Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-09-18 / 38. szám

HARMINCADIK Jubileumi évfolyam 1935 szeptember 18 38. szám VÁROSPOLITIKÁI, POLITIKAI A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Elnémult iskolák... Elmúltak az iskolai beiratások és megkezdődött az oktatás a fővárosi összes iskoláiban. És amikor a tanév kezdetén megvolt a »Veni, sancte«: újból be­lénk sejdJít a főváros hivatalos kimutatása: kevés az új tanuló, az elemi iskolák egyre elnéptelened­nek. Egész sereg 'tanitó válik feleslegessé, osztályok­nak egész sorát kénytelen megszüntetni a főváros, giert csökken, egyre csökken a tanköteles gyermekek száma. !\Tem is olyan régen, vagy 10—12 évvel ezelőtt, azon meditáltunk itt ezen a helyen, amiatt fakadtunk ki, hogy nincs: elég* iskola, nincs hely a gyermekek számára és tanköielesi gyermekek százai csavarognak, züllenek el amiatt, hogy a főváros nem tud gondos­kodni oktatásukról. Azóta gyökeresem megváltozott a helyzet: iskola van, sőt túlságosan bőven van, annyira, hogy már nincs isi rá szükség ,— csak gye­rekek nincsenek. Nincsenek. Nemcsak magyar jelenség ez, sőt nemcsak budapesti, hanem világjelenség. Becsben az idei iskolai év kezdetén 8000-rel kevesebb elemi iskolás gyermeket Írattak be, mint az elmúlt évben, úgyhogy Bécs városa egész sor iskolát volt kényte­len feleslegesnek nyilvánítani. így van ez Prágában is, meg általában a Nyugat városaiban, mert — saj­nos — a kultúrának egyik szomorú velejárója, hogy csökken a születések száma. A főváros népesedési mozgalmairól szóló beszámolók már évek óta hiányt mutatnak fel a természetes szaporodás terén, évek óta többen halnak meg Budapesten, mint ahányan születnek, de fájdalmasan és kétszeres erővel döb­bent belénk a hír, hogy a főváros, amely annyi ál­dozattal és kulturális szeretettel épít új meg újabb iskolákat, kénytelen most megszüntetni tanosztályo­kat és elbocsátani tanerőiket, mivel nincs kiket rtaní- taniok. Annak, hogy Budapest lakossága ennek elle­nére se mutat fel csökkenő számokat, csupán az az oka, hogy a természetes szaporodás terén mutatkozó mínuszt kiegyenlíti a vidékről beszivárgók száma, azoké, akik a fővárosban akarnak munkához és ke­nyérhez jutni. Azt mondottuk, hogy a kultúra velejárója a szü­letésiek számának korlátozása. Ez való igaz. De Budapesten van még egy oka annak, hogy nem szü­letnek gyermekek és ez az ok döntő jelentőségű: a lakáshiány. A statisztikai adatok elmondják, hogy több mint százezer budapesti család zsúfolódik össze olyan nyomorúságos) tömeglakásokban, amelyekben egyet­len szobában több család lakik. A gazdasági bajok okozta válság 'és nyomorúság legelsősorban a lakás- viszonyok szörnyű állapotaiban nyilvánul meg. A budapesti nyomor tömeg lakásaiban nem születhet­nek gyermekek és lllyefalvi J. Lajos »A gyermek Budapesten« címen legutóbb megjelent, izgalmasan érdekes könyvecskéje azzal kíván megvigasztalni bennünket — kárpótlásul az elmaradt születésekért —, hogy csökkent >a .gyermekhalandóság, kisebb a halálozási arány a megszületett gyermekek közt. (Budapest nem nézheti tovább ölhetett kezekkel azt a nemzeti csapást, amit ez a borzalmas vérvesz­teség jelenít az egész magyarságra is. Éppen, ezért mélységes hálával isigaz megértéssel fogadja Szendy polgármesternek azt a kezdeményezését, hogy ezer kislakást akar építeni, ezer szoba-konyhás1 lakást, ezer kisi otthont, ahol fészket rakhatnak a szegény emberek és fiókákat nevelhetnek bennük. Az igazi, a helyes i.nitenciójú szociálpolitika ott kezdődik, ami­kor emberi lakást adunk az embereknek, meleg ott- ] hont, egészséges hajlékot, amelyben nem átok, hanem öröm a gyermek. A főváros szociális tevékenységének jelentős ré­szét teszik ki a gyermekvédelmi intézkedésiek. Buda­pest magához öleli a gyermeket születésétől kezdve, gondoskodik a csecsemőkről épúgy, mint az iskolába járó gyermekekről. A meglévő gyermekeket gon­dozza, megmenti, fejleszti a főváros. Azzal az ezer kislakással, amelyet most akar életreihívni a főváros, gondjaiba veszi a meg nem született gyermeket is. ¥ Törvény készül az egyke ellen. Állam, főváros és társadalom teljesi erővel készül a harcra, melynek célja: a magyarság megmentése. A magyar főváros most megmutatja a helyes útat, miképpen kell gon­doskodni a jövő generáció életrehívásáról. Hiába harcolunk az egyke ellen, ha nem teremt­jük meg azokat a feltételeket,! amelyeknek )meg kell elözniök ezt a küzdelmet. Minden egyes otthon, amelyet nyújtani tudunk, egy-egy vára lesz a gyer- mefctelenség ellen való harcnak. Budapest szociál­politikájának vezetői megértették ezt ési megkezd­ték a mentési munkát, ott, azon a ponton, ahol ezt kezdeni kell. Ezer kislakás épül és1 ;ha ez csak egy csepp isi a tengerben, mégis valami: iránymutatás, kezdeményezési, amelynek kell, hogy folytatása le­gyen'. Izgalmasan érdekes lesz a statisztika, amely ki fogja mutatni, hogy ezekben az épülő kislakások­ban hány százalékkal lesz nagyobb a természetes szaporodási arány, mint azokban ,a tömeglakások­ban, ahonnan az új lakások lakóit kiragadják. Ha ilyen irányban folytatjuk a szociálisi gondos­kodást, nem kell majd iskolákat beszüntetni, tanerő­ket szélnek bocsátani. Újból megtelnek az iskolák, megnépesednek az elcsendesedett osztályok ési el fog tűnni a 'Szeptemberi »Veni sandte« évről-évre jelent­kező szomorú szenzációja. SZENDY KÁROLY polgármester válaszol Bornemisza Géza iparügyi miniszternek a Független Budapestben megjelent, feltűnést keltő cikkére Bornemisza Géza ipaTÜgyi miniszter a ■»Független Budapest« legutóbbi számában »Az új ipar ügyi miniszté­rium és Budapest szé­kesfőváros « címen cik­ket írt, amelyben a főváros és annak tö­rekvései, iránt való igaz szeretetéről és meleg érdeklődéséről tett tanúságot. Kifej­tette cikkében Bor­nemisza miniszter, hogy az ipari export értékét túlbecsüli a gazdasági közvéle­mény, mert egészsé­ges iparnak elsősor­ban a belső piacra kel] támaszkodnia, majd a fővárossal való kapcsolatokra át­térve megírta, hogy az iparügyi minisztérium az alábbiakban reflektált Bornemisza Géza cikkére: — Bornemisza miniszter úr őexcellen­ciája a szívemből beszél, — mondta Szendy polgármester — mert nékem is az a meg­győződésem, hogy a belső fogyasztás szerves emelése sokkal fontosabb, mint az export fo­kozása. Nagy öröm nékem, hogy a kormány arra hivatott képviselője meg akarja és meg fogja találni a módot arra, hogy a belső fogyasz­tást emelje. Ez már csak azért is nagyon ér­dekel engem, mert ha a remélt javulás be­következik, igen súlyos gondoktól szabadul meg a, főváros polgármestere is. Hitem sze­rint igenis, lehet emelni a fogyasztóképes­séget és nagyon örülök, hogy a miniszter úr erre veti a fősúlyt cikkében. — Ami a munkaalkalmak teremtésére vonatkozó programot illeti, itt is találkozik őexcellenciájának feladatköre szerves és szoros összefüggésben van a fővárossal. Feladatának fogja tekinteni, hogy a főváros iparának helyes irányban való továbbfejlődését előmozdítsa és annak segítsé­gére siessen a mai súlyos helyzetben. Szólt még Bornemisza miniszter cikkében a tőke és munka viszonyéinak és a munkáskér­dés nemzeti és általános szociális szempontból való megoldásának fontosságáról. Kifejtette, hogy ezen a téren a segítés egyetlen helyes, módja csakis új munkaalkalmak teremtése le­het, végül pedig kijelentette, hogy a főváros ipari életét és ilyen irányú munkásságát az új minisztérium mindig a legnagyobb szeretet­tel fogja kísérni és támogatni. Magyarország legelső iparügyi miniszteré­nek ez a megnyilatkozása, amellyel éppen a Független Budapestet tüntette ki, a legáltalá­nosabb érdeklődésit és feltűnést keltette a vá­rosháza vezető köreiben. Éppen ezért felkeres­tük Szendy Károly polgármestert és megkér­tük, mondja el, mi a véleménye az iparügyi miniszternek a. fővárossal kapcsolatosan el­mondott gondolatairól és terveiről. felfogása a főváros vezetőségének legjobb szándékaival. Eddig is mindent elkövettünk, hogy munka- alkalmakat teremtsünk és ezzel a fogyasztó­képességet emeljük, ezt a célt szolgálja a nagy beruházó kölcsön is és a jövőben is mindent el fogok kö­vetni, hogy minél több munkát tud­junk biztosítani új alkotások létre­hozásával úgy a vállalkozásnak, mint közvetve az ipari munkásság­nak. — Nagyon köszönöm — fejezte he nyi­latkozatát Szendy polgármester — az ipar­ügyi miniszter úrnak azt az ígéretét, hogy a fővárosnak a főváros ipari életének meg­segítésére szolgáló munkánkban segítsé­günkre lesz és hiszem, hogy ez az együttes munka, gyümölcsöző lesz minden tekintet­ben a székesfőváros egész lakosságára, an­nak minden egyes polgárára nézve. Dr. Szendy Károly Szendy Károly polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents