Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-13 / 7. szám

2 Független Budapest Budapest, 1935 február 13. Intézeti és házi ruha | §$ Á ÍV11 S Ő Z N O § Ó mosására csak a 55 ® ““ ■ IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII , Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldenek — Ami a fővárosi beruházási kölcsönnek a felvételét illeti, ehhez kormány hatósági jóvá­hagyásra van szükség és ezért hangsúlyoztam, hogy előbb meg kell várnunk az új költség- vetés kormányhatósági jóváhagyását, A külön­böző városházi ügyosztályokban mindenesetre készülnek azok az előterjesztések, amelyek a be­ruházási tervek megvalósítására vonatkoznak. Ezeknek az előterjesztéseknek az alapján állít­juk össze a beruházási programot, amelynek ke- j rőtében kereken tízmillió pengőt óhajtunk építkezésekre fordítani. Nemcsak út- és csatornaépítésekre gondolok, j hanem iskolaépítésre és egyeb magasépítési munkálatoknak a megindítására, is. Mit mondanak a pénzügyminisztériumban Szendy Károly polgármester nyilatkozata komoly reménységet nyújt arra, hogy tavasszal élénk épít­kezési mozgalom indulhat meg a főváros területén. Mindenesetre sok függ attól, hogy az illetékes kor­mányzati tényezők milyen mellékben veszik figye­lembe az építőipari szakmáknak a különböző adóked­vezmények megadására vonatkozó kívánságait. Nagy érdeklődés várja természetesen a fővárosi beruházó- kölesön felvételéhez való kormányzati hozzájárulást is. Ebben a tekintetben Fahinyi Tihamér here »he de Imi mini szí erne h mint a pénzügyminisztérium ezidőszerinti ve­zetőjének a környezetében a következőképpen informálták a Független Budapest munkatársát: — A kormány hajlandó honorálni a fővá­ros vezetőségének a kívánságait, amelyek uz építkezési tevékenység fellendítését célozzák. Mindenekelőtt nincs észrevétele a kormányzatnak az ellen, hogy a főváros felvehesse a húsz- milliópengős beruházási kölcsönt. A felvétel módozatai felől folynak még bizo­nyos tárgyalások, amelyek az 1935. évi költ­ségvetés jóváhagyásával vannak szoros össze­függésben. Mindenekelőtt meg kell várni ugyanis a belügyminisztérium döntését afelől, hogy változatlanul hagyja-e jóvá a székesfő­város 1935. évi költségvetését. Abban az eset­ben, ha a jóváhagyás szerint az új költségve­tésben nem lesz nagyobb deficit, akkor a kormány a most összállítandó beru­házási program végrehajtásának a cél­jaira külön kölcsönnek a felvételét íogja engedélyezni. Abban az esetben azonban, ha az új költség- vetés a belügyminisztérium jóváhagyása sze­rint nagyobb deficitet fog feltüntetni, akkor tulajdonképpen ennek a deficitnek az eltüntetése érde­kében kell kölcsönt igénybevenni. Ezt a kérdést előbb tisztázni kell és csak az- után történhetik döntés a beruházó kölcsön felvételének az engedélyezéséről. — Ami az építőipari szakmáknak a külön­böző adókedvezmények engedélyezésére vonat­kozó kívánságait illeti, ezeket részben hono­rálni fogja a kormány. Általános harminc éves adómentességnek a megadásáról nem lehet szó. A kormány ugyanis az egész város területére nem hajlandó harmincéves adómentességet adni. A megoldás előreláthatóan az lesz, hogy a fő­város bizonyos részeiben, tehát szüli korlátok között a jövőben is biztosítja a pénzügyi kor­mányzat az új házak harmincéves adómentes­ségét, a főváros többi részein pedig másfajta adókedvezmények nyújtásával teszi lehetővé az építkezések sűrűbb megindítását. Ebhői az illetkes helyről származó nyilatkozat­ból arra lehet következtetni, hogy az építőipari szakmák memorandumában fog­lalt kívánságok csak részben teljesülhetnek. Mindenesetre nagy lépést jelent e kívánságok rész­beni teljesítése is, mert a múltban a pénzügyi kor­mányzat e kért adókedvezmények engedélyezése elől a legmerevebben elzárkózott. Jogos és jogtalan panaszok a HÉV tarifája ás menetrendje ellen Köteles-e a főváros önmagával szemben a KörnyéHet fejleszteni A HÉV viteldíjak módosításának elhúzódása rendkívül türelmetlenné teszi az érdekelt lakossá­got, amely abban reménykedett, hogyha a főváros saját kezelésébe veszi a helyiérdekű vasutat, azon­nal olcsóbb lesz a közlekedés. Most már jóideje vár­nak a beígért jegyreformra, de intézkedés még nem történt. A környékbeli lakosság most beadványt intézett a kereskedelmi minisz­terhez, a polgármesterhez és a HÉV igazga­tóságához, amelyben felsorolja panaszait és sürgeti azok mi­előbbi orvoslását. A panaszirat többek között ezeket tartalmazza: — A HÉV által érintett városoknak ég közsé­geknek több mint félmilliós lakossága súlyos hely­zetben van a HÉV politikája miatt. A vasút mind­jobban eltávolodott a közönség különböző irányú óhajaitól, és sem berendezésében nem alkalmazko­dott az utasok életkörülményeihez, a viteldíjak meg­állapításánál pedig olyan irányt követett, amely végeredményben a HÉV-et az ország legdrágább közlekedési eszközévé tette. A panaszok két főcsoportra oszlanak: az egyik a menetrend ellen, a másik a viteldíj ellen irányul. A ma érvényben lévő menetrend azok részére, akiknek a fővárosban van elfoglaltságuk, a környé­ken való lakást úgy gazdaságilag, mint időben meg- m lic/Jli. a helytelenül irányított közlekedés meg­akasztja a községek fejlődését. A menetidő a leg­több vonalon nagyon hosszú, egy óra alig H látó­méiért tesz meg a vasút. Nem igazodik a menetrend sem az iskolák, som a gyárak idejéhez. A vonatok egy részénél a (közbeeső állomásokon kapcsolják le a szerelvény felét es a továbbutazó közönség néha egyetlen kocsin kénytelen összezsúfolódni. Valamennyi város és község egyhangúan kö­veteli a tarifák leszállítását. Gabay Sándor szobrász — síremlóktelepe Budapest, Vili., Fiumei út 9. szám. I Telefon: 31-4-34. A háború óta a HÉV tarifái több mint 100 szá­zalékkal emelkedtek, amivel fordított arányban áll a lakosság kereseti lehetőségének csökkenése. Élén­ken bizonyítja a tényt, hogy a HÉV tarifapolitikája mennyire árt az általa érintett községeknek, hogy míg az olcsóbb tarifájú BSzKRt. mentén lévő váro­sok és községek rohamosan fejlődtek, addig a HÉV mentén lévő községek az elmúlt 20 év alatt teljesen visszamaradtak. A memorandum azzal vádolja a HÉV-et, hogy túlzott üzleti érdekeket tart szem elölt. Rámutatnak arra, hogy az utóbbi időben a HÉV üzemfentartási költsége lényegesen csökkent, tehát már ez maga is indokolttá tenné a tarifa arányos leszállítását. A budapestkörnyéki lakosság erős szervezetbe tömörül, hogy a HÉV-vel szembeni igényeit * kivívja. Végül a memorandum pontokba foglalja a kon­krét kívánságokat, melyek a. következők; A menetrenddel kapcsolatban 1. a menetidőt, rövidítsék meg, 2. a vonatindításokat sűrítsék, 3. este 1) és 12 óra között is indítsanak vonatokat, 4. a vonatok indítását az iskolai oktatási, valamint a gyárak munkaidejéhez igazítsák, 5. a színházvona­tok olyan időben induljanak, hogy azokat a színház­látogató közönség idejében el is érje és 6. közbeeső állomáson ne kapcsoljanak le kocsikat és a reggel induló vonatokat télen fűtsé'k. A viteldíjjal kapcsolatban I. Budapest határán belül a TIÉV-vonalakon 24 filléres egységes átszállójegyet léptesse­nek életbe, 2. a határon túli állomásokra, a zónarendszert vezes­sék be, 3. a munkáshetijegyek árát mérsékeljék, 4. a tanulóbérletjegy ára is legyen olcsói)!), 5. a jeggyel felszálló, de az érvényes távolságnál továbbutazó utas ne fizessen büntetést. Nem akarunk ebbe a vitába beleavatkozni, csu­pán egy kérdést vetünk itt fel: Vájjon bűn-e a főváros részéről, hogy fontosabb­nak tartja esetleg a maga fejlődéséi, mini a, szom­szédos községekét1? És vájjon észszerü-e, ha olyan tarifapoli!kába fog, amelynek az a célja, hogy a környéket fejlessze, saját magút pedig elsor­vassza? . . . Pia ikf alfák be Lamofte Károly alpolgármestert A j&vő héten választja meg a ftözguüies az új tanácsnohoha! Sipőcz Jenő főpolgármester és Szendy Ká­roly polgármester megállapodott a tanácsnoki állások betöltésére vonatkozó­lag. Öt tanácsnoki állás ürese­dett meg, ebből négy nyugdíja­zás következtében, az ötödik pe­dig Ldmotte Károly alpolgár­mesterré történt választása foly­tán. A négy nyugdíjazott ta­nácsnok: Muzsikó István, Gö- möry Albert, Bucsánszky Berta­lan és Hamv assy István. A főpolgármester és polgár­mester abban állapodtak meg, bogy a szanálás miatt egyelőre csupán négy tanácsnoki állást töltenek be. A mai, szerdai közgyűlésen iktatja be a fő­varos Lamolte Káro.yt alpolgármesteri tisztsé­gébe, aki székfoglaló beszédében ismertetni íogja nagyszabású pénzügyi elgondolásait és a felveendő 20 milliós beruházási kölcsönnel kap­csolatos városfejlesztő terveit. A jövő héten, szerdán újabb közgyűlés lesz, ezen választják meg a négy új ta­nácsnokot. A pártok mind az öt állás betöltését szor­galmazzák és a közgyűlésig eldől, vájjon négy. vagy pedig öt új tanácsnoka lesz-e Buda­pestnek. Változások a fővárosi múzeumok vezetésében 47 évi szolgálat után nyugalomba vonul KuzsinszKy tíá.int Néhány héttel ezelőtt jelentettük, hogy a polgár- mester Csánky Dénesi, a Fővárosi Képtár igazgató­ját nevezte ki a fővárosi múzeumok központi igazga­tójává. Ezzel kapcsolatban a polgármester most újabb rendeletet adott ki, amelyben a fővárosi mú­zeumok ügyvezetésének átszervezéséről intézkedik- A rendelet közli, hogy Kuzsinszky Bálint egyetemi tanár, az aquicumi ásatásoknak 1888 óta vezetője, az Aquincumi Múzeumnak 1896, vagyis az intézmény alai ítása óta és a Fővárosi Múzeumnak ugyancsak alapítása, 1899 óta igazgatója, miután a 70. életévét betöltötte, tisztségéről lemondott. A lemondással kapcsolatban a két tudományos intézet élén és a város történetének összegyűjtése érdekében 47 éve nagy körültekintéssel és odaadással folytatott mun­kájáért a polgármester a főváros köszönetét külön fogja tolmácsolni Kuzsinszky Bálintnak. Az igazgató lemondása, szükségessé tette, hogy a fővárosi múzeumok centrális vezetéséről gondoskodás történjék. Miután azonban a múzeumok szakszerű kiépítése érdekében Kuzsinszky Bálint kiváló szak- képzettsége nem nélkülözhető, ezért a polgármester a lemondástol függetlenül felkérte a volt igazgatót, hogy az Aquincumi Múzeum vezetését, valamint a régi ásatások gondozását, mint tudományos szakértő továbbra is vál­lalja és szerkessze továbbra is a Budapest Régiségei című kiadványt. A polgármester a múzeumok végleges szervezetére vonatkozóan külön előterjesztést fog tenni a köz­gyűléshez, amely az igazgatás és az ügykezelés kér­dését szabályozza. Addig is ezzel a. feladattal Csánky Dénes igazgatót bízta meg, míg a közművelődési ügyosztályban Facher Béla tanácsjegyző lett a mú­zeumok központi előadója. A Fővárosi Múzeum és a hozzátartozó Középkori Kőemléklár igazgatásával a polgármester Horváth Henrik dr. egyetemi magán­tanárt, múzeumi őrt, az általános régészeti ügyek igazgatásával, főleg az aquincumi ásatások vezeté­sével és az új leletek feldolgozásával Nagy Lajos dr. egyetemi magántanárt, múzeumi őrt hízta meg- a polgármester. Ilkovits J. központi fűtés- és vízvezetéki vállalata V.f József tér 11 llllllllllllllllllllllllllll Telefon : 81-1-54 llllllllllllllllllllllllllll DENT A Műszergyár LÁVER FERENC Budapest. Vili, Vas ucca 2 — Alapítlatott 1900 Lamotte Károly

Next

/
Thumbnails
Contents