Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-06-26 / 26. szám

Budapest, 1935 június 26. Független Budapest 3 |kardosjenööHä| [BUDAPEST, VI., Ó UCCA 31 — TELEFON: 17-9-05 | Nyitány Sipőcz Jenő főpolgármester: á szanálás munkáját az autonómia végzi Megkezdődött a városháza nagy hete és ezzel újból elindult a törvényhatósági élet az önkor­mányzat útján. A hétfői pártközi értekezlet után kedden megtartotta első, alakidó közgyűlését a fő­város törvényhatósági bizottsága és ma, szerdán már új polgármestert választ a közgyűlés. Ez az új polgármester, természetesen nem lehetett más, mint »a régi«, Szendy Károly. A törvényhatóság működésének kezdetén már tiszta a várospolitika jövendő képe. A Gömbös Gyula miniszterelnök vezérlete alatt megtartott értekezle­ten Zsitvay Tibor é's Wolff Károly tisztázták a két vezető párt közt felmerült látszólagos differenciákat, elimináltak minden olyan momentumot, amey eset­leg akadálya lehetett volna a harmonikus együtt­működésnek és ezzel biztosítva van a városháza za­vartalan munkája. Erre a zavar nélküli nyugalomra nagyon nagy szükség van; az új törvényhatóságra rendkívüli fel­adatok várnak, amelyeket, ha sikerül megoldani, — már pedig bizonyos, hogy sikerülni fog — úgy arany­betűkkel írja be nevét a főváros történetébe. Olyan nagyszabásúi, és gyökeres reform-építőmunka veszi kezdetét, amilyenre Budapest történetében még nem volt példa és amely méreteiben még annak a szédü­letes arányúi városépítési korszaknak munkásságát is felül fogja múlni, amely örök dicsőséggel övezi a nagy építő, Bárczy István nevét. Az alakuló közgyűlés megválasztotta az érdek­képviseleti tagokat, még ezen a héten megválasztja a közgyűlés a polgármestert, a két alpolgármestert, — Libert meg Lamotte-ot — a tiszti főügyészt és az árvaszéki elnököt: ezzel a tisztújítás, amely néhány év előtt hónapokig tartó izgalmat és felfordulást okozott, már be is fejeződött. Anélkül, hogy a legcse­kélyebb izgalom, vagy változás lenne. Az alakulás kezdetén túl már a legközelebb megkezdődik a nagy építőprogram végrehajtása. A 21 milliós kölcsön felvételének jóváhagyásával és Szendy polgármester nagy beruházó programjának szentesítésével megkezdődik a budapesti városháza reformkorszaka. Ki vannak tűzve ennek a nagy munkának az útjelző cölöpéi, a kontúrok már kez­denek kibontakozni, de azt, hogy milyen óriási munka vár az új törvényhatóságra, még csak sej­teni se lehet. Munka, munka, alkotás és kenyér: ez Szendy Károly lényének lényege. A közgyűlésnek, szinte mondhatnák, nehéz lesz követnie Szendy polgármes­ter tempóját, azt a viharzó alkotóenergiát, amely csak úgy ontja magából az újabbnál újabb alkotá­sokat, koncepciókat és városépítő gondolatokat. Mint valami hatalmas tank, úgy zúdul alá a tespedésre és politikai akarásokra Szendy Károly harci szekere, hogy megsemmisítsen minden egyéni mellékérdeket, kicsinyeskedést és egyéb akadályt és megteremtse az új Nagy-Budapestet, amelynek dicsőséges eljövetelét tűzte ki egész városházi működésének céljául Zsitvay Tibor abban a megnyilatkozásában, amellyel kitűzte városházi munkájának útjelző oszlopait. A munka, a haladás, az alkotás nevében üdvözli a főváros népe a reform-közgyűlést. Nagyon, nagyon sokat vár tőle, de bizonyos, hogy ezúttal nem fog csalódni. Olyan vezetők állnak az élen, akiknek neve, múltja, tehetsége és akarása egyet jelent a ragyogó jövővel. Ez adja meg az új törvényhatóság nyitá­nyának alaphangját és ebben a jegyben fog győze­delmeskedni minden akadály fölött Budapest. WEISZENSTEIN S. Feni és címtábla öntöde — Budapest, VI., Rózsa ucca 37 Telefon: 39-9-78 — Bronz és horgany, cég- és felirati táblák, mindennemű bronz, aluminium és rézöntvények, speciális alumi­nium kalapforma öntések ! szües GÉZM csiszolóárugyár Budapest, V., Újpesti rakpart 8. Telefon: 18-1-72 HOLZBAUER TESTVÉREK vas és szerszám kereskedés — lemezárugyár Budapest, III., Flórián tér 9. Telefon: 62-2-26 — Alapítva 1860 WEISS JÁNOS BUDAPEST — Iroda: II. Iskola ucca 47. Műhely Csalogány ucca 8/b. Telefon : 51-2-55 Tervez és készít: központi fűtés, gőzmosódák, gőzkonyhák, víz­művek, vízvezeték, gázvezeték, fürdőberendezések, csatornázás és szellőző berendezéseket. TICHLER JÁNOS PAPÍRÁRU, PAPÍRZACSKÓ ÉS GYÓGYSZERÉSZETI PAPÍRÁRUK GYÁRA Budapest, VI, Ó ucca 37.Telefon: 29-7-48 Váczy István okleveles építészmérnök és építőmester Budapest, Vili., Baross u. 82. Tel.: 40-8-54 A képviselőháziján Kozma Miklós belügyminisz­ter, Petrovácz Gyula beszédére válaszolva, rendi- ki vül érdekes kijelentéseiket tett, amelyek a főváros lakos­ságit rendkívüli mértékben érdekelték. A zárószámadások bebizonyították, hogy a fővárosnak nincs szük­sége szanálásra, mert az autonómia meg a sza­náló főpolgármester máris el­végezték ezt a műveletet, anél­kül, hogy szükség lett volna az operációs késre. Az a 21 milliós plusz, amely a zárószámadások legörvende- tesebb eredménye, úgyszólván teljesen eltüntette a költség- vetési hiányt, de ami még en- Sipöcz Jenő nél is fontosabb, megszüntette azokat az okokul is, amelyekre annakidején, amikor a fővárosi törvénymódosítás készült, hivatkoztak. Minthogy megszűnt, a deficit, meg kell szűnnie a sza­nálásnak is. Az 1934-es fővárosi törvénymódosítás maximáli­san két esztendőben állapította meg a szanálási idő­tartamot. Eminek a két évnek a nagyobbik fele már letelt, anélkül, hogy a szanáló főpolgármester, SLpöcz Jenő, a normális, évek óta szokásos zárolásokon, meg az óvatos, előrelátó gazdálkodás követelményein fe­lül kivételes eszközökkel is élt volna, amelyeknek igénybevételére pedig a törvény feljogosította. Sipőcz főpolgármester egyetlen pillanatig se gondolt arra, hogy ezeket a kivételes ha­talmi eszközöket igénybe vegye, alkotmányos érzéke tiltakozott az ellem, hogy a fő­város életébe vágó kérdéseket az önkormányzat mel­lőzésével intézze el. Felkerestük a főpolgármestert és megkértük, nyi­latkozzék arról, vájjon a zárszámadások eredménye, továbbá a. közigazgatási bizottságban elhangzottak után szükségesnek tartja-e a multévi fővárosi tör­vénymódosítás, illetve a szanálási intézkedé­sek megváltoztatását? Kérdésünkre Sipőcz lenö főpolgármester a következőkben válaszolt: — A zárszámadások eredménye örvendetes javulást mutat a főváros háztartásában, de még nem tartunk ott, hogy a háztartás egyen­súlyának szilárd biztosítására irányuló mun­kát befejezettnek nyilváníthassuk. Az ország pénzügyi helyzete, valamint az általános gazda­sági helyzet még nem javult annyira, hogy a válságos idők elmúlásáról lehetne beszélni. A fővárosnak igazodnia kell az általános helyzet­hez, mely természetszerűleg befolyásolja a ház­tartását. Ez okból szükséges, hogy a törvényhatóság vál­tozatlanul folytassa azt az óvatos és előrelátó pénzügyi politikát, amit eddig is folytatott és amelyet a főváros, valamint az ország pénz­ügyi helyzete szükségessé tesz. Ebből a szem­pontból kell megítélni a felvetett kérdést, melyre vonatkozólag a közigazgatási bizottság­ban azt mondottam, hogy kétféleképpen lehet megoldani: vagy törvénymódosítás útján, vagy pedig az­által, hogy a szanálás mielőbb befejezést nyer. A törvénynek a szanálásra vonatkozó része ki­fejezetten átmeneti jellegű és bizonyos időre szól. Vagyis az törvénymódosítás nélkül is eliminálható azzal, ha az illetékesek a szanálást be­fejezettnek nyilvánítják. A magam részéről ennekfolytán arra helyezem a legnagyobb súlyt, hogy a szanálási munka mielőbb befejezést nyerjen. Eddig több olyan j intézkedés történt, mely javulást hozott és ja- i vasiatok készültek, melyeket sürgősen akarunk letárgyaltatok hogy a normális állapot minél I előbb helyreálljon. i A rendkívüli felhatalmazás dacára a szanálás munkáját maga az autonómia végzi és a jövőben is a még szükséges intézkedések az autonómia keretében fognak megtörténni. Sipőcz Jenő főpolgármesternek ez a nyilatkozata bizonysága az önkormányzat iránt érzett nagy tisz­teletének, ami csak örömmel és megnyugvással tölt­heti el az autonómia híveit, elsősorban pedig az újonnan alakult törvényhatósági bizottságot. A parlamenti választások 115.000, a községi választások 160.000 pengőjébe kerültek a fővárosnak Közel 150.000 nem szavazott választót sújtanak bírsággal A polgárság már rég elfelejtette a közelmúltban lezajlott orsjz ággyűlési és községi képviselőválasz­tásokat, de a hatóságoknak még mindig sok munkát okoz azok lezárása. Az örökös tagok és a több' helyen megválasztott bi­zottsági tagok lemondásainak jegyzőkönyvbe foglalása, a vá­lasztási költségek elszámolása, a szavazati jogukat nem gyakorolt választók névjegyzékének össze­állítása és a büntető eljárás meg­indítása foglalkoztatja most a választások után az illetékes ügyosztályt. Szepesváry Pál tanácsnok, a közjogi ügyosztály vezetője ezekre vonatkozóan a következőket mondotta munkatársunknak. — Most állítjuk össze a végső számadásokat a le­zajlott választások költségeiről. Az országgyűlési képviselőválasztás hozzá­vetőlegesen 115.000, a törvényhatósági válasz­tások 160.000 pengő költséggel jártak. Ebben az összegben a hivatalos plakátok, nyomtat­ványok, személyzeti kiadások, választási helyiségek felszerelésének költsége foglaltatik. A törvény szerint az országgyűlési képviselőválasztás költségeit az államnak meg kell térítenie és a főváros a pontos költségjegyzék alapján felter­jesztésben fogja kérni a kormányt a felmerült kiadá­sok megtérítésére. Egyben megsürgetjük a hasonló természetű régebbi követelések megtérítését is, mi­után az állam a korábbi választásokból kifolyóan és a választói névjegyzék összeállítása, illetve kiigazí­tása során felmerült költségeinket nem törleszti és immár 500.000 pengőre rúg a főváros követelése ezen a címen. A törvényhatósági választások 160.000 pengős költsége egyedül bennünket terhel. Miután a választások ki­írása váratlanul történt, költségvetésszerű fedezet nem állott rendelkezésünkre, úgyhogy a kiadásokat a folyó pénzkészletből kellett eszközölnünk későbbi fedezet kijelölését kérve. — Folyamatban van a szavazástól távolmaradt választók névsorának összeállítása. A képviselőválasztásnál mintegy 75.000-en, a törvényhatósági választásnál mintegy 70.000-en nem gyakorolták szavazati jogukat és ezeket — amennyiben távolmaradásukat elfogad­hatóan nem tudjuk igazolni — a törvényben meg­állapított bírsággal sújtjuk. Az igazolási terminus alatt csak nagyon kevesen jelentkeztek, úgyhogy a nem szavazott választók nagyrészét kény­telenek leszünk megbüntetni. A törvény a képviselőválasztásnál nem szavazó bün­tetéséül 1—10 pengő, a törvényhatósági választásnál nem szavazók büntetéséül 100 pengőig terjedhető bír­ságot ír elő. A szavazók vagyoni viszonyainak figye­lembevételével fogjuk ezeket a bírságokat alkalmazni és szigorúan be is hajtjuk a büntetéspénzeket. wAiif FKDrivrr lakatos va»* WAHL I1 LUEilNl él fémipari vállalata Budapest, Vili., Víg ucca 39 — Telefon: 316-45 Elvállalja takarékttízhelyek és mindennemű lakatosmun­kák készítését. Postatakarékpénztári csekkszámla 30255 Szepesváry Pál NAGY LAJOS okleveles mérnök, építési vállalata Budapest,VII., Jósika ucca 15 Telefon: 45-3-28

Next

/
Thumbnails
Contents