Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-09-25 / 39. szám

HARMINCADIK Jubileumi évfolyam 1935 szeptember 25 39. szám VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Az új költségvetés trla: Dr. PÖZEL ISTVÁN országgyűl. képviselő, főv. biz. tag Ezen a héten kezdi meg a főváros törvényható­sági bizottsága azt a nagy munkát, amellyel egy­részt rendbe akarja hozni a. köz­ségi háztartást, másrészt új irányt, új lendületet akar adni Budapest fejlődésének. A közgyűlés őszi munkájának irányításában nagy része lesz a Nemzeti Egység fővá­rosi szerkezeteinek, amely csak most fog teljes aktivitással bele­kapcsolódni a kommunális életbe. Ebben a munkában a Nemzeti Egység fővárosi képviseletének első nagy teherpróbája a költségvetés tárgyalásánál lesz, amely alkalmat fog adni, hogy teljes erejében mu­tatkozzék be a NÉP városházi gárdája. Meggyőződésem, hogy a bemutatkozás teljes si­kerrel fog járni, Budapest székesfőváros közönsége előtt olyan felkészültséggel, a főváros ügyeinek olyan tárgyi ismeretével, a szakavatott Ságnak és a termékeny ötleteknek'olyan tárházával vonul fel a Nemzeti Egység gárdája, ami teljes megnyugvást fog adni azoknak a hatalmas tömegeknek, amelyek a községi választások alkalmával előlegezték bizal­mukat. Most kerül beváltásra az első váltó, amelyet a NÉP fővárosi szervezete nemcsak teljes összegé­ben honorál, hanem — úgy érzem és hiszem — a fő­város közönsége meg fogja állapíthatni, hogy ka­matok kamatjával térít meg. Itt fekszik előttünk a főváros jövőévi költség- vetésének hatalmas kötete. Azt hallom és olvasom erről a költségvetésről, hogy bizonyos optimizmus jellemzi. Ezt a kifejezést, illetve meghatározást én a magam részéről inkább a többet kifejező és sza­batosabban hangzó bizakodással helyettesíteném, mert más az optimizmus és más a bizakodás. Ez az utóbbi kifejezés magában foglalja már azt is, hogy jogos és indokolt az optimizmus, hogy az nemcsak szubjektív érzés eredménye, hanem pozitívumoké: olyan konkrétumoké, amelyek megfoghatóak, reáli­sak, tehát alapjai lehetnek a Nemzeti Egység gon­dolatában rejtőző reálpolitikának. Pedig deficites a költségvetés, éppúgy, mint a multévi is az volt. Csakhogy ennek a mostani defi­citnek más a szülőoka, mint az eddigieknek volt: azt mondhatnám, hogy ez a mostani hiány »termé­keny deficit«.. Nem negatívumok eredménye, mint eddig volt, hanem az újrakezdődő élet szülötte. Ed­dig az volt a tendencia, hogy csökkentsünk; az új költségvetésben minden egyes ügyosz­tály kiadási tételei emelkedtek. A megtakarí­tások nem sorvasztják a gazdasági életet, el­lenkezőleg, új beruházásokat tesznek lehetővé, bizonyítva, hogy vége a. lefelé irányuló tendenciá­nak, a sorvadásnak és újból megindul a főváros éle­tének egészséges vérkeringése. Ezért nem találom egy pillanatra se tra­gikusnak a költségvetési hiányt. Hiszen lehetett volna deficitmentes költségve­tést is produkálni, igazán nem került volna nagy nehézségekbe. Egyszerű könyvelési technika kér­dése lett volna az egész és talán még felesleget is ki lehetett volna mutatni. De Szendy Károly pol­gármester s vele együtt a főváros pénzügyeinek egész vezetősége úgy érezte, hogy ez nem lenne méltó sem a székesfővároshoz, sem ahhoz a biza­lomhoz, amellyel a polgárság ajándékozta meg az önkormányzati képviseletet. Ahogy a költségvetés hatalmas kötetének lapjait forgatom, nem zárkózhatom el attól, hogy őszinte tiszteletet ne érezzék azokkal szem­ben, akik nappalt és éjszakát eggyé téve, új irányt adtak a főváros életének. Elsősorban áll ez Szendy Károly polgármesterre. Imponáló és tiszteletreméltó energiával, hallatlan munkakészségével és céltudatos erőfeszítéseivel olyan eredményt ért el a polgármester úr, amely előtt meg kell hajolni. Egységes szellem hatja át az egész kötetet, egységes akarat: a termékenység szelleme, a megalkuvást és megállást nem ismerő energiáé. Ráismerünk benne Szendy Károlyra. Ennek a termékenységnek a szelleme diktálta neki azt is, hogy új eszközöket állítson a fejlődés és teremtő munka szolgálatába. Ezek közül csak egyet ragadok ki: a főváros belterületeken fekvő telkeinek ér­tékesítését, ahhoz a feltételekhez kötve, hogy az új tulajdonosoknak nyomban meg kell kezdeni azokon az építkezést. A gyakorlati embernek, a termékeny, alkotó szellemnek megnyilvánulása ez az ötlet, amely két­ségtelenül eléri célját, mert egyrészt műnkéit és Itt van előttünk az új költségvetés, amely elé oly nagy várakozással tekintett a főváros közönsége. A költségvetés: a városvezetés próbaköve, mely eldönti, hogy fejlődés vagy pangás, optimizmus ^ vagy pesszimizmus lett-e úrrá a városházán. Ahogy a költségvetés ha­talmas kötetének lapjait for­gatom és a tételeket vizsgá­lom. nem zárkózhatom el az elől, hogy őszinte köszönetét mondjak azoknak, akik a mai nehéz időkben ezt a költség- Bessenyey Zénó vetést produkálták. Az Új költségvetés összeállításával — ezt már elöljáróban meg kell mondanom — nagyjából teljesen meg vagyok elégedve, leg­feljebb kisebb részletekben lenne egy-két meg­jegyzésem. Hűséges képét látom a költségvetésben annak a kapkodás nélküli, bölcs taka­rékosságnak, de egyúttal kellő szociális érzéknek is, amely a főpolgármester, meg a polgármester urat eltölti. Ha figyelembe vesszük, milyen óriási kul­turális, szociális, közlekedési, közegészségügyi és idegenforgalmi feladatokat kell a főváros­nak megoldania, akkor bátran megállapíthat­juk: egy 330 millió pengős költségvetésben egy hatodfélmilliós deficit igazán lé­nyegtelen hiány. Nem okozhat egy pillanatig se komoly gon­dot, akkora nehézséget, amelyet ne lehetne könnyűszerrel megoldani. Annál kevésbé, mi­vel már a folyó évben is megmutatkoztak a javulás tünetei és minden jel arra vall, hogy a gazdasági helyzetnek ez a javulása állandósul és fokozódik. Hiszem, hogy ennek a deficitnek az eltüntetésére a polgármester úrnak ötszázalékos zá­rolási korlátozásra nem is lesz szüksége, vagy ha esetleg itt-ott mégis ehhez az eszköz­höz kell folyamondia, úgy az csak kivételesen fog előfordulni. Nagyon örvendetes és csak helyeselhető a polgármester úrnak az az előterjesztése, hogy a takarékos és előrelátó összeállítás ellenére sem akar elhalasztani, vagy »jobb időkre« el­tenni olyan közmunkákat, amelyek a főváros i kenyeret fog adni tízezreknek, másrészt felfrissíti a gazdasági vérkeringést, végeredményében pedig nagyszabású építkezésekkel gazdagítja Budapestet. A- külterjes tendenciát belterjes fejlődés váltja fel ennek nyomán, a főváros vagyoni állaga pedig- sem­mivel se fog csökkenni, mert ez a most értékesítésre í kerülő vagyon célvagyon volt, amely most végre be | fogja tölteni rendeltetését, mert hiszen a főváros i azért szerezte be az értékesítésre kerülő telkeket, | hogy majdan a város fejlődésének irányát szol- j gálják. A most kezdődő közgyűlési periódust, amelyet j ez a szellem fog áthatni, üdítő légkör, friss munka­kedv fogja karakterizálni. Ebben a nagylendületű munkában elöl fog járni a Nemzeti Egység gondo­latában működő fővárosi szervezet. Hiszem, hogy j hasznos, áldásos és mindenekfelett termékeny, erecl- I ményekben gazdag munkát fogunk produkálni, ha­talmas lépést fogunk tenni a gazdag, régi és boldog Nagy-Budapest felé, amelynek kimunkálását oly nagy szeretettel tűzte ki célul Gömbös Gyula és kor­mánya. korszerű fejlődését vannak hivatva előmozdí­tani és amelyekre akár közlekedésügyi, akár szociális, akár pedig egyéb nem mellőzhető szempontok miatt nélkülözhetetlen szükség lesz. A költségvetéssel kapcsolatban külön kell foglalkoznunk a BSzKRt ügyeivel. A vil­lamosközlekedés ügye a főváros minden egyes polgárát a lehető legközvetlenebbül érdekli, alaposan meg kell tehát fontolnunk minden egyes lépést, amely ezzel kapcsolatos. Láttuk a közelmúltban is, milyen érzékenyen reagál a közvélemény a közlekedési problémák megol­dását célzó legkisebb intézkedésre is. így tehát külön megbeszéléseket és alapos meg­fontolást igényelnek a BSzKRt nagy problémái. A BSzKRt költségvetése egyensúlyban van. Mindamellett a HEV-vel, Fogaskerekűvel és a most tervezett új iberuházasokkal olyan helyzetbe került a BSzKRt, hogy gondoskod­nunk kell egyrészt arról, hogy kellő forgótőke álljon rendelkezésére, másrészt azonban a jö­vendő' pénzügyi megalapozásáról is gondoskod­nunk kell. En a. magam részéről nem helyeslem azt, ha a tarifarevizió során egyes tételeket kiragadunk és azokat próbáljuk módosítani. Inkább azok­kal tartok és azoknak a véleményében osztozom, akik azt vélik szükségesnek, hogy a BSzKRt egész tarifapolitikája és an­nak esetleges reformjai szerves össze­függésben tétessenek tanulmány tár­gyává, mert részleges megoldással nem megyünk sokra. Ezt a hatalmas vállalatot, amely ilyen óriási közvagyon sorsát intézi és ekkora feladatok megoldására hivatott, tartósan meg kell szilár­dítanunk és fejlődésének a szükséges mértékben alapot adnunk. Egységes elvek alapján, a maga egészében kell áttekintenünk a BSzKRT tarifa- politikáját, még pedig olyan módon, hogy az egyrészt ennek az intézménynek szilárd jövőjét biztosítsa, a modern és »világvárosi közlekedést lehetővé tegye, másrészt pedig a közönség ér­dekeinek is minden vonatkozásban megfeleljen. Meg kel! oldani a Dunapart és a Bel­város forgalmának közlekedési kérdé­seit is, még pedig a közízlésnek megfelelő formában, mert a nagy lendülettel megindult idegenfor­Széljegyzetek a főváros űfköltségvetésé kéz írta: BESSENYEY ZÉNÓ dr. országgyűlési képviselő, főv. tv.~hat. biz. tag Pözel István

Next

/
Thumbnails
Contents