Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-25 / 52. szám
2 BBSBBZBB Független Budapest Budapest, 1935 december 25 hogy ezúttal elkerülni akarnám. Hogy mennyire indokolt minden népnek a törekvése, a vágya, hogy oz élet minden nyilvánnlásába a maga lelkiségét vigye bele, azt a legjobban az ásatások alkalmával előkerült tárgyak és épületmaradványok igazolják, amikor a régészek egyetlen motívumból meg tudják állapítani, melyik nép használati tárgyánál, vagy építkezéséről van szó. Az a vágy, hogy még a leg - híresebb tárgyba is belevigyük a magunk fajiságá- nak a jellegzetességét, az a világtörténelem minden népének a lelkét fűtötte, mint ahogy fűti ma is. Azt hittük, hogy a gép majd ki fogja irtani ezt a vághat az emberekből s eg'y általános, nemzetközi jellegtelen típus fog diadalmaskodni az élet minden vonatkozásaiban. Milyen tévedés. Ahogy a természet irtózik mindattól, ami sablon, s annyira keresi a változatosságot, hogy két egyenlő falevelet nem tűr kimeríthetetlen gazdagságú. háztartásában — éppen úgy maga az emberiség is irtózik az elszíntelenedéstől. Mintha megrémült volna attól a közelgő világtól, amelyet a magyar költő a falanszter-világ nagy börtönében vetít eléje. S mindenütt mozgalmak indultak meg a népi művészet megmentésére és fejlesztésére. Hogy az idegen mennyire keresi nálunk azt, ami jellegzetes és ami magyar, azt eléggé igazolja Mezőkövesd idegenforgalmi irodája. De tovább megyék. Mikor Mátyás király büszke hadai bevették r>Bécsnek büszke várát«, — amint a krónikában olvasom — éppen akkor javították a bécsi Szent István templomának tornyát. Mátyás nem akarta megakadályozni a munka folytatását. Ellenkezőleg, megparancsolta a további építkezést, elrendelve azonban, hogy tornyának fedőlapjai a magyar nemzeti színeket viseljék. Így is történt. A hármas nemzeti szín még ma is ott ékeskedik Becs legszebb templomának tornyán. Ezzel nem akarok mást bizonyítani, mint hogy a nemzeti jelleg kívánsága érthető is, kötelesség- is. Minél nag-yobb egy nemzetben a vitalitás, az életerő, annál sikeresebben tudja minden lelki ténykedésében ezt a nemzeti, faji jelleget megszólaltatni. Ami most már Budapest építkezésének a jellegét érinti: mindenki, aki ismeri a magyar történelmet és főként Budapest történetét, az tisztában van mindazzal, ami századokon át történt s ami megmagyarázza, hogy Budapest miért olyan, amilyen, miért nem szebb, mint amilyen, miért nem rendezettebb és miért nem fejez ki többet a magyarság jellegéből, mint amennyit éppen kifejez. Éppen most állítják fel Budapesten annak a Iiechner Ödönnek a szobrát, akinek egész élet munkássága abban az egy g'ondlolatban csúcsosodott ki, miként lehetne a téglák, a kövek néma beszédén keresztül a magyar lelkiséget is meghálálhatni. S az a tény, hogy a magyar lelkű építésznek éppen most állítják fel az emlékművét, az csak arra bizonysáig, hogy a gondolat nem hal meg a művésszel magával, hanem él és hatóerőnek mutatkozik ma is, ami fűti, telíti a lelkeket s ami alkalmilag cselekvéssé is válhat. Hogy mi most már az én álláspontom ezzel a kérdéssel szemben? Nem is lehet más, mint a legteljesebb elismerés a vágy jogosságával szemben? De e vágyat nálam már mint -felelős tényezőnél — a reális valóság s a lehetőség határai szabályozzák. A mi feladatunk csak a helyes irányítás lehet, hogy a kontárkodás, a sallangos magyarkodás, a cikornya, valamiképpen ne rontsa meg az igazi művészet alkotását. Ma már nem igen engedhetjük meg a kiforratlan kísérletezést, mert ez könnyen kockáztathatja megbecsültetésiink eddig elért eredményeit is a külföld értékelésében. Egyes házak magyar stílusával úgy sem változtatnánk a város képén. Mindenesetre adódnak lehetőségek a városrendezés kapcsán, ahol egész területek egységes rendezésekor a gondolat helyet és -lehetőséget nyer, úgyhogy egész környezet a magyar stílust képviselheti. Hogy ez festőiségben mennyire gazdagítaná a mi Budapestünk szépségét, azt, nem is kell magyarázni. Ilyen esetben — természetesen — minden erőnkkel azon leszünk, hogy Mátyás királyunk példája nyomán haladjunk és kövön és téglákon keresztül is a magyar géniusznak áldozhassunk. Szerintem ennek nem is lehetne akadálya, hiszen mindnyájan azon vagyunk, hogy a* fővárosunk az élet minél több vonalán bizonyíthassa a magyar művészet erejét és önállóságát, Boldogok volnánk, ha ezt az építészet terén is minél sikeresebben hirdethetné. Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. Építőanyag ipara: Budapest, V., Sas utca 23. sxám Telefoni 23-0-71, 10-3-59, 14 1-32 Cementgyári Lábatlanban ................ évi telj kép. 12.000 v. Mé szgyáraki Lábatlanban................. ,, „ „ 5.000,, Dorog on ...................... „ „ „ 3.000 „ Téglagyárak i Buda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesujfalu ......évi telj. kép. 80.000.000 drb Cs erépgyári Buda-Ujlak .............. ,, ,, 8.000 000 drb »H ungária« hőszigetelő vállalat baka"ferenc Magas- es alacsonynyomású túlhevfiett- és telítettgőzíí cs vezeié- kek, készülékek, berendezések. Közponii fűtés csővezetékeinek és berendezéseinek, hűtőtelepek jéggyárak és tartozékainak hőelszigetelese. Budapest, II., Olaszfasoi l. Teb fon • 54-7-07 Autó, motorkerékpár, akkumulátor és elektromos berendezések javítása, készítése garanciával olcsón. Hadamcsik József, V., Sas ucca 29 az udvarban. Telefon; I7-4-B8 Közmunkáknál i-mert cég : Búza István és Molnár Géza ÁCSMESTEREK Budapest, I.. DeréK ucca 19. sz. Telefon 60-5-46 Elválla llak minden a szakmába vágó ácá-és parkeitinunkálatokat Épül a Fővárosi Képtár új szárnya Irta: LIBER ENDRE dr. alpolgármester Sok különböző irányban Bétegeződlik a főváros kulturális tevékenysége, felöleli az irodalom, a különböző művészetbe és tudományoknak úgyszólván minden ágazatát. Ezúttal azonban csupán egyetlen kérdést ragodok ki: a Székesfővárosi Képtár átépítésének ügyét, amely méltán tart igényt az általános érdeklődésre. A Belvárosnak a múlt század végén bekövetkezett szabályozásáról és új utak nyitásáról beszédíes és letagadhatatlan emlékként ma jóformán már csak egy épületrész beszél s ez is furcsa paradoxonként nem maga az épület, hanem annak a visszája, nem homlokfal, hanem tűzfal, mely még azt a korszakot idézi szemünk elé, amidőn e tűzfal másik oldalán is ház, csatlakozó épület állott. A gróf Károlyi-palota ez az épület, melynek dísztelen tűzfala a Kaplony ucca felől, a Kaplony ucca megnyitása óta szemetszúrt sokaknak. Bégen az egyctemuccai homlokzat vonalában, a Kecskeméti ucca felé másik ház állott a mai Kaplony ucca helyén. (Ebben a házban húnyta le szemét a »Haza Bölcse«.) Az egyre nagyobb lendületet vevő városszabályozás azonban szükségesnek látta ezen -a bázon át új uccut vezetni, amely hosszú darabon a szomszédos Károlyi-palota udvari szárnyának hátsó oldalán, annak tűzfala mellett vonult végig. Csak mellékesen, de érdemes megjegyezni, hogy, sajnos, ennek az uccavonalnak a Múzeum körűiig való levezetése elmaradt, holott így egészen, a Sándor ucca irányában torkolva be, nagyobb forgalom lebonyolítására lett volna hivatott. Az uccanyitással egyidejű volt a Károlyi grófi család, mint érdekelt háztulajdonos kötelezettsége, a Kaplony ucca felé házhomlokzat kiépítése. Ez azonban addig halasztódott, míg végre a háború és az utána következő válságok útját állották a nagyobb arányú tervnek, A székesfőváros tulajdonába is a régi állapotban jutott az épület, de a főváros érezte, hogy sokáig nem halaszthatja a kiépítést. Már az első tervezet a Károlyi-palota felhasználásáról, melyet széles körültekintédsel és a székesfőváros művészet- és múzeumpolitikájának érdekes és beható taglalásával Csánky Dénes akkori képtárigazgató, ma a Szépművészeti Múzeum főigazgatója készített, a Kaplony uccai szárny kiépítését, mint alapfeltételt tekintette és éppen ebben az új szárnyban kívánta a gyűjtemény fontosabb részét elhelyezni. Míg ez az előterjesztés csak lassú, Lépésenként való előrehaladást mert javasolni, a közművelődési szakbizottság nagy melegséggel karolta fel az eszmét, átértette a városfejlődési szempontok fontosságát -és Ugrón Gábor indítványára határozottan- kifejezte azt az óhaját, hogy a Székesfővárosi Képtár megnyitása után az épület átalakításának következő szakasza a Kaplony uccai szárny kiépítése legyen. A közművelődési ügyosztály eleget is tett ennek az óhajnak és 1934. év tavaszán megkezdte az előkészületeket a palotaoldal kiépítéséhez. A tervek beszerzése három meghívott építőművész zártkörű pályázatán történt. Mindhárman úgy a budapesti építéstörténetben, mint műemlékek helyreállításában nagy gyakorlattal bírtak. A pályázat eredménye alapján Wälder Gyula műegyetemi n-y. r. tanár kapott megbízást a kiviteli tervek elkészítésére s e megbízás alapján Wälder professzor rövidesen be is mutatta azokat. Különböző előkészítő tárgyalások után végre 1935. év őszén az említett tervek szerint megkezdődött a kiépítés -abban az elgondolásban, hogy a munkálatok 2 éven át fognak folyni. A kiépítés a tervek készítésénél nagyobb nehézségeket okozott, mert számolni kellett az épület adottságával, a főfalakkal, udvarokkal s ehhez alkalmazni a belső beosztást és a külső képet. Wälder professzor nagy elméje megtalálta a megoldást, mely — az igazi műalkotások jellemzője — annyira egyszerű, hogy szinte nem is látszik, mennyi egybevetés és beilleszkedés eredménye. Keskeny, 2 szoba szélességű, egyemeletű szárnyról volt szó. A szobák jó beosztásával sikerült folyamatos körüljárást biztosítani, egy egyéb ként kihasználatlan folyosórész adoptálásával pedig kényelmes összeköttetést teremteni a földszint és emelet között, úgyhogy azok összekapcsolása s elválasztása egyaránt lehetséges. Egy nagyméretű régi udvar az emeleten átboltozva, impozáns dísztermet ad. Az uccai homlokzatot a terv három részre tagolja és élénkíti. Közöttük a palota másik oldaláról vett ablakok kapnak helyet érdekes beosztással. A művész annyira alárendelte magát a feladatnak, annyira igyekezett a palota igazi szellemét -életre- kelteni, hogy müve — és ez a legnagyobb dicséret, amit ilyen kiegészítő munkálat kaphat — - úgy hat. mint az eredeti, mintha nem is volna új homlokzati rész a régiek mellett, hanem az egész egyöntetű, egykorú alkotás. Jövő tavasszal készen lesz az átépítés, akkor fog megmutatkozni, mennyire helyesen járt el a székes- főváros az új homlokzati tervek kiválasztásánál. A kiépítéssel megszűnik a Kaplony ucca kellemetlen képe, a székesfőváros pedig újabb részt vesz használatba a Károlyi-palotából. Természetesen párhuzamosan folynak a képtár belső előkészítő munkálatai, az új termek anyagának összeállítása és szerves beillesztése a képtári teremsorba. Míg eddig igazán csak a legszűkebb keretek között szinte csak jellegzetes mutatványokkal lehetett a múlt századvég és a század kezdj t művészetének útját bemutatni, most a helyi lehetőségek megnövekedésével megnövekednek a lehetőségek és a székes- főváros képtára, ez a fiatal művelődési intézet újabb nagy lépést tesz előre, hogy több joggal érdemelje ki — egy ilyen idegenforgalmában sokat reménykedő városnál a legszebb kitüntetést — a hét csillagot a Baedekerben. Liber Endre 1935 karácsonyára Irta: dr. KAI SEK ISTVÁN, a Nemzeti Egység Székesfővárosi Szervezetének ügyvezető igazgatója (A Nemzeti Egység Pártja Székesfővárosi Szervezete az idei ikiar á,csőn nyal érkezik el működésének első -éves fordulójához. Most egy éve kezdődött meg’ -a -szervezési munka, amely azt célozta, hogy Budapest polgárságát -a nemzeti eszmék szolgálatába állítva, egy zászló alá gyűjtse, — a Nemzeti Egység zászlaja alá. Ezen az évfordulón álljunk meg és vessünk eg'y pillantást a Székesfővárosi Szervezet rövid múltjába. Kezdettől fogva az a cél lebegett iszemünk előtt, hogy a főváros Imin den részéibe elérő, minden társadalmi osztályt átfogó olyan szervezetet létesítsünk, amely a szeretet és megértés jegyében megbonthatatlan egységként támogatja Vezérünknek azt a munkáját, amelynek végső célja a boldog, nagy Budapest! Az elmúlt év politikai küzdelmeiben és választási harcaiban — amelyek béké-s szervező munkánkat háromszor is félbeszakították — mindig a szeretetet és a megértést hirdettük. A Nemzeti Egység a szeretet és megértés jegyében hívta egy táborba Budapest polgárságát. S hogy ez a szeretet és megértés nem volt üres frázis és számító kortézia, bizonyítja az, hogy a Nemzeti Egység mennyire közeljutott a főváros tömegeihez. Mindegyik kerületi helyiségünkben ma meggyulladnak a Nemzeti Egység karácsonyfáján a gyertyák és kiosztásra kerülnek a Kansor István dr kerület szegényei között azok a sz-eretetcsonia- gok, amelyek minden felhívás vagy gyűjtés nélkül, de mint a szervezeteinkben élő szeretet és megértés tanúbizonysága, gyűltek össze.' A Székesfővárosi Szervezet megtalálta azt az utat, -amely Budapest polgárságának a szívéhez vezet — és ezzel magyarázható, hogy az önként beküldött ajándékok tömege késztette a szervezetet arra, hogy a mostani karácsonyi -akcióját megcsinálja. Karácsonyfáinkat körülvevő szegények boldog és megelégedett arca bizonyíték arra, hogy az az út, amelyet egy éven keresztül jártunk, helyes volt. Es most, szent Karácsony ünnepén, mikor nemsokára megszólalnak az éjféli misére hívó harangok békét hirdető hangjai, hisszük és reméljük és buzgó fohászban kérjük a Magyarok Istenét, hogy segítsen meg minket ezen a helyes úton megmaradni és kitűzött céljainkat Budapest polgárságának jólétére és boldogulására minél hamarabb megvalósítani. Fanatikusan hiszem, hogyha a sors tőlünk el nem fordul, ezt a munkát be is- fogjuk fejezni. Legolcsóbb szórakozóhely CHAT NOIR Kávéház CHAT NOIR CHAT NOIR Reval u. 14 lj jel- nappal nyitva. Elsőrangú zene. \
