Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-08 / 14-15. szám
Budapest, 1936 április'8. Független Budapest 3 Szendy Károly polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a szanálásról és érdekes terveiről Szendy Károly A po%ármeslér úr éppen most jött ki a tanácsnoki értekezletről, amelyet hivat albailépése óta minden csütörtökön tartani szokott azért, hogy az ügyosztályok vezetői tudomást szerezzenek a főváros minden aktuális kérdéséről. Dolgozó- szobájába siet, ahol már Várnak reá. A titkári szobában is várunk néhány an. De Szendy Károly a gyors cselekvés embere. Néhány perc és az újságíró már ott ül vele szemben a polgármesteri fogadóterem asztalánál. — Néhány kérdésre szeretnénk ' feleletet kapni Méltóságodtól. Lesznek e kérdések között .olyanok, amelyek talán kissé kényes természetűek, de... — Minden- kérdésre felelek! — vág- -a szavamba a polgármester úr. A válasz határozott, de egyben megnyugtató is. Azt jelenti, hogy Budapest polgármestere minden kérdésben nyíltan és egyenesen megmondja- a véleményét. Az utóbbi időben —• kezdtem a.z eszmecserét — mind gyakrabban szó esik az autonómiáról, amelyet meg kell védeni. Az 1934-es,' törvény megszüntetését sürgetik azok, akik az 1930. évi fővárosi törvénynek nagy haszonélvezői voltak. Annak a törvénynek, amely cm autonómiasír jót megásta és amely - lyel szemben legalább az, én szerény megítélésem szerint — az 1934-es törvény mégis csak nagy haladás az autonómia felé. Méltóságod melyik törvényt tartja jobbnak éppen az autonómia nézőpontjából? — Az én véleményem szerint a polgármester nem mondhat bírálatot egyetlen törvényről sem. A polgármesternek az a kötelessége, hogy a törvényt végrehajtsa és nem az, hogy kritikát gyakoroljon felette. A válasz, amelyet kaptam, természetesem helyes és megtámadhatatlan s emellett diplomatikus, is,. Aminthogy a továbbiak során is kiderül, hogy Szendy Károly nemcsak jó adminisztrátor, hanem jó diplomata is. — A 1934-es törvény végrehajtási utasítása nyomán rendelték el tudvalévőén az úgynevezett szanúg lést. Vannak, akik azt állítják, hogy erre a szanálásra nem volt szükség. Polgármester úrnak mi az •álláspont je ebben a. kérdésben? —• Az a kérdés — mondja pillanatnyi gondolkodás után — mit nevezünk szanálásnak? Mert az kétségtelen, hogy a főváros pénzügyi helyzetén valami módon segíteni kehi En például azt tartanám az úgynevezett szanálás helyes végrehajtásának, ha az államhatalom visszaadná a fővárosnak azokat az adóbevételeket, amelyeket a legutóbbi öt-hat esztendőben a fővárostól elvont. Ezek között a legnagyobb, a legfontosabb a forgalmi-, illetően a fázisadó-részesedés. A forgalmiadóból még 1929-ben tizenhat millió bevételünk volt. Ez a bevétel most négymillióra csökkent. Igaz ugyan, bogy az adóbevételek az egész vonalon lecsökkentek, de még ennek a ténynek a figyelembevétele mellett is, több mint nyolcmillióra tehető az a kiesés, amely a. fővárost érte. Ha ezt az összeget vagy legalább ennek tekintélyes részét visszakaphatnák, — ez volna az én megítélésem szerint a leghelyesebb és a legigazságosabb szanálás. — A szanálás tényével szorosan összefügg — ugyebár — az üzempolitikai bizottság megalakítása, Mit vár Méltóságod ennek a bizottságnak a működésétől ? — Várom elsősorban a főpolgármester úr utasítására tett tarifális javaslataimnak az alátámasztását. csempe, kópadló ■,/állít, vállal, javít Porta épületburkoló Szövetkezet, Építőbolt. V,, yy. Tisza István u. 1. Tel. : 82-4-81 Meggyőződéseim, hogy az önzetlenül dolgozó, kitűnő és elismert szakértők mindenben megerősítik a székesfőváros üzemvezetőinek és üzemigazgatóságainak előterjesztését és a főpolgármester úr által is jóváhagyott javaslatait. — Április 15-e rohamosan közeledik. Erre az időpontra ígérték a szanálással összefüggő fontos tarifális kérdések megoldását. Gondolja Méltóságod, hogy ez erre az időre megtörténik? — Erre vonatkozóan az üzempolitikai bizottság elnöke adhatna pontosabb felvilágosítást, mert ő az, aki a bizottság munkáját irányítja. Ettől eltekintve azonban meggyőződéseim az, hogyha ez emberileg lehetséges, a rendezés április 15-én meg fog történni. — De ha nem történik meg?! Nem kell-e akkor azzal a lehetőséggel számolni, hogy a főpolgármesternek adott kétéves felhatalmazást a törvényhozás meghosszabbítja? — Azt hiszem, erre nem fog sor ikerülni. Meg vagyok győződve arról, hogy a főpolgármester úr a törvényben megszabott időpontig az összes szükséges rendelkezéseket megteszi és az idevágó rendeleteket kiadja. A költségvetésre terelődik a szó. — Sajnos, — mondja a Polgármester úr — a költségvetés jóváhagyása sem oldja meg a főváros problémáit. Nem pedig azért, mert egyrészt maga a miniszter úr is megállapít 1,600.000 pengős hiányt, másrészt pedig a kormnáyhatós'ág nem teljesíti a fővárosnak azt a, már előbb említett kérését, hogy a forgalmi adó részesedést a régi mértékre állítsa vissza. Pedig erre vonatkozó kérésünk igen szerény keretek között mozgott. Hiszen az egész adóbevételi többlet ezen a címen csupán kétmilliónyolcszázezer pengő lett volna. — Persze, ilyen viszonyok közepette nehéz új, nagy és szép terveken dolgozni. Mégis, ismerve Polgármester Ür alkotókedvét, megkérdezem, vannak-e újabb tervei és melyek azok? — Cj tervek? A legújabb terv az új »üzem- háznak« a, Központi Városháza területén való felépítése. Ezi az építkezés a székesfőváros nézőpontjából úgy iközigazgatási, mint gazdasági és adminisztrációs tekintetben igen hasznos volna. A városháza városbázuccai épületébe, amely tudvalévőén műemlék is, több millió pengőt fektettünk be, viszont arra nem látok lehetőséget, hogy a közeli jövőben új, reprezentatív városháza „(Eternit FAL- ÉS BÚTORBURKOLÁSOK BEMUTATÓHELYISÉGE VI., Ó UCCA 4 építésére milliókat fordíthasson a főváros közönsége. A mai városháza. Károly király úti része teljesen kihasználatlan és annak megfelelő átalakítását városépítő és városszépítő okok is feltétlenül szükségessé teszik. Az én megítélésein sze- rint, ha a Károly király úti épület helyén megépítjük a hétemeletes »üzemházat«, — természetesen megfelelő művészi kiképzéssel, — úgy hosszú időre megoldottuk a Központi Városháza problémáját. Az általam felvetett terv keresztülvitelére körülbelül tíz millió pengőre volna, szükség. Ennek a költségnek a pénzügyi fedezete megvan és így nyugodt lélekkel állíthatom, hogy az építkezés keresztülvitele gazdaságos is, szükséges is, lehető is és városrendező nézőpontból egyenesn kívánatos. Amint láthatja, minden érv amellett szól, hogy az ügyet mielőbb a közgyűlés elé vigyem. Arról nem is beszélek, milyen más képet kapnak a Városháza udvarai azáltal, hogy a mostani toldalék-^ és ibaraképületeket az új építkezés befejeztével le fogjuk bontani. De a legfontosabb az egész ügyben mégis csak az, hogy az építkezésre. fordított tízmillió végső eredményében a, gazdasági életbe folyik vissza és olyan munkaalkalmat teremt, amely sok munkás kéznek kenyeret és megélhetést biztosít. — Régi terv, amelyik azonban mindig új marad: a város pénzügyi egyensúlyának a helyreállítása. Annak ellenére, hogy az 1936. évi költségvetéssel foglalkozó miniszteri leirat pillanatnyilag nem nyújt erre alapot, — remélem, hogy a folytatólagos tárgyalások során meg fogjuk találná azt a plattformot, amelyen az általam kitűzött célt el tudom érni. Nem kételkedem abban, hogy az államhatalom részéről e tekintetben megértő jóakarattal fogok találkozni. Az volt a szándékom, hogy ugyanezekre a kérdésekre választ kérek Sipöcz Jene főpolgármester úrtól is. A főpolgármester úr — sajnos — beteg volt ezekben a napokban és így lett az interjúm egy mindenesetre érdekes állásfoglalással szegényebb. Z. D. KARUK I., Attila körút 22 újonnan átalakított, hangulatos télihelyiségeiben erdélyi módon, nyílt tűzön flekkensütés. Cigány- és Schrammelzene. Asztalrendelés 50-7-69 Hat pénzügyi szabályrendelet módosítása Bódy László tanácsnok nyilatkozata az űf szabályrendeletekről Több alkalommal írt már a Független Budapest azokról a szabályrendeletekről, amelyeket az, új fővárosi törvény értelmében módosítani kell. Jóllehet, évek múltak már el az új fővárosi törvény életbelépése óta, mindeddig csak cgy-két szabályrendeletet módosítottak, de most a pénzügyi ügyosztály egyszerre átdol- dolgozta a hatáskörébe tartozó és módosítást igénylő összes szabód y- rendeleteket. Dr. Bódy László Bódy lászló pénzügyi tanácsnok ene vonatkozóan a következőket mondta munkatársunknak: — Az új fővárosi törvény és annak novellája, valamint a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. te. a közigazgatás rendjében nagy változtatásokat léptetett életbe. Hatáskörök megváltoztak, a jogorvoslati eljárás módosult és egyéb reformok is történtek. A régebbi helyhatósági szabályrendeleteink igy nincsenek összhangban az újabb törvényes rendelkezésekkel, miért is a szabályrendeleteket módosítani kell. A pénzügyi ügyosztály hatáskörébe tartozó jogszabályok közül lint szabályrendelet módosítását most végrehajtottuk. A követelményeknek megfelelően korszerűen átdolgoztuk a tűzoltási-, idegenforgalmi járulék-, házbér fillér-, szemétfuvarozási illeték-, ingatlanvagyon átruházási illeték- és a közlekedési adóról szóló szabályrendeleteket. A módosítás nagyrészt — mint előbb említettem — az új fővárosi törvényből kifolyóan szükséges változtatásokat foglal magában, de semmiképpen sem érinti a, szabályrendeleteket lényegét. Termesztésén érintetlenül hagyja az illeték és járulékkulcsokat. — Nagyobbarányú átdolgozáson az ingatlanvagyon átruházási illetékről szóló szabályrendelet ment át, de itt is csak a már tényleg fennálló helyzetet rögzítettük meg a szabályrendelet új szövegezésében. Tudvalevő, hogy kormányintézkedés folytán a közelmúltban az ingatlanvagyonátruháizási illeték behajtását és kezelését a városi hatóságoktól az állami hatóságok vették át és ezek számolják el a fővárost megillető részesedést is. Az új szabályrendelet ezt az új állapotot már figyelembe veszi. — A módosított szabályrendeletek tervezetét már teljesen elkészítettük, sőt kis is nyomattuk és húsvét ptán valamennyit egyidejűleg bocsátjuk az autonómia illetékes fórumai elé. Szenes Mártonnál ^ Föiizlet: IV., Károly körút 16. Fiókok: VI., Teréz körút 1/c és VI., Teréz körút 41
