Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-10-02 / 40. szám

HARMINCADIK jubileumi évfolyam 1935 október 2 40. szám FűggdcnBudapesl VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24,—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavilonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-30 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Takarékosság a városházán Irta: Dr. Usetty Béla Sokszor és sokai beszélnek takarékosságról és az volt a vád a városháza ellen is, hogy pazarlás folyt és ezért volt és van deficit, ennek megszüntetését sze­retné mindenki mielőbb elérni. Kétségtelenül helyes elv ez és követendő is. Az új fővárosi novellának is az volt a célja, hogy a főváros háztartása rend- behozassék és ezért kapott a fő­polgármester nagyobb hatalmat, különleges jogokat a pénz­ügyekbe való beavatkozásra. Nem kutatom most kellett-e ez., vagy sem. El kell fogadni, hogy jószándék vezette az illeté­keseket ebben a kérdésben is. Jót akartak és jót akarnak, mert Usetty Béla mindenkinek szeretnie kell ezt a fővárost, amely nemcsak a mi országunknak, hanem talán az egész világnak dísze és ékessége. Ezt nem mi mondjuk, akik elfogultak vagyunk talán ebben a kérdésben, hanem mindenki, aki itt megfordult és megfordul. Az azonban már vitatható, hogy volt-e annyi deficitje a fővárosnak, mint amennyi fel volt tün­tetve, mert megállapításit nyert később, hogy jóval kisebb volt a háztartási hiány és nem volt olyan nagy a katasztrófa, mint amilyennek az le volt festve. A takarékosság azonban valóban nem árt, ha nem lépi túl azokat a kereteket, ahol a takarékosság már pazarlás, ahol megbénítja az életet, megtartás vagy alkotás helyett rombolást jelent. Szerintem a főváros vezetősége ezt helyesen látta be és aszerint járt is el. Nem maradt el minden be­ruházás, hanem helyesen és okosan azok a beruhá­zások, amelyek szükségesek és hasznosak, tovább folytatódnak és megtörténnek. Ha minden beruhá­zás elmaradt volna, az nagy bajt jelentett volna és nem apasztotta volna, hanem emelte volna a munka- nélküliek számát és ezzel sok más bajtól eltekintve, a főváros által viselendő szociális terheket még job­ban emelte volna. Ez pedig nem lehetett, volna cél és azt nem kívánta senki, amint nem is kívánhatta senki! Helyesen járt el a főváros, amikor a Tabán ren­dezésére nagyobb összeget vett fel, mert ha nem is oldható meg azonnal a fürdőváros, de kétség­telen nagy lépéssel viszi azt előre és igen nagy munkaalkalmat teremt, mert a pénznek legnagyobb (része munkabérre megy el és így legközvetlenebbül 'segít azokon, akiken ma segíteni elsősorban köteles­sége minden kerületnek és minden magánosnak is, akinek az módjában áll. Nincs igazuk azoknak, akik azt. állítják, hogy az ide befektetendő összeg hasznai csak jóval később fognak mutatkozni és így ez talán elmaradhatott volna és másra kellett volna a pénzt felhasználni, mert ezt azután minden időben el le­het mondani. Az ilyen befektetések talán csak év­tizedek múltán hozzák meg a megfelelő hasznot, de minél később kezdünk hozzá, annál későbben jelent­keznek ezek a hasznok. Abban pedig egyetért min­denki: hogy a fürdővárosnak mielőbb meg kell épülni, mert abban mindenki nagy fantáziát lát, már az eddigi megnövekedett külföldi forgalom alapján is. Igazuk volt e tekintetben is azoknak, akik azt mon­dották 10—15 év előtt, hogy a város külföldi forgal­mát elő kell mozdítani és azt nagyon erősen ki kell munkálni. E statisztika fényes igazolás az eredmény mellett. Ezt tovább kell fejleszteni és bármilyen nagy arányban növekszik ez évről-évre, a maximumtól még nagyon messze vagyunk. Ebben az irányban tett minden kezdés tehát nem pazarlás, hanem a helye­sen felfogott takarékosság előkészítése és létesítése. A főváros polgársága hálás lehet azoknak, akik ezt az eszmét felvetették, akik emellett rendületlenül ki­tartva dolgoznak is a megvalósulásáért. Célszerű és helyes beruházás a vágóhídon vég­zett beruházás, amely a termelőképességet van hi­vatva emelni zsír és szalonnában. Ennek, a két cikk­nek az utolsó években is volt kereslete külföldön, de a termelési eszközeinek és helyiségeinek hiánya miatt nem volt a feldolgozás úgy lehetséges, mint arra szükség lelt volna. Az pedig köztudomású, hogy csak akkor vagyunk versenyképesek, ha a minőség elsőrendű és legalább is olyan jó, mint más orszá­gokban termelt hasonló áruké. A Német- és Angol- országba történt kivitel eddig szép eredménnyel járt és remélhetőleg a jövőben sem fog ez elmaradni. Ha tehát ennek sikere érdekében történik .egy másfél­milliós beruházás, azt csak helyeselni lehet. Ugyanilyen elbírálás alá esnek az üzemekbe fek­tetett beruházások és így különösen a BSzKRt-nál eszközölt beruházások, amelyekre feltétlenül szükség van és feltétlenül rövidesen végre kell hajtani, mert ez a vállalat rentabilitását is emelni fogja, amellett, hogy elkerülhetetlen. Itt valóban példaadó módon működik közre a polgármester úr és keresi a lehető­séget a pénz előteremtésére. Ezektől várható a deficit eltüntetése és nem a túlzott szanálás és állandó zárolásokból. Nézetem szerint a fizetések redukcióját tovább vinni nem lehet és nem szabad. Ma legfeljebb csak arányosítani le­het a fizetéseket egyes kategóriáknál, de ez pénzügyi megtakarítást alig jelent. Nem is helyes, mert ha a fizetések redukáltatnak, alábbszállnak az igények és ennek nagy visszahatása van az ipar és kereske­delemre. Már pedig az innen elvont keresetek több­szörösen érezhetők az állami adóbevételeknél is. Le­het nagy megerőltetéssel és az igények erős leszorí­tásával talán ezen a címen 1—1.5 milliót megtakarí­tani, de bizonyos, hogy minden adónemet figyelembe- véve, legalább ennyi kiesés lesz a bevételnél. Ez te­Budapest szeptember. Reggel nyolc órakor ő az első, aki a budapesti Városháza patinás barokk- palotájába belép és ő az utolsó, aki este a hivata­lából távozik. Szendy Károly polgármester valóban nemcsak első polgára a magyar szé­kesfővárosnak, hanem első szolgája is. Munka­ereje és munkakedve szinte elképzelhetetlen. Valami belső tűz hajtja és űzi ezt a fáradhatlan embert, akiben olthatla- nul ég az. alkotás vágya és akarata. Az ember, ha nézi és figyeli, amint dolgozik, tárgyal, intéz­kedik, akaratlanul haj­lamossá válik elhinni, hogy Szendynél a nap nem huszonnégy, hanem negyvennyolc órából áll. Mozgékony, rugalmas, gyors elhatározású, de mindent jól megfontoló egyé­niség, aki pillanatok alatt appercipiálja a legbonyo­lultabb kérdést és habozás nélkül szabja meg a meg­oldás irányát. Minden ügyet — a legkisebbet éppen úgy, mint a legnagyobbat — az utolsó részletig ismer. Róla is el lehet mondani, amit régente Bárczy Istvánról mondottak, hogy az ő tudta nélkül egy fűszáll sem nőhet a Városházán. És amellett a rengeteg gond, munka és felelősség mellett, amely vállaira nehezedik, mindenütt ott áll, ahová Buda­pest polgármesterét a reprezentatív kötelesség szó­lítja. Sőt még arra is talál időt, hogy színházat látogasson, hangversenyt hallgasson, vacsorákra menjen, reprezentáljon és barátai között elszórakoz­zék. Szendy Károly, hogy úgy mondjam, népszerű­sítette a polgármesteri állást és a saját személyét is azzal, hogy nagy és fényes pozíciójában egyszerű polgár tudott maradni. Mindent valahogyan olyan természetesen, magátólértetődően csinál, olyan köz- vetetlenül, csendesen, majdnem azt mondanám, sze­rényen, hogy az ember el sem hinné, hogy paran­hát nem megoldás és ehhez nem is szabad folya­modni, mert az ilyen takarékosság a mérleg másik oldalán visszaesést jelent. A városháza tehát így ne takarékoskodjék, mert ebből nincs haszna a. közület- nek, az egyesnek pedig kára van. A dologi kiadások zárolása 10—15 vagy akár 5%-kal is veszedelmes, mert megtörténhetik, hogy az elodázhatatlan javítás is el­marad iskoláknál, kórházaknál, vagy más épületek­nél, amelyek rendbehozása azután sokszorosan többe kerül. Nézetem szerint nem szabad megijedni és kell annyi bátorságunknak lenni, hogy nyíltan megmond­juk: »kölcsön nélkül« nem lehet ezeket a kérdéseket megoldani és ha hasznos beruházásokra kölcsönt ve­szünk, az nem katasztrófa és azzal igenis kell élni, mert a jövőt szolgáljuk vele és jobb helyzetet te­remtünk, amelyek mellett könnyebb lesz a vissza­fizetés. Az ilyen eladósodás nem bűn, ha megvan az ellenértéke és fedezete a kölcsönnek és nem kétlem, hogy a főváros meg tudja azt szerezni itthon is és vannak akik szívesen adnak, mert biztos helyen van a pénzük. Szanáljunk tehát ott, ahol még arra szükség van, de ez ne jelentsen visszaesést az igényekben és ne jelentsen temetőt a gazdasági életben, hanem végez­zük óvatosan, helyesen, hogy életet jelentsen, magyar életet, több kenyeret, jobb kereseti lehetőséget és nagyobb darab kenyeret még akkor is, ha esetleg a jövő nemzedék is visel valami terhet abból a köl­csönből, amiből ezt meg lehet teremteni, mert a jövő nemzedék érdekében is történik ez az áldozathozatal és a jövőért dolgoznunk érdemes és kell is minden becsületes magyar embernek. csolni is tud. Pedig tud! Ellenmondást nem tűrően tud! Akaratának és elhatározásainak mindenkor és minden körülmények között érvényt szerez. A tiszt­viselői kar és azok, akik régtől fogva ismerik és kö­zel állanak hozzá, tudják ezt róla és — engedelmes­kednek. Abban a probléma-rengetegben, amely ma Bu­dapestet uralja, Szendy Károly polgármester expe- ditíV ereje — a motor és a politikai érdekek és vi­lágnézetek harcában az ői nagy nyugalma és biztos­sága a — fék. — Be. meddig; bírja a motor és a fék? — kérde­zem tőle, amikor ott ülök vele szemben és arra ké­rem, hogy az idegenforgalom kérdéséről nyilatkoz­zék- — Meddig lehet azt a tempót bírni, amelyet polgármester úr mutat és diktál? — Én bírom! — mondja mosolyogva és ki­tárja két karját. — Bírom, mert bírnom kell! Majd ha a gép úgy forog, amint azt én elképzeltem és amint akarom, ha min­den csavar és minden kerék pontosan működik, — akkor jön majd a munka könnyebbik fele. Sohasem fogom szem elől téveszteni azonban, hogy a törvényhatóság egyhangú bizalmának vagyok a letétemé­nyese ezen a helyen, amelyen állok cs az a feladatom, hogy a mai nehéz és válsá­gos időben erős kézzel, elszánt akarattal és meleg szívvel vezessem és irányítsam ennek a milliós városnak az ügyeit. Ne­kem meg kell felelnem ennek a bizalom­nak! — A sok probléma közül, amelyekről mi most itt eszmét cseréltünk, jelentőségénél és a külföld felé való hatásánál fogva is szinte láthatóan kiemelkedik az idegenforgalom kérdése. Erről kérem polgármes­ter úr szíves nyilatkozatát. Egy pillanat nem sok, annyi sem telik bele és már hangzik is a válasz. . — Az idegenforgalom terén sok minden tör­tént eddig, de még' igen sok! a tennivaló. Buda­„Majd ha a gép úgy forog, amint azt én akarom...“ Beszélgetés Szendy Károly polgármesterrel az idegenforgalom nagy kérdéseiről — M főváros elősegíti úf, modern szállók építését — Budapestnek el kell foglalnia azt a helyet, amely kultúrájánál és természeti kincseinél fogva megilleti Dr. Szendy Károly

Next

/
Thumbnails
Contents