Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-18 / 38. szám
HARMINCADIK Jubileumi évfolyam 1935 szeptember 18 38. szám VÁROSPOLITIKÁI, POLITIKAI A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Elnémult iskolák... Elmúltak az iskolai beiratások és megkezdődött az oktatás a fővárosi összes iskoláiban. És amikor a tanév kezdetén megvolt a »Veni, sancte«: újból belénk sejdJít a főváros hivatalos kimutatása: kevés az új tanuló, az elemi iskolák egyre elnéptelenednek. Egész sereg 'tanitó válik feleslegessé, osztályoknak egész sorát kénytelen megszüntetni a főváros, giert csökken, egyre csökken a tanköteles gyermekek száma. !\Tem is olyan régen, vagy 10—12 évvel ezelőtt, azon meditáltunk itt ezen a helyen, amiatt fakadtunk ki, hogy nincs: elég* iskola, nincs hely a gyermekek számára és tanköielesi gyermekek százai csavarognak, züllenek el amiatt, hogy a főváros nem tud gondoskodni oktatásukról. Azóta gyökeresem megváltozott a helyzet: iskola van, sőt túlságosan bőven van, annyira, hogy már nincs isi rá szükség ,— csak gyerekek nincsenek. Nincsenek. Nemcsak magyar jelenség ez, sőt nemcsak budapesti, hanem világjelenség. Becsben az idei iskolai év kezdetén 8000-rel kevesebb elemi iskolás gyermeket Írattak be, mint az elmúlt évben, úgyhogy Bécs városa egész sor iskolát volt kénytelen feleslegesnek nyilvánítani. így van ez Prágában is, meg általában a Nyugat városaiban, mert — sajnos — a kultúrának egyik szomorú velejárója, hogy csökken a születések száma. A főváros népesedési mozgalmairól szóló beszámolók már évek óta hiányt mutatnak fel a természetes szaporodás terén, évek óta többen halnak meg Budapesten, mint ahányan születnek, de fájdalmasan és kétszeres erővel döbbent belénk a hír, hogy a főváros, amely annyi áldozattal és kulturális szeretettel épít új meg újabb iskolákat, kénytelen most megszüntetni tanosztályokat és elbocsátani tanerőiket, mivel nincs kiket rtaní- taniok. Annak, hogy Budapest lakossága ennek ellenére se mutat fel csökkenő számokat, csupán az az oka, hogy a természetes szaporodás terén mutatkozó mínuszt kiegyenlíti a vidékről beszivárgók száma, azoké, akik a fővárosban akarnak munkához és kenyérhez jutni. Azt mondottuk, hogy a kultúra velejárója a születésiek számának korlátozása. Ez való igaz. De Budapesten van még egy oka annak, hogy nem születnek gyermekek és ez az ok döntő jelentőségű: a lakáshiány. A statisztikai adatok elmondják, hogy több mint százezer budapesti család zsúfolódik össze olyan nyomorúságos) tömeglakásokban, amelyekben egyetlen szobában több család lakik. A gazdasági bajok okozta válság 'és nyomorúság legelsősorban a lakás- viszonyok szörnyű állapotaiban nyilvánul meg. A budapesti nyomor tömeg lakásaiban nem születhetnek gyermekek és lllyefalvi J. Lajos »A gyermek Budapesten« címen legutóbb megjelent, izgalmasan érdekes könyvecskéje azzal kíván megvigasztalni bennünket — kárpótlásul az elmaradt születésekért —, hogy csökkent >a .gyermekhalandóság, kisebb a halálozási arány a megszületett gyermekek közt. (Budapest nem nézheti tovább ölhetett kezekkel azt a nemzeti csapást, amit ez a borzalmas vérveszteség jelenít az egész magyarságra is. Éppen, ezért mélységes hálával isigaz megértéssel fogadja Szendy polgármesternek azt a kezdeményezését, hogy ezer kislakást akar építeni, ezer szoba-konyhás1 lakást, ezer kisi otthont, ahol fészket rakhatnak a szegény emberek és fiókákat nevelhetnek bennük. Az igazi, a helyes i.nitenciójú szociálpolitika ott kezdődik, amikor emberi lakást adunk az embereknek, meleg ott- ] hont, egészséges hajlékot, amelyben nem átok, hanem öröm a gyermek. A főváros szociális tevékenységének jelentős részét teszik ki a gyermekvédelmi intézkedésiek. Budapest magához öleli a gyermeket születésétől kezdve, gondoskodik a csecsemőkről épúgy, mint az iskolába járó gyermekekről. A meglévő gyermekeket gondozza, megmenti, fejleszti a főváros. Azzal az ezer kislakással, amelyet most akar életreihívni a főváros, gondjaiba veszi a meg nem született gyermeket is. ¥ Törvény készül az egyke ellen. Állam, főváros és társadalom teljesi erővel készül a harcra, melynek célja: a magyarság megmentése. A magyar főváros most megmutatja a helyes útat, miképpen kell gondoskodni a jövő generáció életrehívásáról. Hiába harcolunk az egyke ellen, ha nem teremtjük meg azokat a feltételeket,! amelyeknek )meg kell elözniök ezt a küzdelmet. Minden egyes otthon, amelyet nyújtani tudunk, egy-egy vára lesz a gyer- mefctelenség ellen való harcnak. Budapest szociálpolitikájának vezetői megértették ezt ési megkezdték a mentési munkát, ott, azon a ponton, ahol ezt kezdeni kell. Ezer kislakás épül és1 ;ha ez csak egy csepp isi a tengerben, mégis valami: iránymutatás, kezdeményezési, amelynek kell, hogy folytatása legyen'. Izgalmasan érdekes lesz a statisztika, amely ki fogja mutatni, hogy ezekben az épülő kislakásokban hány százalékkal lesz nagyobb a természetes szaporodási arány, mint azokban ,a tömeglakásokban, ahonnan az új lakások lakóit kiragadják. Ha ilyen irányban folytatjuk a szociálisi gondoskodást, nem kell majd iskolákat beszüntetni, tanerőket szélnek bocsátani. Újból megtelnek az iskolák, megnépesednek az elcsendesedett osztályok ési el fog tűnni a 'Szeptemberi »Veni sandte« évről-évre jelentkező szomorú szenzációja. SZENDY KÁROLY polgármester válaszol Bornemisza Géza iparügyi miniszternek a Független Budapestben megjelent, feltűnést keltő cikkére Bornemisza Géza ipaTÜgyi miniszter a ■»Független Budapest« legutóbbi számában »Az új ipar ügyi minisztérium és Budapest székesfőváros « címen cikket írt, amelyben a főváros és annak törekvései, iránt való igaz szeretetéről és meleg érdeklődéséről tett tanúságot. Kifejtette cikkében Bornemisza miniszter, hogy az ipari export értékét túlbecsüli a gazdasági közvélemény, mert egészséges iparnak elsősorban a belső piacra kel] támaszkodnia, majd a fővárossal való kapcsolatokra áttérve megírta, hogy az iparügyi minisztérium az alábbiakban reflektált Bornemisza Géza cikkére: — Bornemisza miniszter úr őexcellenciája a szívemből beszél, — mondta Szendy polgármester — mert nékem is az a meggyőződésem, hogy a belső fogyasztás szerves emelése sokkal fontosabb, mint az export fokozása. Nagy öröm nékem, hogy a kormány arra hivatott képviselője meg akarja és meg fogja találni a módot arra, hogy a belső fogyasztást emelje. Ez már csak azért is nagyon érdekel engem, mert ha a remélt javulás bekövetkezik, igen súlyos gondoktól szabadul meg a, főváros polgármestere is. Hitem szerint igenis, lehet emelni a fogyasztóképességet és nagyon örülök, hogy a miniszter úr erre veti a fősúlyt cikkében. — Ami a munkaalkalmak teremtésére vonatkozó programot illeti, itt is találkozik őexcellenciájának feladatköre szerves és szoros összefüggésben van a fővárossal. Feladatának fogja tekinteni, hogy a főváros iparának helyes irányban való továbbfejlődését előmozdítsa és annak segítségére siessen a mai súlyos helyzetben. Szólt még Bornemisza miniszter cikkében a tőke és munka viszonyéinak és a munkáskérdés nemzeti és általános szociális szempontból való megoldásának fontosságáról. Kifejtette, hogy ezen a téren a segítés egyetlen helyes, módja csakis új munkaalkalmak teremtése lehet, végül pedig kijelentette, hogy a főváros ipari életét és ilyen irányú munkásságát az új minisztérium mindig a legnagyobb szeretettel fogja kísérni és támogatni. Magyarország legelső iparügyi miniszterének ez a megnyilatkozása, amellyel éppen a Független Budapestet tüntette ki, a legáltalánosabb érdeklődésit és feltűnést keltette a városháza vezető köreiben. Éppen ezért felkerestük Szendy Károly polgármestert és megkértük, mondja el, mi a véleménye az iparügyi miniszternek a. fővárossal kapcsolatosan elmondott gondolatairól és terveiről. felfogása a főváros vezetőségének legjobb szándékaival. Eddig is mindent elkövettünk, hogy munka- alkalmakat teremtsünk és ezzel a fogyasztóképességet emeljük, ezt a célt szolgálja a nagy beruházó kölcsön is és a jövőben is mindent el fogok követni, hogy minél több munkát tudjunk biztosítani új alkotások létrehozásával úgy a vállalkozásnak, mint közvetve az ipari munkásságnak. — Nagyon köszönöm — fejezte he nyilatkozatát Szendy polgármester — az iparügyi miniszter úrnak azt az ígéretét, hogy a fővárosnak a főváros ipari életének megsegítésére szolgáló munkánkban segítségünkre lesz és hiszem, hogy ez az együttes munka, gyümölcsöző lesz minden tekintetben a székesfőváros egész lakosságára, annak minden egyes polgárára nézve. Dr. Szendy Károly Szendy Károly polgármester
