Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-02 / 40. szám
HARMINCADIK jubileumi évfolyam 1935 október 2 40. szám FűggdcnBudapesl VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24,—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavilonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-30 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Takarékosság a városházán Irta: Dr. Usetty Béla Sokszor és sokai beszélnek takarékosságról és az volt a vád a városháza ellen is, hogy pazarlás folyt és ezért volt és van deficit, ennek megszüntetését szeretné mindenki mielőbb elérni. Kétségtelenül helyes elv ez és követendő is. Az új fővárosi novellának is az volt a célja, hogy a főváros háztartása rend- behozassék és ezért kapott a főpolgármester nagyobb hatalmat, különleges jogokat a pénzügyekbe való beavatkozásra. Nem kutatom most kellett-e ez., vagy sem. El kell fogadni, hogy jószándék vezette az illetékeseket ebben a kérdésben is. Jót akartak és jót akarnak, mert Usetty Béla mindenkinek szeretnie kell ezt a fővárost, amely nemcsak a mi országunknak, hanem talán az egész világnak dísze és ékessége. Ezt nem mi mondjuk, akik elfogultak vagyunk talán ebben a kérdésben, hanem mindenki, aki itt megfordult és megfordul. Az azonban már vitatható, hogy volt-e annyi deficitje a fővárosnak, mint amennyi fel volt tüntetve, mert megállapításit nyert később, hogy jóval kisebb volt a háztartási hiány és nem volt olyan nagy a katasztrófa, mint amilyennek az le volt festve. A takarékosság azonban valóban nem árt, ha nem lépi túl azokat a kereteket, ahol a takarékosság már pazarlás, ahol megbénítja az életet, megtartás vagy alkotás helyett rombolást jelent. Szerintem a főváros vezetősége ezt helyesen látta be és aszerint járt is el. Nem maradt el minden beruházás, hanem helyesen és okosan azok a beruházások, amelyek szükségesek és hasznosak, tovább folytatódnak és megtörténnek. Ha minden beruházás elmaradt volna, az nagy bajt jelentett volna és nem apasztotta volna, hanem emelte volna a munka- nélküliek számát és ezzel sok más bajtól eltekintve, a főváros által viselendő szociális terheket még jobban emelte volna. Ez pedig nem lehetett, volna cél és azt nem kívánta senki, amint nem is kívánhatta senki! Helyesen járt el a főváros, amikor a Tabán rendezésére nagyobb összeget vett fel, mert ha nem is oldható meg azonnal a fürdőváros, de kétségtelen nagy lépéssel viszi azt előre és igen nagy munkaalkalmat teremt, mert a pénznek legnagyobb (része munkabérre megy el és így legközvetlenebbül 'segít azokon, akiken ma segíteni elsősorban kötelessége minden kerületnek és minden magánosnak is, akinek az módjában áll. Nincs igazuk azoknak, akik azt. állítják, hogy az ide befektetendő összeg hasznai csak jóval később fognak mutatkozni és így ez talán elmaradhatott volna és másra kellett volna a pénzt felhasználni, mert ezt azután minden időben el lehet mondani. Az ilyen befektetések talán csak évtizedek múltán hozzák meg a megfelelő hasznot, de minél később kezdünk hozzá, annál későbben jelentkeznek ezek a hasznok. Abban pedig egyetért mindenki: hogy a fürdővárosnak mielőbb meg kell épülni, mert abban mindenki nagy fantáziát lát, már az eddigi megnövekedett külföldi forgalom alapján is. Igazuk volt e tekintetben is azoknak, akik azt mondották 10—15 év előtt, hogy a város külföldi forgalmát elő kell mozdítani és azt nagyon erősen ki kell munkálni. E statisztika fényes igazolás az eredmény mellett. Ezt tovább kell fejleszteni és bármilyen nagy arányban növekszik ez évről-évre, a maximumtól még nagyon messze vagyunk. Ebben az irányban tett minden kezdés tehát nem pazarlás, hanem a helyesen felfogott takarékosság előkészítése és létesítése. A főváros polgársága hálás lehet azoknak, akik ezt az eszmét felvetették, akik emellett rendületlenül kitartva dolgoznak is a megvalósulásáért. Célszerű és helyes beruházás a vágóhídon végzett beruházás, amely a termelőképességet van hivatva emelni zsír és szalonnában. Ennek, a két cikknek az utolsó években is volt kereslete külföldön, de a termelési eszközeinek és helyiségeinek hiánya miatt nem volt a feldolgozás úgy lehetséges, mint arra szükség lelt volna. Az pedig köztudomású, hogy csak akkor vagyunk versenyképesek, ha a minőség elsőrendű és legalább is olyan jó, mint más országokban termelt hasonló áruké. A Német- és Angol- országba történt kivitel eddig szép eredménnyel járt és remélhetőleg a jövőben sem fog ez elmaradni. Ha tehát ennek sikere érdekében történik .egy másfélmilliós beruházás, azt csak helyeselni lehet. Ugyanilyen elbírálás alá esnek az üzemekbe fektetett beruházások és így különösen a BSzKRt-nál eszközölt beruházások, amelyekre feltétlenül szükség van és feltétlenül rövidesen végre kell hajtani, mert ez a vállalat rentabilitását is emelni fogja, amellett, hogy elkerülhetetlen. Itt valóban példaadó módon működik közre a polgármester úr és keresi a lehetőséget a pénz előteremtésére. Ezektől várható a deficit eltüntetése és nem a túlzott szanálás és állandó zárolásokból. Nézetem szerint a fizetések redukcióját tovább vinni nem lehet és nem szabad. Ma legfeljebb csak arányosítani lehet a fizetéseket egyes kategóriáknál, de ez pénzügyi megtakarítást alig jelent. Nem is helyes, mert ha a fizetések redukáltatnak, alábbszállnak az igények és ennek nagy visszahatása van az ipar és kereskedelemre. Már pedig az innen elvont keresetek többszörösen érezhetők az állami adóbevételeknél is. Lehet nagy megerőltetéssel és az igények erős leszorításával talán ezen a címen 1—1.5 milliót megtakarítani, de bizonyos, hogy minden adónemet figyelembe- véve, legalább ennyi kiesés lesz a bevételnél. Ez teBudapest szeptember. Reggel nyolc órakor ő az első, aki a budapesti Városháza patinás barokk- palotájába belép és ő az utolsó, aki este a hivatalából távozik. Szendy Károly polgármester valóban nemcsak első polgára a magyar székesfővárosnak, hanem első szolgája is. Munkaereje és munkakedve szinte elképzelhetetlen. Valami belső tűz hajtja és űzi ezt a fáradhatlan embert, akiben olthatla- nul ég az. alkotás vágya és akarata. Az ember, ha nézi és figyeli, amint dolgozik, tárgyal, intézkedik, akaratlanul hajlamossá válik elhinni, hogy Szendynél a nap nem huszonnégy, hanem negyvennyolc órából áll. Mozgékony, rugalmas, gyors elhatározású, de mindent jól megfontoló egyéniség, aki pillanatok alatt appercipiálja a legbonyolultabb kérdést és habozás nélkül szabja meg a megoldás irányát. Minden ügyet — a legkisebbet éppen úgy, mint a legnagyobbat — az utolsó részletig ismer. Róla is el lehet mondani, amit régente Bárczy Istvánról mondottak, hogy az ő tudta nélkül egy fűszáll sem nőhet a Városházán. És amellett a rengeteg gond, munka és felelősség mellett, amely vállaira nehezedik, mindenütt ott áll, ahová Budapest polgármesterét a reprezentatív kötelesség szólítja. Sőt még arra is talál időt, hogy színházat látogasson, hangversenyt hallgasson, vacsorákra menjen, reprezentáljon és barátai között elszórakozzék. Szendy Károly, hogy úgy mondjam, népszerűsítette a polgármesteri állást és a saját személyét is azzal, hogy nagy és fényes pozíciójában egyszerű polgár tudott maradni. Mindent valahogyan olyan természetesen, magátólértetődően csinál, olyan köz- vetetlenül, csendesen, majdnem azt mondanám, szerényen, hogy az ember el sem hinné, hogy paranhát nem megoldás és ehhez nem is szabad folyamodni, mert az ilyen takarékosság a mérleg másik oldalán visszaesést jelent. A városháza tehát így ne takarékoskodjék, mert ebből nincs haszna a. közület- nek, az egyesnek pedig kára van. A dologi kiadások zárolása 10—15 vagy akár 5%-kal is veszedelmes, mert megtörténhetik, hogy az elodázhatatlan javítás is elmarad iskoláknál, kórházaknál, vagy más épületeknél, amelyek rendbehozása azután sokszorosan többe kerül. Nézetem szerint nem szabad megijedni és kell annyi bátorságunknak lenni, hogy nyíltan megmondjuk: »kölcsön nélkül« nem lehet ezeket a kérdéseket megoldani és ha hasznos beruházásokra kölcsönt veszünk, az nem katasztrófa és azzal igenis kell élni, mert a jövőt szolgáljuk vele és jobb helyzetet teremtünk, amelyek mellett könnyebb lesz a visszafizetés. Az ilyen eladósodás nem bűn, ha megvan az ellenértéke és fedezete a kölcsönnek és nem kétlem, hogy a főváros meg tudja azt szerezni itthon is és vannak akik szívesen adnak, mert biztos helyen van a pénzük. Szanáljunk tehát ott, ahol még arra szükség van, de ez ne jelentsen visszaesést az igényekben és ne jelentsen temetőt a gazdasági életben, hanem végezzük óvatosan, helyesen, hogy életet jelentsen, magyar életet, több kenyeret, jobb kereseti lehetőséget és nagyobb darab kenyeret még akkor is, ha esetleg a jövő nemzedék is visel valami terhet abból a kölcsönből, amiből ezt meg lehet teremteni, mert a jövő nemzedék érdekében is történik ez az áldozathozatal és a jövőért dolgoznunk érdemes és kell is minden becsületes magyar embernek. csolni is tud. Pedig tud! Ellenmondást nem tűrően tud! Akaratának és elhatározásainak mindenkor és minden körülmények között érvényt szerez. A tisztviselői kar és azok, akik régtől fogva ismerik és közel állanak hozzá, tudják ezt róla és — engedelmeskednek. Abban a probléma-rengetegben, amely ma Budapestet uralja, Szendy Károly polgármester expe- ditíV ereje — a motor és a politikai érdekek és világnézetek harcában az ői nagy nyugalma és biztossága a — fék. — Be. meddig; bírja a motor és a fék? — kérdezem tőle, amikor ott ülök vele szemben és arra kérem, hogy az idegenforgalom kérdéséről nyilatkozzék- — Meddig lehet azt a tempót bírni, amelyet polgármester úr mutat és diktál? — Én bírom! — mondja mosolyogva és kitárja két karját. — Bírom, mert bírnom kell! Majd ha a gép úgy forog, amint azt én elképzeltem és amint akarom, ha minden csavar és minden kerék pontosan működik, — akkor jön majd a munka könnyebbik fele. Sohasem fogom szem elől téveszteni azonban, hogy a törvényhatóság egyhangú bizalmának vagyok a letéteményese ezen a helyen, amelyen állok cs az a feladatom, hogy a mai nehéz és válságos időben erős kézzel, elszánt akarattal és meleg szívvel vezessem és irányítsam ennek a milliós városnak az ügyeit. Nekem meg kell felelnem ennek a bizalomnak! — A sok probléma közül, amelyekről mi most itt eszmét cseréltünk, jelentőségénél és a külföld felé való hatásánál fogva is szinte láthatóan kiemelkedik az idegenforgalom kérdése. Erről kérem polgármester úr szíves nyilatkozatát. Egy pillanat nem sok, annyi sem telik bele és már hangzik is a válasz. . — Az idegenforgalom terén sok minden történt eddig, de még' igen sok! a tennivaló. Buda„Majd ha a gép úgy forog, amint azt én akarom...“ Beszélgetés Szendy Károly polgármesterrel az idegenforgalom nagy kérdéseiről — M főváros elősegíti úf, modern szállók építését — Budapestnek el kell foglalnia azt a helyet, amely kultúrájánál és természeti kincseinél fogva megilleti Dr. Szendy Károly
