Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-13 / 7. szám

HARMINCADIK jubileumi évfolyam 1935 február 13 7. szám Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy ßudapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fill 4r. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Liber Endre Liber Endre alpolgármesternek a főváros tör­vényhatósági bizottsága polgármesteri fizetést sza­vazott meg. Nem volt még erre példa a főváros életé­ben és ezúttal is hangsú­lyozták, hogy a mostani ki­vételes eset nem szolgálhat precedensül a jövőre. Ne tévesszen meg- senkit sem az, hogy ez az elisme­rés időbelileg a polgármes­terválasztás után történt és ne higgye senki, hogy célja ennek: flastromot ragasztani egy égő sebre. Erre sem Liber Endrének, sem a fő­város közönségének nincs szüksége. Az a szeretet és tisztelet, amellyel Budapest népe övezi Liber Endre. kivételes emberi figuráját, nem szorul ilyen külső kifejezési formára, másrészt maga az alpolgármester sokkal emelkedettebb szel­lemű egyéniség, semhogy hiúsági, vagy egyébb szép­ségtapaszokra tartana igényt. Gondolkodásának, egész lelki alkatának alapja a demokráciában és az önkormányzat tiszteletében gyökerezik; egyébként is tudomásul vette, hogy nem mellőzés folytán kellett lemondania a polgármesteri állás díszéről, hanem a körülmények alakulása .miatt. Senki sincs, aki ne tartotta volna őt méltónak és érdemesnek a megvá­lasztásra és amikor visszalépett a jelöltségtől, ezzel olyan ritka példáját adta az önzetlenségnek és a fő­város iránt való igaz szeretetének, ami mindenki­nek szívében meghatott visszhangra talált. A főváros gesztusa, amikor egyhangúlag polgár- mesteri rangra emelte Liber Endrét, ebből a most említett érzésből fakadt. Háláját, meleg köszönetét akarta leróni Liber Endrének, sok évi nagyszerű munkájáért. Külsőleg is kifejezni, hogy nem azért nem lehetett polgármester, mintha a közgyűlés nem tartotta volna arra érdemesnek. A főváros közön­sége nem osztogathat signum laudist, vagy érdem­keresztet a gyémántokkal és csillagokkal, csak ebben a polgári formában: nem vigasztalni és feledtetni akart, hanem hódolni, szeretetét és bensőséges ra­gaszkodását kifejezésre juttatni. Liber Endre sohase politizált, mégis »baloldali1!, alpolgármesterré lett, rajta kívül álló okokból. Igen-, baloldali, mert nem ismert soha különbséget ember és ember között; felekezeti, faji, származási, va.gy osztálykülönhségi alapon nem osztályozta azokat, akikben segíteni kellett. Éppen ezért meglephette ta­lán, hogy a jobboldalról indítványozták érdemeinek elismerését, de aki ismeri a törvényhatóság mai struktúráját, nagyon jól tudja, hogy ez nem is tör­ténhetett másként. Teljessé tette azután a harmó­niát, a közgyűlés tisztelgését Liber Endre alakja előtt, hogy lelkes egyhangúsággal nyuj otta át neki a főváros törvényhatósága a. szokatlan és példa nél­kül való kitüntetést. Nem volt különbség pártok és emberek közt abban, hogy a főváros adósa Liber Endrének és ha már nem tudja ezt az adósságát tel­jes egészében leróni, legalább jelképesen mutassa meg, hogy hálás. Szinte unalmás már az az epitheton, amellyel Liber Endrét szokták illetni: »a szív embere«. Unal­mas és nem is fejezi ki híven, maradék nélkül az alpolgármester emberi értékének teljes egészét. Mert Liber Endre több, mint a szív embere. é A jóság velejárója a bölcseség. Csak a, bölcs em bér tud igazán jó lenni, mert nála a jóság’ nemcsak Ösztönszerű érzés, hanem meggyőződés is. Lehet va­laki okos ember és egyben rossz is, de a bölcs ember csak jó lehet. Liber Endre jósága nemcsak meleg- szívből fakadó emberi érzés, hanem a sokat látott, tapasztalt szociálpolitikus pályájának rezüméje is. Tudja, hogy a mai borzalmas világot csak szívvel lehet kormányozni, mert minden egyéb raison, amit a régi doktrínák tanítottak, megdőlt. Sohasem han goztatta kereszténységét Liber Endre, nem csinált belőle se jelszót, sem tőkét és mégis ő a legigazabb keresztény, Krisztusnak legméltóbb követője. Mi Liber Endrében a régi, békebeli, ideálok meg­testesülését tiszteljük. A nemes humanizmus képvi­selőjét, a. jóság és az esztétikai szépség ihletett val­lóját a demokrácia meg a liberalizmus igaz gyei mekét. Liber Endrét múló politikai divatok solia el nem téríthették ezektől az ideáloktól, tisztán, fér­fiasán harcolt értük a legnehezebb időkben is. Hódo­lattal hajiunk inog előtte és boldogan állapítjuk meg, hogy vannak még férfiak, akiknek példája hitet önt a osíigedő léinkbe: nem olyan csúf és rossz a világ, mint látszik szebbé és nemesebbé I,eszik a Liber Endrék, akiknek sugárzó alakja elvetíti fényét a fő­város jövőjének útjára. Liber Endre M kormány engedélyezi a beruházási kölc Sin öez Jenő főpolgármester* és Szendy Károíy polgármester nyilatkozik a kormánnyal folytatott tárgyalások er ec merry érő l Csak a főváros egyes részein ad a kormány 30 éves adómentességet Elkészült a főváros húszmilliópengos beruházási programja hez szükséges rendelkezések foganatosításánál sza­vuk lehet. A szakmai érdekeltségek az elmúlt héten felkeresték Sipőcz Jenő főpolgármestert, majd Szendy Károly polgármestert is és mind a két he­lyen azt a felvilágosítást kapták, hogy a főváros vezetősége minden rendelkezésre álló eszközt fel­használ új munkaalkalmak teremtése éi dtkében. Úgy Sipőcz Jenő főpolgármester, mint Szendy Ká­roly polgármester is ígéretet tett an a nézve, hogy személyes érintkezést keresnek a kot rnány illetékes tényezőivel, akiknél interveniálni fognak az építő­ipari szakmák kívánságainak a honorálása céljá- oől. Sipőcz Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester egyaránt teljesítették ígéretüket. Mind a ketten külön-külön megjelentek egyrészt Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszternél, másrészt Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszternél is, aki ezidősze- rint a pénzügyminisztériumot vezeti. Sipőcz Jenő főpolgármester nyilatkozata Az illetékes szakminiszterekkel folytatott tanács­kozások után beszéltünk a főváros vezetőivel, akik előtt azt a kérdést vetettük fel, hogy a kormány­zat részéről hangzottak-e el olyan kijelentések, amelyek alapján az építőipari tevékenység fellen­dülésérére lehet következtetni. Sipőcz Jenő főpolgármester érdeklődésünkre a következőket mondotta a Füg­getlen Budapest munkatársának: — A legutóbbi napokban illetékes kormány­zati tényezőkkel tárgyaltam az építőipari ér­dekeltség kívánságainak a honorálásáról. Elő­adtam, hogy az építőipari szakmák, valamint a telektulajdonosok népes küldöttségben je­lentek meg előttem és azt kérték, hogy intéz­kedjem a fővárosi építkezések megindítása iránt és járjak el a kormánynál a különféle adókedvezmények és az új házakra vonatkozó harmincéves adómentesség újabb engedélye­zése érdekében. Az illetékes kormányzati té­nyezőkkel folytatott tárgyalásaim alapján egyelőre annyit közölhetek, hogy a í óvárosi közmunkák megindításának nem lesz akadálya. Más vonatkozásokban is olyan kijelentések hangzottak el, amelyek reményt nyújtanak arra, hogy az építőipari tevékenység a tavaszi hó­napokban élénk lendületet vehet. — Ami a székesfőváros vezetőségének az építkezések megindításának előmozdítására vonatkozó ténykedéseit illeti, ezek sok tekintet­ben kapcsolatban állanak az új költségvetés jóváhagyásával. Az 1935. évi fővárosi költségvetés jóvá­hagyása már rövidesen megtörténik. Ennek folyománya lesz a beruházási kölcsön­nek a felvétele, ami azután fedezetet nyújt a különböző tavaszi közmunkák megindítására. Szendy Károíy polgármester nyilatkozik a beruházó kölcsön felvételéről Sipőcz Jenő főpolgármesternek ez a nyilatkozata alkalmas arra, hogy eloszlassa a szakmai érdekeltsé­gek körében jelentkező aggodalmakat. A helyzet ja­vulására enged következtetni az a nyilatkozat is, amelyet Szendy Károly polgármester tett a Független Budapest munkatársának a követ­kezőkben: — Az építőipari érdekeltségek kívánsá­gainak a teljesítését legsürgősebb és legfonto­sabb feladatomnak tekintem,. Két irányú munka vár ebben a tekintetben a főváros vezetőségére. Az egyik feladat a beruházási kölcsönnek a felvétele, vagyis a közmunkáit megindításálhoz szükséges fedezetnek az előteremtése, a másik feladat olyan kormányzati intézkedéseknek a megsiir- getése, amelyek adókedvezményeknek és első­sorban az új házakra vonatkozó harmincéves adómentességnek az újabb biztosítása révén elő­segíthetik az építőipari tevékenység fellendíté­sét. Ami a. beruházási kölcsönnek a felvételét illeti, ennek előkészítése már folyamatban van. A tárgyalások perfektuádása előtt azonban meg kell várni, az 1935. évi, költségvetésnek a jóvá­hagyását, ami most már nem késhet sokáig. Ami az említett kormányzati intézkedéseknek a megsürgetését illeti, ez már megtörtént. Úgy a főpolgármester úr. mint én is, tárgyaltunk többízben is ilyen irányban. Én például a belső Erzsébetváros rendezése ügyében sorozatos ta­nácskozásokat folytattam Imrédy Béla volt pénzügyminiszter úrral és már közvetlen dön­tés előtt állott a kérdés, amikor a pénzügy­minisztérium vezetésében személyi változás kő-- vetkezett be. Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisz­ter, aki ezidőszerint a pénzügyminiszté­riumot vezeti, mindig segítséget nyúj­tott a főváros vezetőségének az építke­zések előmozdítása tekintetében, sőt többször érvényesítette is befolyását elődjénél. Annak a tárgyalásnak az eredményéből, ame­lyet Fabinyi, Tihamér kereskedelmi miniszter úrral, mint helyettes pénzügyminiszterrel foly­tattam, reményt merítek arra, hogy az építőipari szakmáknak az adókedvez­mények megadására vonatkozó kívánsá­gai megfelelő figyelemben fognak része­sülni. Tavasszal mindig lendületet vesz az építőipari tevékenység. Az idén azonban attól kell tartani, hogy a főváros pénzügyi helyzetének a szanálása következtében nagyarányú takarékosság fog érvé­nyesülni a tavaszi közmunka-pt ogt arn összeállításá­nál. Az építőipari tevékenység fellendítését egyéb kormányzati rendelkezések is megnehezítik. így például lényeges javulási folyamatot indíthatna meg a harmincéves adómentességnek újabb en­gedélyezése. Az építőipari érdekeltségek a nehézségek elhárítása érdekében erős mozgalmat indítottak. Memoran­dumba foglalták kívánságaikat, majd sorra felkeres­ték azokat a kormányzati és székesfővárosi tényező­ket, akiknek az építőipari tevékenység fellendítésé-

Next

/
Thumbnails
Contents