Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-06 / 10. szám
Független Budapest Budapest, 1985 március 6. 2 „SC 8 R Ä LY“ GŐZMÖSŐ IV., Magyar ucca 3, Vll., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII , Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldenek! nyilván mélyreható vita fog' megindulni, [ amelynek során mód nyílik majd a szembenálló felfogások összeegyeztetésére. A rendkívüli házadómentesség kérdése a közgyűlés előtt Huszár Pál bizottsági tag nagyjelentőségű indítványa — Annyi bizonyos, hogy a főváros pénzügyi és háztartási helyzetét szanálni kell. Az új' fővárosi törvény félreérthetetlenül intézkedik ilyen irányban. Én a magam részéről elsősorban az üzemek üzletvitelének racionalizálásával igyekszem nagyobb megtakarítást elérni. Azok az előterjesztések, amelyek^ az üzemek üzletvitelének gazdaságosabbá tételét célozzák. később kerülnek napirendre. Ami a március 7-i ülésnek a napirendjét illeti, itt főként a tisztviselők ötvenszázalékos gáz- és villany- kedvezményének a megvonása körül fog előreláthatóan nagyobb vita megindulni. Annyi bizonyos, hogy az ötvenszázalékos gáz- és villany- kedvezmény nem alapul törvényes rendelkezésen, teháet tulajdonképpen nem lehet törvényszerűen megindokolható sérelemről beszélni. Őszintén megvallom, hogy ennél a kérdésnél magam is alapot? megfontolást tartok szükségesnek. A tanszemélyzet kültelki pótlékának a rendszere teljességgel elavult. Ezt a kültelki pótlékot azok a tanerők kapták, akik olyan iskolákban tanítottak, amelyek messze feküdtek a főváros belterületétől és éppen ezért nehezen voltak megközelíthetők. Ilyen iskola ma már nincsen. Egyáltalán nem- lehet többé arra hivatkozni, hogy egyes tanerőknek kültelki pótlékot kell adni, mert nem tudnak annak a tanintézetnek a közelében lakni, amelyben tanítanak. Hasonlóképpen teljességgel indokolt az üzemi tisztviselők helyett teljesített adófizetésnek a megszüntetése is, amihez — tudomásom szerint •— a pártok vezetői is hajlandók hozzájárulni. Végeredményben tehát annyit mondhatok, hogy döntés még semilyen irányban sem történt. Többízben kijelentettem, hogy a szanálási rendeletek kibocsátása előtt minden egyes esetben meg akarom hallgatni az autonómiát képviselő pártok vezetőinek a véleményét. Most is erről van szó. A 17-es bizottság ülésén kialakuló vitának az eredményéhez képest fogok azután a pénzügyi és háztartási szempontok mérlegelése alapján dönteni. Sipőcz Jenő főpolgármesternek ez a nyilatkozata részletesen megvilágítja a mai városházi helyzetei és a megoldásra váró szanálási problémák nehézségeit. A városházi ügyosztályokban egyébként egész sereg másfajta szanálási előterjesztés is készül. A főpolgármesteri hivatalban közölték a Független Budapest munkatársával, hogy a 17-es bizottság holnaptól, március 7-étöl kezdve sűrűn fog ülésezni. Ha ugyanis a holnapi szanálási bizottsági ülés befejezi a napirendre kerülő három előterjesztésnek a megvitatását, akkor azok a szanálási rendelettervezetek kerülnek sorra, amelyek, már a főváros nagyközönségét érintik. E szanálási előterjesztések között szerepel a gáz- és villanytarifa revíziója, az egységes átszállójegy bevezetése, a HÉV-tarifa leszállítása, a hosszú villamosrelációk megrövidítése, vagyis általában a közlekedési reformtervek egész sorozata. Mindezekből kitűnik, hogy már a legközelebbi napokban ^rendkívül mozgalmas élet indul meg a városházán. l)r. Hát kai Károly. Ilkovits J. központi fűtés- és vízvezetéki vállalata V., lózsef tér 11 llilllllllilllllllllllllllll Telefon : 81-1-54 !llllllllllll|||||!llllliill Földes Féléi* bádogos és szerelő, egészségügyi berendezés, gáz és vízvezeték, csatornázás Budapest, VII, Cserhát u. 6. Tel.: 43-3-46 ß STERNER G. I arkett-és padlőzati vállalata Budapest, V., Hold u«a 25. Tel.: 10-5-59 A múlt heti rendkívüli közgyűlés egyhangúlag állást foglalt amellett, hogy az építkezéseket sürgősen meg kell indítani és ilyen értelemben felterjesztést intéz a kormányhoz. Bródy Ernő terjesztette elő az indítványt és egymás -után álltak fel a pártok szónokai, hogy csatlakozzanak Bródy Ernő indítványához. A Rassay Károly vezetése alatt álló Nemzeti Szabadelvű Párt részéről Huszár Pál szólalt fel. Beszédében, miután bejelentette csatlakozását Bródy indítványához, rendkívül tartalmas indokolással ismertette a maga és pártja álláspontját. Húszán' Pál, mint komoly szociálpolitikus, számadatokkal alapozta meg- előadását. Elmondta, hogy Budapestien 26.000 házban 245.000 lakás van. Ebből a 215.011« lakásból 11.700 lakás áll üresen. A 11,700 üres lakásból majdnem 7000 egyszobás, 2000 pedig kétszobás, úgyhogy a kislakások teszik ki a. lakásüresedéseknek mintegy 75%-át. Ha tovább folytatjuk ennek a kérdésnek a taglalását és egészen pontos számadatokat akarunk nyerni, akkor össze kell számítanunk a lakásrészeket is. Budapesten összesen 510.000 lakásrész van, amelyből 21.000 áll üresen, vagyis az összes lakásrészeknek a, 4%-a. — Most azonban legyen szabad megkérdeznem, — mondta Huszár — ha a gazdasági viszonyok' és a rideg- adómentességi rendelkezések folytán csökken az üres lakások száma; például, hogyha az arányszám lecsökken 4%-vól 1 %-ra, vagyis, ha az 510.000 lakrészből mondjuk csak 5100 üres lakás lenne Budapesten, vájjon ml történik akkor? Abban az esetben beáll az a helyzet, hogy több less a lakáskeresés, mint a kínálás, aminek természetes következménye a bérek emelkedése. A házbérek emelkedésével pedig- emelkedik a ház adója is és abban az esetben megtörténik az a nem kívánatos, de az adózásnál előforduló jelenség, hogy a valóságos adóköteles fél, a háztulajdonos adójának egy részét, vagy vagy részét áthárítja magára a lakéira. Ebben az esetben önkéntelenül új adónem keletkezik, egy olyan adónem, amelyet nem iktatnak törvénybe, amelyről nem is beszélnek, amely benne lesz magában a házadóban: ez pedig az úgynevezett lakásadó. Ez a lakásadó a legszomorúbb fogyasztási adók egyike. A házadómentesség túlrideg kezelése mindenkire katasztrofális lehet. Katasztrofális lellet kicsire, nagyra, lakóra és háztulajdonosra egyaránt. — Rá akarok mutatni arra, — folytatta Huszár Pál — hogy a körrendelet a főváros égy bizonyos részére megadja az úgynevezett rendkívüli ideiglenes adómentességet, ellenben a város nagyobb részére nem adja meg. Azon a kis területen, ahol a rendkívüli ideiglenes adómentesség, a teljes adó- mentesség biztosítva van, ott a községi pótadómen- tsség is' megvan. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a teljes adómentesség sem jelenti azt a teljes adómentességet, hogy az ríj épület egyideig teljesen adómentes; mert különböző címeken mégis mintegy 9.17%-ot fizetnie kell. Ha pedig- valamely helyen csak rendes adómentesség van, ott még községi pótadót is fizet az adóköteles és így a jövedelmi- és a vagyonadó nélkül is 17.5% adót fizet. A jövedelmi- és vagyonadó hozzászámításával az adómentes épületek adója átlagban körülbelül 20%-ot tesz ki. Ezután Huszár Pál beterjesztette a következő határozati javaslatát: Budapest székesfőváros rendkívüli, ideiglenes 11 á-zad ómen tessége tárgyában kiadott 65.500/1934., Pü. min. körrendelet a községi pót- adó alól való mentességet csak az ezen körrendeletben megjelölt helyeken biztosítja. He nem részesülnek községi pótadómentességben azok az új házak, melyek nem ezen megjelölt, szűkre- szabott területen épülnek, amelyek tehát nem rendkívüli, hanem csak rendes, ideiglenes ház- adómentességet kaphassanak. Minthogy ezen rendelkezés folytán a főváros nagy részében, oly helyeken is, ahol a közelmúltban még az építkezés nagy lendülettel folytatódott és ahol a további fejlődés elsőrendű közérdek, az építkezési mozgalom megszűnt: A közgyűlés felhívja a polgármester urat, hogy a rendes ideiglenes házadómentesség esetén a községi pótadómenlesség biztosítása tárgyában szerkesszen szabályrendeletei és azt szabályszerű lel'■ árnyalással terjessze a közgyűlés (’lé. A javaslatnak indokolása, sorún elmondta a szónok, hogy a .javaslat gyökere a törvényekben van. Az 1909. évi VI. törvénycikk 38. §-a azt mondja, hogy az ideiglenes házadóméntesség rendszerint állami adóra vonatkozik. hogy »rendszerint csak állami adóra vonatkozik«, azt jelenti, hogy ha a községi pótadó kérdése másképpen nines szabályozva, az ideiglenes adómentes házak után az eszményi .ház- adóalap szerint szedhetnek községi pótadót. He arra egyetlen utalás sincs, hogy a. város, ha érdeke azt kívánja, ne mondjon le a községi pótadóról. Erre sem ebben a törvényben, sem visszamenve a 60-as évek törvényeire, nincs utalás. Ezután Huszár Pál bemutatott néhány szabályI rendeletét,v amely ezt a kérdést taglalja, majd elmondta, begy a rendkívüli adómentesség- esetén is. — jövedelem- és vagyonadó nélkül — 9%-nál nagyobb adót kell fizetni az új házaknál. Rendes adómentesség- esetén pedig- az új házak is körülbelül 20% adót fizetnek. Ez az adóteher meglehetősen nagy. I talt arra, hogy a magyar pénzügyi judicaturáhan a házadó az egyetlen adónem, ahol a nyersjövedelmet adóztatják meg. Huszár Pál beszédét nagy helyesléssel és tapsokkal fogadta a közgyűlés és indítványát kiadták a polgármesternek. Tizenöt Tizenöt esztendeje múlt annak, hogy a magyar nemzetgyűlés Horthy Miklós fővezért, a Novara hősét Magyarország kormányzójává választotta. Csúnya, nehéz, vészfelhős idők voltak azok, történelmünk legszomorúbb napjai és azt, hogy ma megújítod va, töretlen reménységgel tekint a nemzet a jövendő elé, Horthy Miklósnak köszönhetjük. Tizenötév nem nagy idő egy nemzet történetében, de ez a másfél évtized rendkívül nagy voll. Ha visszatekintünk a megtett útra, fel se tudjak mérni, mekkora a változás a ma és a tizenöt év előtti tegnap közölt. A maggal- nép történetének talán még sohase voltak ilyen válságos pillanatai, sem a tatárjárás után, sem a mohácsi vészt követő időkben és hogy sértetlenül kerültünk át a megsemmisülés ösvényéből a jobb jövő felé vezető ösvényre, az Horthy Miklós kormányzati bölcseségének csodálni tos eredménye. Az elmúlt másfél évtized az összeomlás káoszából Európa legkonszolidáltabb államává, emelte Magyarországot, visszaállította a jogrendet; stabilizálta a rendel és nyugalmat, biztosította ezeresztendős alkotmányunk további fejlődéséI és megnyitotta a látóhatárt olyan perspektívák részére, amelyeknek horizontján olt ragyog nemzeti álmaink végső megvalósulásának ékes tündérképe. Ezen a tizenötödik évfordulón Budapest, az ország fővárosa is megújhodva, ifjúságának teljességében tekint a jövő felé. Eddig csak a romok eltakarítása történt meg, a további építőmunka előkészítése. Most kell megáld póznánk a nemzet jövendő életét és amikor Horthy Miklós kormányzó országlásának ehhez az etappjá- ) hoz eljutottunk, hisszük, hogy az. ez után következő periódus méltó lesz az elsőhöz. Ez a hit, ez a biztos tudat ad erőt a magyarságnak az eljövendő nagy küzdelmekhez, ez vezet el bennünket a nemzeti feltámadás nagy és dicső napjához. 2500 körzeti párthelyísége lesz a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének A Nemzeti Egység fővárosi szervezete a legt- utóbbi időkben is a legnagyobb erővel folytatta a kerületi és körzeti szervezetek kiépítését. A Független Budapest nemrégiben közölte Zsitvay Tibor ny. igazságügyminiszter, a fővárosi szervezet elnökének részletes nyilatkozatát, mely szerint a leg- • közelebbi időben ünnepélyesen felavatják a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének központi klubhelyiségét az Eszterházy ucca 30. szám alatt és ezzel egyidejűleg megkezdik működésüket a kerületi és körzeti párthelyiségek is. Beavatott helyről most arról értesülünk, hogy úgy a központi klubhelyiség, mint a kerületi és körzeti párthelyiségek e hó második felében megkezdik működésüket. A 14 kerületi párthelyiség mellett körülbelül 2500 körzeti pártirodahelyiség kerül megnyitásra és ezek a kerületi, illetőleg körzeti pártirodák a polgárság rendelkezésére állanak és ügyes-bajos dolgaikban mint tanácsadó és útbaigazító szervek is szoros kapcsolatba akarnak jutni a polgársággal. Az egész apparátus teljes kiegészítésének munkáját Zsitvay Tibor irányítása mellett végzik. Március 7-én és lO-én délután %3 órakor ügetover senyek Ríbárszky György és Társa I Bútorberendező és Épületmunkák Üzeme Budapest, V., Wahrraann ucca 4, Ügynök ucca 41 Telelőn: 91 0-31
