Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-27 / 13. szám

Budapest, 1935 március 27. Független Budapest Csendélet kéktaxiéknál Részvénytársaságba tömörülnek a kéktaxisok A kóktaxiiparosok nem nagyon férnek össze egy­mással és még eddig nem volt soha olyan kérdés, amelyben sikerült volna a kistaxisokat közös elha­tározásra bírni. Ez a széthúzás érezhető sebeket ütött gazdasági érdekeiken is, mert minden egyes taxitulajdonos kiilön-külön utakon járt, üzemét, iparát önállóan vezette és nélkülözte azokat a nem megvetendő előnyöket, melyek a közös gazdálkodás­ból származhattak volna. Többízben tettek ugyan kísérletet a kistaxisok egységes tömörítésére, de a kísérletek minden alkalommal meghiúsultak, amit igazol az is, hogy egyetlen ipartár sutáinál sincs annyiszor elnöki és vezetőségi változás, mint éppen a, géperejű bérkocsisok ipartársulatában. Most megint harcok dúlnak az ipartársulat ke­belében egy érdekes ajánlattal kapcsolatban. Egy érdekeltség szerződéstervezetet adott át a kéktaxi­sok vezetőségének és ebben azt a propozíciót tette, hogy ügyésze, Szeszlér Antal vállalta. Az ipartársulati ügyész rö'piratot adott ki, melyben a Bérezel-féle ajánlat állítólagos hátrányait domborította ki és arra szólította fel a taxisokat, hogy utasít­sák vissza az ajánlatot. Az ipartársulat vezetősége nagyon felháborodott a társulati ügyész magatartásán és a röplap ki­adása miatt jegyzőkönyvi megrovásban részesí­tette. A helyzet most az, hogy nagy erővel folyik a taxikisiparosok megdolgozása a részvénytársaságba tüímöriilés céljából és rövidesen rendkívüli közgyű­lést hívnak össze, melyen kimondják a közös vállal­kozás megalapítását. A hatóságok hozzájárulása is biztosítva van az akcióhoz, mert a hatóságok azt re­mélik, hogy egységes gazdálkodás mellett megszű­nik az az ellentét, amely olyan káros hatással van az egész taxiiparra. A polgármester erélyes intézkedései a többmilliós út- és csatornaépítési járulék behajtására Á többmilliós hátralékok zavarják a főváros pénzügyi mérlegét az, összes kéktaxisokat egy részvénytársa­ságba tömöríti és annak keretében a kék- taxik közös üzemgazdálkodásban működnének. A részvénytársaság megalkotásához szükséges tőkét az ajánlattevők bocsátanák rendelkezésre. A taxisok semmiféle anyagi kötelezettséget nem vál­lalnának, csupán a kocsikat bocsátanák rendelke­zésre. Az ajánlat kigondoló] Bérezel Jenő ny. alpolgármestert nyerték meg a tervezett vállalkozás elnöki tisztsé­gére és a kérdés mint Berczel-féle ajánlat szerepel a nyil­vánosság előtt. A vállalkozás tényleges kigondolója és irányítója azonban Békeffy Elemér, a BART igazgatója, aki most, bogy a környékbeli autóbusz­járatok koncessziója rövidesen lejár, ezen az úton keres új elhelyezkedést és üzletet az autóforgalmi iparban. Annak ellenére, bogy a BART szoros összeköttetésben áll a Haltenberger-féle Autótaxi Rt.-vel, Békeffy új taxivállalkozási terve teljesen tá­vol áll az Autótaxi Rt.-től, miután Békeffy a BART-koncesszió megszűnése után megválik az Autótaxi Rt.-től. Az ajánlat lényege az, hogy a vállalkozók ■— legalább Í00 kistaxis jelentkezése esetén — 250.000 pengő alaptőkével megalakítják a részvénytársasá­got, mely a legracionálisabb üzemgazdálkodást folytatná, úgyhogy a kéktaxik kevesebb kiadás mellett lényegesen több be­vételt érnének el. A részvénytársaság a bevétel bizonyos hánya­dát kapná, amiből az adminisztrációs és dologi ki­adásokat fedezné. Az a taxitulajdonos, aki kocsiját a részvénytársaság gazdálkodása mellett is saját­maga vezetné, a bimttó bevétel £0 százalékát kapná, éppúgy, mint más sofőrök. Azonkívül természetesen az összes résztvevők nyereségrészesedésre tartaná­nak igényt. Egyelőre hatévi próbaidőre alakulna a részvénytársaság, melynek végleges fentartásáról az esetben határoznának, ha e próbaidő alatt mű­ködése beváltotta a reményeket. Az igazgatóságban a taxisok ugyanolyan létszámmal lennének képvi- selvfe, mint a finanszírozók. A terv nagyon tetszett a taxiiparosok egy ré­szének . és megindult a tömeges jelentkezés a rész­vénytársaságban való részvételre. Közben azonban megindultak az ellenakciók is, melyeknek vezetését éppen az ipartársulat egyik flfP Megér annyit a vágy és a remény, hogy 3, 6, 12, vagy 24 pengőt befektessen havonta a m. kir. osztálysorsjátékba! Sokezer ember : nő—férfi, fiatal­öreg, szegény—gazdag azt állítja, hogy igen és célszerű, inert hoB nyerhet ma egyszerre oly óriási összeget, mint az osztálysorsjátékon ? Rendeljen vagy vegyen tehát Ön is egy sorsjegyet bármelyik főárusítónál. Min­denkinek ós minden egyes sorsjegy­nek egyenlő a nyerési esélye! Húzás április 13-án kezdődik Hivatalos árak: Ve = 3 P, v* = 6 P, */« = 12 p, Vi = 24 P az összes főárusítéknál Pick L. és Társa Cégtulajdonos: KLEIN HENRIK— Telefon: 28-1-07 V., Kaik Miksa ucca 11. — Az összes építkezési vasanyagok ói gópok új ós használt állapotban, Az útburkolások és a csatornaépítkezések költ­ségeinek szabályrendeletben megállapított hányadát, járulék formájában, az érdekelt ingatlantulajdono­sokra vetik ki. Az utóbbi években1 sok utat és csa­tornát épített a főváros és ennek megfelelően a járulékkivetések is tekintélyes összegre emelkedtek. A főváros méltányosságból részletfizetési kedvez­ményt szokott nyújtani a járulékok befizetésére az ingatlantulajdonosoknak, ennek ellenére az összegek befizetése meglassult és a főváros sokmilliós követelést támaszt ■most az érdekeltekkel szemben. Ezeknek az összegek­nek a hiánya igen nagy mértékben érezhető a város pénztárában és a hátralékok felgyülemlése költségvetési szem­pontból is hátrányosan befolyásolja a főváros pénzügyi helyzetét. A polgármester most erélyes intézkedésre hatá­rozta el magát, mert megállapítása szerint az admi­nisztrációt is mulasztás terheli amiatt, hogy a járu­lékösszegek behajtása körül ilyen késedelem történt. Szendy Károly polgármester tehát elrendelte, hogy mindazoknak a hivataloknak, amelyek járulé­kok kivetése és behajtása terén közreműködnek, fel­adatukat nagyobb körültekintéssel és gyorsasággal j kell végezniök. Ennélfogva utasította az út- és csa­tornaépítési ügyosztályt, hogy a járulékok kivetésénél a legnagyobb gondos­sággal járjon el, erre vonatkozólag- a burkolási és csatornázási sza­bályrendelet végrehajtásában megadott maximális terminusokat semmiesetre sem lépje túl, sőt a lehe­tőség szerint csökkentse azokat. Fizetési kedvezmé­nyek adásánál egyeztesse össze a főváros anyagi ér­dekeit a polgárok irányában valósítandó és lelkiisme­retesen mérlegelendő méltányossággal. A továbbiakban a polgármester elrendelte, hogy a járulékok kivetésével és behajtásával foglalkozó számvevőségi ügyosztály valamennyi tisztviselője ezentúl délután is bejárjon a hivatalba. A pénzügyi ügyosztály az egy évnél hosszabb idő óta esedékes, de he nem fizetett járulékok ügyét egyenként meg­vizsgálja és megálapítja, nem történt-e a hivatali közegek részéről mulasztás. Ennek megállapítása esetén a polgármester folyamatba teszi a felelős- ségrevonási eljárást. Remélik, hogy ezzel az intézkedéssel az útburkolási és csatornázási járulékok behajtása nagyobb lendü­letet vesz és a főváros hozzájut a költségvetésben előirányzott többmilliós bevételekhez. Két új menhelyet létesít a főváros Szaporítják a szegényházi és menhelyi férőhelyek számát — Megvásárolják a Lingel-féle pillangóuccai telepet A főváros szociálpolitikai vezetősége, Liber Endre alpolgármesterrel és Schuler Dezső tanácsnokkal az élén, sokat tett a szegényházi és a menhelyi férőhelyek szaporí­tása érdekében. Az általános nyo­mor jegyre szaporította azok szá­mát, akik hatósági ellátásra szo­rulnak és akik legféltettebb pol­gári vagyonukat, otthonukat is el­vesztették. Az utóbbi időben sok íiókszeretetházat és számos új menhelyet nyitott meg a főváros, de még ezek sem bizonyulnak ele- gendőeknek a szegény hajléktala­nok befogadására. Több mint 800 szegényt csak papíron vettek fel szegényházi ápo­lásra, tényleges elhelyezésük azonban hely hiányá­ban, nem volt keresztülvihető. Most azután mégis találtak megoldást a fé­rőhelyek újabb növelésére. Nemrégen átcsoportosí­tották a szegényházak kórházi osztályát és kibérel­ték fiókszegényház céljaira, a Collegium Marianum Lövőház ucca 20. sz. házát. Egyidejűleg a Menház | u-cca 3 és a Rottenbiller ucca 16—18 sz. alatti menhe- lyeket is fiókszegényházakká alakították át. A Kerepesi úton megnyitották az új központi menhelyet és ezek az átszervezések a szegényházi férőhelyek számát 446-tal, a menhelyi férőhelyek számát 276-tal növelték. Schuler Dezső tanácsnok javaslatára most ismét két menhelyet alakítanak át szegényházzá. Még pe­dig az Alföldi ucca 0—11, és Angyalföldi út 2. számú menhelyeket. Viszont új menház létesítésének céljára megvásárolja a főváros a Ling el bútorgyár Pillangó ucca 13/a szám alatt lévő telepét, amelynek megvéter léről egy alkalommal már folytak tárgyalások. A Lingel-féle gyár 3452 négyszögöl területen fekszik és töíbb épület áll rajta. Az ingatlan értéke 300.000 pengő, a tulajdonos 20 évi részlet lefizetésre haj­landó az ingatlant a főváros tulajdonéiba, juttatni. Félévenkint 12.900 pengőt kellene fizetni, mely ősz- szeg 8.6%-os annuitást és és 5.8%-os kamatot foglal magában. Ezt a részletfizetést a főváros alig érezné meg és ezzel rendkívül értékes és a jelzett célra minden­képpen alkalmas ingatlan birtokába jut. Az épület átalakítása 85.000 pengőt igényel és 000 hajléktalan befogadására lesz alkalmas. Az új meii- iiely felszerelését a. két megszűnő menhely bútorzatá­ból és felszereléséből látják el. A jövőben tehát két új menhelye lenne a fővá­rosnak, a Kerepesi úti és a Pillangó uccai, melyeket központilag, minden fillér többkiadás nélkül lehet adminisztrálni. Az alföldiuccai épületben 160, az An- gyalföldiútu épületben 270 szegényházi ápolt részére gondoskodnak férőhelyről. Az előbbiben csak nők, az utóbbiban csak férfiak kerülnének gondozásba. Ilyen­formán a szegényházi férőhelyek számát 430-cal sza­porítanák. Az összes szegényházi férőhelyek száma ez esetben 3256, a menhelyi férőhelyek száma pe­dig 1400 lenne. A főváros részéről anyagi áldozatot is igényel az ellátására szorulók számának ilyen nagymérvű fel­emelése. A folyó évben 252.000 pengő póthitelre van szükség, mely összegből 200.000 pengőt az iuségjárulék várható többjövedelméből, a további összeget pedig a költségvetés különbölző fejezeteiből fedeznék. Szük­ségesnek tartja ezenkívül a főváros szociális vezető­sége a szegényházi kórházi osztályok 30 ággyal való kibővítését, ami költségvetési kiadási többlet nélkül oldható meg. ILIA FERENC KŐMŰVESMESTER, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, VI., Eötvös ucca 26/c FREUD FRIGYES Budapest, VI, Tévéz, ftövűt 19 Telefon i 112—91 Mindennemű csavarok, vas-, acél- ós sárgarézből wíthw. ós milliméter menettől raktáron Studény Károly gyógyszerész ,,Galenochemla" gyógyszer- ós vegyipari vállalat Budapest, VBSI.g Szeszgyár u. 1—3 GflRJU EfíJVŐ IPpüciziás M-ecítanifoíii Gyúr* Budapest, VII., Dob ucca 63. Tel: 36-7-86 Schuler Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents