Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-17 / 16-17. szám
6 Független Budapest Budapest, 1935. április 17. Rassay Károly nyilatkozik az új községi választásokról Rassay külföldre utazott, de megtette a szükséges intézkedéseket, hogy az ellenzék felkészülten vehessen részt az új községi választásokon ványokát és az azokhoz fűződ,ő holettákat illetékes kezekbe fogják juttatni. — De nem vehetem komolyan a választások kiírására vonatkozó híreket azért sem, mert ugyancsak az új fővárosi törvény tárgyalása során kap- tuk a kormányzat részéről azt a kijelentést, hogy b ölet tar ends zer mellett többé nem lesz választás Budapesten. Amikor mi a bolettarendszer eltörlését követeltük, akkor Keresztes-Fischer Ferenc, a Gömbös-kormány volt belügyminisztere, azzal az indokolással kérte indítványaim elutasítását, hogy Rassay Károly, a polgári ellenzék vezére eziclő- szerint külföldön tartózkodik. Amikor a képviselő- választások lezajlottak, néhány heti üdülés céljából elutazott Budapestről azzal, hogy május 3-án érkezik vissza. Távollétében az egész vonalon megkezdődött a székesfővárosi törvényhatósági választásoknak az előkészítése. Az egyes pártok vezetői között nagyjelentőségű tanácskozások indultak meg, amelyek azonban csak akkor fejeződhetnek be, ha Rassay Károly visszaérkezik Budapestre. A Független Budapest munkatársának alkalma volt Rassay Károllyal még elutazása előtt hosszasan beszélgetni az új városházi helyzetről és főiként azokról a hírekről, amelyek a törvényhatósági bizottság feloszlatásáról és az új községi választások kiírásáról szólónak. E beszélgetés során Rassay Karoly a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Én is hallottam a kormánynak arról a tervéről, hogy fel akarja oszlatni a törvényhatósági bizottságot és még május hó végén, vagy június elején meg akarja tartatni az • új községi választásokat- Mindaddig nem veszem komolyan ezeket a híreket, amíg a kormány részéről hivatalos nyilatkozat el nem hangzik ilyen irányban. Nem lehet komolyan venni ezeket a híreket főként azért, mert az új fővárosi törvény tárgyalása során határozott ígéreteket kaptunk a kormánytól az 1930-as választói névjegyzék kiigazítására és a bolettarendszer eltörlésére nézve. Amikor ugyanis az új fővárosi törvény bizottsági tárgyalása alkalmával azt az indítványt tettem, hogy a törvényjavaslatba vegyünk fel olyan rendelkezést, amely szerint az 1930-as névjegyzék alapján újból választani nem lehet, Keresztes-Fischer Ferenc, a Gömbös-kormány volt belügyminisztere azt felelte, hogy indítványomnak az elfogadása fölösleges, mert a kormány a törvényhatósági bizottság mandátumának a lejárta előtt úgy sem fog választatni. Amikor aztán egyre komolyabb formában jelentek meg a lapokban azok a hírek, amelyek szerint a kormány mégis a közgyűlés feloszlatására és az új STEIGER ÉS SZiMPER Cégtulajdonos : Steiner Mór Dísz*, templom-, szobafestők és mázolok Budapest, 82£,f Öilöi út 57. Tel.s 30-6-29 Mólnál* Kálmán oki gépész és közgazdasági | TELEFüN . 89.7_13 I mérnök, építési vállalkozó l_____________________I Budapest* IV.9 Irányi ucca 21 HOFBAUER ÉS PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEFON 18-8-09 Telep : VI., Béke tér 5. Iroda: VI., Szondy ucca 34 GMR7U ERAIŐ Praciziős Mechanikai Gyár Budapest, VII., Dob ucca 63. Tel.: 36-7=86 Gótsch Mihály csercpkályha-építö iparvállalata Budapest, II., Batthyány u. 13 Telefon; 52-3-22 Alapítva : 1872 Kaiienesker Ferenc Bútorszállító Budapest, IX., Viola ucca 16 T liLEPON: 41-8-81 LEDNICZKY VEJE: HÓDOS lakatosipari és redönygyártó-üzeme Budapest, IX., Tompa ucca 32. Telefon: 39-9-36 községi választások kiírásának a gondolatával foglalkozik, akciót indítottam az 1930-as névjegyzék kiigazítása iránt. Kozma Miklós, az új belügyminiszter teljes mértékben osztotta felfogásomat és úgy rendelkezett, hogy a választói névj: gyzéknek azokat az adatait, amelyek a választópolgárok lakáscímére a onatkoznak, a tényleges helyzetnek megfelelően ki kell igazítani. Akcióm tehát teljes sikerrel járt. Én o sikernek éppen a szörnyűséges visszaélésekre alkalmas bolettarendszer szempontjából tulajdonítok jelentőséget. Ha ugyanis valamennyi választópolgár neve mellett mai lakáscím,e fog szerepelni, reményünk lehet arra, hogy a szavazóigazola kormány a választói jog generális rendezését tervezi és ennek a keretében gondoskodik a törvényhatósági választási rendszer megjavításáról. Én várom ezeknek az ígéreteknek a beváltását. Amennyiben a kormány mégis föloszlatná a közgyűlést és kiírná az új községi választásokat, akkor kénytelen volnék megállapítani, hogy újabb ígéret- szegéssel állunk szemben. Ezeket mondotta Rassay Károly az új községi választásokról szóló hírekkel kapcsolatosan. Annyi I bizonyos, hogy mielőtt elutazott volna, meglette a szükséges intézkedéseket olyan irányban, hogy a j vezetése alatt álló nemzeti szabadelvű párt felkészül- ! ten vehessen részt az új községi választásokon. M akarják szervezni a Közmunkatanácsot és hatáskörét az egész országra kiterjesztik Abaffy Miklós tervezete rendkívüli hatáskört juttatna a Közmunkatanácsnak A Közmunikatanlács körül évtizedeik óta folyik a vita abban a tekintetben: van-e szükség ennek az intézménynek működésére, vagy pedig felesleges a további fenntartása. Miközben erről vitatkoztak, előtérbe került egy harmadik álláspont is, amely n-em- / csak a Köizmunkatamáes további fenntartását tartotta .szükségesnek, hanem az intézmény hatáskörének kiszélesítését is propagálta, A jelek szerint ez a'z álláspont kerekedik felül és rövidesen megtörténnek azok az intézkedések melyek a Közmunkatanács átszervezését és működési területének újabb megállapítását tartalmazzák. Ebiben a kérdésben most a legilletékesebb helyről tervezetet bocsajtották útnak éis ebben a tervezetben az újjáalakuló Közmunkatanács összeállítását, működési terrénumát igyekeznek körvonalazni. Abaffy Miklós miniszteri titkár, ,a Közmunkata- náos előadója dolgozta -ki a tervezetet. Ebben rámutat arra, hogy ma már a közvéleménybe is átment a tudat, hogy a Közmunkatanácsnak a főváros rendezése és fejlesztése körül szerzett érdeme vitán felül állanak és hogy a tanács a pártpolitikai érdekek figyelmen kívül hagyásával kizárólag a városfejlesztés szigorú szem,előtt tartásával dönt az eléje került ügyekben. A közvéleménynek, ez a megismerése vezetett ahhoz az óhajhoz, hogy a tárnics hatásköre terjesztessék nagyobb területre, esetleg az egész ország területére, mert ez. úgy a körérdek, mint a jogos magánérdek céljait szolgálná. Kétségtelen, hogy sem a tanács, sem az ügykezelést végző1 hivatal ma már nem felel meg a követelményeiknek és átszervezése szükséges. Ebben az irányban az első teendő a tanács hatáskörének Budapest környékére való kiterjesztése, mert Nagy-Buűapest kiépülőben van és a fővárost környező Városok és községek nem rendelkeznek olyan egységes jogszabállyal, melynek alapján a főváros városrendezési szabályához alkalmazkodni tudnának. Az átszervezés kapcsán a Közmunkatanács elnökét, fegyelmi jogkörrel ruháznák fel, mert mint kizárólagos városrendezési és mint másodfokú építkezési hatóság e jóig nélkül eredményes munkát nem végezhetne. Megfontolás tárgyává kellene tenni a, Műemlékek Országos Bizottságának a Közmunkatanácsba való beolvasztását, mert a tanács mint állandóan élénk működést kifejtő szerv mozgékonyabban és rendszeresm tudná a műemlékek felügyeletét gyakorolni. A hatásköri -bővülés folytán1 a tanács összeállításia is reformra isrzornlina. A tanács tagjait úgy választaná- meg, hogy nagy ob br észük műszaki képesítéssel bírjon. A tanács mostani ösisizeáltítása — az előadó szerint — nem tartható fenn, mert a főváros által kiküldőt tanácstagokat a poliikai pártok számarányához képesít a törvényhatósági bizottsági tagok közül küldik ki, akik természetszerűleg magúik iis politikusak lévén akarva, nem akarva, politikát visznek be az eléjük kerülő ügyekbe. A Közmunkatanácsnak a jövőben 41 tagja lenne, akik közül 11-et az állam, U-et a főváros küldene ki. A főváros (részéiről a három műszaki ügyosztály, a világítási ügyosztály és a közlekedési ügyosztály vezetői, a polgármester, az egyik alpolgármester, a tiszti főorvos, a tűzollófőparancsnok, a tiszti főügyész és a szociálpolitikai ügyosztály vezetője foglalna helyet a tanácsban. A megyei törvényhatóság hat taggal képviseltetné magát. 3—3 tagot delegálna a főváros és Pest vármegye közigazgatási bizottsága, ogy-egy tagot a Mérnök- és Építészegylet, a mérnöki kamara és az Építőmesterek Ipartestülete, négy ta- . got pedig maga a tanács hívna meg városrendezési és műértő szakemberek személyében. A Közmunkatanács működését 5 bizottságban fejtené ki és pedig: a mérnöki, a jogügyi, a pénz- ügyi, a műemlék éis szépészeti, valamint a margitszigeti bizottságban. Valamennyi bizottságban megfelelő számú 'helyeit kapnának a főváros képviselői is. Javasolják a Mar&itsziget részvénytársasági formájának megszüntetését, a szigeti üzemek bérbeadását, miáltal nemcsak, jelentős adminisztrációs megtakarításokat érnének el, hanem állandó fix jövedelmekre tennének szert. A Közmunkatanács jelenlegi bevételei mitegy 1.5 milliót tesznek ki évente, ez az összeg azonban nem elégséges ahhoz, hogy nagyszabású városrendezési tervek megoldhatók legyenek. Azt kívánják tehát, hogy az útadó, «mely a Közmunkatanács jövedelme, ne csak a fővárosi vámhatárain belül fizetett adók után, hanem a tanács hatáskörébe ultalt összes területeken fizetett adók után illesse meg a tanácsot. Ez esetben több mint 2 millió lenne a Közmunkatanács évi bevétele, de miután ez. az ö-sz- szeg sem elégséges nagyszabású programihoz, azt kívánják, hogy a jelenlegi 1.5 százalékos adórészesedési kulcsot 2.5, esetleg 3 százalékra emeljék. A részesedés emelése nemcsak hogy nem okozna károsodást a fővárosnak és községeiknek, hanem ellenkezőiéig, tehermentesítené azok útépítési kötelezettségeit, mert az útépítések jelentős részét a Közmunka- tanács hajtaná végre. Ebből a jövedelemből gondoznák és. restaurálnák az ország műemlékeit is, terv- isizeírű program alapján. A Közm unka tanácsi hatáskörének és jövedelmeinek fokozása lehetővé tenné azit is, hogy a hazai sport- és- fürdőéletet a megkívánt mederbe terelje. A Börzsöny és a Pilis: hegysé- iségekben tudnak területeket szerezni, ahol üdülő- és sportcélokat, szolgáló szállodákat és sportházakat építenek. Megfontolás tárgyává teszik azt is, hogy a Köz- m unka tanács haltáskö ré t az összes hazai fürdőkre és nyaralóhelyekre kiterjesszék, mert félő, hogy fürdő- és nyaraló területeink rövidesein úgy tönkre lesznek téve, hogy azoknak helyrehozatala már a léhetetleniség határán fog mozogni. IllEBERMANN ERVIN I Géptisztító anyagok, rongyok és textilnyersanyagok ■ Budapest, V, Ügynök ucca 24. — Telefon: 92-0-65 ,IB™ Breifner Bernát Jégszekrények és Hűtőkészülékek Gyára Gyár, raktár és iroda! Budapest, VI-, Király ucca 36 . Alapittatott 1876 WEISZ rézműves, fiirdöhdlyftailzem Budapest, Vili, Gólya ucca 13. Tel.: 46-0-36 Készít fürdőkályhákat vörösrézből. Mindennemű vörösrézmunkát és cinezést vállal.
