Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-29 / 17. szám

2 Független Budapest Budapest, 1936 április 29. Intézeti és házi ruha mosására csak a „KIRÁLY" GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3, VII., VII., Dohány ucca 20 — Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 Telefon — Házhoz küldene ki A főváros telekpolitikája azonban szorosan összekapcsolódik ezzel a kérdéssel. — Mint ismeretes, a főváros külterjes fej­lődés© nagyon nehéz helyzetet teremtett, .a fő­város vezetőségének valamiképpen rendet kell teremtenie abban az anarchiában, amelyet ez az önkényes fejlődés idézett elő. A fővárosnak irányító hatással kell lennie és meg kell jelölnie a fejlődés irá­nyát, befolyásolnia kell azt, mert az eddigi helyzet tovább nem maradhat meg. Ahol 20—25 ház épült, rögtön külön érdek­csoport alakult, amely azntan a fővárostól vi­zet. villanyt, gázt, iskolát követelt, vezetékeket kellett építenünk, amelyeknek költsége néni állt arányban a kihasználás mértékével. Természe­tesen minden egyes ilyen település megtalálta a maga protektorait, akik a legképtelenebb kö­vetelésekkel álltak elő. Ezt az anarchikus vá­rosfejlesztést megszüntettük, egyrészt azzal, hogy a főváros telekpolitikájának irányítását a Községi Takarék vette át, másrészt pedig az­zal. hogy nj közműveket és közműhálózatokat csak ott létesítünk, abban az irányban, amely területek a hivatalos városfejlesztési program keretébe esnek. A statisztikai adatok bizonyították, hogy az utóbbi évek különböző cső- és vezetékfektetései­nek közel 70%-a esett olyan területekre, ahol éppen a, település csekély volta, miatt elenyésző volt a fogyasztás­Ezeket mondta Szenei y "polgármester a fővárosi Vízművek rekonstrukciós munkálatairól. Mint lát­ható, az óriási, rengeteg- millióba kerülő beruházá­sok programszerűen folytak le és ahogyan tervez­ték, még a nyár beállta előtt teljesen befejeződik azok végrehajtása. Ezen a nyáron és az elkövetkezendő fél év­században nem lesz vízhiány Budapesten és ezzel olyan problémát oldott meg Budapest szé­kesfőváros vezetősége, amely eddig minden nyáron a legsúlyosabb gondokat okozta. Nem kell többé ta­karékoskodnunk a vízzel, ellenkezőleg, minél több vizet fogyaszt a főváros lakossága, annál kedvezőbb lesz az a Vízművekre, amely annyi milliót áldozott erre az óriási közmunkára. A NEMZETI EGYSÉG FŐVÁROSI SZERV EZETÉNEK HÍREI NEP-NAPTÁR Fogadóórák és előadások a kerületekben április 29—máj. 4-ig. ' II. kerület. Április 29-én (6): Hívért Dezső dr. ügyvezető alelnök fogad; (3/i7) : Györgyi Dénes Iparművészeti Főiskolai tanár vetítettképes előadása; május 4-én (8): Kerületi párt­vacsora. A kerületi központban. ; IV. kerület. Április 29-én, szerdán este (7—8): dr. Sán- i dór Lászlló leér. alelnök: fogad. | V. kerület. Április. 29-ém (6—7): Krompaszky Miksa. kér. í pártelnök fogad; május 1 (6—7): dr. Fábián László kér. al- etnök fogad; május 4 (6—7): dr. Varannai István kér. alcl- iröfc fogad. VI. kerület. Április 29 (7): Wittenberg István, Eaf-fay Lstván ein. tanácstagok fogadóórája; 30-án (7): dr. Lauliál 1 István, dr. Aczél Ernő ein, tanácstagok fogadóórája. VIII. kerület. 29-én (4—6): dr. Alltorjay adó- és illeték - ügyi tanácsadója. IX. kerület. Április 29-én (1—3): dr. Usetty Béla fogad; 30-án (8—9: Pavlik Ferenc kér. elnök fogad; ' (9—10): dr. Usetty Béla fogad; (8—12): Párt-est; május 2-án/ (t—3): dr. Usetty Béla .országgy. képv. fogad; 4-én (8—9): S®enitcsi Jó­zsef és WelHsch. Andor biz. -tagok fogadnak. X. kerülel. Május 1-én: dr. Usetty Béla országgy. képv. fogadóórája; 5-én: dr. Morvay Zsigmond ny. főispán elő­adása az OH. szanálásáról. (Este %7 órakor.) XI. kerület. Május 1-én (6): Szántay István föv. biz. tag fogadóórája; 4-én (6): dr. Vályi Lajos föv. biz. tag fogadó­órája. XII. kerület. Április 30-áin (6—8): dr. Heincz Lajos p.- igazgntó, biz. tag, kér. iigyv. alelnök fogad; május 1-én (-6—8): Kátvay Imre ny. tábornok, kér. elnök fogad; 4-éin {6—8): dr, vitéz nemes Juhász Jenő biz. tag fogad, XIII. kerület. Április 30-án (6): dr. Hegedűs Bertalan biz. tag fogad, 29-én (fi): FüLöp Endre kér. alelnök fogad; május 5-én: dr. Hegedűs Bertalan és Babicz Gyula fogadó­napja, Mohács ucca 6. XIV. kerület. Április 3Q'-án (7—8): dr. Verebély Hugó ügyvéd a párt tagjainak jogi tanácsokat ad. Központi hírek A NÉP fővárosi szervezete elnöki tanácsának keddi ülésén több fontos ík'érdés kerül tárgyalásra. Így nagy érdeklődéssel várják az elnöki tanácsi állásfog­lalását ,a fővárosi műszaki státuszrendezés dolgában. Foglalkozni fog a tanács a fővárosi szervezet és a Nemzeti Munkaközpont közöl! kívánatos együlIműkö­dés kérdésével is. A keddi pártértekezlet a legközelebbi törvény­ihatósági bizottsági közgyűlés napirendjére kerülő tár­gyakkal foglalkozott. Letárgyalta többek között az új beruházási kölcsön ügyéi, a belügyminiszternek a költség vei és jóváhagyásál kísérő Iára Iái és több köz­egészségügyi vonatkozású kérdést. Végül -a párt t-f-es személyügyi bizottságának különböző javaslatai! tár­gyalták. Hiért nem hívják össze a kerületi választmányokat ? Irta: DONSÓ ORBÄN, föv. biz. tag A kerületi választmányok intézményét először az 1893. évi XXXIII. te. szervezte meg, hoigy kísérleti­leg bevezesse a kerületekbe az önkormányzatot. A kerületi vá­lasztmány hatásköre túlnyomó- részt véleményező természet^ volt tárgyalta a kerületi szükség­letek előirányzatát, ellenőrizte a kerületben foganatosított köz­munkákat, felügyelt a kerületi jótékony egyesületekre, figye­lemmel kísérte a, közsegélyezés ügyelt. Volt azonban önálló ha­tásköre is: megállapította az út­javítási. célokra rendelkezésre bocsátott összeg felhasználását, a kerületi szegényeknek pénzsegélyt engedélyezett, az árvák és Lelencek elhelyezéséről gondoskodott. A kerületi választmány intézménye nagyiban és egészben bevált, a kerületi közigazgatás hatékony szerve lett. Bizonyára ez az oka, hog-y a kerületi választmányt az 1930. évi XVIII. te. is meghagyta, csak ,a tapasz­talatok .alapján átszervezte. Először is nagyobb számú testületté alakítja, amennyiben beleolvasztja az iskolaszékeket is. így kcrületenkinit 16 választott ta- j gon kívül tagjai lettek .az intézménynek az egyes1 hit- j felekezetek lelkészei és a kerület 10 legidősebb iskola- | igazgatója is. Aztán elnöke sem a kerületi elöljáró, j már mint eddig, hanem akit a választmány a maga ! kebeléből megválaszt. A kerületi választmány hatásköre az 1933-ban kidolgozott szabály rendelet értelmében a 'régihez ké­pest kibővült ugyan, de önállóságában korlátozódott, . ami a perifériális kerületek .szempontjából ha táró- I zott veszteség. Mégis a kerületi választmányok ren- ! deltáé se változatlanul sokoldalú és tartalmas.. Irá- | nyitják a kerületi közigazgatás szociális és karitatív I tevékenységét, munkálják mindazt a feladatot,, amit i az iskolaszékek töltöttek be, kerületi költségvetést készítenek, javaslatot tesznek nccák, terek létesítésére, megállapítják a kerületi közmunkák sorrendjét, stb. A kerületi választmányok havon kint üléseznek, tag­jaik az üléseken önálló indítványokat tehetnek. Mennyi komoly és fontos tárgykör, mely érdekli a kerületben llakó polgárt, mennyi közérdekű kérdés, mely közéleti tevékenységre ösztönöz, mennyi ked­vező alkalom, mely betekintést enged a választónak a kerületi közigazgatás1 menetébe! Jó iskola egyúttal arra is, hogy bclenevelődjék az egyén a nuinieipiális életbe, melynek ő a jogi .alanya, de melyet csak legtöbbször kihasználni és szidni tud, megérteni és érte élni nem. A kerületi választmányban való részvétel a legal­kalmasabb eszköz a városi önkormányzatra előkészítő kiválasztódásra, másszóval a városatyaságra is. Annál csodálatosabb, hogy a kerületi választmá­nyok ■— melyeknek tagjait kerületenkint épúgy meg­választottuk, mint a törvényhatósági bizottságét — immár a második választási cikluson át — nem működnek. Az 1930-ban kezdődő municipiális időszakban még lehetett találni valamelyes elfogadható okot a kerü­leti választmányok szüneteltetésére. Nevezetesen azt, hogy az 1930-i községi választás 10 közigazgatási ke­rületre szólott, a választás után pedig kezdtek a XI— XIV. új közigazgatási kerületek megszületni. Az új kerületek kihasítása és önállósulása nem zavarta ez egy törvényhatósági bizottság működését, de gyakor­latilag nem volt keresztülvihető a 10. kerületi vá­lasztmányi grémiumot tizennégyíelé topog­ráfiái alapon széjjelosztani, — vagy, hogy a. kerületi választmányok hatáskörét újból szabályozni kell, a 'szabályozós azonban gondos .és időbe kerülő munkát kíván. Ám az 1935-iki községi válasz!ások óla az előbb említett egyik oka sem forog fenn többé! — Az új hatáskört megállapító szabályzat még 1933-ban el­készült, és miniszterileg is jóváhagyatott. Maguk az 1935-iki községi választások nem 10, hanem 14 kerü­letre osztva történtek — természetszerűleg alkalmaz­kodva az 19®0-iki választás óta rendre életrehívott 11 közigazgatási kerület valóságához — s ugyanekkor ke­rület enkint megválaszttattak a kerületi választmányok tagjai is. Teljesen megokolatlan és érthetetlen tehát, hogy a legutóbbi községi választások után kerek egy esztendőre még mindig .nem alakul­tak meg a kerületi választmányok s a 224 megválasztott választmányi tag (több mint kétszerese a törvényhatósági bizottsági tagok szá­múnak!) még mindig tájékozatlanul várja megválasz­tása céljának betöltését, értékes és ambiciózus mun­kájával nem tud belekapcsolódni a municipium éle­tének lüktetésébe. A kerületi választmányok működésének szünetel­tetése kezd már törvénysértés lenni s az érdekeltek körében a legnagyobb elkese­redést váltja ki. Ezt pártkülönbség nélkül nyíltan szóvá kell tenni, mivel a kerületi ön- kormányzat eme elsorvasztása nem nézhető már tétlenül tovább. A székesfőváros központi önkormányzata a törvény- hatósági bizottsági tagok számának erős lecsökken­tése következtében egyes kerületek lakosságának úgy sem biztosít megfelelő részvételt a községi közügyek­ben. Az ez irányban jelentkező érvényesülési vágyat s a közügyekre befolyni akaró polgári törekvést .a- törvény által is biztosított kerületi választmányok útján ki kell elégíteni, gyümölcsöztetmi kell. A pol- . gárra nézve a kerületi közügyekbem való részvétel nevelő hatású ,a közérdek észrevevésére és átérzésére s alkalmas eszköz az egész főváros generális kérdé­seibe való betekintés megszerzésére, egyszóval kép­zett városatyák .kiválasztódására. Be nemcsak ezért kell a kerületi választmányokat összehívni, hanem azért, mert működésüket a, törvény elrendeli s az egyes kerületek érdeke parancsolja. A perifériális kerületek, melyek .ai municipium életében éppen nem, vagy csak alig jutnak érvényesüléshez, különösen érzik a kerületi választmányok működé­sének hiányát. A törvény és az életszükséglet, nevében követeljük, hogy a kerületi választmányok halogatás nélkül ala­kíttassanak meg és indíttassanak el működésük útján. Foodie* 5zenes Mártonnál ^ I Főüzlet: IV., Károly körút 16. Fiókok: VI., Teréz körút 1/c és VI., Teréz körút 41 jf Dongó Orbán A NÉP fővárosi szervezetének keretében működő szociálpolitikai szakbizottság folyó hó 27-én, hétfőn este 7 órakor értekezletet tartott, amelyen a főváros aktuális kérdéseivel foglalkoztak. Pártértekezlet. E hó 28-án 7 órakor a Nemzeti Egység Pártja Székesfővárosi’ Szervezetének bizott­sági tagjai pártértekezletet tartanak. A pártértekezletet 6 órakor, elnöki tanácsülés előzi meg. Mindkét értekezletet Zsil vág Tibor, a. NÉP Szé­kesfővárosi. Szervezetének elnöke vezeti. Keríiieli liírek — Sárkány Ferenc ünneplése. Meleg ünneplésben részesítette a Lehel ucca és környéke polgársága vitéz (lapp Gyula elnök vezetésével Sárkány Ferenc törv. biz. tagot bosszú és súlyos betegségéből történt felgyógyulása alkalmából. A vacsorán megjelentek és felszólaltak Szúr day Róbert országgyűlési képviselő, Gaár Vilmos felsőházi tag, Tóth Gábor törvk. biz. tag, Sahara Béla tanácsnok, kér. elöljáró. Kosta János tanácsnok, Horony-Pálffy Aurél főjegyző. Resell Aurél tanügyi főtanácsos, SclioypfUn Lajos kerületi elnök, Loskay István, Kende János, Magyar Lajos és sokan mások hivatalos és társadalmi életünk kép­viselői közül. Az összegyűltek táviratilag üdvözölték (tömbös Gyula miniszterelnököt, Zsitvay Tibor párt­elnököt és llessenycy Zénó országgyűlési képviselőt. A Nemzeti Egység Pártja székesfővárosi VIII. kerületi szervezete április ilió 25-én este nagysikerű Magyar-estét ren­dezett. Kél lay János magas színvonalú előadást tartott Ady- rél. Itália? értéke,s mimikát végzett úgy előadásával, mint az előadás megretulcíéséveL Szabó Sándor előadóművész sza­valta az Ady-rerse.ket, Képviselői és bizottsági tagsági beszámolók: A XI. választókerület NEP-pártl polgársága május 9-én, szombaton este a Sósfii időben.' nagy vacsorát (rendez, amelyen a NÉP országgyűlési képviselői és fővárosi bizottsági tagjai beszámolnak eddigi munkájukról. A Nemzeti Egység Pártja XIII. kerületi szervezete f. hó 22-én Miriszlay Béla közp. kér. titkár névnapja alkalmá­ból baráti vacsorát rendezett, melyen dr. Bcssenyey Zénó, a Közműink a tanács elnöke, a kor. országgy. képviselője és biz. tagja vezetésével nagyszámú előkelő közönség jelent meg. Az ünnepély alkalmából dr. Hegedűs Bertalan th. biz. tag, Fíilöp Endre, Babicz Gyula mondottak beszédet, méltatva Miriszlay Béla ediigi munkásságát s érdemeit, majd az ifjú­ság nevében dr. Széli Elemér és a baráti kör nevében Szabó Sándor mondottak köszönetét Miriszlay Béla eddigi önzetlen inunk á-ss ági íért, mely utáni Miri. szlay Béta közp. . titkár kel­szőnie meg az üdvözléseket. leti boly isé­A XII. kerület ifjúsági csoportja 18-án korú gében dr. Hencz Lajos th. biz. tag, iigyvezetö­elmftk, liázi­gazd a reze lésével!: igém előkelő i Ss na gy.szá.niiú kő ziinség előtt mi vés »Magvar-cS't«-ct rendezett. A szereplőik között nagy sikere volt. Heincz 11 u.síita fiatal li egod ü m (i v é sziiiö 1 szép játé­Icának, Ferenczy Károly Autókarosszéria, koceigyártó- és lópat- koló műhely, autogénheggesztés Budapest, Vil, Aréna út 46. Telefon: 39-1-02 Siimann Béla épület-üveges és képkeretező Budapest, IX, Ráday u. TI. Telefon: 81-5-80

Next

/
Thumbnails
Contents