Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-25 / 52. szám

Budapest, 1935 december 25 Független Budapest 3 Úthálózati program Irta: HMRRER FERENC KARDOS JENŐ BUDAPEST, VI., Ó UCCA egészségügyi berendező, központi fűtés, vízvezeték és csatornázási vállalata | 31 — TELEFON s 17-9-05 A városfejlesztési program készítésére kiküldött bizottság mostanában Budapest úthálózata program­jának kialakításával foglalkozik. Természetszerűleg keletkezett néhány évszázados he-, illetőleg kivezető főútvona­lunk (Bécsi út, Fehérvári út, Bu­daörsi út, Budakeszi út, Szent­endrei út, Váci út, Kerepesi út, Üllői út, Soroksári út) kivételé­vel, úthálózatunk parciális sza­bályozási tea-vek során, egységes telepítési és forgalmi elképzelés nélkül alakult ki, a gépkocsiköz. lekedés és feltételeinek ismerete nélkül. Úthálózati programnak, amennyiben ez ma még lehetsé­ges, szerves települési elgondo­láshoz illeszkedő egységes for­galmi rendszer megteremtését és az auótközlekcdés- uek zavartalan s az egyéb közlekedéssel harmonikus lebonyolíthatását kell célul kitűznie. Az autóközlekedésnek, mint gyorsközlekedésnek különleges^ követelései, másfelől a gazdaságosságnak érvényesítése a lakóházak közvetlen hozzáférését szol­gáló utaknak megépítésénél (a közműköltség csökken­tése) új rendező elvet vittek bele a jelenkor útháló­zati rendszerébe: ez a forgalmiutak és a lakóuccák megkülönböztetése. A forgalmiutak s különösen a fő- forgalmiutak — kivezető és átvezető utak — kellékei: megfelelő szélesség, külön-külön párhuzamos kocúi- *yom a gyors autó-, a lassú (teher.) és esetleg a közúti közlekedés számára, útkeresztezések ritkasága (300—500 méternyi távolságban), nagyobb áttekintés (100—200 m távolságra), kedvező elágazások és beka. nyarodások, erős beépítettség esetén párhuzamos utak. A lakó uccák ezzel szemben a mai átlagos szé­lességeknél keskenyebbek és könnyebb burkolatúak lehetnek. Ez a kettős úthálózati rendszer nemcsak jobban elégíti ki a forgalmi igényeket, hanem gaz­daságosabb is. Ily módon kell tehát elvileg Budapest úthálózatát megalkotni. A főváros legjelentősebb, de a legújabb időig leg­elhanyagoltabb és még ma is megoldatlan útproblé- mája: a Duna partjainak miként való felhasználása a forgalom céljaira. illetőleg a Közmunkatanács hatósága alá rendeltei­nek. Mivel a törvény enyhe értelmezésével a kör­nyékbeli hatóságok hozzájárulása kellett volna, a Közmunkatanács nem élt azzal a lehetőség­gel, bőgj- Budapest és környéke egységes főúthálózatát megteremtse. A ma már sokkal nehezebb és bizonyos irányokban alig megoldható feladat Nagy-Budapest intézményes Az isteni jóság nagy ünnepének, a Meg­váltó születésének eloestélyén egyetlen nagy harmóniában egyesül min­denki: a Szeretet világot át­fogó szent érzésében talál­kozik és oldódik fel az embe­riség szíve és lelke. A mélyen sújtott magyarság szíve fo­gékonyabb a szeretet és jó­ság mindent átfogó érzése iránt, mint más, boldog nem­zeteké, megalázottságunkban mélységesebb áhítattal érez­zük át a krisztusi példa cso­dálatos jelentőségét. Több hitre van szüksé­günk, mint más népeknek. Több szeretetre, több jóságra és nagyobb egyetértésre. Egyetlen nép se szenved annyit, mint mi. Ez a hit és ez az egyetértésre való tö­rekvés foglaljon egybe mindent 1935 karácso­nyán, mert csak így tudjuk erőnket töretlenül megtartani, nemzeti jövőnket átmenteni szebb és igazságosabb időkre. A nemzet egységének megalkotására vár. Különösen az Üllői út tehermen­tesítésére van szükség, a Gyömrői úton vagy más­felé vezetendő közlekedési lehetőséggel. A harmadik problémakör a belső úthálózatot fog­lalja magában. Ez két részre oszlik. Egyfelől a már kiépült városrészek úthálózatának kiegészítését ott, ahol közvetlen kapcsolatok még kívánatosak, továbbá a. közlekedés biztonsága érdekében szükséges korrek­ciók (levágások, letompítások) útján. Másfelől az új települési területeknek utakkal való ellátását a for­galmi és lakóuccák kettős rendezésének előbb ismer­tetett elvei szerint. nagy gondolatát valósággá kell váltanunk az élet minden terén és minden megnyilvánulásá­ban. Ha most nem tudunk egyek lenni nemze­tünk és hazánk szeretetében, eszményeink köve­tésében, akkor a válságok még mélyebbre fog­nak sodorni. Ennek a lelki egységnek kell vezérlő csillag­ként ragyognia a főváros élete fölött is. Buda­pest egész közönsége, a pártok és a hivatalos főváros mélyen átérzi azt a nagy felelősséget, mely a magyar jövő szempontjából rájuk hárul és amely a szeretet nagy parancsát írja a lel- kekbe. A főváros szeretetében eltűnnek az el­lentétek, egyetlen érzésbe és kötelességbe ol­vad össze minden szív. Ilyen lélekkel követhet­jük csak a magyarok csillagát, mely a jobb jövő. a megváltás felé vezet. Borús a szemhatár, fekete felhők tornyosul­nak Európa fölött. Nem tudjuk mit hoz a holnap, mi vár az emberiségre, de ha megérti a karácsony szellemét, ha szívébe fogadja a szeretet isteni melegségét, akkor a viharok majd elvonulnak és a megpróbáltatások után szebb kor virrad minden népre. A magyarok csillaga azon az úton jár, me­lyen egykor a bethlehemi csillag világolt. Harrer Ferenc dr. MAGYAROK CSILLAGA írta : dr. SII’ÖCZ JENŐ, Budapest székesfőváros főpolgármestere LamoUc Károly ár. alpolgármester: „A három nagyüzem egijesíféséneh Kérdése napirendre Kerül“ A főváros csőit eguiifó adhatja el a Gázmüven Tisza Kálmán téri feffteif Alig- hihető s mégis így van, hogy a Duna partjai­nak forgalmi szerepével egységes elgondolásban még soha nem találkoztak. Ilyen értelemben Duna-problé- mát nem ismertünk, egyes városrendezési" kérdések — újabban különösen a fürdővárosi elgondolásban (a Dunakorzó mentesítése a villamostól és a Rudas fürdő menti park létesítése) — eljutottak a Dunához, de megoldásuk mindig beleakadt a forgalmi kérdé­sek elvi elinté tétlenségébe. Ép a városfejlesztő bi­zottság kezdeményezésére ez az alapprobléma a közel jövőben előrelát­hatólag elintézést nyer. Ami a megoldást illeti, alig lehet kétséges, hogy a jobbparton a hegyek, a balparton a beépítettség kö­zelsége miatt a Dunának úgy a felső, mint az alsó parija a forgalomra igénybe veendő; csak ilymódon válik lehetővé azoknak a városépítési és kényelmi követeléseknek a teljesítése, amelyeket ma az idegen- forgalmi jelszó alatt általában támasztanak. Még részletesebb tanulmányokra és megfontolásokra van szükség, hogy a Duna partjainak felhasználásában a különböző közlekedési nemek miképen osztozkodjanak. A második útprohlémakör: főforgalmi utóinknak a fővárosból való ki-, illetve ide bevezetése. E téren, sajnos, elég kedvezőtlen a helyzet, mert kivezető for­galmi utaink, az országutaktól eltekintve, általában nem kapcsolódnak a környékbeli városok főútjaihoz. Ennek eredendő oka Nagy-Budapest megalkotásának elmulasztása. Hiába volt az 1870. évi közmunkatanácsi törvénynek olyan rendelkezése, hogy amennyiben szabályozási munkálatok, amelyeknek tervezése a közmunkatanácsát illeti oly területekre is kiterjed­nének, amelyek a főváros hatósága alatt nem áll­nak, e területek az érintett szabályozási munkákat Pál, építkezési- új- és használt V^i ablak, kapu, gerenda, sín, kapcsok, gépeli Budapest, V., Váci út 14 — Telefon : 13-4-35 FÜLÖP DEZSŐ ép í tömés tor BUDAPEST, VI U, ARÉNA ÚT Ti Telefon 35 5-84 Vadász Gyula mozaiklapyyara és építési anyai) telepe Budapest, III., Lajos ucea 89 ós Rupp Imre uccu 46 Telelőn : 62-9-06 Juhász István Pál építőmester, építési vállalkozó Budapest, I., Gregus ucca 7 Telefon : 536 33 Több ízben megemlékeztünk arról az iáján - latról, amellyel az OTI fordult a fővároshoz, a Gázművek Tisza Kálmán téri hatalmas telkeinek és épületeinek átvétele céljából. Megírtuk, hogy az OTI kórházat laikar építeni, hogy abban helyezze el a bete­geit és ezért hárommillió pengőt ajánlott fel a fővárosnak vételár fejében. A főváros nem is ide­genkedett a gondolattól, mint­hogy már régóta kísért a Gáz­gyár székházának áthelyezése. Hosszas tárgyalások után meg is állapodott az OTI vezetőségé­vel, iámnál is inkább, minthogy elfogadhatónak tartotta a vétel- Lamotte Károly árat, amelyből felépíthető lett volna más helyen az igazgató- sági székház. Ezeknek a tárgyalásoknak a dolgában fel­világosításokért a legilletékesebb tényezőhöz Lamotte Károly dr. alpolgármesterhez fordultunk, aki az alábbiakban ismertette a Független Budapest munkatársa előtt a gáz­gyári telkek és igazgatósági székház ügyének állását: — Az OTI-val való tárgyalások során ál­landóan arról volt szó, hogy az OTI az egész telekkomplekszumot átveszi hárommillió pen­gős vételáron. Később változott a helyzet, mint­hogy a kormányhatóság, mint az OTI felsőbb hatósága nem hagyta jóvá ezt a telekvételt. Az OTI most már a Tisza Kálmán téri teleknek csupán egy részére reflektál, ami nehéz helyzet elé állította a fővárost, minthogy ezért a telekrészért természetesen jó­val kisebb összeget -kapnia', ami nem lenne ele­gendő az új igazgatósági székház felépítésére. Mert természetesen, ez esetben is el kellene tá­volítani az igazgatóság mostani székházát és újat kellene építeni. A gázgyár telkeit csak együttesen lehet eladni, részletekben nem adhatja azt el a főváros. — Az a vételár, amelyet az OTI-tól a tel­kekért kértünk, úgy volt megállapítva, hogy az egész telket veszi meg az OTI. Ha azonban csak ^ egy részt akar, akkor természetszerűleg drágábban kellene kalkulálnunk a vételárat is. Aminthogy egy telekrész eladásával csökken a többinek iaz értéke, de kár is érné ezzel a fő­várost, minthogy az üzemet be kellene szün­tetni éis máshol elhelyezni, aminek a költségeit és veszteségeit fedeznie kellene a vételárnak. Valószínű, hogy egyelőre semmisem lesz az el­adásból, minthogy a főváros ragaszkodik az eredeti aján­lathoz, mert részünkről csak az esetben lenne célszerű eladni a gázgyár telkét, ha legalább három­millió pengőt kaphatnánk érte. — E pillanatban tehát a helyzet még egé­szen bizonytalan. Az OTI hajlandó lenne, most is az egészet átvenni. Most újból a kormány- hatóságokkal tárgyalnak az OTI vezetői és re­mélik, hogy végezetül is sikerül majd megkap- niok « kormány hozzájárulását a. Tisza Kál­mán téri telkek megvételéhez. — Ha ez sikerül, akkor újiaibb probléma előtt áll a főváros. Az új üzemi székház építése előtt. ugyanis el kell határozni, egyesítik-e közös igazgatás alatt a nagyüzemeket, vagy sem. Mert hiai közös üzemi székházat építhetünk, akkor terméiszetesen ez sokkal nagy óbb,szabású lesz, mintha csak a Gázművek igazgatóságát kellene elhelyezni az új székházban. A három nagyüzem egyesítésének kérdése már a legkö­zelebbi fio vőben tárgyalásra kerül. A törvény- hatóság dolga lesz határozni ebben a kérdés­ben. Ha úgy határoznának, hogy közös üzemi székházra lesz szükség, úgy új kérdés, hogy megfelelő területet találjanak erre a célra. Ha azonban csak a Gázművek részére kell székhá­zat építenünk, úgy azt .akár a Rákóczi úton, a Kis-Rókus helyén, mint azt már régebben is terveztük, akár pedig más megfelelő helyen is könnyebben felépíthetjük. I IIT7 LAKK- £S FESTÉKGYÁR R.-T. Hm Vaß P JLm Budapest, vii. kér., őrnagy-utca 4. szán. Sipücz Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents