Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-23 / 4. szám
Budapest, 1935 január 23. Független Budapest A belvárosi plébániatemplom áthelyezése Fridrich Lajos műszaki tanácsos tervét megvalósítja a főváros Az Erzsébethíd pesti hídfőjének rendezetlensége sok gondot okozott már a városrend: zési szakértőknek. A belvárosi plébániatemplom közelsége lehetetlenné tette eddig a hídfő előtti tér szabályos kialakítását. Sokan foglalkoztak már a gondolattal, miként lehetne ezen segíteni, de életrevaló ötlet mindeddig nem merült fel. Most azután egészen váratlanul elkészült egy érdekes előterjesztés, amely a belvárosi plébániatemplom és ezzel az Erzsébethíd pesti hídfőjének egész kérdéskomplexumát megoldja. Fridrich Lajos műszaki tanácsos, a magasépítési ügyosztály helyettes vezetője dolgozta ki a tervezetet, amely a templom épületét mai helyéről jó néhány méterrel eltolja és ezzel lehetővé teszi a hídra vezető út ki- egyenesítését. és az egész térség megfelelő szabályozását. Szendy Károly polgármester már hivatalosan be is jelentette, hogy a tervvel a főváros vezetősége a legkomolyabb formában foglalkozik el jelenlegi helyétől. Ugyanekkor az Erzsébet királyné emlékművet két és fél méterrel magasabbra helyeznék, miután a tér rendezésével az egész térség színvonala felemeltetnék. A templom ilyen módon való elhelyezése az egyet- ■ len megnyugtató megoldás, amely a forgalmi kérdésieket végkép rendezi és a tér kiképzését a legelőnyö- i sebben oldja meg. Ezáltal az Erzsébethíd pesti híd- | főjének jobboldala is egy színvonalba kerülne a hídfő baloldalával. A hídfeljáró egyenes lesz az Eskü út I felé. Az eltolási és emelési munkák költsége 800.000 pengőt tenne ki, mely összegből csak 20% a munkához szükséges anyag, 80% pedig a munkabér. A templom eltolása és elhelyezése csaknem egy évi munkát igényel. Amint a kölcsönt sikerül a fővárosnak megszereznie, azonnal a legkomolyabb formában napirendre kerül ez a kérdés. * A belvárosi plébániatemplom elhelyezésének és környékének végleg, s megoldása kérdéséről Fridrich Lajos műszaki főtanácsos hétfőn este előadást tartott a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben nagyszámú meghívott közönség, a város vezetőség és szakférfiak előtt. Az előadásnak jelentős sikere volt. PestRörnyéK Kiásta a harci bárdot és új rohamra Készül a főváros ellen és —. a lehetőség szerint — a felveendő beruházási kölcsönből akarja biztosítani a terv megvalósítását. A belvárosi plébániatemplom beillesztése az út- szabályozásba régi probléma. 1895-ben Ziegler Győző műegyetemi tanár kezdeményezésére a mai Kossuth Lajos uceát egyenes vonalban akarták a Dunáig vezetni, ahonnan a tervezett Erzsébethíd a Döbrentei térre vezet' tt volna át. Ebben az esetben is szorosan a híd mellé került volna templom, csakhogy a feljáró másik oldaléira. Azóta sokszor felmerült már a templom lebontásának gondolata és csak az akadályozta meg ennek keresztülvitelét, hogy a belvárosi plébániatemplom Budapest legértékesebb műemléke. Az idők folyamán azután számos konkrét terv merült fel, m: Ijmk a mai helyzet megjavítását célozták. 1932- ben tervpályázatot is rendeztek, de elfogadható gondolat akkor sem akadt. A 30 év óta folyó kísérletek meddősége mutatja, hogy itt csak az egész tér egységes kiképzésével lehel megfelelő megoldást találni, olymódon, hogy a híd déli oldalán meglévő vonal- vezetéssel képezzék ki a tér északi felét is, ami csak úgy érhető el, ha a Petőfi terel megfelelő magasságra emelik. Fridrich Lajos műszaki főtanácsos készítette el az erre vonatkozó részletes tervet, melyet nemcsak a polgármester tett magáévá, hanem a Műemlékek Országos Bizottsága is. Ezek szerint a Petőfi teret több méterrel feltöltenék és a tér legmagasabb pontján helyeznék el a templomot. I i I El aKarjáK venni a főváros adójövedelmének jelentékeny részét Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy a pestkörnyéki városokban és községekben mozgalom indult a keresetiadófizetés új alapokra helyezése érdekében. Egy 1927. évi pénzügyminiszteri rendelet alapján ugyanis a környéken lakó, de Budapi sten dolgozó, illetve állásban lévő alkalmazottak a fővárosban kötelesek keresetük után adózni. Igen tekintélyes számmal vannak a főváros környékén ilyen lakók, akik Budapesten keresik kenyerüket A szomszédos városok és községek régen rossz szemmel nézik, hogy polgáraik keresete irtán nem nekik, hanem a fővárosnak van jövedelme és mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy az érvényben lévő rendeletet a kormány változtassa meg és az alkalmazottak ne munkahelyükön, hanem lakóhelyükön adózzanak. Ez a mozgalom mind szélesebb méreteket ölt és egymásután hoznak a pestkörnyéki közületek ez ügyben határozatokat. Utolsó volt a sorban Cinkota, amely szintén csatlakozott az akcióhoz. A képviselőtestület legutóbbi ülésén egyhangúlag fogadták el a község vezetősége által előterjesztett javaslatot, melyben a községi képviselőtestület kimondja, hogy csatlakozik a fővároskörnyéki városok és községeknek a 300/1927. P. M. számú rendelet 47. §-ának olyan értelmű megváltoztatására irányuló mozgalmához, hogy nem a lakóhely szerinti városban és községben alkalmazott tisztviselők és munkások által fizetett általános kereseti adó minden esetben a lakóhely községei illesse | meg. Utasítja tehát az elöljáróságot, hogy ilyen érte- I lemben terjesszen elő kérelmet a pénzügyminiszterhez, I i a kérelem támogatása iránt keresse meg- a kerület ! országgyűlési képviselőit és erről értesítse a főváros- | környéki problémák tárgyalására kiküldött állandó I bizottságot. A határozat indokolása hangsúlyozza, hogy a hi- j vatkozott rendelet sérelmes a főváros környékén lévő I községekre, amennyiben »az amúgyis jó anyagi viszo- ! nyok között lévő fővárost juttatja jogtalan jövede- í lemhez«, a környéken lévő közületeket pedig meg- ; fosztja az őket természetszerűleg és igazság szerint J (?) megillető jövedelemtől. Hivatkoznak arra, hogy | a főváros környékén lévő városokból és községekből j naponta százával járnak be tisztviselők és munkások | budapesti munkahelyükre és nemcsak keresetüket j költik el csaknem teljesen Budapesten, hanem még az | adót is a fővárosnak fizetik. Most, hogy ez a pestkörnyéki község utolsónak l csatlakozott a mozgalomhoz, az erről szóló határozatot felküldték a pénzügyminiszterhez, egyben felkérték a képviselőket is az akció hathatós támogatására. A főváros természetesen tiltakozik az ellen, hogy az érvényben lévő rendeletet megváltoztassák I és Budapest jövedelmeit újból megcsonkítsák. Fridrich saját szabadalma szerint végezné el a templomépület eltolását, ami nálunk egészen új eljárás, de külföldön már sokszor alkalmazták meglévő épületeknek távolabbi helyre való szállításánál, anélkül, hogy az épület állagát a legcsekélyebb veszély is fenyegette volna. A tervek szerint a templomot közvetlenül az alapzat felett vágnák el, görgőket szerelnének alá és óvatos technikai eljárással végeznék az épület eltolását a már előre elkészített új alapzat fölé. Egyidejűleg fel is emelnék a templomot, m ly új elhelyezkedésében hat méterrel magasabban állana, mint ma, keleti irányban pedig 10 méterrel, északi irányban 12 méterrel távolodnék Ádler és Társai Ólomcsókószítö Üzem Gyárt: Mindennemű ólomnyomó-és lefolyócsövet Iroda: Budapest, VI.. Podmaniczky u. 2. Tel. 15-3-94 Gyár : V., Váci út 69 Modern szigeteléseket, aszfaltutépüéseket, színes aszfalt- burkolatokat ós e szakmába vágó mindennemű munkálatokat a legelőnyösebuen végzi. Csató Pát Budapest, I , Budaörsi út 18. Tel. : 56-6-31 „Csatfalt'* hidegaszfalt törv. véJve ! Szennyvíztisztító berendezést k, SAOO rendszerű házi kisderítök PRISTER GYÖRGY RT. Budapest, II., Hunyadi János út 3. Telefon: 54-9-72 LIEDER11ANN ERVIN Géptisztító anyagok, rongyok és textílnyersanyagok Budapest. V, Ügynök uooa 24. — Telefon: 92-0-65 \ Batthyány téri vásárcsarnok ügye Vásárcsarnokból — sportesarnoh A Független Budapest adott először hírt azokról a tervekről, melyek az elnéptelenedett Batthyány téri csarnok hasznosítása körül felmerültek. A hatalmas csarnokban, — mely közel 2 millió pengőbe került — ma mindössze 26 árus foglal helyet, ’ de érzék sem tudnak ottani keresményükből megélni. Kézenfekvő tehát, hogy a főváros a csarnok teljes elnéptelenedésének elejét akarja venni és különféle tervek merültek fel a csarnok hasznosítása dolgában. Legelőször arra gondoltak, hogy autóbuszgaraget rendeznek be a csarnokban, de a környék lakóinak tiltakozására ez a terv meghiúsult. Ekkor merült fel a sportcsarnok céljaira való felhasználás gondolata. Az OTT és a többi sportfórum örömmel kapott az ötleten és azóta többizben jártak küldöttségek a városházán, a terv mielőbbi megvalósítását sürgetve. Az érdekeltségek bíznak Szendy Károly polgármester sportszeretetében és igyekeznek azt a maguk javára kihasználni. A polgármester azonban, bár valóban nagy barátja és a maga személyében is kiváló művelője a sportnak, itt is a közérdeket helyezi előtérbe fa csak olyan ajánlatokat fogad el a tárgyalások alapjául, melyek a főváros érdekeivel összeegyeztethetők. A tárgyalások során a főváros hajlandónak nyilatkozott a Batthyány téri vásárcsarnokot fedett sport- csarnok céljaira átengedni, mégpedig 30 évi időtartamra, de azzal a kötelezettséggel, hogy az épület átalakítását és fentartását a sport- érdekeítségek saját költségükön végzik. A fővárosnak iaz a meggyőződése, hogy eleget tesz a sportok támogatása iránt való kötelességének, ha egy kétmillió pengő értékű objektumot 30 évre ingyenes használatra enged át a sporttársadalomnak. Ügylátszik az érdekeltségek méltányolják a főváros áldozatkészségét és lemondanak egyéb igényeikről. Ilyenformán a vásárcsarnok ügye hamarosan a főváros illetékes fórumai .elé kerül és a közgyűlés fog dönteni az épületnek sportcélokra való átengedéséről. Az átalakítást az OTT végzi Matyók Aladár műépítész tervei szerint, aki 5000 személy befogadására teszi alkalmassá a vásárcsarnokból létesülő sport- csarnokot. A főváros engedélyt fog adni arra is, hogy a csarnokot népgyűlések és más nagytömegű összejövetelók céljaira is felhasználhassák. A napokban másik érdekes ajánlat is érkezett a fővároshoz a Batthyány téri csarnok hasznosítására. Egy magánvállalkozó mozi céljaira akarta kibérelni és évi 12.000 pengő bért kínált fel. Miután a főváros a sportszempontokart többre értékeli, mint az ilyen csekélyösszegű jövedelmet .az ajánlatot nem is vették tárgyalás alá. Itt említjük meg, hogy több oldalról elhangzott kívánságra- a főváros elhatározta, hogy a sándoruccai régi képviselőházat rendbehozatja. A régi képviselőház nagyterme volt még évekkel ezelőtt is a zárt- helyiségű nép gyű lések állandó színhelye, de a hatóság- tűzrendészeti szempontokra hivatkozva, néhány évvel ezelőtt megszüntette a helyiség bérbeadását. A polgármester felhívta az illetékes ügyosztályt, vizsgálja meg az épületet és készítse el a megfelelő átalakítás terveit meg költségvetését. Ha a költségek nem lesznek túlmagasak, úgy a főváros a régi képvi- selőháziat rendibehozatja és nagytermét összejövetelek céljaira ismét a polgárság rendelkezésére bocsátjaHULLER ÉS LUKÁCS Kövező, útépítő és vasútépítő vállalat Budapest, III., Bécsi-út 83. szám. Telefon : 62—5—66. SzeiSer Ferenc galvanotechnikai vállalat Budapest, Vili., Vas if. 5 Telefon: 43-2-34 Olajfestmények legolcsóbban rnffmannál 1 Telefon: 89-3-05, 1 |U 1 fi 11 SOI IIIOI Budapest, 89-4-95, 89-2-39 IV , Károly körút 28 sz.
