Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-10-02 / 40. szám

2 Független Budapest Budapest, 1935. október 2. pestet az utóbbi éveki során — hála Istennek — — mind több! és több idegen keresi fel. Kezdünk divatba jönni. A Szent István-hét idei nagy sikere és a velszi herceg megtisztelő és bennünket nagy örömmel eltöltő látogatása azt bizonyítja, hogy a magyar főváros sok olyan kinccsel és látnivalóval rendelkezik, amelyhez ha­sonló más metropolisban nem található Tízmilliós követelése van a fővárosnak útburkolási és csatornaépítési járulékokból és insatlanvagyonátruházási illetékekből Kamatelengedésben részesül, aki jövő március 1-ig kifizeti tartozását és amelyért érdemes Budapestre jönni. Teljesen tudatában vagyok annak az óriási jelentőségnek, amelyet a mi idegenforgalmi propagandánk nézőpontjából az angol trónörökös ismételt láto­gatása jelent és készen állok arra, hogy ennek konzekvenciáját az idegenforgalom egész terüle- letén levonjam. Éppen ezért már intézkedtem is, hogy a propagandát kifelé, de befelé is szélesebb alapokra fektessük. — Hogyan érti polgármester úr a »befelé« való propagandát? — Kérem. Budapest idegenforgalma újkeletű. Alig néhány éves. Ennek a városnak, amelyet — mondja a büszkeség egy nemével — az Isten is arra teremtett, hogy mindenki jól érezze magát benne, arra van most szüksége, hogy kifejlődjék »idegenforgalmi ipara«. Hogy ennek a fejlődése egészséges, szolid és megbízható alapokon nyugodjék, hogy itt min­den idegen jól érezze magát, hogy az a tudat éljem benne, hogy ő' itt szívesen látott vendég, — ennek légkörnek a megteremtése az, amit én röviden »befelé« való propagandának nevezek. Másutt ezalatt a közönség »megnevelését« érte­nék. Nálunk azonban erre nincsen szükség. A budapesti közönség az idegennel szemben udva­rias, előzékeny' és szolgálatkész. Az idegenfor­galom ügyével foglalkozó ügyosztálynak a fel­adata, hogy ezt a »befelé« való propagandát — az én útmutatásomnak és az én irányításomnak megfelelően — vezesse. — Nem akarok a részletekbe belemélyedni, — folytatta érdekes fejtegetését a polgármester úr — mert hiszen a kérdés bele sem fér egy hírlapi nyilatkozat keretébe, de azt még szükségesnek tartom megmondani, hogy számolva az idegenforgalom emelkedésé­vel, intézkedéseket tettem folyamatba, amelyek előmozdítják fcs megkönnyítik új és modern szállodák keletkezését. Meg vagyok róla győződve, hogy ezeknek az intézkedéseknek hamarosan meg is lesz a hasz­nos következményük. — Az itt járt idegenek — vetem közbe — nagy elismeréssel emlékeznek meg arról, hogy itt, Buda­pesten, igen sok ember beszél idegen nyelven. — Ez is éppen amellett bizonyít, amit az imént a budapesti közönségről mondottam. Ma­gunkról tudjuk, milyen öröm tölt el bennünket, ha külföldön járva, a magunk anyanyelvén be­szélő'emberrel hoz össze a véletlen. Ezt érzi az. a francia, angol, olasz, német vagy szomszédos állambeli ember is, aki nálunk jár és saját anya- nyelvén kap útbaigazítást. A nyelvtudás az idegenforgalom nézőpont­jából a legfontosabb követelmények egyike. A székesfőváros már régtől fogva tart fenn tisztviselői részére nyelv tanfolyamokat. Én a magam részéről a legnagyobb súlyt vetem arra, hogy a főváros tisztviselői körében az idegen nyelvek elsajátítása minél jobban terjedjen. És rendkívül fontosnak tartom, hogy a tisztviselők a bennünket környező államok nyelvét is tanulják meg. ' Ugyancsak ezt a célt szem előtt tartva tervezem azt is, hogy a főváros vezető tisztviselőit, külö­nösen nemzetközi kongresszusok kapcsán, kül­földre küldjem. Persze elhatározásaimnak határt szab a főváros teherbíró képessége. — Különben pedig mindezeken a dolgokon túl csak az a fontos és mi minden rendel­kezésünkre álló eszközzel csak arra tö­rekszünk, hogy Budapest az idegenforga­lom terén is azt a helyet foglalja el, amely őt szépségénél, kultúrájánál, fürdőinél és világraszóló gyógyforrásainál fogva a világ metropolisai között joggal megilleti. Én bizonyos vagyok benne, hogy ezt ha­marosan el is érjük. Este kilenc órára jár az idő, amikor Szendy Karoly polgármester szobájából távozom. Ö még ott­marad, mert a titkárkisasszony csak most, ebben a késői órában, kerül abba a helyzetbe, hogy az alá, írandó aktákat eléje terjessze. Az aláírás pedig fon, tos dolog. Emberi sorsok, remények teljesedése, ke­nyér és munka fordul meg Budapest első polgárá­nak és első szolgájának az aláírásán. Zólyomi Dezső. GLADIATOR PENGE VEZET! A főváros pénzügyi helyzetét erősen súlyosbítja a sok adó- és illetékhátralék, melyeknek összege nem­csak hogy nem csökken, hanem folyton emelkedik. Bár érzékenyen érinti a város háztartását, mégsem fordulnak radikális eszközökhöz azok behajtása vé­gett. Különösen az illetékeknél növekednek utóbbi időben a hátralékok, amit lehet ugyan a gazdasági válsággal is magyarázni, de a helyzet mégis az, nogy az ilyen illetékkel rendszerint azok tartoznak, akiknek módjuk lenne azt megfizetni, minthogy va­lamennyien ingatlantulajdonosok. A főváros vezetősége kimutatja, hogy a legutóbbi években rohamosan emelkedtek az útburkolási és csatornaépítési járulékok, valamint az ingatlanátruházási illetékek hát­ralékai. 1928-ban útburkolási járulék címén 164.364, csatorna- építési járulék címén 61.697, ingatlanvagyonatruhá- zási illeték címén pedig 1,327.242 pengő volt a kinn­levőség, összesen tehát alig valamivel több 1.5 mil­lió pengőnél, ezzel szemben most útburkolási járulék­ból 3,073.256, csatornaépítési járulékból 2,903.550, in­gatlanvagyonátruházási illetékből 4,368.303 pengő a főváros követelése. A néhány év előtti 1.5 milliós hátralék tehát 10.345.000 pengőre emelkedett. Ez az összeg több mint kétévi előírásnak felel meg, mert e három illetékből a főváros évi bevételi elő­irányzata 5 millió pengő. A polgármester még a nyár elején rendeletet bo­csátott ki, melyben kamatkedvezményt helyezett ki­látásba azok számára, akik illetéktartozásukat záros határidőn belül kiegyenlítik. Jelentkezett is több hát­ralékos, de a tartozások megfizetése mégsem vett olyan tempót, amilyenre a főváros számított és ami­lyen a főváros pénzügyi szempontjából kívánatos lett volna. Ezért a polgármester most újabb koncesszió nyújtásával tesz kísérletet a hátralékok kíméletes be­hajtására, mégpedig olymódon, hogy az ne csak a főváros szempontjából, hanem a hátralékosok érde­kében is előnyös legyen. Elhatározta a polgármester, hogy a közgyűlésnek javaslatot tesz, mely szerint az egy évnél hosszabb ideje esedékes útburkolási, csa­tornázási, építési járulékok és ingatlanvagyonátru­házási illetéktartozások kamatmentes kiegyenlítését engedélyezi mindazoknak a hátralékosoknak, akik e címen fennálló tőketartozásokat 1936 március 1-ig egy összegben teljesen kiegyenlítik. Remélhető, hogy ez a nagyarányú kedvezmény mégis fizetésre fogja bírni a makacs hátralékosokat, mert a kamat elengedése — tekintve, hogy többéves tartozásokról van szó — többmillió pengő elengedé­sét jelenti számukra. Gondoljon egészségére, szívjon jyiKjOTEXET A belügyminiszter változtatásai a Vásár­pénztári szabályrendeleten A mezőgazdaságnak is helyet kell kapnia az új Vásárpénztár igazgatóságában Az élelmezési szakma, a gazdaközönség, meg a főváros egész gazdaságj élete is türelmetlenül várja az új Vásárpénztár megalakulását. A főváros több­szöri sürgetésére végre megtörtént a korrnánybató­sági jóváhagyás és a belügyminiszter a napokban leiratban közölte a fővárossal, hogy az új vásár- pénztári intézmény megalakításáról és ennek kap­csán a főváros meg a Községi Takarékpénztár kö­pött kötendő szerződésről szóló közgyűlési határoza­tot helybenhagyta. Hat oldalra terjed a miniszter leirata, amely a szerződés egyes pontjain, valamint az új Vásárpénztár működési körét megállapító sza­bályzaton különböző változtatásokat végzett. Különösen nagyjelentőségű az a módosítás, amely elrendeli, hogy az új Vásárpénztár necsak a vásárok adminisztrációjával meg a vásárok techni­kai lebonyolításával foglalkozzék, hanem azzal is, hogy az állattenyésztőket és állathízlalókat a vásá­rokon forgalomba hozni kívánt állataikra nyújtandó bízilalási kölcsönökkel, a zsírtermelőket és zsírkeres- kedőket pedig lombardkölcsönőkkel támogassa. A belügyminiszter rámutat arra, hogy az intéz­mény technikai feladatkörei iigyszólván eltörpülnek azon magasabb rendeltetésű hivatása mellett, amely szerint \ a Vásárpénztár az állattenyésztéssel, de fő­ként az állatértékesítéssel kapcsolatban az egész gazdasági életet támogatni és előmoz­dítani hivatott, a budapesti állatvásároknak pedig az állatértékesí­tést a termelői és fogyasztói érdekek összhangba hozatala mellett irányitaniok kell. Ezért különösen fontos hivatása az intézménynek az állattenyésztés, állatértékesítés és feldolgozás minden tényezőjének megfelelő hitelekkel való ellátása. Igen fontos változtatást tett a belügyminiszter a Vásárpénztári szabályzat azon szakaszain is, melyek a díjszabásról szólnak. Jóllehet a főváros a tervezetben kimondotta, hogy a . díjakat idővel az általános érdeknek megfelelően módosítja, a belügy­miniszter erre nézve nem talál megnyugtató bizony­ságot az előterjesztett szövegezésben. Ezért új szakaszok felvételét rendelte el, melyek garanciát nyújtanak arra, hogy a. vásár- pénztári díjak a. gazdasági viszonyok változása ellenére se fognak úgy megmerevedni, amint ez a múltban történt. A miniszter által pótlólag beszúrt szakaszok szerint a díjakat jóváhagyás végett mindenkor a bel­lii iniszterhez kell felterjeszteni és ha a belügyminiszter kívánja, a díjszabásmódo­sítást 30 napon belül napirendre kell tűzni. A részvénytársaság minden évben, a zárszáma­dás tárgyalása alkalmával, köteles foglalkozni a díjak revíziójának ügyével, abból a szempontból, vájjon a fogyasztóközönség, a gazdák, a keres ke. 4 dőld és iparosok érdekében nem leliet-e a díjakat le­szállítani. Az e tárgyban hozandó határozatot be kell mutatni a főváros közgyűlésének és a főváros határozatát a részletes adatokkal és statisztikai szá­mításokkal együtt a belügyminiszterhez kell jóvá­hagyás végett felterjeszteni. Felhívja a miniszter a fővárost, gondoskodjék arról, hogy az új Vásár- pénztár a kézizálog melletti kihitelezéseknél foko­zott óvatossággal járjon él, illetve a nyújtandó köl­csönök biztosítására kézizálog helyett lehetőleg a kisebb kockázattal járó jelzálogi, vagy kezesség­vállalási biztosíték szerzésére törekedjék. Törölni kell a szerződéstervezetből azt a rendel­kezést, mely szerint a részvénytársaság a vásártere­ken a főváros részére az általa beszedett és községi fogyasztási adóból 2% jutalékban részesítendő és ez az összeg naptári évenkint 100.000 pengőnél keve­sebb nem lehet. A főváros pénzügyi érdekei szem­pontjából ezt a pontot vagy teljesen törölni kell, vagy legalábbis úgy módosítani, hogy a Vásárpénztárt csak a ténylegesen beszedett fogyasztási adók után illesse meg jutalék. A fuvarozási díjtételeket nagyon magasaknak ta­lálta a miniszter, általában 50%-kal magasabbaknak a jelenleg érvényben lévő fuvardíjaknál. Ezért elrendelte a díjtételek csökkentését. A díjszabásra nézve az a kívánsága, hogy az adminisztráció ol- csóbbítása érdekében olyan díjszabást kellene kidol­gozni) mely a sok apró díjtétel helyett egy tételben állapítaná meg a szedhető vásárpénztári díjat. A főváros az új Vásárpénztár igazgatóságát és felügyelőbizottságát a Községi Takarék igazgató­sági és felügyelőbizottsági tagjaiból akarja kiren­delni. Ez ellen a belügyminiszternek nincs észre­vétele, csupán azt kívánja, hogy a mezőgazdasági érdekekre való tekintettel a Vásárpénztár igazgatóságában a mezőgaz­dasági érdekeltség is képviseletet nyerjen. Végül a miniszter elvárja a főváros közönségétől, hogy az új Vásárpénztár működését fokozott, figye­lemmel kísérje és megfelelői biztosítékok megterem­tésével odahasson, hogy az- új intézmény — szigo­rúan az alapszabályokban körvonalozott üzletköré­ben maradva — a céljául kitűzött feladatoknak úgy a fogyasztóközönség, mint az ország gazdasági érde­kei szempontjából a kívánalmaknak minden tekin­tetben megfeleljen és oly sajnálatos események ismétlését, melyek a volt Vásárpénztár kényszerű felszámolásához vezettek, minden erővel kizárjon. A Községi Takarékpénztár minden előkészületet megtett, hogy az új Vásárpénztár alakulása legrövi­debb időn belül megtörténjék és az újjászülető intézmény a gazdasági élet meg a főváros javára hamarosan megkezdhesse működését. KEEEJMNOS írógépek eladása, javítása ós kellékek. Softszor>osittis(íft. Budapest, VI., Podmaniczky uoca 17. Telefon: 17-8 33

Next

/
Thumbnails
Contents