Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-09 / 2. szám
6 Független Budapest Budapest, 1935 január 9. Újabb 100.000 pengőt vett el az állam a fővárostól Az ingatlanvagyon-átruházási illetéket ezentúl az állam hajtja be Az új rendelet erősen sérti a főváros érdekeit A napokban ismét olyan kormányrendelet látott napvilágot, mely érzékenyen kihat a főváros anyagi érdekeire. A rendelet szerint a városi ingatlanvagyon átruházási illetéket együtt szedik be a hasonló állami illetékkel, úgyhogy a városi illeték mindenkor követi az állami illeték sorsát. A városi illetéket az állami illeték kiszabására hivatott hatóság az állami illetékkel együtt, azzal azonos módon szabja ki és kezeli tovább. Az együttesen kezelt tartozásokra részletekben befolyt fizetéseket a megfelelő arány szem előtt tartásával meg kell osztani és a városi illetékre eső részeket a város javára kell átutalni. Az átutalás, időszalconkint összegyűjtve, az állami költségek kezelése fejében mérsékelt hányad levonásával történik. Eddig az Amit a helyzet, hogy a főváros önállóan vetette ki és hajtotta be az ingatlanvagyon átruházási illetéket, melynek kulcsa ezidőszerint 2.75%, de ebből 1.25% a Dunahíd-alapot illeti. Ilyenformán a főváros tulajdonképen 1.5% illetéket szed saját javára. A költségvetés szerint 3.5 millió pengő az ingatlanvagyon átruházási illeték kozadéka évente, amihői pontosan 2 millió pengő illeti meg a fővárost. Az illetékkivetés és behajtás a város kezelésében kifogástalanul működött, úgyszólván ez volt az egyetlen adónem, amely pontosan és teljes mértékben befolyt. Most, hogy az új rendelet értelmében az állami hatóság kezébe került ez a funkció, a főváros joggal tart attól, hogy az ingatlanvagyon átruházási illetékből származó jövedelme megcsappan és ez a csökkent bevétel is csak elkésve fog befolyni. Számos példa olt már erre. Legjellemzőbb az államvasutak által beszedett városi vámok ügye, ahol a MÁV több-millió pengő beszedett vámmal tartozik a fővárosnak. A rendelet folytán a főváros köteles lesz megfelelően módosítani az ingatlanvagyon átruházási illetékről szóló szabályrendeletet. Az állami hatóság közvetlenül fogja levonni és a hídalapnak befizetni az odajáró 1.25%-ot és a főváros a befizetett összegnek csak egyötödét kapja. A késedelmi kamatok terén is hátrányba került a főváros, azonkívül igen tekintélyes összeget tesz majd ki az a kezelési költség, amelyet az állam fog a fővárosnak az illeték beszedése címén felszámítani és amelyet a rendelet »mérsékelt hányadnak« nevez. Ez ci kezelési díj a beszedett összeg 5%-a lesz, a kétmilliós illetékjövedelem után tehát 100.000 pengőt kell a fővárosnak fizetnie majd évente, ami felesleges és váratlan kiadás, mert hiszen a főváros egyetlen tisztviselője sem válik feleslegessé azáltal, hogy az ingatlanvagyon átruházási illeték behajtását az állam vette át. Enne le a 100.000 peng'őnek helye lenne a város költségvetésében más, hasznosabb célokra. Végeredményben tehát ez a rendelet nem jelent mást, mint hogy az állam újból 100.000 pengővel megrövidítette a fővárost, azonkívül kamatmentesen használja időről-időre a város millióit. Csak az anvagszertör útján fedezhetik az üzemek is beszerzési szükségleteiket Jelentős anyagi megtérítés mutatkozik a központosított beszerzés révén A városházán folyó takarékossági törekvések során főleg a dologi szükségletek terén igyekeznek jelentősebb megtakarításokat elérni. Ezen a téren már számos eredményt értek el, de még mindig van sok olyan lehetőség, amely a megtakarítások további emeléséhez vezethet. Még a közelmúltban is a legtöbb hivatal és valamennyi üzem önállóan szerezte he különböző szükségleteit. Ha 10, A7agy 20 helyen A-olt szükség papírra, vagy irodaszerre, más-más cégtől, más-más feltételekkel történt a beszerzés és miután a szükségelt mennyiség így eloszlott, rendkívül mágus árakat fizettek a hivatalok és üzemek minden cikkért. Néhány évvel ezelőtt kezdték meg e téren a racionalizálást. A központi anyagszertár árujegyzéket- készített és a polgármester ciz összes hivatalokat, üzemeket és intézményeket kötelezte, hogy az abban szereplő cikkeket a központi anyagszertáron keresztül szerezzék be. Egyes üzemek azonban félreértelmezték a rendelkezést és hogy az anyagszertárnak mégis szerepet juttassanak, szűkkörű pályázatokat rendeztek és arra ajánlattételre szólították fel a központi anyag- szertárat is. Ez annyira furcsa állapotokat teremtett, hogy a kereskedők konkurrenst láttak ebben a Arárosi intézményben, amely velük együtt, mint versenytárs szerepelt a pályázatokon. A további viták és nézeteltérések elkerülése végett, de a további lehetőségek érdekében is, a polgármester most újabb rendeletet adott ki, melyben a legszigorúbban kötelezi az összes üzemeket és intézményeket, hogy szükségleti cikkeiket kizárólag- a központi anyagszertártól szerezzék be, mert a jövőben önálló versenytárgyalásokat nem rendezhetnek. ... . ren'dídet hivatkozik arra, hogy a mai súlyos és a főváros háztartását is nagymértékben érintő gazdasági au szónyok között különösen szükséges a főváros összes intézményei anyagszükségletének központi, ellátása és az anyagfogyasztás szigorú ellenőrzése. Hangsúlyozza a rendelet azt is, hogy az eddig csali részben központosított anyagbeszerzés igen jelentős anyagi eredménnyel járt a, fővárosra nézve. A központi anyagszertár most új, bővített anyaglajstro- mot állított össze, melybe igen sok olyan árucikket vettek fel, amelyek eddig az anyaglajstromban nem szerepeltek. Az üzemeknek most 11 napon belül be kell jelenteniük az anyagszertárnál valamennyi szükségletüket a következő években pedig már a költségvetések összeállításával egyidejűleg be kell, terjeszteniük a listát. Ezekből az adatokból a központi anyagszerWiesner Vilmos rézműve*-, fémáru- és gépműhelye Budapest, II., Kacsa u. 14. Tel.: 52-3-43 Hfindtennemtí ónozdst vállal tár megállapítja, hogy az egyes cikkekből előreláthatólag mennyi lesz a főváros összsznkséglete és az így csoportosított árucikk teljes mennyiségére hirdet majd versenytárgyalásokat és lehetőleg kötéseket eszközöl az olcsóbb árak biztosítására. A BSzKRt és a kórházi műszerraktár toAmbbra is önálló versenytárgyalásokat tarthatnak, úgyszintén az Elektromosai (ívek is. de kizárólag az elektrotechnikai cikkek beszerzésére. A központi anyagszertár ezekután sorozatos versenytárgyalásokat fog tartani és sokmilliós megrendelésekkel támogatja a főváros iparát és kereskedelmét. Újból napirenden a lakbérleti szabályzat A főváros 40 pontban kifogásolja a kormányintézkedéseket A főváros új lakásbérleti szabályrendelete két év óta foglalkoztatja Budapest lakosságát. Sok előkészület utáni még 1933 októberében letárgyalta a közgyűlés a szabályrendeletöt, amelyet jóváhagyás végett felterjesztettek a belügyminiszterhez és az igazság- ügymirri'Szterhez. Majdnem háromnegyed év múlt eh mire a szabályrendelet cl kormányhatóságoktól visszakerült a városházára, ahol azonban a jogszabályra rá sem ismertek, mert minit ismeretes, a minisztériumok több mint dOO, nagyrészt lényegbevágó módosítást tettek a paragrafusokon. Az úgyszólván teljesen újjáalkotott szabályrendeletet a főváros kénytelen volt újból jogi megvitatás alá vonni és a szociálpolitikai ügyosztály a -tiszti ügyészséggel együtt hónapokon át mérlegelte a minisztériumok által végrehajtott módosításokat. Most azután végül elkészült a főváros a maga újabb előterjesztésével, amelyben megállapítja, hogy bizonyos vonatkozásokban, főleg stil'áris szempontokból a minisztériumok! álltai eszközölt változtatások tényleg helytállóak, vannak azonban olyan pontok, amelyek tekintetében a Főváros nem térhet el eredeti álláspontjától és azt továbbra is fenntartani kénytelen. Több mint ifí pontban tartja fenn a főváros a kormányhatóságokkal szemben továbbra is a maga eredeti álláspontját. Nagyrészt olyan intézkedések ezek, amelyek a lakók érdekében állanak. Az új elől erjesztést január második felében tárgyalják újból a szociálpolitikai bizottságban. Előreláthatólag ismét nagy vita lesz a szabályrendelet körül, amelyet innét a. közgyűlés elé, majd jóváhagyás véget újólag a kormány elé kell, terjeszteni. Ezek után kérdése«, vájjon május 1-én életbe léptethető lesz-e az új lakásbérleti szabályzat. I Az iskolás gyermekek étkeztetése Polgármesteri rendelet szabályozza 18.000 szegény gyermek étkeztetési rendjét Január 7-én, hétfőn végződött az iskolák karácsonyi szünete és Szendy Károly polgármester intézkedésére ezen a napon nagy öröm érte a szegény iskolásgyermekeket. A polgármester elrendelte ugyanis, hogy azok a szegény tanulók, akik eddig az inségakció keretében minden nap ingyen ebédet kaptak, január 7-től kezdve ingyenreggeliben is részesüljenek. 18.000 szegénysorsú kisdiák jut így erősítő táplálékhoz. Nagy részüknek egésznapi étkezésük az az ingyenebéd volt, amit a várostól kaptak. A polgármester megreformálta a diákebédakciók körül a felügyeletet is. Eddig igen rendszertelenül bonyolódtak le ezek az ebédeltetések és a felügyelet sem volt elég intenzív. A polgármester elrendelte, hogy a főzőhelyvezető igazgatók az iskolák igazgatóival együtt tartoznak megállapítani az egyes iskolák étkezőcsoportjainak ebédidejét. A tanítási időt az ebédeltetés miatt megrövidíteni nem szabad és nem lehet az ebédeltetésre az óraközi szüneteket sem felhasználni. A főzőhely vezető igazgató kötelessége arra ügyelni, hogy egyidejűleg csak annyi tanulót A-ezesseuek ebédhez, amennyi a rendelkezésre álló helyiségben megfelelően elhelyezhető. Hogy az iskolák előtt iskolai szünnapokon a gyerekek ne az uccán csoportosuljanak, ilyen napokon is az iskola egyik tantermét kell kijelölni az ebédelőtti gyülekezésre. A tanulókat mindenesetben felügyelő tanerők kísérik az ebédhez. Ebben a felügyeletben a tantestület minden tagja köteles résztvenni. A kijelöl felügyelők kötelessége az étkezésen résztvevő tanulókat az iskolától az étkezőhelyig, majd az ebéd lefolyása után innen az iskolába visszakísémi. Altisztet vagy takarítónőt felügyeletre kirendelni, nem szabad, A felügyelő tanerő ügyel arra, hogy minden gyerek ebéd előtt a kezét megmossa, senkise üljön kabátban, sapkával az asztalnál és hogy a gyermekek érkezés előtt és után imát mondjanak. Hangsúlyozza a polgármesteri rendelet* hogy az inségebéilet nem lehet fegyelmi eszközül használni. Ebétlelvonással egyetlen gyermeket sem szabad büntetni. Ugyancsak hangsúlyozza, hogy a felügyelő tan- j erőknek a fegyelmezést mindenkor szeretette] és I megértéssel kell végezniük. DENTA Műszergyár LÁVER FERENC Budapest. Vili, Vas ucea 2 — Alapíthatott 1900 MunKaKöperyeKet, ruháKat, valamint ilyennemő sportKabátoKat. tennisz-nadrágoKat mértéit után Kes2i‘ Dani Károly llíVTái'írÁl: Telefon : 85-9-91. Töegolcsóbtb na-r»iár*aH krWl gyula kőfaragó-mester, síremlék és márványáru gyártelepe Budapest. III, lajos U. 77-19, T.: 62-4-8Ö K&ftányailzem : ButlaGaftüsx ÁMON ANTAL ÉS FIAI kővezőmesterek, út-, csatorna- és betonépítési vállalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya VIII., Futó ucca 10. Telelőn: 303-85 Ribárszky György és Társa Bútorberendező és Epíiletmunkák Üzeme Budapest, V., Wahrmann neea 4, Ügynök ucca 41 Telelőn: 91 0-31 WEISZ Fi/LOP vézmilves, fiivdöbdlyfkaiizem Budapest, Vili, Gólya ucca 13. Tel,: 46-0-36 Készít fürdőkályhákat vörösrézből Mindennemű' vörösrézmunkát és cinezést vállal. Krausz és Schöffer mindennemű épület- ós asztalos-faanyagok tolepe ós parkettázást vállalata Budapest, V., Vág u. 7. sz. Tel.: 91-8-14 HOFBAUER ES PIAZZA építőmesterek telefon: is-8-59 Telep: VI., Béke lér 5, Iroda: VI., Szondy ucca 34
