Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-08 / 14-15. szám
2 Független Budapest Budapest, 1986 április S. „KIRÁLY“ GŐZMOSÓ IV, Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldene ki Lamotte Károly alpolgármester: a főváros nagy városrendezési Kérdéseiről, az új 9 milliós beruházó program módosításáról és a főváros biztosítási ügyeineK rendezéséről gyünk. Hiszen országos érdek, hogy ez megtör- j iénjék. Hcsrcképes ipart és iparosságot? Itt eszembe jut a statisztika adata, amely szerint még 1920—1930 között az őstermelői keresők száma csaknem 50 százalékkal fogyott, addig ugyanezen idő alatt az iparban több mint 30 százalékkal emelkedett. Ez a szám egymaga is kiemeli és hangsúlyozza az ipar fontosságát a nemzet gazdaság életében. Hogy miként akarja a miniszter ezt az ipari harcképes$é tenni, az kitűnik a miniszter felfogásából, amit a következőkben foglalhatok össze. — Sokan úgy állítják be a dolgot, mintha ez csak materiális kérdés volna. Pedig nemcsak az. Hogy az iparos a maga küzdelmét megvívhassa és sikeresen vívhassa meg, arra megfelelően rá kell őt nevelni. Éppen ez vezetteti a gondolathoz, hogy a nevelését alapo- sabbá és szigorúbbá tegyük. Eddigakármilyen is volt a szorgalma, az érdeklődése, ha közönyös, vagy lusta volt is, mégis célhoz ért: önálló mester lehetett. Hibáinak, közönyének nem volt következménye. És ez nagy hiba, mert egy nevezőre állította a jót, a rosszat, a törekvést a közönnyel, a szorgalmat a hanyaggal. Most ezután másként lesz. Minden tanulónak érdekében fog állani a tanulás, mert enélkül nem igen juthat el a végső célhoz: a mester vizsgához. Sokan ezt úgy értelmezik, mintha ez a mestervizsga csak egy kiváló szakmabeli munkának az elkészítését jelentené, az téves. A mestervizsga nemcsak gyakorlati részből áll, de elméletiből is. Nem szabad elfeledni, hogy a mai élet sokkal nagyobb követelményekkel lép fel az egyénnel szemben, mint a múlt. A mai iparosnak nemcsak munkáját kell tudnia elkészítenie, de árajánlatot is kell tudni adnia s ismernie kell azon módokat, amelyekkel a hirdetett verseny- pályázatokon részt vehet. Ha ezeket nem ismeri, a versenyből kiesik, lemarad s nem boldogulhat. Ezért kell a nevelését úgy irányítani és fejleszteni, hogy ez a lemaradás be ne következzék. Amint beszél, a hangjában melegség- van, a szemében csillog a tűz. Látszik, hogy szereti az ügykört, amelyet a magyar élet sors alakulása a kezére bízott s amelyet, — mint az ország első s egyben legfiatalabb minisztere — szinte közmegelégedésre tölt be. Mi sem bizonyíthatná ezt kézzel foghatóbban, minthogy a interpellációk hosszú sorában alig találnánk egyet is, amely a minisztérium működését kritizálná, még kevésbbé, amely lekicsinyelné. S erre — láthatólag — büszke is a miniszter. _ — Sóikat köszönhetek kitűnő munkatársaimnak is — mondotta, akikkel igazán bensőségesen összeforottam s akik megérti te az új minisztérium hivatását, a korm'ány céljait s az én törek véseimet is. Mielőtt elbúcsúznám, felvetem a kérdést, hogy voltaképpen miként is óhajtaná elérni a miniszter azt a szándékát, hogy a kisiparosságot a közép- iparra emelje. Tudom, hogy a miniszterelnök régi vágya és álma, hogy a magyar gazdatársadalomból a középbirtokos osztályt kitermelje. Ezt Gömbös Gyula többször fejtegette is a reformjavaslatok kapcsán: mind a hitlbizományi reform, mind pedig a telepítési javaslat tárgyalása alkalmával. Ehhez a középbirtokos osztályhoz hozzá emelni a középiparos osztályt is, nemcsak a magyar közép- osztály kijegecedését szolgálná, ami a holland gazdasági életet annyira biztossá és megalapozottá tette, de egyszersmind magát mezőgazdaságunkat is nagyban megerősítené és fejlesztené. Hiszen nyilvánvaló, hogy a két foglalkozási ág boldogulása szorosan össze van kapcsolva, Mi biztosít az iparosság elsorvadása ellen A miniszter felfogása szerint a középiparos osztálynak a ki nevelése egyedüli biztosíték az ipari osztály elsorvadása ellen. Nem lehet tétlenül nézni, hogy az az osztály, amely I beket, Zsplnayt adta az országnak — s amely nem egy viszonylatban világhírt tudott szerezni az országnak, elsorvadjon, visszafejlődjék, mikor még 7na is csaknem annyi a termelési értéke, mint a mezőgazdaságé. S hogy a miniszter felfogása a kisipar pártolása terén Budapesten csak olyan elevenül ható vágyakozás lett, mint vidéki városainkban s országszerte, abban nagy szerepe van annak a szeretetnek, amely- lyel Bornemisza Géza és az egész minisztériuma ezt az egész kérdést kezeli, irányítja. Zsirkay János. Gondoljon egészségére, szívjon WIKjOTEXET A közvéleményt és a városházát érthető módon erősen foglalkoztatják azok a nagy városrendezési kérdések, amelyek nyilvánosságra jutottak. Budapest egész fejlődését, annak jövendő irányát ezek a most készülő tervek szabják meg, érthető tehát az a fokozott érdeklődés, amelyet a közönség a nagy város- rendezési kérdések iránt tanúsít. Évtizedek óta nem izgatták olyan nagyszabású problémák Budapest felépítőit, mint amilyenek a mostaniak. Az elmúlt két évtized alatt csupán egyetlen városrendezési gondolat valósult meg, — az is csak félig-meddig és nem éppen a legszerencsésebb formában — az új Lamotte Károly Lipótváros felépítése. Most még- ennél is jelentékenyebb és nagyobb- szabású városépítés érlelődik a városháza meg a Közmunkatanács műhelyében, természetes tehát, hogy a Független Budapest szükségesnek találta kiaki az alábbiakban nyilatkozott a legközelebbi idők legfontosabb városrendezési teendőiről: A legrövidebb időn belül, — mondotta az alpolgármester — közvetlenül húsvét után több nagy fontosságú városrendezési kérdés kerül a főváros törvényhatósága elé. Ezek közt is talán a legfontosabb és legnagyobbszabású Óbuda szabályozási terve, amely régóta foglalkoztat bennünket, most azonban már megérett arra, hogy a közgyűlés elé kerüljön. — Több terv készült Óbuda szabályozására, a tervek ismeretesek, de volt egy közös bajuk: drágák voltak. Lehetetlenné tették kivitelüket azok a pénzügyi nehézségek, amelyeknek leküzdése a mai gazdasági helyzetben szinte, lehetetlen. Éppen ezért a városrendezési ügyosztály most teljesen áldolgozta Óbuda rendezésének eddigi terveit, egyszerűsítette azokat és elkészült végre az a végleges terv, amely m eg való sí tható lesz. — Egyelőre csak magát a szabályozási tervet visszük a közgyűlés elé, a pénzügyi megoldásra csak később kerül sor, mert ezidőszerint még nincs meg a kellő fedezet a terv végrehajtására. Voltak különböző elgondolások a pénzügyi rész megoldására is, ezek szerepeltek is a nyilvánosság előtt, mint például a kötvény kibocsátás terve, amely azonban meghiúsult az óbudai ingatlantulajdonosok ellenállásán, de konkrét formát ezek eddig a pillanatig még nem öltöttek. — Kétségtelen azonban, hogy Óbuda szabályozásának költségeit magán ak Óbudának kell viselnie, nem lehet azokat a többi kerületekre is áthárítani. Ezután az egyéb városrendezési tervekre tért át La m ól te a lpolgármester.- Budapest szívében, a, város középpontjában is — reméljük — rövidesen megindulhat a, városépítő munka. — A városháza Károly király úti részének átépítése, az egész környéknek új szabályozási tervek alapján való kiépítése, ezzel kapcsolatban a Madách Imre sugárút építésének megkezdése, valamennyi olyan probléma, amelyeknek pénzügyi megoldására is megvan a fedezet, de hogy mikor kezdhetünk hozzá a megvalósításhoz, azt kérdésessé teszik azok az okok, amelyek túlontúl sokat foglalkoztatták már a közönségét es mindenki előtt ismeretesek. Közismertek azok az események is, amelyek a Víziváros szabályozási tervei körül .játszódták le, így tehát ezeket nem kell külön megisn 1 étéinem. Ezután az új >.) milliós beruházó Program iránt érdeklődtünk. Kérdésünkre Lamotte alpolgármester a következőkben válaszolt:’- Az uj !) milliós MABI-kölesön beruházó program terve a legutóbbi héten módosult. lóénak a kölcsönnek az első, hárommii Hős résztéléi november elsején veszi fel a főváros, ezl az összege! teljes egészében a BSzKRt rendelkezésére bocsátjuk, azoknak a. rekonstrukciós terveknek á.megindítására', amelyek a. közléked est ej lesz lés 'terén a legsürgősebbek, tííselégíteni a nagy érdeklődést és a legilletékesebb helyre fordult, Lamotte Károly alpolgármesterhez, hogy mondaná el, mi készül, milyen tempóban és mi lesz a megvalósulásból. Az a szeretet és lelkesedés, amellyel Lamotte alpolgármester a nagy városfejlesztő problémákkal foglalkozik, biztosítéka annak, hogy Nagy-Budapest ügye a legjobb úton van. Nem arra a Nagy-Budapestre gondolunk, amely szomszédos községek és városok bekapcsolásával akarja a város területét és lélekszámút fokozni, hanem ai'ra, amelynek nagyságát nem négyszögkilométerek, hane ma belső érték szabja, meg. Budapest ötletszerűen épült fel és nemcsak az egész főváros keretein, de az egyes városrészek területén se volt egységes gondolat, amely azok kialakulását irányította volna. I)c egyébként is: a közlekedésben történt óriási változások, a közegészségügy és higiénia fejlődése és száz más tényező ma egészen más követelményeket szab a városépítők elé, mint régebben. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk i lakásépítésre 1.2 millió pengőt fordítunk a I kölcsönből, de ezenkívül gondolunk a város- \ széli telep fejlesztésére is és a kölcsönből 50 I új ikerházat, azaz 100 új lakást építünk a telepen. Ezzel tehát megváltozott az eddigi program, amelyet a kölcsön felhasználására készítettünk. A fővárost érintő nagy gazdasági kérdésekről beszélgettünk ezután Lamotte alpolgármesterrel és ezek során szóbakerült a főváros biztosítási szerződéseinek ügye is, amellyel a Független Budapest évek hosszú sora óta állandóan foglalkozik. — Május folyamán teljesen elkészül az az előkészítő munka, — mondta az alpolgármester — amely már hónapok óta folyamatban van, h ogy a főváros vagyonát új értékelés alapján biztosítsuk elemi károk ellen. Több mint 50 tisztviselő és alkalmazott dolgozik ezen a nagy munkán, melynek eredményei alapján május második felében az autonómia fórumai elé visszük a biztosítások kérdését. Ezzel remélhetőleg megoldottuk — legalább ideiglenesen —- ezt a kérdést és lényegesen csökkenthetjük azokat a kiadásokat, amelyek a biztosítási szerződések nyomán terhelik a fővárost. Idővel sor kerül majd a kérdés végleges rendezésére is. Ezeket mondta Lamotte Károly alpolgármester a fővárosnak ezekről a nagy kérdéseiről. A húsvéti ünnepeket szabadságon tölti az alpolgármester, hogy felkészüljön arra a hatalmas munkára, amely a legközelebbi jövőben vár reá amikor az üzem- politikai bizottság munkájának befejezése után meg kelt valósítani azokat a szanálási kérdéseket, amelyeknek elintézését követelőleg sürgeti a törvényben kitűzött, immár nagyon rövidre tűzött határnap. Iáról holnapra gazdag lehel, ha nyer az osztálysorsjátékon! Még van idői Április 17-én kezdődnek a 36. in. kir. osztálysorsjáték húzásai Vegyen tehát Ön is egy sows jegyet ahá^metyiíi föär>usltönäl Hivatalos árak az I. osztályra : Nyolcad Negyed Fél “ Egész 3’/» 14 28 pengő pengő pengő pengő Minden egyes sorsjegynek és mindenkinek egyenlő a nyerési esélye, de a szerencsét keresni kell ! CSIPÁK SÁNDOR is FIA közszállítási vállalkozók PESTÚJHELY II BUDAPEST Neptun ucca 24 || XIV., Telep ucca 98 Telefon: 9T-5-62 M. kir. postatakarékpénztár! csekkszámla 57.837 Lamotte Károly dr. alpolgármesterrel,
