Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-09 / 2. szám
Budapest, 1935 január 9. Független Budapest O A Közmunkatanács állásfoglalása az óbudai híd elhelyezése és irányvezetése dolgában i A kereskedelmi miniszter a Közmunkatanács javaslata mellett Az új Dunaiadat kérdése erősen foglalkoztatja | a hatóságokat. Az épülőben lévő Bor áros téri híd kö- i rül nincsenek komplikációk, ott teljes rendben folyik a munka és kora tavasszal már a pesti oldalon is megkezdik a pillér építését. A Margit hid sorsa sok tanácskozás után szintén eldöltnek tekinthető* Szendy Károly polgármester installációs beszédében : is kitért a Margithíd ügyére, bejelentve, hogy a fő- , város a kereskedelmi minisztériummal a híd kiszélesítése ügyében egyezett meg és az ötmilliós költ- • ség felerészét a főváros fogja viselni. Ilyenformán az. egyéb megoldások mellőzésével mégis az a terv kerül kivitelre, amely a Margithidnak a déli oldalán 5.4 méterrel történő kiszélesítését kívánta. A kereskedelmi minisztérium azonban honorálta ezzel kapcsolatban a főváros kívánságát is, még pedig olyan értelemben, hogy a villamossíneket a Margithídon az úttest közepére fektetik. A munkát szintén a kora tavaszi hónapokban fogják megindítani a kereskedelmi minisztériumban elkészített átépítési tervek nyomán. A Közmunkatanács „kék könyve‘ Az óbudai híd elhelyezésének ügye, a jelek szerint szintén végleges rendezéshez jutott. Sokáig vitatkoztak a szakértők arról, milyen irányban vezessék a híd tengelyét és útra, ami esztétikai szempontból is egyetlen helyes •megoldás. Az új hidat a budai hegyvidék felé gravi- táló turisták és a budai part menti vizisportolók nagy tömegei fogják használni és ezek szempontjából is szükséges, hogy egyszerű, könnyű tájékozódásra alkalmas útvonalakkal érhessék el céljukat. Az új hí cl vezetéssel lehetővé válik Óbuda területének ideális rendezése is. r Az új híd és Óbuda szabályozása Az új szabályozási terv gerincét a híd iránya szabja meg, amely Óbuda mai kusza belsőségét kettévágja és egyenes főútvonalak létesítését teszi lehetővé. Miután az új híd budai küszöbpontja hajózási okokból olyan magasan fekszik, hogy a parthoz közel haladó Lajos ucca a hídfőbe közvetlenül be nem torkolható, ezt az útvonalat aluljáróban kell vezetni, ami nemcsak, hogy nem hátrányos, hanem ellenkezőleg- kivételesen kedvező megoldásra ad alkalmat. A hídfeljáró budai alsó vége körülbelül 400 méternyi távolságra kerül a parttól, ahol azután megfelelő tér alakítható ki a Vörösvári ucca és a Flórián tér keresztezésében. Az új hídtengely kiküszöböli mindazokat a nehézségeket, melyek a többi terveknél az óbudai műemlékekre nézve fennállónak. Óbudának ezen a részén 3 műemlék van: a római katolikus, plébániatemplom, a gr. Zichy kastély és az izraelita templom. Ezeket feltétlenül érintetlenül kell megőrizni. Egyes megoldások elfogadása esetén a műemlékek egyik-másika áldozatul esnék a Művezetésnek, a Közmunkatanács azonban a maga terve mellett érintetlenül hagyja a műemlékeket. Végül nagy súlyként esik latba a híd esztétikai megjelenése és a hídnak, mint műszaki alkotásnak bel'eilleszkedése a tájképbe. A szigetcsúcson átvezetett megoldások esetén elkerülhetetlen lenne a sziget felső részén mintegy 8 méter magas nagyszélességű híd-pillér építése, ami a különböző támfalakkal bántó képet adna a szigetcsúcsnak. A kettéosztott híd az egységes hatást is nélkülözné. Viszont a Közmunka- tanács terve az egész hídnak egységes művészi hatást biztosít. Budapestnek ez a leghosszabb hídja egyforma hídívekre tagozódnék. A Közmunkatanács azzal fejezi be állásfoglalását, hogy helyrehozhatatlan kár lenne a szigetnek valóságos karakterét még északon is lerontani. Hagyjuk az északi csúcsot szabadon benyúlni a Duna hullámaiba, ne akarjuk a természetnek ezt a befejezett szépségű művét emberi alkotással megfejelni. Hagyjuk a szigetet legalább északon szigetnek lenni és ne verjünk vasbilincseket mindkét végére. Értesülésünk szerint a kereskedelmi miniszter ß Közmunkatanács javaslatának megfelelően indítja meg az óbudai híd építési munkáit. a sok javaslat közül a Közmunkatanács legújabb elgondolása győzedelmeskedett. A Közmunkák Tanácsa hivatalos »kék-könyvet« adott ki az óbudai híd elhelyezéséről. Ebben Rakov- szky Iván rámutat arra, hogy az új óbuda-hungáriakörúti híd vonalvezetésének megállapítása elsősorban is városrendezési kérdés, mert a hídtengely döntő fontosságú lesz' Óbuda, az északi pesti részek -és Újpest jövőbeli fejlődésére. A Közmunkatanács úgy érzi, hogy felelőssége tudatában az óbudai híd helyének kérdéséhez nemcsak hozzászólni kötelessége, hanem törvényadta joga és kötelessége e kérdésben határozni is. Ezért a Közmunkatanács, az új híd kérdését minden irányú részletre is kiterjedő, beható tanulmány tárgyává tette. Ezeket a tanulmányi terveket Kos- salka János műegyetemi tanár, az óbudai hídpályázat első díjának nyertese készítette. Gyakorlati és elméleti tudásának teljes fegyverzetével foglalkozott a kérdéskomplexummal és maradék nélkül oldotta meg a híd anyagéinak és szerkezetének nagyjelentőségű kérdését. A híd tengelyének megállapítása nem hídépítési, hanem városrendezési probléma. A sok alternatív elgondolás közül a Közmunkatanács azt a véleményt emelte határozattá, hogy az új híd tengelye a Margitsziget érintése nélkül, a szigettől északra helyezendő el. Az óbudai híd ne érintse a szigetet A Közmunkatanács beszámol a budapesti hidak építésének történetéről is és belefoglalja a Margitsziget történetét és rendeltetését is a hídépítési problémába. Főleg azt igyekszik bizonyítani, milyen káros hatással, lenne a Margitszigetre, ha az új- Dunahíd a sziget felső csúcsán haladna keresztül és a hídról lejáró létesülne a. szigetre. A sziget gyógyfürdő és üdülőhely jellegét fenn kell tartani már pedig, ha a híd a szigetet érinti, vagy onnan lejáró épül, az ezzel kapcsolatos zaj éjjel-nappal zavarná a gyógyfürdőhely csendjét. Amellett nagy területet vennének el a hídlejárók a sziget csúcsából. A Közmunkatanács szerint A szerdai közgyűlés Lamotte Károlyt ülteti az alpolgármesteri székbe Kombinációk a pénzügyi ügyosztály új vezetőjének személyéről Szerdán délután ismét érdekes és fontos közgyűlést tart a törvényhatósági bizottság: ekkor választják meg Budapest új alpolgármesterét, Szendy Károly polgármester utódját. A választás kimenetele nem kétséges: a közgyűlés teljes egyhangúsággal választja új alpolgármesterré Lainotte Károlyt, aki ezzel megérdemelt elégtételt kap a félévvel ezelőtti veszteségért Lamotte Károlyt nagy lelkesedéssel fogadja alpolgármesterévé Budapest. A pénzügyi ügyosztály átmeneti vezetése tekintetében' nyomban a választás után meglesz a döntés. Vagy Beliczay Imre főjegyző veszi át az ügyosztály vezetését, vagy Bódy László tanácsnok kerül a pénzügyi ügyosztály élére. Mindenesetre Lamotte Károly továbbra is kezében tartja majd a pénzügyek irányítását, mert a polgármester az alpolgármesteri ügykörök beosztásánál a pénzügyi 'ügyosztályt Lamotte Károly fennhatósága alá helyezi. Az alpolgármesterválasztás jóváhagyása után következnek majd he azok a személyi változások, a városházi ügyosztályok vezetésében, melyekről egy ideje annyit suttognak. Kétségtelen, hogy e sugdoLamotte Károly lózások ellenére is nagy meglepetések lesznek az új ügyosztályvezetői megbízatások körül. A szerdai közgyűlés tárgyalja a szennyvízgázo- sitó berendezés ügyét is, melyről lapunk más helyéD részletesebben írunk. Tárgyalják ezenkívül Furka Sándor Szent László kórházi igazgató-főorvos személyi pótlékának rendezési ügyét is. A javaslat az, hogy a fertőző kórházi főigazgatónak évi 4400 pengő, nyugdíjba is beszámítható pótlékot szavazzanak meg, amit megfelelően indokolnak. Új gyógyszertárnyitási engedély iránt való kérvények is szerepelnek a közgyűlés napirendjén. Hat új gyógyszertár engedélyezését kérik. Az illetékes hatóságok véleménye» jelentéseiből megállapítható, hogy a felsorolt területek nem rendelkeznek azokkal az előfeltételekkel, amelyek új gyógyszer- tárak felállítását szükségessé tennék. A felhozott indokokra és a már erősen csökkent forgalom mellett még mindig fennálló nehéz gazdasági viszonyokra tekintettel, a polgármester javasolja, hogy az új gyógyszertárak felállítására irányuló összes kérelmeket elutasító javaslattal terjesz- szék a belügyminiszterhez. Ezenkívül az elnöki szakbizottságba Várkonyi Kálmán, az út- és csatornázási bizottságba Lázár Emil, a Közegészségügyi bizottságba Rechtler Péter helyére választanak egy-egy új tagot. Napirenden szerepel még a 15 tagúi sportügyi bizottság- megválasztása is. Takarékossági intézkedések a kórházi deficit csökkentésére Redukálják a dologi kiadásokat séin mi szükség arra — sem ma, sem a jövőben — hogy az új híd a Margitszigettel kapcsolatba kerüljön, mert a sziget közönsége amúgy is a déli városrészek lakóiból keiül ki. A Közmunkatanács ezután arra mutat rá, milyen előnyökkel jár a pesti és a budai városrészekre, ha a hídtengelyt a sziget felső csúcsától 150 méternyi vonalban vezetik át a Dunán. A Uídtengelyt a pesti oldalon a Bodor ucca irányában kell vezetni, mert így nyernek merőleges vonalat a Dunára és a Váci Szennyvíztisztító berendezése kf SADO rendszerű házi kisderítök PRISTER GYÖRGY RT. Budapest, II., Hunyadi János út 3. Telelőn: 54-9-72 Modern szigeteléseket, aszfaltutépUéseket, színes aszfalt- burkolatokat és e szakmába vágó mindennemű munkálatokat a Jegelőnyösobuen végzi; Csaíó Pál Budapest, I , Budaörsi út 18. Tel.: 56-6-31 „Caatfalt* hidegaszfalt förv. véJve! A főváros kórházainál az utóbbi időkben sorozatos takarékossági intézkedéseket léptettekéletbe. A kényszerítő körülmények azonban nem tűrnek megállást ezen a téren és a kórházak fentartási költségeinél még egyre újabb megszorítások válnak szükségessé. Hosszú évek óta változó, de folyton visszatérő deficit sújtja a fővárost a közkórházak fentartásával kapcsolatban. Az állam meg nem értése és szűkmarkúsága folytán ezék a deficitek egyre elvisel- J hetetlenebbekkó válnak a községi háztartás sz óin ár a { és a főváros vezetősége nem tehet mást, minthogy | a kórházi szükségletek egyre nagyobb mértékben I történő megszorításával igyekszik a deficites terhe- ! kot csökkenteni. Szendy Károly polgármester -a múlt héten újabb rendeletet adott ki, a kórházak igazgató-főorvosai- | hoz címezve és ebben nyomatékos figyelmeztetéssel szólítja fel a kórházigazgatókat a minden téren való újabb takarékoskodásra. Elsősorban az élelmezésnél kell a felesleges kiadásokat elkerülni. A közelmúltban bevezetett úgynevezett egyéni kosztoltatás nagyon jól bevált, de még mindig lehet ebben az irányban megtakarításokat tenni. Az engedélyezett hitelkereten belül a legnagyobb körültekintéssel kell a kórházaknak gazdálkodni. A kórházigazgatók tartoznak felülbírálni a szükségleteiket, 12 havi egyenlő részre kell felosztani a hitelkeretet és egyik hónapban sem szabad nagyobb összeget költeni, mint amennyi az egész költségvetés egytizenhetted része. A kórházak dologi kiadásait 12.60%-kal kell csökkenteni, de még így is közel 600.000 pengős deficitelőirányzattal számolnak. A fővárost a kórházak fentartása és pénzügyi egyensúlya szempontjából igen közelről érinti az a tény, hogy az OTI új kórház építését vette tervbe. Ez azzal a következménnyel fog járni, hogy az OTI- betegeik nagyrészét az intézet saját kórházában fogja ápoltatni és a fővárosi közkórházak naponta többszáz beteget vesztenek el. Ez természetesen kihatással lesz a fővárosi kórházak bevételére is. Az OTI éppen a kórházépítési tervek miatt húzza-halasztja a. fővárosi kórházakkal való megegyezést. HULLER ÉS LUKÁCS Kövező, útépítő és vasútépítő vállalat Budapest, III., Bécsi-űt 88. szám. Telefon t 62—5—66.
