Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-20 / 12. szám

Független Budapest Budapest, 1935. március 20. 2 Intézeti és házi ruha mosására csak a „KI R Á LY“ GŐZ MOS 6 IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldenek! egyenes folyománya a választási agítaciónak, amely valamennyi pártnak a vezetőit lefog­lalja.' Ez a magyarázata annak is, hogy a szanálási előterjesztések, amelyek leg­utóbb készültek, egyelőre nem kerülnek a 17-es bizottság elé, előzetes hozzászó­lás és megvitatás céljából. A szanálásnak a szükségessége továbbra is fennáll és ebben a vonatkozásban semmiesetre sem lehet változásról beszélni. Az 1934. évi XII. törvénycikk, amelyik a szanálásról rendelkezik, érvényben van, azt tehát végre kell hajtani. A szanálási művelet folytatására nézve a bel­ügyminiszter úr költségvetési leirata fog irány tadó rendelkezéseket tartalmazni. A költ­ségvetés jóváhagyásával kapcsolatosan beható tanácskozások folytak a belügyminisztérium és a főváros vezetői között. Ezeken a tárgyaláso­kon megadtuk a szükséges felvilágosításokat, amelyek alapján a belügyminiszter úr meg­hozza a döntést. Az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint, március 31-ig kell dönte­nie a kormánynak a költségvetés jóvá hagyása felől. Ügy tudom, hogy ez a döntés a törvény­ben előírt terminuson belül megtörténik. Sipőcz Jenő főpolgármesternek ez a nyilat­kozata világos képet nyújt a mai helyzetről. Felmerül azonban a kérdés, hogy nem kell-e esetleg már a legközelebbi jövőben olyan vá­ratlan fordulattól tartani, ami legutóbb pél­dául országos vonatkozásban bekövetkezett. A városházi, pártok mindenesetre erősen készü­lődnek a, községi választásokra is, amit bizo­nyít az a tény, hogy a választási nagygyűlé­seknek a napirendjén állandóan fővárosi kér­dések is szerepelnek. A városházi pártok veze­tői — és ebben nincs közöttük különbség — számítanál• a törvényhatósági bizottság közeli feloszlatásául és azt hiszik, hogy legkésőbb május végén ismét az urnák elé járul a fővá­ros közönsége, hogy megválassza az új tör­vényhatósági bizottságot. • Dr. Rátkai Károly. Friedrich István, a keresztény ellenzék vezére: — Ami a törvényhatósági bi­zottság feloszlatását és új községi választások kiírását illeti, úgy én azt nagyon helyesnek és szüksé­gesnek tartom. Fel kell oszlatni a közgyűlést, mert annak pártpolitikai kon­strukciója nem felel meg ia való­ságos helyzetnek, tehát kell. hogy megváltozzék. Friedrich István Szükségesnek tartom, hogy a választóközönségnek al­kalmat adjanak arra, hogy képviselőit a városházán újból megválaszthassa, a megváltozóit helyzethez képest. Peyer Károly, a szociáldemokratapárt fővárosi frakciójának vezére; Nyilatkoznak a pártvezérek az új városházi helyzetről Rassay Károly, Zsitvay Tibor, Friedrich István, Peyer Károly, Petrovácz Gyula és Bánéczs László dr. nyilat­koznak a Független Budapestnek A hirteleuül beállott változás nemcsak az orszá­gos politikát érinti, hanem közvetlenül érdekli a fő­városi politikát is. A nagy politikában beadott rend­szerváltozási nyomon kell követnie a fővárosnak is, éppen ezért nyomasztó nagyságban jelentkezik a kér­dés: Mi lesz a városházával? A választások kiírásának az lett az első, legköz­vetlenebb hatása, hogy megbénult a törvényhatósági élet, megállóit az önkormányzati szervek munkája és félbemaradtak azok a szép koncepciók, amelyeket a főváros vezetői elindítottak. A beruházó kölcsön fel­vétele néhány hét előtt minden pillanatban várható volt és ez a nagy közmunkák és beruházások megin­dulását jelentette volna! a mostani tavaszon. Ez máris elmaradt, a kölcsön felvétele nagyon megké­sik: az alkotmányos küzdelem elnyomta a létért való küzdelmet. Ebben a súlyos helyzetben megkérdeztük a fővá­rosi pártok vezéreit, hogy milyennek látják a városháza mai helyzetét? Kérdésünkre az alábbi válaszokat kaptuk: Rassay Károly, a szabadelvű és demokratikus ellenzék vezére, a városházi helyzetről a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának; — A városházi helyze­tet bizonytalannak ítélem meg. Az országgyűlési kép­viselőválasztások előkészí­tése minden időmet lefog­lalja és így nem tudok min­den téren foglalkozni vá­rosházi kérdésekkel, de — úgy tudom — egyébként sem készülnek most a vá­rosházán olyan előterjesz­tések, amelyek szakbizott­ságok vagy közgyűlés elé kerülnének végleges döntés céljából. A városházi hely­zetet főként azok a hírek teszik bizonytalanná, ame­lyek szerint a kormány a. törvényhatósági bi­zottság feloszlatásának és a községi választá­sok kiírásának a gondolatá val foglalkozik. Ne­kem nincs semmiféle pozitív értesülésem arról, bogy a kormány belátható időn belül valóban lel akarná oszlatni a törvényhatósági bizott­ságot. En ezt nem is hiszem, legalábbis semmiféle okot nem látok még a kor­mányzat szempontjából sem a feloszla­tásra és az új községi választások ki­írására. Beszéljünk őszintén erről a helyzetről. Mi. tör­ténik akkor, ha a törvényhatósági bizottságot feloszlatja a kormány? Az új törvény szerint 150 bizottsági tag helyett csak 108-at választ­hat a, főváros polgársága. Az örökös tagsági jogok érvényben ma­Rassay Károly KARDOS JENŐ j«Bk.tsSsa es csatornázási vállalata BUDAPEST, VI., Ó UCCA 31 - TELEFON: 17-9-05 radnak, az új közgyűlésben tehát, a Nemzeti Egység Pártja továbbra is kis pártként fog jelentkezni, sőt aránylag kisebb pártként, mint a régi Egy­séges Községi Polgári Párt, amelynek Kozma Jenő volt az elnöke. Az örökös tagok legna­gyobb része ugyanis ma már nem tartozik a Nemzeti Egység Pártjához, viszont kisebb lesz a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi bízott- sá(g’f frakciója, már csak azért is, mert a külön­böző állami hivatalok részéről delegált nyolc tagnak, akiknek eddig szavazati joguk volt a közgyűlésen, a jövőben csak tanácskozási joguk lesz. Azt viszont egyáltalában nem hiszem, hogy a Nem­zeti Egység Pártja az új választások­ból megerősödve kerülhetne ki. A főváros polgársága napról-napra bizonysá­got tesz a szabadelvűség iránti hűségéről. A polgárság a fővárosban, vagyis azon a terü­leten, ahol szava viszonylag tisztán érvénye­sülhet, nyomatékosan meg fogja mutatni, hogy ragaszkodik a haladó polgári szellemhez, az alkotmányossághoz, a politikai és gazdasági szabadság eszméihez. Azokon a gyűlésekén, amelyeket a legutóbbi napokban tartottunk, megállapíthattuk, hogy az eszméinkhez való ragaszkodás nemcsak nem csappant meg, ha­nem állandóan erősödik. Folytonosan áj rétegek tesznek hitet a liberális és demokratikus eszmék mellett. Ebből a hatalmas megmozdulásból fog kibonta­kozni a íázabadelvűség renaissance-ja. Így lá­tom én ma a főváros polgárságának a hangu­latán keresztül ítélve, a városházi helyzetet, amelynek végleges kialakulására az ország­gyűlési képviselőválasztások eredménye feltét­lenül hatást fog gyakorolni. Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység székesfővárosi pártszervezetének elnöke: — Most már a székesfőváros mindhárom kerületében volt alkalmam közvetlen kapcso­latba kerülni a polgársággal, és meggyőződé­sem, hogy a Nemzeti Egység Pártja nome.-uk, hogy megtart ja, eddigi birtokállományát a, fő­városi mandátumok s'zámát illetőleg, de minde­nütt még szaporítani is fogja. — A kormány reformprogruinjámaik beruhá­zási vonatkozásai jórészben mégis a székesfő­város kereskedelmét és iparát érintik és így — miután az egész választás a reformpolitika je­gyében történik — a lő var os polgársága megérti és meg kell, hogy értse: a kormánynak biztos és nyugodt poli­tikai atmoszférára van szüksége ahhoz, hogy reformprogramját úgy politikai’ mint gazdasági vonatkozásokban vég- , rehajthaissa. Hiszem, tudom, - hogy a. székesfőváros val asztopolgársága teljes mértékben átórzi és i linger ti a 11 als I oglu lasn nak sorsdiönt ő jel nn tősé­gét es ezért bízom abban, hogy a Nemzeti Egy- seg I árija a ) óvárosba)! is megerősödve kerül ki a választási küzdelemből. A törvényhatósági bizottság feloszlatásá­val kapcsolatos hírekre vonat­kozólag ki kell jelentenem, hogy én a feloszlatásra semmi okot ise látok. Bennünket ugyan nem nagyon érint a feloszlatás, mert mi elő­reláthatólag megerősödve té­rünk vissza: de arra még nem volt példa, hogy azért oszlas­sák fel a főváros közgyűlését, mert a kormány ki akarja cse­rélni városházi vezérkarát. In­tézzék ezt el az élharcos szer­vezetekben, de hagyják béké- Peyer Károly ben a főváros közönségét és ne okozzanak nagy költségeket a fővárosnak. — Különben sem értem, miért akarják fel­oszlatni a közgyűlést, mert hiszen ennek a ki­cserélésnek megvannak a maga technikai aka­dályai? Lédermann Mórt és társait kicserélni úgy sem lehet, mivel örökös tagok, legfeljebb csak átmázolni. — A főváros közönségét más érdekli. Hóna­pok óta beszélnek a nagy beruházó kölcsönről. Munkások, mérnökök és alkalmazottak ezrei várják a beruházásokat, de ez a fontos kérdés a bürokrácia útvesztőin vesztegel. Sokkal jobban érdekli a főváros kö­zönségét, hogy legyen munka, mint az, hogy az egységes pártnak Kozma, vagy ^sitvay-e a ve­zetője. Petrovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt vezéralakja, pártjának álláspontját a. következőkben ismertette a Független Budapest munkatársával: Petrovácz Gyula — A mai városházi helyzet kétségkívül zavaros. A zavart a feloszlatásról szóló ellenőrizhetetlen hí­rek okozzák. Hivatalos rész­ről megcáfolták ugyan, hogy a, kormány a törvény­hatósági bizottság feloszla­tásának a gondolatával fog­lalkoznék, ezek a hírek azonban a cáfolat ellenére is erősen tartják magukat. Egyelőre csak annyi bizo­nyos, hogy a képviselőválasztások lebonyolítása előtt nem lesz változás a városházi helyzetben. Ez ugyan rövid időre szóló prognózis, de mást a mai napon mondani nem lehet. A főváros autonómiájának illetékes szerveire nagy hord­erejű kérdések elintézése vár. Olgán jelentős problémák megoldásának az előkészítéséről van most szó. amelyek csak nyugodt atmosz­férában lánggal kátéik. A jelenlegi törvényha­tósági bizottság viszont, — mivel mindenki llkovits J. központi fűtés- és vízvezetéki vállalata József fér 11 Hllllllllllllllllllllllllll Telefon : 81-1-54 llllllllllllllllllllllllllll

Next

/
Thumbnails
Contents