Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-26 / 26. szám
2 Független Budapest Budapest, 1935 június 26. !S*oW/rh?Ä „KIRÁLY« GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldene ki Város és falu írta: BÉLDI BÉLA dr. országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység Pártja Propaganda osztályának vezetője Budapest és a vidék problémája több, mint a város és falu problémája. Budapest ugyanis több, mint város: vezetője, irányítója, sőt közlekedési, gazdasági és sok egyéb szempontból meghatározója isi a vidék, főleg a közelebbi környék életének. Budapest »nagyhatalmi« helyzete, amelyet még a szellemi és kulturális pozíciójából eredő különleges erő is fokoz, ódavezetett, hogy bizonyos tényleges és látszólagos öncélúság termelődött ki a főváros életében. A tényleges öncélúsági, amely, különösein a főváros környékével szemben, mint öncélú gazdasági politika jelentkezett, rendkívül kiélezte a helyzetet, nemcsak a főváros és környéke, hanem elvileg is a város és falu között. A várost és falut — természetesen tendenciózusan — úgy állították be a közvélemény előtt, mint két ellentétes tényezőt, amelyek önmagukban, szervezetükben és céljaikban hordozzák az ellentétet, amely tehát így kiegyenlíthetetlemnek látszik. Fokozta ezután Budapest különállásának látszatát az a- körülmény is, hogy Budapest, mint kulturális centrum, a vidékétől sokban eltérő, különleges mentalitást termelt ki, ami oda vezetett, hogy a budapesti ember és a vidéki ember pszihéje között, a tárgyi okok által nem eléggé igazolt ellentét alakult ki. Ez volt a helyzet Budapest életében mindaddig, 'ameddig a Nemzeti Egység mozgalma meg nem kezdte a maga diadalmas előrenyomulását. A Nemzeti Egység mozgalmának egyik célja j.ugyanis ideológiai alapjánál fogva — amelyet a szolidaritás jellemez ■— éppen az, hogy mint tényleges és imaginárius szembenállást város és falu, Budapest és vidék között megszüntessen. A szolidaritás alapelvéből az , összefogás, az regyüttműködés, az egymást kiegészítő tevékenység és szervezet kialakítása következik. Legelsősorban kulturális téren, vagyis szellemi, művészeti és erkölcsi téren kell —- a szolidaritás jegyében — ennek a kiegyenlítődésnek megindulnia. Vidéki városaink és a falvak között, jórészt éppen a Nemzeti Egység mozgalmának hatásaképen, ez a kiegyenlítődés nagyjából már meg is történt. Ennek azonban természetes megkönnyítésére szolgált az a körülmény, hogy a vidéki városok keletkezésük és életberendezésük szempontjából inkább csak nagyságukra és intenzívebb kultúrájukra nézve különböz- 'nek a falvaktól, miután lakosságuk pszihéje, valamint gazdasági kapcsolataik szervesen a faluhoz fűzik azokat. Ezzel szemben Budapest ilyen tekintetbein zárt egységnek látszik és nem kétséges, hogyha a város és falu szembenállásáról beszélünk, vagy beszélhetünk, akkor elsősorban Budapestre kell gondolnunk, mint amely hatalmas organizmusánál fogva leginkább lehet képes arra, hogy öncélú életet éljen • és a magyar falutól elkülönítse magát. Éppen ezért a Nemzeti Egység szervezetére hatalmas feladat vár: Budapest pszihéjét közel hozni a magyar falu, lelkiségéhez, a főváros nagy kultúráját telíteni azokkal a motívumokkal, amelyek valósággá tehetik a sajátos magyar kultúra kifejlesztésére irányuló törekvést és általában: a rengeteg idegen hatás alatt álló és ennek következtében is elkülönült Budapestet közelebb hozni, a magyar falvak gondolkodásához. Természetesn ugyanakkor a Nemzeti Egység vidéki szervezeteinek is megvan az a feladatuk, hogy harcoljanak az ellen az egyoldalú beállítás ellen, amely Budapestről, különösen a budapesti létekről vidéken kialakult. Ezzel a magúk részéről teszik meg azokat a közelítő lépéseket, amelyeket a budapesti testvérszervezettől is elvárhatnak és így, valahol az út közepén, összetalálkozhatnak a főváros és a falu kulturális erői, lelke és gondolkodása. Mindezt azonban csakis a Nemzeti Egységnek, vagyis ennek a nagy összeolvasztó, közösnevezőre hozó erőnek jegyében! Vannak azonban gazdasági ellentétek is Budapest és főleg Budapest környéke között,. Itt megint utalok arra, hogy vidéki városaink és környékük között az ellentét vagy egyáltalán nincs meg, vagy csak egészen elhanyagolható értelemben. Budapest azonban a múltban rendészeti, fiskális és más okokból bizony kínai fallal vette magát körül, amelyen csak nagyon kevés irányban nyitott réseket a bekívánkozó környék számára. Kétségtelen és vitathatatlan, hogy ez a körülmény jogos kritika tárgyát képezheti a környék varosaiban és falvaiban, amelyek a gazdasági komplementaritás hiányát így a saját bőrükön tapasztalhatják. A Nemzeti Egység szervezete itt megint óriási feladatot kap. A Nemzeti Egység ideológiája, mint fentebb már mondottam, a szolidaritás mindlen vonalon való érvényesülésére épült fel s így gazdasági komplementaritást is hirdet, horizontálisan: falu'és város, Budapest-kömyék és főváros, illetőleg vertikálillkovits J. központi fűtés- és vízvezetéki vállalata V., József tér 11 san: a különböző termelési ágak között. A Nemzeti Egység ideológiája éppen azzal a liberális gazdasági politikával szemben, amely nem törődött a territoriális gazdasági egységek kialákításával és egymással ellentétes politikájával, az egész nemzetet, az egész országot, annak minden egyes rétegét és erejét hatalmas, ‘egységes organizmusnak látja és ennek megfelelően mind kulturális, mind gazdasági és egyéb téren a legszorosabb és legszervesebb együttműködést kívánja közöttük megvalósítani. Ennek a gondolatnak a jegyében Budapest székesfőváros gazdasági politikájának is engednie kell autarkiás merevségéből és még — ha ez áldozatokkal járna is — fokozottabb mértékben meg kell nyitnia kapuit a környék számára. Ez nemcsak a Nemzeti Egység elvi célkitűzései szempontjából, de a főváros önérdekéből is fontos követelmény. Mert amilyen mértékben erősödik anyagilag és szellemileg a főváros, környéke, ugyanolyan mértékben erősödik maga a főváros is, mert hiszen Budapest életforrásait minden tekintetben a környék szolgáltatja. Betetőzése a Nemzeti Egység szolidaritás-gondolatának Budapest és környéke viszonyában az volna, ha megvalósulna az a Nagy-Budapest, amely nemcsak a kulturális és gazdasági lényeg, hanem az igazgatóis formalitása szempontjából is elszakíthatatlan kapcsolattal fűzné egymáshoz a fővárost és környékét. Ez volna az a megoldás, amely a falu ésí város viszonyában .('értve ezalatt elsősorban Budapestet és a magyar vidéket), olyan példát mutatna, amelyből az egész magyar élet komplementer megszervezése, szolidárisak b áthangolód ása és mindezeken keresztül a Nemzeti Egység gondolatának teljes győzelme alakulna ki. PÁRTÉLET A NÉP fővárosi szervezeteinek sétahajózása Kedves gondolat volt: a NÉP törvényhatósági bizottsági tagjai, a fővárosi szervezetben dolgozókat, .a központi tisztviselőiket, alkalmazottakat, valamint a kerületi pártirodák minden munkását vendégül látták az elmúlt héten egy sétahajókirándu- láson. Meghívást kapott erre a sétahajózásra mindenki, aki a fővárosi választásokon a NÉP érdekében dolgozott, úgyhogy több mint ötszázan vehettek részt ezen a hangulatos, kedves kiránduláson. Már jóval a kitűzött este 8 óra előtt megszállták a Josef Carl hajót a meghívottak és jóformám az elsők között érkezett meg Zsitvay Tibor, a fővárosi szervezet elnöke, aki az egész kirándulás tartama alatt lekötelező kedvességgel és szeretetreméltóság- gal ismerkedett meg a fővárosi szervezetben közreműködőkkel. Kauser István dr., a fővárosi szervezet ügyvezető-igazgatója fogadta a vendégeket és már jóval 8 óra előtt a meghívottak már teljes számban megszállották a tágas hajó minden elfoglalható helyiségét. Pontban 8 órakor el is indult a Josef Carl — majd a Pálffy téren még vagy száz vendéget felvett — és megkezdődött a vacsora, amely a legjobb hangulatban tartott tíz óráig. Vacsora vitán Cselényi József, a kiváló népdalénekes cigányzenekíséret mellett magyar népdalokat adott elő olyan frenetikus hatással, hogy az 'egybegyűltek kéréséro új meg új ráadással kellett megtoldani a előadását. Azután előbb csak a fiatalság perdült táncra, de (később, a hangulat emelkedésének tetőfokán, fiatalok és öregek egyforma lendülettel járták a ropogós csárdást. Zsitvay Tibor ezalatt végigjárta a bajó különböző részein vigadozó társaságokat. Mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták és Zsitvay Tibor elbeszélgetett mindenütt a kerületek vezetőivel. Pontban éjfélkor hazatért a Josef Carl és kikötött a Petőfi téren, de a. hajóról nem mozdult senki és csak egy óra körül hagyta el a társaságot Zsil- vay Tibor. A jókedv, a vidám hangulat azonban nem lanyhult (‘I. A cigányprímástól átvette a banda vezetését a mindig komoly Alberowszky Ede, az elnöki titkár, akiről itt derült ki, hogy milyen művészettel és’temperamentumosán kezeli a hegedűt. * Nehezen ment -a szétosztása a vendégseregnek. Már pirkadt, kibújt a korai nyári nap az égboltozaton, amikor az utolsók, a logkitartóbbalk elhagyták a kedves mulatság színhelyét... * lillllllllllllllllllllllllll Telefon: 81*1-54 IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH A fővárosi szervezet dolgozói, munkásai a legszebb emlékekkel gondolhatnak arra a munka megbecsülését jelentő gesztusra, hogy munkabeosztásra való tekintet nélkül, a NÉP fővárosi bizottsági tagjai ezen a kedves hajókiránduláson szinte ismerkedési estét rendeztek azok részére, akik a legutóbbi önfeláldozó nagy munkával, lelkesedéssel és sikeresen végezték fáradságos munkájukat... * A magyar pedagógustársadalom szerepe a Nemzeti Egység szervezőmunkájában Az elmúlt napokban a Nemzeti Egység Pártja hivatalos helyiségének úgynevezett márványtermében Országos Tanügyi Kongresszus volt, melyen megjelentek nemcsak a székesfővárosi pedagógusok majdnem teljes számban, hanem a környék és vidék vezető pedagógusai is. A kongresszus tárgysorozatán két fontos kérdés szerepel. Az egyik: a tanügyi közigazgatási törvény- javaslat végrehajtási utasítása, a másik: a tanítói érdekvédelem szükségessége, jogossága és n tanügyi érdekképviselet megoldási módja. Dr. Dóivid Antal, a fővárosi tanügyi szervezet elnöke előadása után dr. Bernáth István a tanügyi érdekképviselet gondolatáról tartott nagyszabású és mélyhatásiú előadást, melynek során általános tetszés. nppllett fejtette ki, liogy. új embertípus kitermelésén fáradoznak. Olyan embertípusra van szükség, amely levett kalappal, de felemelt fővel áll meg felettese előtt. A pedagógusokra — mondotta — egy újrendszerű nemzetn.evelői. munka vár: egységes világnézeti, a nemzeti közösségért élő, építő munkára termett magyarság kialakítása. A kongresszus szűkebbkörű vezérlő szakbizottságot küldött ki, abból a célból, bogy a tanügyi kérdéseket állandóan ébrentartsa és az illetékes tényezőkkel történő tárgyalásokra teljhatalmú megbízással rendelkezzen. Az a hivatása ennek, hogy legyen segítségére a Nemzeti Egység Pártjának és minden erkölcsi súlyával hasson oda, hogy a tanügyi érdekek az eddiginél hathatósabban védessenek meg. A kongresszuson egyébként nemcsak a NEP-be belépett pedagógusok, hanem a párton kívül álló é.s más párthoz tartozó tancirok vezetői is . részi veltek, hogy támogassák a tanügyi érdekképviselet gondolatának megvalósítását. * NIi újság a kerületekben? A választások lezajlása nem szüntette meg a kerületi pártszervezetek életét, sőt most teljesítik eredeti rendeltetésüket: politika nélkül propagálják a Nemzeti Egység nagy gondolatát. E héten is az egyes kerületekben voltak összejövetelek, barátságos vacsorák, propaganda előadások, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a NÉP fenntartsa a legélénkebb kontaktust a polgársággal. A IV. KERÜLETBEN minden hét néhány napján összejönnek a kerület választói. Ezeken az összejöveteleken a kerület vezetői előadásokat tartanak a NÉP eszmeköréről, a gazdasági kiépítés problémájáról és az érdekképviseleti rendszerről. Hétfőn este is nagyon látogatott volt a pártszervezet Eskűtéri helyisége. A VII. KERÜLETBEN a pártvezetőség tagjai barátságos és jól sikerült kirándulást rendéztek Egerbe. Szerdán este, e hó 26-án, a kereskedők és iparosok este 8 órakor az Abonyi kávéházban vacsorára gyűlnék össze a kerület országgyűlési képviselői és a ! bizottsági tagok tiszteletére• A VIII. KERÜLETBEN a Nemzeti Torna Egylet helyiségeiben volt barátságos vacsora, melyen mintegy 400 választó vett részt. Vitéz Tóth András országgyűlési képviselő1, a kerület bizottsági tagjai és a kerületi választmányi tagok teljes számban vettek részt a nagyszabású összejövetelen. A társasvacsorákat folytatják a kerületben. Egyébként minden szerdán este pártértekozletet tartanak a kerületi szervezet helyiségében. A X. KERÜLETBEN a MÁV-Kolónia munkásai mintegy hatszázan gyűltek össze vacsorára, melyen Usetty Béla és Pözel István ‘országgyűlési képviselők mondottak lelkes hangú beszédeket. Június 28-án a Pongrác telepen, a rMlABI klubházában lesz pártvacsora, melyen ugyancsak résztvesznek a kerület képviselői és bizottsági tagjai. A XI. KERÜLET nagyszabású kerti ünnepélyt rendez Péter és Pál napján. A kerti ünnepély a Sósfürdő parkjában lesz és d. u. 4 órától hajnali 3 óráig a közönség különböző szórakoztatásáról gondoskodnak. Lesz színi- előadás, tombola tréfás jutalmakkal, szépségverseny, bűvészmutatványok, tűzijáték és sok szórakoztató mutatvány. Cigány ós jazz-zenekar. Belépődíj 70 fil- /ór. Asztal rendelésekért, valamint részletes felvilágosításokért a Verpeléti út 4—6. szám alatt lévő kerületi pártirodához lehet fordulni. Telefon 68-3-14.
