Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-06 / 10. szám
HARMINCADIK Jubileumi évfolyam 1935 március 6 no. szám VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP . Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. V1RÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Reformkorszak ! Az a változás, amely az ország' belső politikai í életében napjainkban végbemegy, a főváros életét nem érinti, változást nem jelent az eddigiekkel szemben:. A kormányválság a főváros szempontjából csupán személyi változást hoz, Keresztes-Fischer belügyminiszter távozása és Kozma Miklós belügyminiszteri kinevezése nem zavarja a városházának azt a nyugalmi helyzetét, amely szükséges a békés alkotó munkához, Budapest életének teljessé tételéhez. Kozma Miklós, az új belügyminiszter, régi munkatársa Gömbös Gyulának. Mi, a magyar sajtó munkásai, különös örömímel regisztráljuk Kozma Miklós karrierjének ezt az új állomását, hiszen az új belügyminiszter nemcsak politikus, hanem író és hírlapíró is, közülünk került az országigazgatás egyik legfontosabb posztjára. Családi hagyományainál és születésénél fogva »irodalmi terheltséggel« van telítve és a Magyar Távirati Iroda élén ezt az örökséget átvitte a szorosabb értelemben vett újságírás területére is. Bizonyára nem szívesen vált meg eddigi tevékenységének helyétől és ha mégis otthagyta az újságírói asztalt, hogy azt a belügyminiszteri íróasztallal cserélje fel, úgy érezte, hogy ezt az ország érdekében kellett megtennie. A főváros életében az a változás, amely most az országos politikában megy végbe, már régebben megtörtént: akkor, amikor a kormány megalkotta a fővárosi novellát, elhatározta a szanálást és Sipőcz Jenőt állította ennek a programnak az élére. Ami pedig a kormány városházi pártját illeti, Zsitvay Tibornak a fővárosi szervezet élére való állításával valósult meg a kormánynak a fővárossal kapcsolatos koncepciója. Amikor tehát most Keresztes-Fischer Ferenc helyébe Kozma Miklós jön, kész helyzetet talál, befejezett állapotot, olyant, amely százszázalé- kig fedi Gömbös miniszterelnöknek és kormányának intencióit. Meggyőződésünk, hogy az új belügyminiszter a legteljesebb harmóniában fog együttműködni a pesti városháza mostani kiváló vezetőségével, ami biztosítja Budapest fejlődését, nyugalmát, polgárainak jövendő boldogulását. A külpolitika útjai nehezek, tekervény estek és nagyon sokszor bizonytalanok. Sakktábla a külpolitika, amelyen gyakran egészen ismeretlen tényezők tologatják ide-oda a figurákat. »Jó külpolitikát csinálni nagyon nehéz« mondta Talleyrand és ezt azzal magyarázta, hogy néha a legjobb elgondolásból is baj ‘ származik, máskor pedig a látszólagos hibából siker. A belpolitika útjai azonban nem ilyen szövevényesek, mert itt nem ismeretlenekkel kell számolnia az egyenlet megfejtőinek, hanem olyan motívumokkal, amelyek szinté követelésszerűen diktálják a helyes utat. A rend, nyugalom, munka és biztonság politikája jelenti a jó belpolitikát, az emberek és az állam jóléte, a szabadság és alkotmány szolgálata. . Amikor ezeket a sorokat írjuk, még nem zárult le a belpolitikai válság. Nem tudhatjuk, mit hoz a holnap. De azt már tudjuk, hogy a kormány hajszálnyira el nem tér a magyar alkotmány ősi útjáról, nem fog idegen ábrándokat kergetni, hanem folytatni akarja azt az ezer évet, amely állami életünk legnagyobb kincse, nemzeti életünk egyetlen szilárd bázisa. Nagy problémák merednek elénk, óriási átalakulásra van: szükségünk, hogy megvalósítsuk azt, amit a huszadik század követel tőlünk és a kormány tisztában van azzal, hogy ezeket a reformokat meg kell valósítania, hacsak nem akarunk új forradalom elé nézni. A forradalmakból pedig már éppen elég volt. A kormány azért alakult újjá, hogy végrehajtsa ezeket a reformokat. Mint Gömbös miniszterelnök mondja: az egész reformkomplexum egyetlen egészet alkot, nem lehet azt darabokra szaggatná, egyes részeket abból kivenni, a többit pedig hevertetni. Ezzel a reformprogrammal áll vagy bukik a kormány: Magyarországnak életkérdése, hogy az egész koncepció úgy valósuljon meg, amint azt a miniszterelnök felépítette. E reformok közt, minden szempontból tekintve, első helyen az, alkotmányjogi tervezet áll. A választói jog kérdése, a magyar politikai életnek ez a tengerikígyója. Több mint három évtizede »aktuális« ez a reform, bemio volt minden kormány programjában, do valahogyan úgy volt benne, hogy benne is maradt. Eddig csupán dísz volt a programban, dekoratív kellék, amelyet azután .elpakoltak és félretették. Harminc év után végre valósággá válik az általános, titkos választói jog, amelynek legfőbb kérdéseiben teljes megegyezés jött létre Gömbös Gyula és Bethlen István gróf között, ami most már biztosítja, bogy a magyar pari ámen távi zmus, amely — valljuk be — már-már haldoklóit, új életre kél. Üj magyar élet indul el ennek nyomán. Európai és magyar, modern és mégis ősi: a miénk. A nagy összeomlás után mégkezdődik az építkezés, amelynek újabb ezer esztendőre kell megalapoznia az emberiHolnap, március 7-én délelőtt 11 órakor összeül a szanálási művelet ellenőrzésére hivatott 17-es bizottság, hogy letárgyalja azokat az előterjesztéseket, amelyeknek a megvitatására a legutóbbi szanálási bizottsági ülésen már nem jutott idő. A legutóbbi szanálási ülésen kis jelentőségű kérdések szerepeltek a napirenden. Éppen azoknak a rendelettervezeteknek a megvitatását kellett elhalasztani, amelyek érzékenyen érintik a városházi adminisztrációhoz tartozó tisztviselőket és üzemi alkalmazottakat. Éppen ezért érthető az a nagyfokú érdeklődés, amely a, szanálási bizottság holnapi ülését megelőzi. Esztendők óta nem forogtak olyan nagy érdekek kockán, mint éppen most, amikor a szanálási bizottságnak jelentős kedvezmények és természetbeni járandóságok megvonásáról kell határoznia. A. legutóbbi napokban kissé csillapodott a tisztviselői kar izgalma, mert híre járt, hogy a főváros vezetősége megfontolás tárgyává tette a különböző kedvezmények és természetbeni járandóságok megvonására vonatkozó előterjesztéseket. Általános volt az a vélemény, hogy a főváros vezetősége már csak a városházi pártok vezetőinek a szembehelyezkedésére való tekintettel is — elejti a kedvezmények megszüntetéséről és a természetbeni járandóságok korlátozásáról szóló rendelettervezeteket. Annál nagyobb meglepetésként hatott azután az a döntés, amely szerint a főváros vezetősége mégis felvette a szanálási bizottság holnapi ülésének a napirendjére ezeket az inkriminált előterjesztéseket. A Független Budapest munkatársa egyébként beszélt a készülő szanálási rendelettervezetekről magával Sipőcz Jenő főpolgármesterrel is. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy a március 7-i szanálási bizottsági ülés elé milyen rendelettervezetek kerülnek és általában milyen reménységekkel tekint az ismeretes szanálási tervek meg valósíi ásóinak a sikere elé. Sipőcz Jenő főpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A 17-es bizottság’ március 7-i ülésén azokat a szanálási előterjesztéseket fogjuk bemutatni, amelyeknek a 1 etárgyalásár'a a legutóbbi ség legtöbbet szenvedett, legigazabb nemzetének sorsát. Ebben a. munkában Budapest székesfőváros ott akar lenni az élen, mint ahogy mindig ott volt és ott lesz, amikor a nemzet életének nagy kérdéseiről van szó. Súlyos bonyodalmak a szanálás körül M 17-es bizottság holnap megkezdi a tisztviselői kedvezmények és a természetbeni járandóságok csökkentéséről szóló szanálási előterjesztések tárgyalását — M városházi pártok vezetői egyértelműen ellenzik az ötvenszázalékos gáz- és villanykedvezmény megvonását — M kormány ragaszkodik az összes szanálási tervek megvalósításához Sipőcz Jenő főpolgármester nyilatkozik a 17-es bizottság elé kerülő rendelettervezetekről Sipőcz Jenő főpolgármester nyilatkozik a szanálási nehézségekről Mint a Független Budapest munkatársa értesül, a pártvezérekből álló szanálási bizottság holnapi, március 7-i ülésének a napirendjén a következő tárgyak fognak szerepelni: 1. A tanszemélyzet kültelki pótlékának a törlése. 2. A városházi tisztviselők ötven százalékos gáz- és villanykedVezményének megvonása. 3. Az üzemi tisztviselők helyett teljesített adófizetés megszüntetése és ezzel kapcsolatosan a természetbeni járandóságok általános rendezése. Mind a három előterjesztés jelentős anyagi érdekeket érint. A városházi pártok vezetői nagy ellenállásra készülnek. Nemcsak az ellenzék részéről, hanem keresztény párti és kormánypárti oldalon is a legélesebben ellenzik főként az ötvenszázalékos gáz- és villanyekdvezmények megvonását. Hasonlóképpen nagy visszatetszést kelt a természetbeni járandóságok megvonásának a terve is. Egyedül az üzemi tisztviselők helyett teljesített adófizetésnek a megszüntetését helyeslik a városházi pártok vezetői. Ilyen körülmények között Sipőcz Jenő főpolgármester rendkívül nehéz helyzetbe kerül, amikor saját hatáskörében kell majd — mint szanáló főpolgármesternek — döntenie ezeknek a rendeleteknek a kiadásáról. Bármennyire ellenzik is a városházi pártok vezetői főként a gáz- és villanykedvezménynek a megvonását, valamint a különböző természetbeni járandóságok kereteinek a szűkítését, ezek a szanálási rende- lelek mégis életbelépnek, mert a belügyminisztérium egyenes utasítását Si- pőcz Jenő főpolgármesternek respektálnia kell. ülésen már nem kerülhetett sor az idő előrehaladottsága következtében. Jól tudom, hogy ezek a szanálási tervek érzékenyen érintik a tisztviselői kart, ezért magam is alapos megfontolás tárgyává teszem mindazokat a rendelettervezeteket, amelyek a különböző tisztviselői kedvezmények és természetbeni járandóságok csökkentésére vonatkoznak. Éppen azért, mert nagy horderejű és sokezer embert érintő problémáknak a megoldásáról van itt szó — meg akarom ismerni a székesfőváros autonómiáját képviselő pártolvezetőinek a véleményét. A szanálási bizottság ülésén Dr, Sipőcz Jenő
