Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-13 / 46. szám
4 Független Budapest Budapest, 1935 november'13. Budapest jövőjét jelenti a Városfejlesztési Bizottság legközelebbi munkaprogramja Harrer Ferenc, a bizottság elnöke beszámol a közeljövőben végrehajtandó nagy városfejlesztési elhatározásokról A városfejlesztési bizottság- a jövő héten ismét megkezdi általános érdeklődéssel kísért munkásságát. Az új ciklus nagyszabású Programjának kidolgozása befejeződött. Ebből az alkalomból Harrer Ferenc, a bizottság elnöke, az alábbi érdekes összefoglaló beszámolót bocsátotta rendelkezéHirrpr Ferenc dr síinkre a városfejlesztési bízott- Ferenc du ^ mük8d6séről és jövő munkaprogr a mj áról. — A városfejlesztési bizottság most ismét nagy feladat előtt áll. Munkásságunkat eddig is nagy figyelem kísérte és örömmel állapíthatom meg, hogy fáradozásaink nem voltak hiábavalónk. — A munkálatnak két fázisa volt. Az egyik a lakóházépítéseknek a város külső kialakításánál számításba jövő elemei tekintetében való állásfoglalás, a másik a településre vonatkozó vélemény kialakítása. Az ezekre vonatkozó állásfoglalásunk szintén ismeretes. Ezekkel a szakvéleményekkel azért siettünk, mert az Építésügyi Szabályzat revíziója küszöbön áll és prezentálni akartuk a fővárosnak idevonatkozó elvi elgondolásait. E szakvéleményeink, úgy hiszem, az Építésügyi Szabályzat számára hasznos előmunkálatként fognak szolgálni. — Igen sürgős az építésügyi törvény létrehozása is, melynek tervezési munkáiban magam is közreműködtem. Merem állítani, hogy a benne lefektetett jobszabályok a legtökéletesebbek a városrendezési jog terén és megoldják mindazokat a problémákat, melyeknek tisztázására szükség van. Sok olyan városrendezési és városfejlesztési szempontra hívtuk fel az illetékesek figyelmét, melyek megszívlclésre találtak és fővárosunk érdekében meg is valösíttattak. Tárgyalásaink során mindig nagy súlyt vetettünk arra, hogy a hatóságokai és az illetékes testületekkel megtaláljuk az érintkezést. Ez sikerült és mindenütt a legnagyobb érdeklődéssel is találkoztunk. Különösen nagy gondot fordítottam a Közmunkatanáccsal való együttműködésre. Nagy gonddal ügyeltem arra, hogy a bizottság feladatkörét túl ne lépje, sem olyképpen, hogy más hatásköröket, sem pedig azzal, hogy városrendezési kérdések konkrét elintézését próbálja magához ragadni. Az a törekvés, hogy az aktuális, gyakorlati városrendezési problémák megoldása számára minél hamarabb programszerű tervezetet készíthessünk, arra késztetett bennünket, hogy a témák tárgyalásánál ne ragaszkodjunk azok szerves összefüggésének logikus sorrendjéhez, mert voltak kérdések, melyek aktuálissá váltak és kívánatos volt, hogy azokat a mi nézőpontunkból is elbíráljuk. —- Így többek között foglalkoztunk a városszéli telepítés problémájával, de, sajnos, eredménytelenül. Nagy-Budapest — Néhány szót kívánunk szólni Nagy-Budapest problémájáról is, amelyről az utóbbi időben sokat beszélnek. Úgy látom, hogy e téren nagy félreértések vannak, holott a dolog igen egyszerű. Azt hiszem, ma már nem vitás, hogy nem lehet helyes az, hogy a Budapest környékén lévő városok össze-i'issza rendezkedjenek be és fejlődjenek, még pedig nem olyan irányban és elvek szerint, amint annak történni kellene. Ez az összefüggő terület kell, hogy egységes irányítás alá kerüljön és az a nézetem, hogy erre itt az utolsó óra, különben be fog következni az, ami nem kívánatos: Budapesten általánossá válik majd az a felfogás, hogy zárkózzunk el a környéktől, mert nem lehet a környékkel egységes, racionális politikát folytatni.- A Nagy-Budapest problémája intézményes megoldásának aktualitása a városrendezés terén van és itt nincs is akadálya annak, hogy ez megoldható legyen. Önként adódik, hogy Budapest, a szóbajövő körzettel együtt, a városrendezési feladatok megoldására egy kötelékké foglalandó össze. A városszéli telepítést ott és úgy, ahogy történt, városfejlesztési szempontból helytelenítettük, A későbbi folyományok több tekintetben igazolták is meglátásunk helyességét. — Foglaloztunk a Hangli sorsával is. Etekintet- ben az volt az álláspontunk, hogy a kioszk eltávolítása a Vigadó tér rendezésének csak utolsó fázisa lehet, ráérünk ezzel majd akkor foglalkozni, mikor már a térre és a Dunapartra vonatkozó egyéb kérdéseket megoldottuk. — Tőlünk indult ki az a javaslat is, mely a Mátyás templomból levezető lépcsőt elfedő házak lebontását kívánta. A lebontás azóta meg is történt és ezzel a Halászbástya teljes pompájában látható lelt. — Elindítottuk az agyag- és kőporbányák megszüntetésének ügyét, illetve e területek regenerálására vonatkozó javaslatokat, melyek most a város- rendezési ügyosztályban előkészítés alatt állanak. Foglalkozunk a sportterületek kérdésével és megállapítottuk azokat a területeket, ahol egyrészt az iskolai- és levente-sportintézmények, másrészt pedig a társadalmi sportintézmények a jövőben elhelyezhetők volnának. Végül ebből a bizottságból történt az új városfelmérés megsürgetése. A spekuláció irányította eddig Budapest fejlődését — A nagy problémák közül elsőnek a fürdőváros problémáját kellett kiragadnunk. Nagy-Budapest kérdése már a kormány legközelebbi munkaprogramjában szerepel. Ez azt jelenti, hogy a kormány kebelében etekintetben már kialakult elgondolás van. Ezért ezt a kérdést részletesen nem is tárgyaltuk a városfejlesztési bizottságban, bár annakidején tervbe volt véve. Ez az ügy azonban már sokkal fejlettebb stádiumba jutott, hogy a mi programunk keretében kellene azzal foglalkoznunk, — Egyik főtémánk volt a Dunapartok és a kikötő kérdése. Erre vonatkozóan a hajózási- és kikötői tanáccsal kooperálva egyhangú véleményre sikerült jutnunk. A vélemény lényege az, hogy a Margithíd és a Ferenc József híd között a Dunapartok felhasználása idegenforgalom és a fürdőpolitika szempontjai szerint történjék és a Dunapartoknak csak a többi része — a vizi- sport részére fenntartott területek — szolgáljanak kereskedelmi és ipari célokra. Van a kérdésnek egy másik része is. Nevezetesen; az alsó Dunapartok felhasználásának problémája, A Közmunkatanács legutóbb felírt a kereskedelmi miniszterhez, hogy az alsó Dunapartok sorsát illetőleg történjék elvi állás- foglalás. Ügy tudom, a minisztériumban már foglalkoznak ennek a kérdésnek a tanulmányozásával. Az eredmény nem lehet más, mint az, hogy az alsó Dunapartokat a forgalmi hálózat részévé kell tenni. Át kell szervezni a főváros úthálózatát Sürgette ezt egyfelől a sok mindenféle elgondolás, mely a közönséget e kérdésben nyugtalanította, azonkívül a Tabán újjáépítésének kérdésében is állást kellett foglalnunk. Az etekintetben hozott szakvéleményeink ismeretesek. A bizottság nagy részletességgel foglalkozott a városfejlesztési program egyik alaptémájával, nevezetesen azon irányelvek megállapításával, melyek szerint a fővárosban a lakosság elhelyezkedésének, a településnek történnie kell. Ebben a munkában a mérnök- és építészegylet is közreműködött. Eddig Budapesten racionális települési elgondolások egyáltalán nem voltak, A véletlen és a spekulációk irányították a város fejlődését, ezek juttatták oda, ahol ma vagyunk. Mindenki ismeri ezeket a hátrányokat. MODERN KERTEK tervezése és kiy telezése KIRCHLECHNER KERTÉPÍTŐ Budapest, II., Júlia u. 2. (Budakeszi út sarok) Tel.: 55-8-53 — Most még két nagy témakörünk van, amely hamarosan a tárgyaló asztalra kerül. Az egyik a közlekedési program, a másik a város művészi kialakításának kérdése. — A közlekedési program függvénye a települési programnak, amely ma már csak »nagy-budapesti« elgondolásban alakítható ki. A forgalmi problémák közül első az utak kérdése. Meg fogjuk állapítani, hogy az utak vezetésénél milyen elvek követése kívánatos, revízió alá vesszük a mai úthálózatot, hogy megállapítsuk a racionális főúthálózatot és ennek során a kívánatos javításokat. Vannak főútvonalaink, melyeknek nincs megfelelő kapcsolatuk, vannak kisszólességű főutaink és vannak főút jellegével nem bíró, túldimenzionált utaink is. Az anomáliákon csak az egész úthálózat szerves egységben való elbírálása segíthet. Azután következik a nagyvasúti kérdés, melyre vonatkozóan a kormány intenciói már ismeretesek. Az elgondolás most tanulmányozás alatt áll, előGondoljon egészségére, szívjon MI KOT EXE T K ARDOS IFNŐ I lYFVIVJLÍWfcJ ÜLíllW és cga(ornázásí vállalata | BUDAPEST, VI., 6 UCCA 31 — TELEFON ; 17-9-05 g szőr abból a szempontból, hogy maga a koncepció a városfejlesztési érdekeknek megfelel-e, másodszor, hogy megokolt-e az a pénzáldozat, amely a fővárost terheli és ezzel együttjár. Nekem az a nézetem, hogy ha csak lehet, az alkalmat meg kell ragadnunk. — Végre új elgondolásokkal találkozunk és meg fogjuk találni azt a megoldási módot is, amely a vasút érdekeit a városfejlesztés érdekeivel összeegyeztetheti. — A következő közlekedési kérdés a gyorsközle- kedés kérdése. Etekintetben is megvannak már az előmunkálatok. Még mindig olyanokat hallunk, hogy Budapest és a környék gyorsközlekedése csak az úgynevezett gyorsvasútial oldható meg, mely alatt nagyrészt földalatti vasutat kell értenünk. Aki ismeri Budapest és környékének települési szétszórtságát és ismeri egy földalatti vasút megalkotásának pénzügyi nehézségeit, az tisztában lehet azzal is, hogy Budapest gyorsvasúttal való közlekedési megoldását aligha lehet valaha megcsinálni. Ma már nem tudjuk annyira koncentrálni a lakosságot, hogy csak meg is közelítsük egy nagyhálózatú földalatti vasút- rentabilitását. Ennélfogva gondolkozni kell azon, nem találhatunk-e másféle gyors- közlekedési megoldást. Erre nézve is készült már előmunkálat. — Ha megoldottuk a település kérdését és tisztában vagyunk a nagyvasát kérdésének megoldásával és megvan a gyorsközlekedés koncepciója, akkor alkothatjuk csak meg egész közlekedési rendszerünket, melynek végső kiágazása a közúti vasút és az autobuszközlekedés. A polgármester utasítására már ítészül a tanulmány arról is, milyen módoti lehet a belső közlekedési rendszert, amely a vasút részéről mind nagyobb területfoglalásokkal jár, a városrendezési érdekekkel öszhangba hozni. Városszépítési problémák — Végül ami a városszépészeti problémákat illeti, etekintetben is előkészítő munkálatok folynak, még pedig az Irodalmi és Művészeti Tanáccsal karöltve. A Tanács két emlékiratot készített. Az egyik azoknak a mű- és történelmi emlékeknek összesítését fogja tartalmazni, melyek megévandók, illetve, melyeknek a jobb érvényrejuttatására kell törekednünk. A másik emlékirat a városrendezési és város- fejlesztési programmal szemben támasztandó művészeti követelésekről fog szólani. Az utóbbi feladatkörben külön-klilön foglalkozunk a következő témákkal; —A Dunapart kérdése, mely azonban az előbb említett forgalmi problémák megoldásától függ, a hídfők környékének kialakítása, mert akárhány hídfőnk van, ezek környéke mind javításra szorul. A Tabán újjáépítésének kérdése, a Császár- és Lukács- fürdők környékének rendezése, a Vár és Várhegy kialakítása. Végül idetartozik az a kérdés, amelybe egész sereg részletprobléma beágazik és amelyet bizonyos körülmények sürgetővé tesznek; a Bazilika és a Calvin tér közötti terület, az egyedül nagyszabásúvá kialakítható fővárosi belsőrész problémája. Ezzel kapcsolatosan az Andrássy út és Madách út betorkolásának, az új Központi Városházának cs az új Nemzeti Színháznak problémái is. De ide kapcsolódik be az Erzsébet tér rendezésének ügye is. Mindezeket a közeljövőben meg kell oldani. — Azt hiszem, az ismertettek után bátran mondhatjuk, hogy a városfejlesztési program igazi program lesz és azt is hozzá merem tenni, hogy annyira előrehaladottak már az előmunkálatok, hogy ezt, a Budapest jövőjét jelentő programot, minden valószínűség szerint egy éven belül prezentálni tudjuk. De remélem azt is, hogy programunk alapján konkrét kérdésekben azokra az eredményekre fogunk jutni, amelyek valamennyiünk ideális célkitűzéseként lebegnek. /I r r Pál, építkezéssO új- és használt vasablak, kapu, gerenda, sín, kapcsok, gépek Budapest, V-, Váci út 14 — Telefon : 13-4-35 FÜLÖP DEZSŐ építőmester BUDAPEST, VII., ARÉNA ÚT 11 Telefon- 35 5-84 HOFBAUER ÉS PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEFON: 18-8-59 Telep: VI., Béke tér 5. Iroda: VI., Szondy ucca 34 Juhász István Pál építőmester, építési vállalkozó Budapest, I., Gregus ucca 7 Telefon : 536 33 Vadász Gyula mozaik iapgyara és építési anyag tel epe Budapest, III., Lajos ucca 89 és Rupp Imre uoca 46 Telefon : 62-9-06
