Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-29 / 17. szám
HARMINCEGYEDIK évfolyam 1936 április 29 17. szám Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonhan FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA SZENDY KMROLY polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek az utolsó tíz év legnagyobb közmunkájának befejezésénél, a Vízmüvek ne konstrukciós munkáinál Julius elsején üzembe helye zik. az űj budai vízműt eledet — Legalább 50 évig nem lesz mán vízhiány Budapesten Döntés előtt Befejeződött a szanálással kapcsolatos nagy kérdések első szakaszának rendezése: a főváros üzempolitikai bizottsága előterjesztette az Elektromos- művek egész üzemvezetésére vonatkozó elaboratu- mát és elkészítette a BSzKRt tarifareformjára vonatkozó tervezetét. Óriási munkát végzett ezzel az a bizottság, amelyet Zsitvay Tibor hívott életre, bebizonyítva, hogy nemcsak szükség van reá, de egyenesen nélkülözhetetlen szerepre hivatott a főváros életének irányításában. Soha szakbizottságra akkora ■munka és felelősség nem hárult, mint most az üzem- politikai bizottságra: büszkém tekinthetnek a bizottság tagjai az elvégzett, nagy teljesítményre, amely a főváros közönségének háláját biztosítja úgy nekik, mint a kiváló szakértőknek, akik önzetlenül, a közérdek szolgálatában végeztek óriási munkát. Az üzempolitikai bizottság munkája ezzel még nem ért véget, ellenkezőleg. Azt mondhatnék, hogy1 tulajdonképpen csak most kezdődik. Nehéz feladatokat kell megoldani: végig kell haladni a főváros összes közüzemeinek vizsgálatán, el kell mélyedni kiilön-külön minden egyes üzem életének minden megnyilvánulásába és meg kell jelölni a jövendő fejlődés rítjait. Hihetetlenül nagy a feladat, amelyet a bizottság vállalt, de az az erői és odaadó kötelességteljesítés, amelyet edidig mutatott, biztosítja a fővá- ros számára, hogy el fogja végezni, mégpedig kitűnően a magára vállalt munkát. A BSzKRt-probléma izgatja ezúttal legközvetlenebbül a főváros közönségét. A villamosjegy-tarifa, amely megérett a döntésre. A bizottság megtette a maga javaslatát, átadta azt a polgármesternek, aki ugyancsak javaslatot tett és azt a bizottságéval együtt felterjesztette a főpolgármesterhez. Sipőcz Jenő dr. előtt van a nagy probléma, az ő kezében a megoldás. Az 1934. évi fővárosi törvénymódosítás korlátlan hatalmat ruházott a szanáló főpolgármesterre, de mindezideig Sipőcz Jenő egyetlenegyszer sem élt ezzel a hatalommal. Az autonómia tiszteletében nevelkedett alkotmányos gondolkozása szinte irtózott attól, hogy a saját hatáskörében intézzea el olyan kérdéseket, amelyek az önkormányzat keretébe tartoznak és bizonyosra vehetjük, hogy nehéz áldozatot hoz Sipőcz Jenő, amikor most kimondja a végső szót a villa mostarifa dolgában. De meg kell tennie, mert ez nemcsak joga,, hanem kötelessége is. . Szanálásról van szó. Ezt sokan felejtik, amikor most a tarifareformok kérdése sürgetően nyomul előre. Szanálásról van szó: éppen ezért értetlenül állunk szemben azokkal a követelésekkel, amelyek a tarifareformokkal kapcsolatban árleszállítást, ol- csóbbítást kívánnak. A BSzKRt pénzügyi helyzetét, helyre kell állítani, bevételeit fokozni: akármilyen kényelmetlen és népszerűtlen is a feladat. Sipőcz Jenő vállalni fogja a népszerűtlenséget, a kellemetlenséget, vállalni fogja a feladat egész súlyát. Hogy milyen lesz a döntése, nem tudhatjuk, de egy bizonyos: nem fog olyan helyzetet teremteni, amely veszélyeztethetné a BSzKRt anyagi helyzetét, nem fog irtózni az esetleges népszerűtlenségtől sem, ha xígy érzi és látja, hogy a tarifamódosítás során bizonyos áldozatokat kell kívánnia a főváros lakosságától. Ezt az áldozatot már akkor elvállalta Si- pöcz Jenő, amikor önként távozott a polgármesteri székből és vállalta a szanáló főpolgármester méltóságát. Az üzempolitikai bizottság javaslata nem köny- nyítette meg a főpolgármester helyzetét, minthogy maga a szanálásra ítélt vállalat, a BSzKRt nem látja megfelelőnek, a maga szempontjából alkalmasnak azt a megoldást, amelyet az üzempolitikai bizottság készített. A főpolgármesternek kell áthidalnia azt a differenciát, amely a két tervezet közt mutatkozik és a főváros közönségének teljes érdeklődése most a főpolgármester felé fordul. De nemcsak érdeklődését, hanem minden bizalmát is Sipőcz Jenő személye felé fordítja Budapest népe. Ha nehéz órái vannak e pillanatban Sipőcz Jenőnek, ha mélyen átérezí azt az óriási súlyt és felelősséget, amelyet a döntés kötelessége rak vállai r a, úgy meg kell éreznie azt is, hogy a főváros lakossága korlátlanul hízik benne, hogy Sipőcz Jenő elhatározásában — bármilyen legyen is az — megnyugszik. Soha főpolgármesternek nehezebb dolga nem volt, mint a .jelen pillanatban Sipőcz Jenőnek. De könnyűvé teszi ezt a nehéz feladatot az a feléje sugárzó hit és bizalom, amely több mint másfélév- tizedes munka akkumulátorában halmozódott fel Budapest népében Sipőcz Jenő iránt. A szanálással járó különböző kérdések, a nagy tarifaproblémák, továbbá azok a nagy városrendezési tervek, amelyekről többízben megemlékeztünk, teljesen lefoglalják a közönség érdeklődését, holott rengeteg egyéb nagyjelentőségű kérdés is foglalkoztatja a városháza vezetőségét. Ezek között talán a legnagyobb szabású a Vízművek rekonstrukciója, amelyről az utóbbi időben alig hallunk, holott erre a . hatalmas közmunkára rengeteg milliót áldozott a főváros. Közeledik a nyár, amikor mindig előtérbe lép a víz kérdése. Évtizedek óta, megszoktuk, hogy nyár elején jön a, rendelkezés: tessék a vízzel spórolni. A Vízművek teljesítőiképessége — különösen, ha száraz és meleg volt a nyár — kimerült. Állandóan jelentkeztek a bajok, vízhiány volt, amelyen nem lehetett segíteni. tMjost, bőgj- itt a május és nem lehet tudni, melyik napon állít be a komoly meleg, felkerestük Szendy Kár*oly polgármestert, megkérve, lenne szíves megmondani, mennyire jutottak a Vízművek kibővítési munkálatai, mi a helyzet a vízfronton, amely körül oly súlyos harcokat kellett vívni a fővárosnak. Szendy polgármester készségesen állt rendelkezésére munkatársunknak s a következőkben adta meg a szükséges felvilágosítást: Ötven évig nem lesz vízhiány — A Vízművek rekonstrukciós munkái 1928-ban kezdődtek — kezdte Szendy polgármester. — Az akkor felvett és az 1900-ban kiegészített dollárkölcsön terhére kezdtük meg a kibővítés munkálatait és már akkor elhatározta a főváros, hogy olyan mértékben fejleszti.^ a Vízműveket, hogy — figyelembe véve. a főváros fejlődésének legvirágzóbb korszakát,^ az 1920 26 közötti évek fejlődését — ölven évre elegendő legyen a főváros ellátására az a vízmennyiség, amelyet a kibővítés útján nyerünk. — A rekonstrukciós munkák legelső periódusa az volt, hogy a káposztásmegyeri gőzüzemet modern, villanyos erővel működő üzemmé fejlesztettük át. Ugyanakkor azonban új víznyerő területekről is gondoskodni, kellett, továbbá megfelelő műszaki berendezésekről, amelyek hatalmas technikai problémák elé állították a Vízművek vezetőségét. Hosszas helyszíni vizsgálatok után a szakértők egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy a Szentendrei Szigetet, mint víznyerő területet bele kell vonni a, főváros vízellátásába. Ismereteseik azok a harcok és nehézségek, amelyek az ottani területek megszerzése körül folytak le, a küzdelmek és pereskedések a partin ént i birtokosokkal és azok a telckcscrék, amelyek a visegrádi Korona-uradalmaktól megvásárolt, terület megszerzése után történtek, hogy megszerezzük ;a sziget jobbpartján végighúzódó sávot. Ezek a küzdelmek a nyilvánosság előtt folytak le és mindenki előtt ismeretesek. — Időközben elkészülteik azok a hatalmas technikai alkotások is, a Duna alatti alagutak és bujtatok, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy a víziét a főváros területére juttassuk. Ez év ^ márciusában azután végre eljuthattunk odáig, hogy a szigeten megkezdhették a kutak fúrását. A munka gyorsan halad előre és mostanig, április végéig, 40 kút már teljesen elkészült. Az új kutak hozamát a bujtatón és alagútoai keresztül Káposztás megy erre visszük, másik részét pedig a szentendrei Duna-ág alatt lévő bujtatón keresztül a Békásmegyer község határában épülő új vízműtelephez vezetjükOlaj helyett vízzel p óvta tanítunk — Ezzel a megosztással a főváros szakított az eddig*! rendszerrel. A centralizálás megszűnt és decentralizáltuk a vízszolgáltatást, ami több szempontból célravezető. így, hogy egyebet ne említsek, hadászati szempontból is igen fontos, mert abban az esetben, ha valamely ellenséges támadás elpusztítaná ,a* főváros egyik vízszállítóberendezését, a másik telep elláthatja a fővárost ivóvízzel. — Az új vízműtelep már kész és most már csak a gépeket, a turbo-generátor okát szerelik fel és július 1-én üzembe helyezzük a budai vízműtelepet. Július 1-én tehát új korszaka kezdődik Budapest vízellátásának. A budai telep bekapcsolása, azt jelenti, hogy a, Vízművek hozama 50%-kai emelkedik. Ezzel nemcsak a budai oldal minden nyáron megismétlődő vízzavarai szűnnek meg, de ezenkívül korlátlan mennyiségben elláthatjuk az uccák locsolását is, ami különösen a hegyvidéken fontos, ahol évről-évre megismétlődnek a nehézségek az utaknak olajjal való portalanítása körül. Az olajkavtel minden egyes esztendőben nehézséget gördít a főváros elé és a makadámútok pormentesítésére rendezett verseny tárgy a-- lásokon állandóan érezteti, hogy a főváros ki van szolgáltatva a kartelnek. Ez a kiszolgáltatottság most megszűnik, mert lesz elegendő vizünk arra, hogy vízzel portalanítsuk olaj helyett a makadámúinkat. Viz- és telekpolitika — A gazdasági és pénzügyi nehézségek miatt az utóbbi években a Vízművek új vezetékeket csak a legszükségesebb mértékben építettek, minélfogva az a helyzet állt elő, hogy a most épülő új vízmű szolgáltatását egyelőre nem tudjuk majd kellőleg kihasználni. Ez azonban nem baj, mert a buktatókon keresztül a budai vizet át lehet szállítani a pesti partra is. Szendy Károly
