Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-13 / 46. szám
Budapest, 1935 november 13. Független Budapest 3 M HÉT A Nemzeti Színház és Budapest Vas Gereben egyik szép és kedves regényében, az »Egy alispánéban megvan festve a kép, hogyan és miként jött létre a nemzet első színháza s miként történhetett, hogy úgyszólván észrevétlenül nőhetett ki a földből a magyar irodalomnak és nyelvnek ez a nugymultú és hisszük, nagy jövőjű fellegvára. Hogy hagyan épülhetett fel s hogyan válhatott a nemzeti színjátszás igazi templomává'? Csak úgy, hogy mindenki, akit lelkesített a magyar ügy szere- tete, vállalt benne egy munkanapot, a téglahordóstól sem riadva vissza. Ekként vált születése pillanatától minden magyarok drága és becses kincsévé, hiszen a képletes napszám, amelyet a társadalom minden egyes rétege, kezdve a munkástól a mágnásig, építésében önként vállalt, azt is kifejezte, hogy ez az intézmény a nemzet egyetemességének az érdekében épült, hogy abban csakúgy el ne aludjék a nemzeti érzés és a magyar irodalom pártolása, akárcsak oltár előtt az örökmécses lángja. A főváros, méltán a maga hivatásához és múltjához, mindig nagylelkűnek mutatkozott, mikor a Nemzeti Színiváz kérdéséről volt szó. Mintha csak az öreg Podmaniczky báróval vallotta volna, hogy: a Nemzeti Színház lehet jó, lehet rossz, de nekünk mégis rígy kell szeretnünk, mintha a legjobb volna. Hogy Budapestnek milyen közel van a szívéhez ez a színház, mi sem mutatja jobban, mint hogy a maga tulajdon színházát adta ocla néki, mikor Ap- ponyi Albert gróf óhajtása szerint a régi Nemzetit le kellett bontani, hogy újat építsenek helyébe. Sajnos, a közbejött háborúi s az ennek folytán előállott gazdasági válság megakadályozta, hogy az új színház a lebontott helyén felépülhessen. S azóta a főváros —- akarva, nem akarva — házigazdává lett, mégpedig olyan figyelmes házi gazdává, aki szemel huny és nem zaklatja a lakóját, ha éppen nem tudja betartani a pontos határidőt. Sokat beszéltek az utóbbi időkben erről az áldozatkészségről. Sőt, a mostani költségvetési vitáiban is szerepelt ez a kérdés a közgyűlés előtt, mégpedig — valljuk meg — nem a legszerencsésebb formában. Szemére hányták a fővárosnak, hogy túlsókat költ a Nemzeti Színházra. S mindezt az új színigazgató személyével hozták kapcsolatba, úgy állítva oda Németh Antalt, mint-aki egyik főokozója volna a nagy deficitnek. Sajnos, ezekben a vádakban csak éppen egy az igazság: a pénzügyi vádak. Tény, hogy a Nemzeti Színház nagy áldozatot kíván az államtól is, a fővárostól is. Ez ellen aztán lehet is, szabad is, talán jogos is a tiltakozás akár a törvényhozásban, akár a törvényhatóságban. Elvégre olyan fel- fogáist is lehet képviselni, ellentétben a klebelsbergi ■ kultúr föl énnyel, hogy nekünk »komédiára« nincsen pénzünk s ha valamelyik színház nem megy, szívtelenül és tekintet nélkül a kultúr szempontokra, be kell csukni. Álláspontnak álláspont ez is, ha mingy árt sok szó is férhet hozzá. De, hogy a Nemzeti Színház deficitjét és a főváros eddig meghozott nagy anyagi áldozatát kapcsolatbahozzák Németh Antal személyével és eddigi működésével, az már több az igazságtalanságnál. Ez már elfogultság. A kultuszminiszter legutóbb nyilatkozott erről a kérdésről, kifejezvén, hogy a Nemzeti Színház vezetését illetőleg rendületlenül bízik Németh Antal rátermettségében és hivatottságában. Éppen ezért el is várja. mindenkitől, aki a nemzet első színházának a fejlődését és sikeres működését a lelkén viseli, hogy ne hagyja magát befolyásoltatni azoktól, akik egy- egy titkos jelölt érdekében verik a hangulatot. Éppen az a legfájdalmasabb, hogy mindig személyi érdekek búvócskája rejtőzködik az ilyen támadások bozótjaiban. Mindig a Nemzeti Színház érdekét tolják előtérbe, de csak azért, hogy annál zavartalanabbal lesipuskázhassanak az új színigazgató személyére, nem tudni, milyen »titokzatos jelöltek«, érdekében. Ha a támadási kedv megvan, ám legyen, de akkor támadják azokat, akik a színházat abba a helyzetbe hozták, hogy az új igazgató munkája és szerepvállalása elkerülhetetlenné vált. Ez volna az igazságos. Elvégre csodáik nem igen történnek s amit évek mulasztottak el, azt nem lehet néhány hét alatt jóvátenni. A folytonos támadás csak lankaszt és nem lendít. Vagy talán éppen ez a cél? A személyek harcának itt el kell némulnia a Nemzeti Színház nagy és örök érdekével szemben. Azt hisszük, lesz bizottsági tag, aki a közgyűlésben ugyanúgy gondolkodva, megvédi a színházat, a jogtalanul támadott igazgatóval együtt. (Zs. J.) Karácsonyra órát BÁNKI-tól Javításokban sok óvi külföldi gyakorlat Óraraktár IV., Váci ucca 49 Ezen szolvény 10 százalék engedményre jogosít —.—■— ----------------------------------------------------ü November S3, 17 és 19-én 1 délután 723 órakor § autóversenyek A Nemzeti Egység fővárosi szervezetének nagy terveit komoly férfiak váltják valóra Beszélgetés dr. Kauser Istvánnal, a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének ügyvezető-igazgatójával Munkatársunk szombaton ellátogatott a Nemzeti Egység Székesfővárosi Szervezetének Központjába. Legnagyobb csodálkozására: a Központban két héttel a déli kerület választása után is, olyan általános nagy sürgés-forgást és olyan mozgalmas életet talált, mintha legalábbis új budapesti választás lenne. Először arra gondolt, hogy talán a kérvényezők tömege rohanta meg a Központot, de hamarosan észre kellett vennie, hogy a kérvényezési ügyek intézőjével nagyon kevesen tárgyalnak a várakozók közül; azután meg nem is úgy ül- Kauser István dr nek itt az előcsarnokban a várakozók, mintha egyénileg kérni akarnának a Párttól, hanem úgy, mint akik hoztak valamit a Pártnak, mint akik tárgyalni akarnak, itt intézkedést várnak és mint akik aktív résztvevői a folyamatos munkának. Munkatársunknak volt alkalma a sokirányban — úgyszólván állandóan — elfoglalt dr. Kauser István ügyvezető-igazgatóval beszélgetést folytatnia. Megkérdezte, hogy mi történik most a Párt életében és mi ez a nagyarányú munka? Kauser igazgató az alkotás lázától hevülő ember derűs öntudatával válaszolt: — Mindig megemlítem, ha módomban áll, hogy a Nemzeti Egység Pártja nem választásokra alakult szervezet. A mi számunkra nem választási jelszó a »Nemzetir Egység«, hanem komoly kimunkálásra váró nagy feladat. Ügy is mondhatnám, hogy a választások tulajdonképpen akadályoztak bennünket igazi feladataink elvégzésében és a céltudatos munkánknak most kell következnie. — Miben látja igazgató úr konkretizálva az említett feladatokat? — Három csoportba foglalom a céljaink érdekében megvalósítani kívánt programunkat. 1. A politikai, gazdasági, kulturális és szociális erők egyesítése. 2. Az öntudatos szervezettség megteremtése. 3. Az egyéni és csoportnevelés. — Történt-e már valamilyen intézkedés a kijelölt program megvalósítása érdekében? — Igen. Még július, augusztus havában el- készítettem aprólékos részletekig kidolgozva Fővárosi Szervezetünk munkaprogramját. A városházi évad megindulásakor legelső dolgom volt Zsitvay őexcellenciájának bemutatni és az ö hozzájárulásával most már készen áll munkatervezetünk. — Ha figyelemmel kísérte szervezeti híreinket, láthatta, hogy ezzel egyidejűleg minden kerületünkben megindult a. programban kijelölt nyilvános munka. Egy pár példával utalok megvalósítási módozatainkra. Egymást követik kerületi központjainkban a kultúr elő adás- sorozatok. Az előadások tárgyául a legváltozatosabb aktuális kérdéseket és a közhasznú gyakorlati ismereteket terjesztő témákat választottam. Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy az előadók sorába sikerült megnyernem a legnevesebb szaktekintélyeket. Hölgygárdáink karitatív és szociális tevékenységének felhasználásával általános nagy karácsonyi felsegélyező akciót indítottunk, melynek célja pártállásra való tekintet nélkül segíteni a rászorultakon a szent ünnep előtt. Ifjúsági szervezeteink most alakítják sportszakosztályaikat és lövészcsoportjaikat. Az egyes kerületi központok bensőséges szórakozási alkalmak teremtése céljából teadélutánokat és műsoros estéket rendeznek. A kerületi központok munkájával párhuzamosan az egyes foglalkozási ágak szakcsoportjainak megszervezése van folyamatban. — Ezzel a pár példával tömören kívántam rámutatni arra a munkára, amely az alapos előkészítés után most fog kibontakozni. — Munkánknak természetes betetőzése, mintegy politikai foglalata az a munka, amelyet Zsitvay öexcelenciája vezetésével törvény- hatósági bizottsági tagjaink fejtenek ki a városházám. — És hogyan történt ennek a hatalmas munkának lebonyolítása? — Legelőször a célnak meg nem felelő kerületi központi helyiségeinket cseréltem ki újakkal. Azután kiegészítve központi titkárságomat, gondoskodtam az irodák olyan elhelyezéserői, hogy a zavartalan munka biztosítva legyen. A központi ügyköröket megfelelően szétosztottam, úgyhogy a Központban működő szervezési-, sajtó-, adminisztratív-, kérvénykezelő-, propaganda- és kultúr-osztály a legtökéletesebb pontossággal elvégezheti feladatát. Már búcsúzom is Kauser igazgatótól, akit sürgetően várnak kint a referensek. Amit azonban pár szóban alkalmam volt tőle hallani, abban a Nemzeti Egység Székesfővárosi Szervezetének egy pillantásra át sem tekinthető hatalmas fejlődési irányait ismertem fel. Az 'energikus igazgató búcsúkézszorítá- sából pedig meg kellett éreznem, hogy itt a nagy tervekhez komoly férfiak is vannak. A Révészuccai áram a főváros átveszi a Emelkedik az Elekiromosművek Amióta a Talbot néven ismert dunántúli villa- moscentrálé üzembe került, ismételten panaszok merültek fel működésével szemben. Rövid időközökben megismétlődtek áramszolgáltatási zavarok, amelyek arra az óvatosságra késztették a fővárost, hogy tartatéig elepeket tartson fenn, melyek állandóan készenlétben állanak. Természetesen ez a szünetnélküli permanencia nagy költséggel jár. A bánhídai szerződést már kezdetben sem fogadták a városházán nagy örömmel, mert hiszen a dunántúli Mátráiétól való áramvásárlás miatt a főváros meglévő üzemei nem tudják kifejteni teljes kapacitásukat. A szerződés évi 130 millió kilowatt áram átvételére kötelezi a fővárost a Talbot centrálétól. E hatalmas árammenyiség vásárlása következtében a kelenföldi telep csak csökkentett üzemmel dolgozhatik és több melléküzemet, köztük a Révész uccui telepet is teljesen le kell állítani. Ezek a telepek azóta tartalékul szolgálnak, holott a. Révész uccui telep a Tál bot-szerződés előtti időkben a BSzKRt teljes ámmszükségletél fedezte. Azóta azonban a BSzKRt kizárólag a dunántúli árammal tartja fenn üzemét. Az utóbbi időben Budapest áramszíikséglete nagyon növekedik és a vásárolt árainmennyiség dacára az Elekiromosművek egyre növekvő termelésre kényszerülnek. Részben ez. a. növekvő ár a m s z ti k sé g - let, részben pedig a sűrűn ismétlődő távvezetékes áramszolgáltatási zavarok arra az elhatározásra bírták a főváros vezetőit, hogy termelése és áramfogyasztása is a leállított erőműtelepek egyikét-újból teljes üzembe állítsák. Ez már.azért is célszerű, mert — mint említettük — a. telepek biztonsági okokból amúgy is állandóan készenlétben vannak és a fűtésükre fordított hatalmas kiadások túlnyomórészt veszendőbe mennek. Az elhatározás szerint először a Révész uccai áramtermelő telepet állítanák ismét üzembe. Ez az erőmű a BSzKRt tulajdona, a főváros azonban a BSzKRt-tól meg akarja váltani az üzemet. 1908-ban építették a Révész uccai áramfejlesztőtele- pet, amely évi 70 millió kilowatóra teljesítményre van méretezve. Berendezése a mai technikai fejlettség mellett elég gazdaságos termelést tesz lehetővé. A napokban a városházán az összes érdekeltek bevonásával értekezlet volt a Révész uccai telep megváltása ügyében. A megbeszélés eredményeként most pontosan felbecsülik a telep értékét, megállapítják azokat a feltételeket és azt a kártalanítási összeget, amely mellett a BSzKRt az erőművet a fővárosnak átadja. A megállapodás valószínűleg hamarosan létrejön és az áramtermelőtelep ezzel egyidősen ismét megkezdi működését. Budapest áramszolgáltatásának, biztosítása, zavartalan ellátása szempontjából ez az intézkedés igen nagyjelentőségű lesz. Schmidt Udo!!sítegkészH® Újpest, Mátyás tér 3 (Saját ház) — Telefonhívó: 95-4-S9 Gyártmányaim: gyorsmérlegek, asztali tizedes-, tizedes-, százados-, horgas-, személy-, gyermek-, háztartási mérlegek. Vas- és rézsúlyok. Árajánlattal kívánatra készséggel szolgálok. Kedvező fizetési feltételek -