi út beburkolása, a Bazilika, a városház környékének és a Kálvin térnek a rendezése. — Csak örömömre szolgál, hogy ezúttal kö­szönettel adózhatom Zs'itvay Tibor őnagymél- tóságának, aki a télen a Nép. fővárosi központ­jában előadássorozatokat rendeztetett erről a kérdésről ahol többek között alkalma volt Kertész K. Köbért ny. államtitkár, műépítész barátomnak bemutatnia egész városrendezési tervezetét, melyet Weickinger Károly építész- professzorral együtt készített el s amely a Ba­zilikától egészen a Kúlvin-térig egységes ren­dezéssel óhajtja a mái zűrzavaros és szertehulló városképet kialakítani és egységbe fogni. ~ Az az érdeklődés, amellyel építészeink a kérdéssel foglalkoznak s az az érdeklődés, mellyel a mi közönségünk a kérdés megoldá­sát kíséri, azt a meggyőződést érleli bennem, hogy e nagyfeszültségű érdeklődésből olyan megoldás születik, amely minden irányban ki­elégíti majd a várakozást. — De ha a Közmunkatanács szeme előtt a nagy kontúrok lebegtek is, nem feledkezik meg, nem hanyagolja el a kisebb méretű, mondjuk, részletkér­déseket sem, inert az a felfogás vezeti, hogy minden egyes kérdés megoldásával magát a nagy célt: Buda­pest fejlesztését szolgálja. — Itt jelentkezik a már említett Boráros- téri hídfeljárók kérdése mellett mint sürgős feladat: a dunai korzó kérdésének mielőbbi meg­oldása és rendezése is. 6 HENG. BMW KIS-AUTÓ folytatja diadalmas előretörését BÁRDI V., Ügynök ucca 5, Nyug. p. u.-nál Tel: 19-6-43* De bármennyire hő óhajom nekem, magunk­nak, de magának a nagyközönségnek is, hogy a Dunakor zó megszélesítve és megszépítve mi­előbb a közönség rendelkezésére álljon, hogy azt mielőbb élvezhesse, éppen a kitűzött cél ér­dekében nem leheteti kitérni a különböző oldal­ról felmerült és komolyan megindokolt kíván­ságnak, hogy a korzó kérdésével egyöntetűen vékleges rendezést nyerjen maga a közúti közlekedés megoldása is. — Az első elgondolás és terv szerint az Eskü tér és a Ferenc József tér közti villamos- közlekedést aid obits z-közlekedé&s&l bonyolította volna le a BSzKRt, — Tárgyalások során azonban nem sikerült biztosítani, hogy ezen a vonalon meg-felelő számú »csigaforgalom« létesüljön s azt sem, hogy ezen autóbuszjáratok villamosjegyekkel lesznek használhatók. Pedig a közönség igényét csakis ezen a módon lehetett volna kielégíteni. — Jelenleg tehát az a minden oldalról szívesen fogadott megoldás merült fel, hogy a villamost az alsó rakparton vezessük. Mégpedig egyelőre az Eskü tér és a Parlament között, az Erzsébethíd és a Lánchíd alatt ve­zetve, amely járat később meghosszabbítható lehetne a Horthy Miklós-hídtól egészen az óbudai hídig. — Ezzel sikerülne megteremteni az úgyne­vezett villamos-gyorsvonat kérdését is. ^ — Ha ez a megoldás minden oldalon tet­szésre talál ,szükség van rá, hogy az anyagi fe­dezet előteremtését — ami, megjegyzem, arány­lag nem is sok — a főváros támogatása is biz­tosítja, — Ebbe a villamosjáratba a Vigadónál a földalatti is bekapcsolódnék. — Tudomásom szerint a közönség nagy örömmel fogadja a Lánchíd alatt járó forgalom rendezését, valamint a hajóteherforgalom, kite­lepítésének terveit s a hajószemélyforgalomnak a belső területeken a legszükségesebb keretekre való szorítását. — Ne feledjük azonban, hogy e kérdések megoldása alapos, tapintatos s minren érdeket figyelembe vevő tárgyalásokat igényel, mert semmi célunk olyan megoldások keresztülhaj- szolása, amelyek érdekeket sértenek. Azt akar­juk, hogy minden érdekelt fél belátásából és megértéséből szülessen meg a rendezés, mind­nyájunk örömére. Mivel nem akarunk félmegoldást, de annál inkább alapos munkát, nem eről­tetjük az ütemet s így lehet, hogy ez a kedvelt tervünk csak a jövő tavasszal kerülhet megoldásra. Elvünk az, hogy inkább lassabban, de kifogás- tanalnul. mint azonnal, de fogyatékosán. — Meg kell még jegyeznem, hogy a vázolt alsórakodói járat ellen eddig csak két kifogás merült fel, Az egyik szerint jobb volna a villa­most lent is alagútban vezetni. Erre rövid a. válasz: ez a megoldás túlköltséges. S ha a fe­dezet megszerezhető hozzá kedvezőbb gazdasági helyzetben, akkor még mindig idő és alkalom van az átalakításra. — A másik kifogás szerint attól lehet tar­tani, hogy áradások sokszor _ meg fogják za- vani a közlekedést. Megvizsgáltuk a kérdést erről az oldalról is, mert alapos munkát óhaj­tunk végezni. —■ Nos, a statisztika szerint olyan kisarányú a lehetőség egy ilyen akadályhoz, hogy- az ko­molyan számításba, nem vehető. Evégre, ha egy-két napig a forgalom fenn i.Si akadna,, azt könnyen le lehetne bonyolítani átmenetileg autóbuszjáratokon keresztül is. Zsirkay János. CITY“ bérautóüzem 99^*11 M éjjel n a p p a 1 szolgálat ám \ VI \ ám F BudaPest/ V, Vilmos császár út 56 ö /I K/IU L Telefon : 20-O-G5

Next

/
Thumbnails
Contents