Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-25 / 52. szám

2 BBSBBZBB Független Budapest Budapest, 1935 december 25 hogy ezúttal elkerülni akarnám. Hogy mennyire in­dokolt minden népnek a törekvése, a vágya, hogy oz élet minden nyilvánnlásába a maga lelkiségét vigye bele, azt a legjobban az ásatások alkalmával előkerült tárgyak és épületmaradványok igazolják, amikor a régészek egyetlen motívumból meg tudják állapítani, melyik nép használati tárgyánál, vagy építkezéséről van szó. Az a vágy, hogy még a leg - híresebb tárgyba is belevigyük a magunk fajiságá- nak a jellegzetességét, az a világtörténelem minden népének a lelkét fűtötte, mint ahogy fűti ma is. Azt hittük, hogy a gép majd ki fogja irtani ezt a vághat az emberekből s eg'y általános, nemzetközi jellegtelen típus fog diadalmaskodni az élet minden vonatkozásaiban. Milyen tévedés. Ahogy a természet irtózik mindattól, ami sablon, s annyira keresi a változatosságot, hogy két egyenlő falevelet nem tűr kimeríthetetlen gazdagságú. háztartásában — éppen úgy maga az emberiség is irtózik az elszíntelenedés­től. Mintha megrémült volna attól a közelgő világ­tól, amelyet a magyar költő a falanszter-világ nagy börtönében vetít eléje. S mindenütt mozgalmak indultak meg a népi művészet megmentésére és fej­lesztésére. Hogy az idegen mennyire keresi nálunk azt, ami jellegzetes és ami magyar, azt eléggé iga­zolja Mezőkövesd idegenforgalmi irodája. De tovább megyék. Mikor Mátyás király büszke hadai bevet­ték r>Bécsnek büszke várát«, — amint a krónikában olvasom — éppen akkor javították a bécsi Szent István templomának tornyát. Mátyás nem akarta megakadályozni a munka folytatását. Ellenkezőleg, megparancsolta a további építkezést, elrendelve azonban, hogy tornyának fedőlapjai a magyar nem­zeti színeket viseljék. Így is történt. A hármas nem­zeti szín még ma is ott ékeskedik Becs legszebb templomának tornyán. Ezzel nem akarok mást bizo­nyítani, mint hogy a nemzeti jelleg kívánsága ért­hető is, kötelesség- is. Minél nag-yobb egy nemzet­ben a vitalitás, az életerő, annál sikeresebben tudja minden lelki ténykedésében ezt a nemzeti, faji jel­leget megszólaltatni. Ami most már Budapest épít­kezésének a jellegét érinti: mindenki, aki ismeri a magyar történelmet és főként Budapest történetét, az tisztában van mindazzal, ami századokon át tör­tént s ami megmagyarázza, hogy Budapest miért olyan, amilyen, miért nem szebb, mint amilyen, miért nem rendezettebb és miért nem fejez ki többet a ma­gyarság jellegéből, mint amennyit éppen kifejez. Éppen most állítják fel Budapesten annak a Iiechner Ödönnek a szobrát, akinek egész élet mun­kássága abban az egy g'ondlolatban csúcsosodott ki, miként lehetne a téglák, a kövek néma beszédén ke­resztül a magyar lelkiséget is meghálálhatni. S az a tény, hogy a magyar lelkű építésznek éppen most állítják fel az emlékművét, az csak arra bizonysáig, hogy a gondolat nem hal meg a művésszel magával, hanem él és hatóerőnek mutatkozik ma is, ami fűti, telíti a lelkeket s ami alkalmilag cselekvéssé is válhat. Hogy mi most már az én álláspontom ezzel a kér­déssel szemben? Nem is lehet más, mint a legtelje­sebb elismerés a vágy jogosságával szemben? De e vágyat nálam már mint -felelős tényezőnél — a reális valóság s a lehetőség határai szabályozzák. A mi feladatunk csak a helyes irányítás lehet, hogy a kontárkodás, a sallangos magyarkodás, a cikornya, valamiképpen ne rontsa meg az igazi művészet al­kotását. Ma már nem igen engedhetjük meg a ki­forratlan kísérletezést, mert ez könnyen kockáztat­hatja megbecsültetésiink eddig elért eredményeit is a külföld értékelésében. Egyes házak magyar stílusával úgy sem változtatnánk a város képén. Mindenesetre adódnak lehetőségek a városrende­zés kapcsán, ahol egész területek egységes rendezé­sekor a gondolat helyet és -lehetőséget nyer, úgyhogy egész környezet a magyar stílust képviselheti. Hogy ez festőiségben mennyire gazdagítaná a mi Budapes­tünk szépségét, azt, nem is kell magyarázni. Ilyen esetben — természetesen — minden erőnkkel azon le­szünk, hogy Mátyás királyunk példája nyomán halad­junk és kövön és téglákon keresztül is a magyar géniusznak áldozhassunk. Szerintem ennek nem is lehetne akadálya, hiszen mindnyájan azon vagyunk, hogy a* fővárosunk az élet minél több vonalán bizo­nyíthassa a magyar művészet erejét és önállóságát, Boldogok volnánk, ha ezt az építészet terén is mi­nél sikeresebben hirdethetné. Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. Építőanyag ipara: Budapest, V., Sas utca 23. sxám Telefoni 23-0-71, 10-3-59, 14 1-32 Cementgyári Lábatlanban ................ évi telj kép. 12.000 v. Mé szgyáraki Lábatlanban................. ,, „ „ 5.000,, Dorog on ...................... „ „ „ 3.000 „ Téglagyárak i Buda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesujfalu ......évi telj. kép. 80.000.000 drb Cs erépgyári Buda-Ujlak .............. ,, ,, 8.000 000 drb »H ungária« hőszigetelő vállalat baka"ferenc Magas- es alacsonynyomású túlhevfiett- és telítettgőzíí cs vezeié- kek, készülékek, berendezések. Közponii fűtés csővezetékeinek és berendezéseinek, hűtőtelepek jéggyárak és tartozékainak hőelszigetelese. Budapest, II., Olaszfasoi l. Teb fon • 54-7-07 Autó, motorkerékpár, akkumulátor és elektromos berendezések ja­vítása, készítése garanciával olcsón. Hadamcsik József, V., Sas ucca 29 az udvarban. Telefon; I7-4-B8 Közmunkáknál i-mert cég : Búza István és Molnár Géza ÁCSMESTEREK Budapest, I.. DeréK ucca 19. sz. Telefon 60-5-46 Elválla llak minden a szakmába vágó ácá-és parkeitinunkálatokat Épül a Fővárosi Képtár új szárnya Irta: LIBER ENDRE dr. alpolgármester Sok különböző irányban Bétegeződlik a főváros kulturális tevékenysége, felöleli az irodalom, a kü­lönböző művészetbe és tudományoknak úgyszólván minden ágazatát. Ezúttal azonban csupán egyetlen kérdést ragodok ki: a Szé­kesfővárosi Képtár átépíté­sének ügyét, amely méltán tart igényt az általános ér­deklődésre. A Belvárosnak a múlt század végén bekövetkezett szabályozásáról és új utak nyitásáról beszédíes és le­tagadhatatlan emlékként ma jóformán már csak egy épületrész beszél s ez is furcsa paradoxonként nem maga az épület, hanem an­nak a visszája, nem hom­lokfal, hanem tűzfal, mely még azt a korszakot idézi szemünk elé, amidőn e tűzfal másik oldalán is ház, csatlakozó épület állott. A gróf Károlyi-palota ez az épület, melynek dísz­telen tűzfala a Kaplony ucca felől, a Kaplony ucca megnyitása óta szemetszúrt sokaknak. Bégen az egyctemuccai homlokzat vonalában, a Kecskeméti ucca felé másik ház állott a mai Kap­lony ucca helyén. (Ebben a házban húnyta le szemét a »Haza Bölcse«.) Az egyre nagyobb lendületet vevő városszabályozás azonban szükségesnek látta ezen -a bázon át új uccut vezetni, amely hosszú darabon a szomszédos Károlyi-palota udvari szárnyának hátsó oldalán, annak tűzfala mellett vonult végig. Csak mellékesen, de érdemes megjegyezni, hogy, sajnos, ennek az uccavonalnak a Múzeum körűiig való levezetése elmaradt, holott így egészen, a Sán­dor ucca irányában torkolva be, nagyobb forgalom lebonyolítására lett volna hivatott. Az uccanyitással egyidejű volt a Károlyi grófi család, mint érdekelt háztulajdonos kötelezettsége, a Kaplony ucca felé házhomlokzat kiépítése. Ez azonban addig halasztódott, míg végre a háború és az utána következő válságok útját állották a na­gyobb arányú tervnek, A székesfőváros tulajdonába is a régi állapot­ban jutott az épület, de a főváros érezte, hogy so­káig nem halaszthatja a kiépítést. Már az első ter­vezet a Károlyi-palota felhasználásáról, melyet szé­les körültekintédsel és a székesfőváros művészet- és múzeumpolitikájának érdekes és beható taglalásával Csánky Dénes akkori képtárigazgató, ma a Szépmű­vészeti Múzeum főigazgatója készített, a Kaplony uccai szárny kiépítését, mint alapfeltételt tekintette és éppen ebben az új szárnyban kívánta a gyűjte­mény fontosabb részét elhelyezni. Míg ez az előterjesztés csak lassú, Lépésenként való előrehaladást mert javasolni, a közművelődési szakbizottság nagy melegséggel karolta fel az esz­mét, átértette a városfejlődési szempontok fontossá­gát -és Ugrón Gábor indítványára határozottan- kife­jezte azt az óhaját, hogy a Székesfővárosi Képtár megnyitása után az épület átalakításának következő szakasza a Kaplony uccai szárny kiépítése legyen. A közművelődési ügyosztály eleget is tett ennek az óhajnak és 1934. év tavaszán megkezdte az előkészü­leteket a palotaoldal kiépítéséhez. A tervek beszerzése három meghívott építőmű­vész zártkörű pályázatán történt. Mindhárman úgy a budapesti építéstörténetben, mint műemlékek hely­reállításában nagy gyakorlattal bírtak. A pályázat eredménye alapján Wälder Gyula műegyetemi n-y. r. tanár kapott megbízást a kivi­teli tervek elkészítésére s e megbízás alapján Wäl­der professzor rövidesen be is mutatta azokat. Különböző előkészítő tárgyalások után végre 1935. év őszén az említett tervek szerint megkezdő­dött a kiépítés -abban az elgondolásban, hogy a mun­kálatok 2 éven át fognak folyni. A kiépítés a tervek készítésénél nagyobb nehéz­ségeket okozott, mert számolni kellett az épület adottságával, a főfalakkal, udvarokkal s ehhez al­kalmazni a belső beosztást és a külső képet. Wälder professzor nagy elméje megtalálta a megoldást, mely — az igazi műalkotások jellemzője — annyira egyszerű, hogy szinte nem is látszik, mennyi egybevetés és beilleszkedés ered­ménye. Keskeny, 2 szoba szélességű, egyemeletű szárny­ról volt szó. A szobák jó beosztásával sikerült folya­matos körüljárást biztosítani, egy egyéb ként kihasz­nálatlan folyosórész adoptálásával pedig kényelmes összeköttetést teremteni a földszint és emelet között, úgyhogy azok összekapcsolása s elválasztása egy­aránt lehetséges. Egy nagyméretű régi udvar az emeleten átboltozva, impozáns dísztermet ad. Az uccai homlokzatot a terv három részre ta­golja és élénkíti. Közöttük a palota másik oldaláról vett ablakok kapnak helyet érdekes beosztással. A művész annyira alárendelte magát a feladatnak, annyira igyekezett a palota igazi szellemét -életre- kelteni, hogy müve — és ez a legnagyobb dicséret, amit ilyen kiegészítő munkálat kaphat — - úgy hat. mint az eredeti, mintha nem is volna új homlokzati rész a régiek mellett, hanem az egész egyöntetű, egy­korú alkotás. Jövő tavasszal készen lesz az átépítés, akkor fog megmutatkozni, mennyire helyesen járt el a székes- főváros az új homlokzati tervek kiválasztásánál. A kiépítéssel megszűnik a Kaplony ucca kellemetlen képe, a székesfőváros pedig újabb részt vesz hasz­nálatba a Károlyi-palotából. Természetesen párhuzamosan folynak a képtár belső előkészítő munkálatai, az új termek anyagának összeállítása és szerves beillesztése a képtári terem­sorba. Míg eddig igazán csak a legszűkebb keretek kö­zött szinte csak jellegzetes mutatványokkal lehetett a múlt századvég és a század kezdj t művészetének útját bemutatni, most a helyi lehetőségek megnöve­kedésével megnövekednek a lehetőségek és a székes- főváros képtára, ez a fiatal művelődési intézet újabb nagy lépést tesz előre, hogy több joggal érdemelje ki — egy ilyen idegenforgalmában sokat remény­kedő városnál a legszebb kitüntetést — a hét csilla­got a Baedekerben. Liber Endre 1935 karácsonyára Irta: dr. KAI SEK ISTVÁN, a Nemzeti Egység Székesfővárosi Szervezetének ügyvezető igazgatója (A Nemzeti Egység Pártja Székesfővárosi Szervezete az idei ikiar á,csőn nyal érkezik el mű­ködésének első -éves fordulójá­hoz. Most egy éve kezdődött meg’ -a -szervezési munka, amely azt célozta, hogy Bu­dapest polgárságát -a nemzeti eszmék szolgálatába állítva, egy zászló alá gyűjtse, — a Nemzeti Egység zászlaja alá. Ezen az évfordulón áll­junk meg és vessünk eg'y pil­lantást a Székesfővárosi Szer­vezet rövid múltjába. Kezdettől fogva az a cél lebegett iszemünk előtt, hogy a főváros Imin den részéibe el­érő, minden társadalmi osztályt átfogó olyan szervezetet létesítsünk, amely a szeretet és megértés jegyében megbonthatatlan egység­ként támogatja Vezérünknek azt a munkáját, amelynek végső célja a boldog, nagy Buda­pest! Az elmúlt év politikai küzdelmeiben és választási harcaiban — amelyek béké-s szervező munkánkat háromszor is félbeszakították — mindig a szeretetet és a megértést hirdettük. A Nemzeti Egység a szeretet és megértés jegyében hívta egy táborba Budapest polgár­ságát. S hogy ez a szeretet és megértés nem volt üres frázis és számító kortézia, bizonyítja az, hogy a Nemzeti Egység mennyire közel­jutott a főváros tömegeihez. Mindegyik kerületi helyiségünkben ma meggyulladnak a Nemzeti Egység karácsony­fáján a gyertyák és kiosztásra kerülnek a Kansor István dr kerület szegényei között azok a sz-eretetcsonia- gok, amelyek minden felhívás vagy gyűjtés nélkül, de mint a szervezeteinkben élő szeretet és megértés tanúbizonysága, gyűltek össze.' A Székesfővárosi Szervezet megtalálta azt az utat, -amely Budapest polgárságának a szí­véhez vezet — és ezzel magyarázható, hogy az önként beküldött ajándékok tömege kész­tette a szervezetet arra, hogy a mostani kará­csonyi -akcióját megcsinálja. Karácsonyfáinkat körülvevő szegények boldog és megelégedett arca bizonyíték arra, hogy az az út, amelyet egy éven keresztül jártunk, helyes volt. Es most, szent Karácsony ünnepén, mikor nemsokára megszólalnak az éjféli misére hívó harangok békét hirdető hangjai, hisszük és reméljük és buzgó fohász­ban kérjük a Magyarok Istenét, hogy segítsen meg minket ezen a helyes úton megmaradni és kitűzött céljainkat Budapest polgárságának jólétére és boldogulására minél hamarabb megvalósítani. Fanatikusan hiszem, hogyha a sors tőlünk el nem fordul, ezt a munkát be is- fogjuk fejezni. Legolcsóbb szórakozóhely CHAT NOIR Kávéház CHAT NOIR CHAT NOIR Reval u. 14 lj jel- nappal nyitva. Elsőrangú zene. \

Next

/
Thumbnails
Contents