Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-25 / 52. szám
12 Független Budapest Budapest, 1935 december 25. A Kórházi iabarahoh rövidesen a mull emlékei lesznek Iría: SALAMON GÉZA ör. tanácsnok, a hözegészsé^üéijí tiguoszfálíi vezetője A székesfővárosi közkórházak jórészt régebben létesített épületékiben vannak elhelyezve. Természetes tehát, hogy az orvosi tudomány haladásával és a közgészségügyi igények növekedésével nemcsak pótépítkezésejkkel kellett az idők folyamán a közkórházakban mutatkozó hiányokat kiküszöbölni, hanem berendezésüket és felszerelésüket is a felmerő szükséghez leégést ki kellett egészíteni és tökéletesíteni. A székesfőváros ezt a kórházíejlesztő tevékenységét csak fokozatosan hajthatja végre, mert a rendes évi költségvetések keretébe az összes tervbevett munkálatok költségei be nem illeszthetők. A folyó évben a székesfőváros által felsálamon Géza vett beruházó kölcsön tette lehetővé több olyan régóta vajúdó kórházi problémának a megoldását, amely célra eddig fedezetet nem 'lehetett előteremteni. A törvényhatósági bizottság közigyűlése nagy megértéssel fogadta kórházíejlesztő programunk keretében az Új Szent János közkórháziban — a szülő- és nőbetegosztály elhelyezése céljából — egy új Pavillon építésére és a Szent László kórházban a lebontandó két fabnrak helyére új kőépület létesítésiére vonatkozó előterjesztésünket és a munkálatok költségét a beruházó kölcsön terhére engedélyezte. Az Új Szent János kórházban az új pavilion építése több okból vált szükségessé. A legégetőbb okot szolgáltatta az a körülmény, hogy l sen állapítani. A betegség pontos megállapítása után kerülnek azuban a betegek a megfelelő osztályra, ami a társfertőzések, lehetőségét kiküszöböli. Az új pavilion 47 egyágyas kórteremből áll, hogy a betegek egymástól való elkülönítése tökéletesen biztosítható legyen. Ezeken a nagyobb arányú építkezéseken kívül a főváros a folyó évben a Szent Margit kórházban létesített új ncmi- beteg-rendelőt. A főváros törvényhatóságii bizottsága már 1929- ben elhatározta, hogy a székesfőváros területén nemibeteg gondozó intézeteket létesít. Az időközben bekövetkezett gazdasági válság azonban ennek a szép tervnek megvalósítását megakadályozta. Ilyen intézetek felállítására pedig most annál inkább lett volna szükség, meid a kórbázakról szólói kormány- rendelet szerint a nyilvános betegápolási átalány terhére csak azok az egyének utalhatók be gyógyintézetekbe, akik a kórházi ápolás szükségességét hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolják. Ilyen bizonyítványt pedig csak olyan egyének kaphatnak, akiknek betegsége nagymértékben fertőző és otthon megfelelő elkülönítésben nem részesülhetnek. Ennek a rendelkezésnek alapján a közegészség- ügy ellátása nem volna teljes, ha azokról a szegénysorsú betegekről nem történnék gondoskodás, akiknek kórházi felvételét a rendelet megnehezítette. Erre való tekintettel határozta el a székesfőváros vezetősége, bogy ha a nagy költségek miatt ezidőszerint | * nemibeteg gondozó intézeteket nem is lehet létesíteni, legalább nemibeteg-rendelőket építtet a város különböző pontjain, i ‘ ahol ambulanter kezelik azokat a szegónysorsú nemibetegeket, akik kórházba a fentemlített okok miatt fel nem vehetők. így jött létre a Kun uceai fiókkór házban az első nemibetegrendelő 1932-ben és annak rendkívül nagy látogatottsága késztette a fővárost arra, hogy a szegényebb nóposztály érdekében folytassa a nemibeteg- rendelők felállítását. A második rendelő 1933-ban a Szent István közkórházban kezdte meg működését. Ebben az esztendőben nyert befejezést a negyedik nemibeteg-rendelő építkezése a Szent Margit fiókkórházban. j Az épület már elkészült és annak felszerelése után | az új rendelő hamarosan megkezdheti működését. A Szent Margit fiókkórház nemibeteg-rendelő je I a kórház főépületétől teljesen különállóan van el- I helyezve, közvetlnül az üccáról nyíló bejárattal, úgy, I hogy a rendelőt felkereső közönség a, kórház területét egyáltalán nem érinti. Végül megemlítem, hogy a székesfővárosnak azokban a közkórházaiban, ahol gyermekek nagyobb számban állanak ápolás alatt, a közeljövőben bevezetjük a gyermekek foglalkoztatását. Különösen a j lábbadozók fokozottabb felügyeletére azért is vau szükség, hogy a gyermekeknek a kórház parkjában és a kórházi épületekben való ácsorgását, célnélküli bolyongását megakadályozzuk. A gyermekek foglalkoztatását a napközi otthonok mintájára gondoljuk megvalósítani, olyképpen, hoigy egy-egy kiküldött tanítónő foglalkozzék a gyermekekkel. Három kórházban, nevezetesen a Szent István, Új Szent János és a Madarász uceai kórházban lesz ilyen foglalkoztatás, amely célból felkérésemre a közoktatásügyi ügyosztály bocsátja majd rendelkezésünkre a szükséges tanerőket. a szülő- és nőbeteg osztály inai elhelyezése már nem felel meg a helyes betegellátás követelményeinek, mert beosztása olyan, hogy a fertőzött, lázas gyer- xnekágyasokart nem lehet a többi gyemiekágyastól megnyugtató módon elkülöníteni. De szükségessé telte líj szülő- és nőbetegosztály létesítését az is, hogy a kórháznak tüdőbetegek elhelyezésére szolgáló két régi barakképületét műszaki és tűzrendészet! okokból le kellett bontani. Mindkét kérdést megoldáshoz juttatta a már lebontott fabarakok helyén egy megfelelő beosztású pavilion éptése, ahová a szülő- és nőbetegosztály keiül, míg a szülő- és nőbeteigosztály jelenlegi épülete más kórházi célokat fog szolgálni. Az új pavilion építésével ugyanis régi hiányt lébot pótolni. Budán a régi Szent János kórház megszűnése következtében bői'- és nemibetegosztály nincsen és a budai betegek elhelyezésére csak a pesti kórházak szolgálnak. h'zek sem elégítik ki azonban az igényeket. Az új pavilion építésével felszabaduló régi pavilion földszintjén mintegy 35—40 ágyas bőr- és nemibetegosztály elhelyezésére is mód nyílik. Az új pavilion építésével a röntgen-laboratórium megfelelő elhelyezéséről is gondoskodás történik. A laboratórium mai helyiségében a nagyfeszültséggel dolgozó gépek elhelyezése annyira zsúfolt, hogy a gépek kezeléséhez szükséges személyzeten kívül aJig férnek el a vizsgálatra váró betegek. Az új pavilion építési munkálatai már folyamatban vannak. A jóváhagyott tervek szerint a pavilion kétemeletes lesz, 98 ággyal. A földszint egyik részén helyezzük el a röntgen-laboratóriumot, teljesen külön bejárattal; a földszint másik részén lesznek a nőgyógyászati ambuláns helyiségek, laboratórium stb. A két rész között közlekedés nem lehetséges. Az I-ső emeletet kórtermek foglalják el megfelelő számú fürdőszobával és mellékhelyiségekkel. A Il-ik emeleten a műtők, orvosi szobák és személyzeti lakások lesznek elhelyezve. Ugyancsak folyamatban vannak a Szent László kórházban a két lebontandó fabaralc pótlására szolgáló kőépület építési munkálatai is. A háború .alatt szükségből a Szent László köz- kórházban fából hét ideiglenes barakot építettek, amelyekből azóta négy leégett, egyet pedig az összediilés veszélye miatt kellett lebontani. Ma tehát két boraik áll még. Ezek is olyan állapotban vannak, hogy azokban helyes betegellátást végezni nem lehet. Hogy eddig ezek a bar,aikok lebontásra nem kerültek, annak az a magyarázata, hogy az ágyszámra szükség volt, viszont a székcsfővá.ros eddig nem volt abban a helyzetben, hogy helyettük végleges kőépületeit emelhessen. A beruházó kölcsönből rendelkezésre bocsátott iisszog ennek a hiányosságnak a kiküszöbölését is lehetségessé tette és a fabarakok nemsokára már a múlt emlékei lesznek. Az új kőépülot modern elosztó-pavillon célját szolgálja. A járványos betegségek felismerése ugyanis sokszor bizonyos ideig tartó megfigyelést igényel, hogy a bajt teljes biztonsággal meg lobesA szanálási művelet alapjai az üzemek Irta: MORVAY ENDRE dr. tanácsnok A vízvezetéki és világítási ügyosztályra az 1936. évre elég nagy munka vár. Elsősorban azokat az ügyeket kell előterjeszteni, amelyek azi összes /önálló vagyonkezelésű intézményekre vonatkoznak, ezek: az üzemi szabályzat, az alkalmazottak szolgálati és illetmény szabályzata, továbbá a nyugellátás kérdésének a rendezése. Az illetményeknek a megállapításához szorosan kapcsolódik az alkailmiazottak létszámának a megállapítása is. Már többször ismertettük azokat az elveket, amelyek az egyes szabályozások tervezeteinek az elkészítésénél irányadóul szolgálnak s ezért ez alkalommal elegendő csak a legfontosabb alapelgondolásokra utalnom. Morvay Endre dr. Az üzemi szabályzatnak légióként azt a célt kell megvalósítania, hogy az igazgatásnak a meg- sizervezése olyan megoldásban vitessék keresztül, amely míg egyrészről az önkormányzat számára biztosítja az egyes üzemek fontosabb ügyeiben a döntő elhatározást, az irányításnak és a felügyeletnek a gyakorlását, másrészt ne legyen akadály az ügyek elintézésének gyors lebonyolításában, a fogyasztók igényeinek, szükségleteinek gyors kielégítésében. A szolgálati és illetményszabályzat a közigazgatási alkalmazottak illetményeit veszi alapul, figyelemmel kell azonban lennie az üzemi szolgálat különleges jellegére, főkép azokra a közvetlen pénzügyi vonatkozásokra, amelyek az jiizémi munkaköröket általában jellemzik, s amelyek a járandóság egyrészének az elért üzleti eredményekkel való összefüggésbe hozatalára utalnak. Úgy az illetményrendezésnél, mint a nyugellátások mértékének a megállapításánál határt szab a székesfőváros teherbírása. Nem lehet irányadóul venni az egyes üzemek adott pénzügyi helyzetét, jövedelmezőségét, hanem tekintettel kell lenni arra is, hogy a községi háztartásnak, a központi igazgatásnak, az egyes üzemek jövedelmeire milyen mértékben van szüksége. Elő kell terjeszteni azokat a javaslatokat, amelyeket az egyes üzemek működésének gazdaságosabbá tétele érdekében a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának működéséről 4600/1933. szám alatt kiadott kormányrendelet kíván éspedig nemcsak a személyi és dologi kiadásoknak a csökkentése árán, hanem a bevételek fokozásának a lehetővé tételével. Az Elektromos Műveknél meg kell állapítani és életbe kell léptetni az áramfogyasztásnak az új árszabását, amely távolabbi kihatásában a kommerciális elv érvényesítésével a fogyasztásnak az emelkedését és ezzel a nagyobb bevételek elérését volna hivatva szolgálni. Az önkormányzat által annakidején szociális szempontokból megállapított árszabás azáltal, hogy a nagyobb fogyasztásnál magasabb egységárakat írt elő, leszorította, megakadályozta a fogyasztás fejlődésének lehetőségeit; — az új árszabás a kereskedelmi elvek érvényesítése mellett figyelembeveszi a kisemberek érdekeit is. Foglalkozni kell a meglévő áramtermelőtelepekkel kapcsolatban adódó kérdéseknek a rendezésével, a bánliidai telepnek és a kelenföldi telepnek a kooperációjával, a liévész-utcai telep hasznosításának a mikéntjével is. A Gázmüveknél új fogyasztó-területeknek a bekapcsolása érdekében, vagyis a központi fűtésnek, a központi melegvízszolgáltatásnak, az etázsfűtés- nek gázzal való ellátása érdekében új tarifális megoldásokra van szükség. A Tisza Kálmán-téri teleknek az OTI 'részére való eladása időszerűvé teszi a Gázművek részére a központi igazgatás elhelyezése érdekében szükséges építkezésnek a megkezdését, ezzel kapcsolatban elsősorban annak az eldöntését, hogy ez az építkezés a főváros mely részén valósuljon meg. A I ízmüveknél folytatni kell a munkában lévő beruházásokat, s remélhető, hogy az 1936. év nyarán mintegy 30.000 köbméterrel több vizet tudunk a székesfővárosnak rendelkezésére bocsátani. A közeli hetekben előreláthatóan a Szentendrei-szigeten kisajátításra kerülő ■'összes területeknek a birtokába jutunk s megkezdhetjük az új budai vízmű teljes kiépítését. A rekonstrukciós munkálatok befejezésével már hosszú idő óta tartó munkafolyamatot sikerül lezárnunk és ezzel a Vízművek elektrifikálását teljes mértékben keresztülvissziik. De elő kell készíteni az újabb beruházások munkálatait és biztosítani kell a munkálatokhoz szükséges költségeknek a fedezetét is. A kellő vízmennyiségnek a kitermelése mellett gondoskodni kell a Silmann Béla épület-üveges és képkeretező Budapest, IX, Ráday u. 11, Telefon: 81-5-80 Karácsonyra órát BÁNKI-tól Javításokban sok óvi külföldi gyakorlat Óraraktár IV., Váci ucca 49 Ezen szelvény 10 százalék onaeriményre jogosít TILT ER MÓR vonatozó intézet, üzleti könyveyár. Állandó raktár, mindennemű üzleti könyvekben. Spéci lis vonalozású ngróhátas könyvek készítése. Vonalozási bérmunkák. Budapest, VII., Hársfa ucca 40 — Telefon: 37-9-15 Ferenczy Károly Autókarosszéria, kocsigyártó- és lópat-t kóló műhely, autogénheggesztés Budapest, VII, Aréna út 46. Telefon: 39-1-02
