Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-09-18 / 38. szám

Budapest, 1935 szeptember 18. Független Budapest 3 Válasz egy goromba támadásra Ripka Ferenc úr címére [KARDOS JENŐ központi fűtés, vízvezeték I B U O A 1 PEST, VI., Ó UCCA 31 csatornázási — TELEFON vállalata 17-9-05 Két héttel ezelőtt ezen a helyen Zólyomi Dezső­nek. egy cikke jelent meg, amely Ripka Ferenc volt főpolgármester úrnak egy interjú során tett azzal a nyilatkozatával1 foglalkozott, hogy »nem szűnik meg továbbra is az autonómiáért és a törvény-ható­sági tanács visszaállításáért küzdeni «. A cikkre, amely a polgárság széles rétegeiben élénk érdeklő­dést, városházi körökben pedig általános- megelége­dést keltett, Ripka Ferenc vol-t- főpolgármester ál­most mérges ési szokatlanul goromba nyilatkozattal felelt és ebben minden méltatlankodását, haragjának minden dühét és elkeseredését nem a-cikk írójára, hanem a Független Budapest-re szórja, mint amely lap a cikk közlésével tanúbizonyságot tett arról, hogy a cikk tárgyi megállapításaival egyetért. Mielőtt Ripka volt főpolgármester úr nyilatko­zatára érdemlegesein válaszolnánk, meg kell állapí­tanunk, hogy nekünk vele semmiféle személyes ügyünk nincsen. Mi az ő egyéni tisztességét és jó­hiszeműségét soha kétségbe nem vontuk és cikkünk csupán azt állította róla, hogy ő, mint az autonómia egyik első sírásója, nem alkalmas, de nem, is elhiva­tott arra, hogy az autonómia liliomos lovagjá­nak vértezetében álljon ki a porondra. Ezt a megálla­pításunkat fenntartjuk annak dacára,, hogy a volt főpolgármester úr két olyan gyanúsítást enged meg magának, amelyeket >a legnagyobb határoszottság- gal és tiltakozással utasítunk vissza. Az egyik inszinuációja az, amikor megállapítja, hogy »... .ilyen elfogult és rosszindulatú megrovás­ban részesíti az a várospolitikai lap, amely a múltban nemcsak tárgyilagos hangon, hanem a legnagyobb elismeréssel méltatta mindig várospolitikai működé­semet. Igaz, hogy nem vagyok többé a hatalom ré­szese■« ... »es úgy látszik, e szerepcsere folytán érvé- syesül velem szemben, az »új stílus« nem annyira a »függetlenség«, mint inkább a szolgálatkészség iga­zolására«. Erre a meggyanúsátásra válaszunk rövi­den a következő: A Független Budapest 30 esztendős fenn­állása óta címének megfelelően a független­ségi eszme szolgálatában állott és mindenki­től független volt. Független ma is. És politikai arculatát sem változtatta meg. Ma is ugyanazt a politikát szolgálja, amelyet eddig szolgált és azon az oldalon küzd a főváros érdekeiért, amelyiken — hogy egyebet ne mondjunk — olyan prominens egyéniségek állanak, mint Bárczy István és Harrer Ferenc, A második inszinuáció abban a méla akkordban gármesteri jogkör kiterjesztésével — Ripka kitartó munkásiságának eredménye — ugyancsak az autonó­miát csonkította meg. A törvényhatósági tanácsról mondott kritikán­kat a volt főpolgármester úr azzal akarja gyöngí­teni, hogy felsorolja a megszűnt testület tagjainak nevét. Sohasem tagadtuk, hogy ebben a testületben sok értékes és kiváló ember foglalt helyet és teljesen meddő munkát végez Ripka Ferenc úr, amikor eze­ket a kitűnő közéleti férfiakat velünk szemben vé­delmébe veszi. Erre ezek az urak nem szorultak rá. Az elmúlt hónapokban igen élénken; foglalkoz­tatta a közvéleményt Schmidt Miksa két és félmillió pengős végrendelete, melyben Budapest székesfővá­ros is mint örökös szerepel. A főváros öröksége — mint emlékezetes — a kiscelli kastélyból és a hozzá­tartozó telkekből áll. Becs varosa és a Pálos-rend, a másik két örökös, már átvette a ráeső részt, Buda­pest azonban mindezideig nem adott érdemleges vá­laszt arra vonatkozólag, hogy elfogadja-e az öröksé­get, vagy nem. Mikor az ügy nyilvánosságra került, különösen pedig mikor a másik két örökös hivatalosan közölte, hogy elfogadja a hagyaték őt megillető részét, több oldalról élesen támadták a fővárost, hogy miért ide­genkedik az átvételtől. Találgatások is indultak meg, melyek szerint a hagyaték annyira meg van ter­helve, hogy túlhaladja az értékét. Mások szerint a főváros azért nem akarja átvenni, mert a végrendelet olyan feltételeket tartalmaz, me­lyeknek csak óriási anyagi áldozatok árán tudna a főváros eleget tenni. A szállongó hírek során felmerült az a kombi­náció is, hogy a végrendeletet megtámadták és most Ez azonban mit sem változtat azon a felfogáson, ame­lyet cikkünk a törvényhatósági tanácsot illetően le­szögezett. Az a véleményünk, hogy Ripka Ferenc úr helye­sebben cselekedett volna, ha elismeri a mi cikkünk tárgyi igazságait és azokkal szemben igyekezett volna védekezni. A gorombaságaival és burkolt gyanúsí­tásával azonban nem cáfolt meg bennünket. Nyu­godt lélekkel nézünk mindenki döntése elé: igazat írtunk-e vagy nem, és hivatott-e Ripka Ferenc volt j főpolgármester arra, hogy vezérként szálljon síkra ! az autonómiát védők élén. már ha akarná, sem tudná a főváros birtokába venni az örökséget. Hogy megtudjuk a valóságot ebben a zavarosnak látszó ügyben, kompetens tényezőhöz fordultunk in­formációért. Illetékes helyen közölték velünk, hogy esek a pro és kontra híreszte­lések nem felelnek meg a valóságnak. Hivatalos fó­rumok ugyanis még mem döntöttek a hagyaték ügyé­ben. A leltái'ozás már megtörtént és az eddigi vizs­gálatból kiderült, hogy a kastélyt és a telkeket sem­miféle adósság nem terheli, mindössze százezer pengő adóhátraléka van. Az ügyet októberben fogják letár­gyalni és valószínűleg közgyűlés elé terjesztik. Munkatársunk bizalmas helyről szerzett értesü­lése szerint Lamotte alpolgármester vette kezébe az ügyet kivizsgálás végett és úgy- döntött, hogy a főváros elfogadhatja a hagyatékot. Ezzel valószínűleg lezárulnak az ügy aktái és a főváros birtokába jut újabb műkincseknek, melyek feltétlenül emelni fogják a milliós város kulturális értékét. 1000 szobakonyhás kislakást épít a főváros 3 millió pengő OTI-kölesönből építik lel a szükséglakásokat Mégis elfogadja a főváros a Schmidt-féle hagyatékot Közgyűlés elé viszi a főváros a hagyaték ügyét jut kifejezésre, amellyel az ex-főpolgármester úr nyi­latkozatát lezárja és amely úgy szól, hogy »ilyen tá­madásokra el kell készülve lenni annak, aki nem a városból, hanem a városért akar élni és harcolni«. Mit feleljünk az ilyen goromba gyanúsításra? Szendy Károly polgármester nagy szociális érzék­re valló terv megvalósításán fáradozik. Arról van szó, hogy a főváros vezetősége felvetette újabb szük­séglakások építésének gondolatát, amire az késztette, hogy Budapesten szociális értelemben még mindig lakásnyomorúságról kell beszélni; mert olcsó kislakásokban még mindig nagy a hiány. Bár az építkezések, ha változatos tempóban is, de mégis folynak és ezzel a lakástermelés állandóan előrehalad, a hivatalos statisztikából látható, hogy az üres lakások száma mégis csökkent, tehát jogo­sulatlan a háztulajdonosok félelme, hogy az. új épít­kezések révén keletkező lakásprodukeió a feladati fin lakások számát fogja növelni. Kétségtelen, hogy a gazdasági helyzet javulá­sára mutat az üres lakások számának csök­kenése. A munkanélküliek tábora azonban még mindig igen nagy és jórészíik folyton a. kilakoltatás küszöbén áll. A hatóságoknak: nagy gondot okoz ezeknek az insé- gescsaládoknak az elhelyezése. Ezért fordul elő, hogy igen sokszor kerülnek a szabad ég alá egyes szegény családok. Az OTI tervbevette ugyan 1000 kislakás építését, ezek azonban nem fogják azt a célt szolgálni, amit a főváros kíván elérni a maga új építési terveivel. A főváros tulajdonképpen szükséglakásokat akar lé­tesíteni ég! pedig olyan számban, hogy a hajléktalanság problémája ezzel jóidőre el legyen intézve. Szendy Károly polgármester 1000 szükséglakás építésére gondol és hogy szándéka komoly, azt igazolja az a tény, hogy már tárgyalásokat kezdtek a szükséges anyagi fedezet biztosítására, azonkívül a városháza illetékes ügyosztályai is hozzákezditek a tervek kivitelének megb eszél és éhez.. A hely kijelölése szintén igen fontos pontja voll a tárgyalásoknak és arról is tanácskoztak, vájj or decentralizálva, va,gy központosítva volna-e helye­sebb az építkezés. Abban megállapodtak, hogy z Zuglóban, vagy Angyalföldön volna a legkívánato sabb az új szükséglakások építése. Hárommillió pengő körül jelölték meg a szükséges fedezetet. Ezt az összeget az 0T1 bocsátja a főváros rendelke zésére, újabb kölcsön formájában. A nagyszabású terv egyelőre még kezdeti stádiumban van, de a fő város vezetősége még az ősz folyamán szeretné tetc alá hozni ezt a nagyjelentőségű ügyet. Az illetékes ügyosztályok utasítást kaptak, hogy rövid időn helü dolgozzák ki javaslataikat, hogy azokat azután f bizottságok és a közgyűlés elé terjeszthessék. ■ Juhász István Pál építőmester, építési vállalkozó Budapest, L, Gregus ucca 7 Telefon : 536 33 H ACKER EMIL OKLEVELES MÉRNÖK Budapest, V., Kossuth Lajos tér 16 TELEFON: 29-0-95 IC e r f Í m UI vát vörös és sárga színben gyegstégBát, vörös gránitot elsőrendű minőségben, jutányos árban szállít Frank János Budaörs, József főherceg út 40 A Független Budapest már akkor is élt és küzdött a fővárosért — és ezt Ripka Ferenc lír nagyon jól tudja, mert vele és érte is ve­rekedtünk valamikor —, amikor a székes- fővárosnak még nem voltak propagandára és nyilvános hirdetésre szoruló üzemei, intézetei és intézményei. A Független Budapest lapvállalat és mint ilyen, ter­mészetszerűen üzleti vállalkozás is. És ha — minden más lapvállalathOiZ hasonlóan — a főváros' intézmé­nyeinek, üzemeinek és intézeteinek propagálásáért és hasábjainak e propaganda céljára való átengedésé­ért díjazást kap és fogad el, ezt minden jóhiszemű ember egészen természetesnek tartja. Ha azonban) Ripka Ferenc úr azt a gyanút akarná felkelteni, hogy akár tőle, akár mástól, -akár köz­vetve, akár közvetlenül, ezen felül bárminő illegális támogatásban részesült volna a lap — amely min­den ibözülettel ési párttal -szemben is megőrizte füg­getlenségét —, úgy ezt a burkolt gyanúsítást a leg- erélyesiebben és leghatározottabban visszautasítjuk. Most rátérhetünk Ripka egészen szokatlan táma­dásának érdemi részére. Ami az 1930. évi fővárosi törvényt illeti: tessék elővenni a »Független Budapest« 1930., 1931., 1932. évi és a következő évek köteteit, amelyekben a legélesebben küzdöttünk az új törvény ellen, annak létrejötte előtt és után. A -Független Budapest« programjává tette a törvény revízióját, és éveken keresztül harcolt érte a légii eve­sebben. Állandó refrénje volt a »Független Buda- pest-nek az 1930-as törvénnyel szemben a »délendaml esse« és ha ezt a törvényt még mindig védelmezi a volt főpolgármester úr, ne csodálkozzék rajta, ha mi — a törvénnyel együtt — őt is támadjuk. Az okot az okozattól nem lehet elválasztani: aki az 1930-ik évi fővárosi törvényért akárcsak részben is felelős, — .a főpolgármester felelőssége pedig egy pillanatig se lehet kérdéses — azi ne -álljon ki Bayard-lovagkémt a napra, mint az »önkormányzat védője«. Rosszul áll ez a csillogó vértezet Ripka Ferencen, aki a főpol­HÖLGYEK JELSZAVA: legjobban vásárolhatunk KLEIN ANTAL DIVATNA GYÁR U HÁZÁBAN Király ucca 49 (a Teróz-templomnái) A múlt héten Schuler Dezső és Wossala Sándor I tanácsnokok a sz,akireferensek bevonásával megtér- | gyűlték az új építési terveket. Ennek során külön­böző alternatív lehetős égek kerültek felszínre. Min­denekelőtt az építkezések kivitele került szóba és arról tárgyaltak, vájjon bér háztömbök, vagy kisebb blokkok alakjában, esetleg, a vároosszéli telep min­tájára, önálló házak létesítésével törlénjék-e az épít­kezés. Valamennyi megoldásnak sok előnye van és megvalósításának -sincs akadálya. Nines kizárva az sem, hogy az 1000 szükséglakást megosztják a, külön­féle építési módozatok között és hérházakhan, négy­emeletes épülettömbökben, de önálló egyszobás házak formájában is építenek meg egy-egy részt. Baráth György hat. eng. villanyfelszerelósi vállalata. A kereske­delmi minisztérium szerződéses szállítója! Budapest, II., Olasz fasor 4. szám — Telofou : 60-9-67 ÜÁSMKI EMIL okl. órás BUDAPEST, IV., VÁCI-U. 49. Mindennemű órák szakszerű javítása sokévi külföldi gyakorlattal. Óraraktár. Fővárosi tisztv.-nek 10°/0 kedvezmény.

Next

/
Thumbnails
Contents