Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-14 / 7. szám

' ■' Budapest, 1934 február 14. Független Budapest \ M HÉT Vádak és „vádlottak“ .1 közigazgatási bizottságban gyanúsítások és vádak hangzottak cl, elsősorban Borvendég ul- polgármester és Szemethy Károly tiszti főügyész ellen, de áll alánosságban is »árulókat« emlegettek. Szemethy Károly megjelent és nyomban vála­szolt is a vádakra. Férfias őszinteséggel cáfolta meg azokat: nem maradhatott kétség senkiben sem az­iránt, hogy a röpködő gyanúsítások alaptalanok, hogy a főügyész nemcsakhogy nem áruló, de leghí­vebb szolgája az önkormányzatnak. Borvendég alpolgármester beteg és így nem ad­hatta meg válaszát nyomban a helyszínen. De meg­győződésünk, hogy válasza nem kevésbé lett volna határozott, mint a főügyészé. És meggyőződésünk, hogy a főváros egész vezetésében nincs egyetlen té­nyező sem, amely ne állna teljes vértezetiel az auto­nómia mellett. Mégis jónak, hasznosnak tartjuk Bánóczi inter­pellációját. Kelleti már, hogy valaki ne suttogjon, hanem hangosan mondja el, amit mások suttognak, kellett, hogy elhangozzanak az inszinuációk. A gyanú öl. Kellett, hogy a »gyanúsítottak« végre megmond­hassák az igazságot, véget vethessenek a gyilk.os pletykálkodásoknak. Vizsga a városházán Vizsgáznak a gyakornokjelöltek a városházám. Liber Endre alpolgármester, Farkas Ákos és Felkai Ferenc főjegyzők kérdéseire felelnek a jelöltek: jobb, enyhébb, megértőbb szívű bizottságot aligha lehetett volna összeállítani. A fiatal jelöltek mégis izgatottak, drukkolnak, remegnek: most — elsőízben — az Élet előtt vizsgáznak, a kalkulustól a lét vagy nemlét kérdése függ. Együttérzünk a fiatalokkal és velük drukkolunk, épúgy mint ahogy a vizsgáztató bizottság mindhá­rom tagja is egész bizonyosan átérzi izgalmaikat. Kétségtelen, hogy abszolút pártatlan a bizottság és nem is nagyon szigorú: mégis — sajnos — a vizsgát megállóit jelölteknek csak egyrésze juthat álláshoz és a sok megfelelő aspiráns között is még szelektálni kell, hogy kiválogassák azt a százat, aki a jók kö­zül is a legjobb. Örömmel üdvözöljük- az új rendszert, amikor nem a protekció dönt, hanem a tudás és tehetség. Debuisset pridem. Ez a helyes út. Reméljük, így lesz ez a jövőben is és nem lesz szerepe az állások elnye­résében sem a protekciónak és összeköttetésnek, sem, pedig — a kijárásnak. Túl a mélyponton ? Honffy Lajos jelentése arról számol be, hogy lényegesen, emelkedett a főváros adóbevétele január­ban, a múlt év első hónapjához képest. Figyelmeztet azonban egy nyilatkozatában a főváros adóhivatali igazgatója, hogy ebből az emelkedésből még nem sza­bad arra következtetni, hogy túl vagyunk a mély­ponton és megkezdődön a javulás, csupán adótech­nikai okok vezettek erre a látszólagos kedvező ered­ményre: februárra már egészen bizonyos, hogy csök­kenni fognak az adóbevételek. A polgármesternek a közigazgatási bizottságban tett előterjesztése beszámol arról, hogy — két eszten­dei állandó csökkenés után — emelkedett a BSzKBf bevétele. Keni valami sokkal, de az állandó, hónap­ról hónapra jelentkezelI mínusz után most plusz mutatkozik. Ugyanez a plusz már erőteljesebben mu­tatkozik meg az Autóbuszüzem forgalmában és jöve­delmében. Folytatódik a fürdőknél a sorozat: mind­három fiirdő, a Géllért, a Rudas és a Széchenyi, ugyancsak javuló számokat terjeszt elő. Ugyanerről beszél a Gellert szálló látogatottsága is. Vájjon ez a javulás is csak látszólagos? Aligha. »Technikai« okok itt nem eshetnek számításba. Nem, akarunk túlzóit optimizmussal ki nem elégíthető re­ményekéi hirdetni. De minden óvatosságunk mellett is megkérdezzük, kissé félénken, kissé gyáván: igaz-e, hogy ezek a jelek arról beszélnek, hogy az úgy nevezeti mélypontot elhagyva most már ismét felfelé haladunk a lejtőn? Még csak kérdezünk, ma­gunktól, de reméljük, hogy a februári és a következő eredmények után már hangosan felelhetünk is a félve feltett kérdésre. A világ szeme Budapesten Akármilyen kétségbeesetten erőlködik is a kis- anta.it három állama, immár kétségtelen tény, hogy az európai külpolitikának Budapest egyik legfonto­sabb pontja leli. A középeurópai kérdés itt dől el, nem Prágában, Bukarestben, vagy Belgrádban: a magyar külpolitika aktivitása Magyarországot döntő tényezővé teDe a világpolitikában. Itt járt Dollfuss, jön Siwich, azután Musanov és a világ összes lapjainak tudomásul kell vénülök, mi. történik Budapesten, annak ellenére, hogy eddig bár­mit lettünk is, nem akartak észrevenni bennünket. Minden, amit teszünk, esemény. A Szovjettel való kapcsolat felvétele szenzációs csemege a nagyvilág részére. (Reméljük, hogy u mi részünkre pedig leg­alább néhány falat kenyér, az új kereskedelmi kap­csolat révén.) Budapest a nemzetközi diplomácia fon­tos idegközpontja lett, ahol események történnek, ahonnan események kiindulnak. A Gömbös-kf/nnány aktivitásáé a siker. Forr, zúg körülöttünk a világ, az úgynevezett történelmi idők egyetlen pillanatra se akarnak békés hétköznapokká . enyhülni. Bármilyen keserveset: is ezek a történel­mieknek nevezett idők, »ékünk ott kell lennünk, még pedig nem oly képen, hogy az idők vigyenek, ragadja­nak minkéi magunkkal, hanem mi álljunk az idők A fővárosi reformtörvény rendelkezései közül az keltette a legnagyobb izgalmat, amelyik üzemek gazdálkodású na k meg ven dszabá lyo- zására vonatkozik. E rendelkezés értelmében a belügyminiszternek joga van minden egyes üzemhez kormánybiztost kikőideni aki nemcsak ellenőrzi az üzem gaz­dálkodását. hanem bármilyen in­tézkedés ellen vétót emelhet. Úgy a főváros vezetősége, mint a város­házi pártok vezetői is egyértel­műen állást foglallak ennek a ren­delkezésnél: a reformtörvénybe való Beesey Antal felvétele ellen. A törvényjavaslat képviselőházi vitájában maga Kozma Jenő vagy Payr Hugó fog módosító indít­ványt benyújtani, éspedig olyan értelemben, hogy az üzemi kormánybiztosok kiküldéséről szóló szakaszt a kormány teljesen ejtse el. élénk. És mert ez így is történik, örömmel és némi büszkeséggel üdvözöljük az idegen járást, ameljt nem­csal: idegenforgalmi esemény, hanem egy kicsit világesemény is. inerte különben nem lehelne ellensúlyozni az ár­leszállítás folytáii előálló bevételi kiesést. Az; előkészítő munkálatok folyamatban vannak és éppen azt célozzák, hogy olyan tarifarevízió készüljön, amely, a villamosokon bevezetett kisszakaszrend- szer példájára, nagyobb fogyasztást eredményezhet. Szerintem az automata-óraleolvasási rendszer bevezetésével lehetne s <k igazgatási költséget nief)takarítani, de mindenesetre fel kell újra vetnem a nagyüzemek központi igazgatásának a centralizálására vonatkozó tervemet, amelyet már évekkel ez­előtt ismertettem a városháza vezetőivel. Az igazgatási költségek leszorításával lehetővé válnék a bevételi kiesések ellensúlyozása. Az üzemi szakbizottság legutóbbi ülésén is szóba- keriiltek azok az eshetőségek, amelyek a fővárosi reformtörvény életbeléptetése folytán bekövetkez­hetnek. Beesey Antal, uz Egységes Községi. Polgári Párt társelnöke, az üzemi kérdések egyik legkitűnőbb szakértője, akivel ebben az ügyben beszélgetést folytattunk, a követke­zőket mondotta a Független Budapest munkatársá­nak: — A legrosszabb törvény is előnyöket ered­ményezhet a gyakorlatban, ha a végrehajtás jó­hiszeműséggel, jóindulattal és szakértelemmel történik. Elvileg a legélesebben ellenzem kormánybiztosoknak a kikül­dését az üzemekhez éspedig azért, mert az üzemi gazdálkodást az ed­digi törvényes rendelkezések is erősen megkötik. Az üzemek igazgatói az a utómi a illetékes ténye­zőinek a hozzájárulása nélkül egyetlen lépést sem lehelnek, a pénzügyi természetű határoza­tok végrehajtása pedig egyenesen a belügy­miniszter jóváhagyásától függ. Ilyen körülmé­nyek között szükségtelen bármelyik üzemhez is kormánybiztost kiküldeni. Az üzemek működését rengeteg fék las­sítja amúgy is, ha most még kormánybiztost is kül­denek ki, akkor egyenesen az üzemek működésének megbénulásától kell tartani, különösen akkor, ha a kikül­dött kormánybiztos nem rendelkezik megfelelő szakképzettséggel. Ez nem lehet érdeke sem az üzemnek, sem a fő­város közönségének, sem a kormánynak. Egy találó példát említhetek ebből a szempontból. Albertfalvát be lehetett volna kapcsolni a fő­városi gázszolgáltatásba, mivel azonban ezek­nek a munkálatoknak az elvégzésére nem volt költségvetési fedezet, a gázművek igazgatósága kénytelen volt ezt a munkalehetőségei a kezé­ből kiengedni, meri az autonóm szervek mecf- kérdezésc és a kormányzati jóváhagyás meg­szerzése rendkívül hosszú idői vett volna igénybe. így ia főváros elesett közel 100 ezer pengős közmunkától. — Ami azl a kérdést illeti, hogy a kormány a reformtörvény életbeléptetése folytán leszál­lítja-e a közszolgáit a! ások árát, erre egyelőre nehéz felelni. Úgy a tanács, mint a közgyűlés többízben is határozatot hozott az üzemi tari­fák revíziójára vonatkozóan. Ezeknek a hatá­rozatoknak a végrehajtása sokáig késel/, de érthető okokból. Nem szabad ugyanis elfelej­teni, hogy úgy az Elektromosművek, mint a Gázművek meglehetősen nagy összeggel járul­tak hozzá a főváros háztartásához, A költségvetési egyensúly felborulásától lehetne tehát tartani abban az esetben, ha a tarifaleszállítás nem járna a lo- gyasztás emelkedésével, Az építőipar szomorú helyzete A kőmívesipartestület jelentése az építkezési pangásról A budapesti kőművesipartes'tület most tette közzé mólt évi jelentését, amely szomorú képét mutatja, a gazdasági válság- okozta pangásnak, munkanélküli­ségnek. Azzal kezdi a jelentés, hogy az elmúlt évben az építőmunkaalkalmak további csökkenése következté­ben az ipartestület tagjainak helyzete tovább rom­lott. A közmunkák alig jelenlettek némi munkaalkal­mat, mert sem az állam, s on pedig a főváros megfelelő fedezet hiányában beruházásokat nem eszkö­zölt, legfeljebb apróbb tatarozásokat végeztetett. A magán­építkezés az év nagyobb részében majdnem teljesen szünetelt, az adókedvezményes tatarozások pedig csak szórványosaj jelefit ettek munkaalkalmat. A magán­építkezés stagnálása arra vezethető vissza, hogy az építtető közönség úgyszólván sehol sem tud még át­meneti kiegészítő kölcsönhöz sem jutni, az állami la­kásépítési kölesönakció pedig az egész elmúlt évben csupán az OTI és a MABI járadéktartalékából ka­pott mintegy 2 millió pengővel folytathatta műkö­dését és ezzel csak egy töredékét elégíthette ki a csa­ládi- és társasházépítő közönség LÁB-kölcsönigényei- nek. Az építési tevékenység csak ősszel élénkült meg valamennyire, amikor is híre terjedt, hogy a kor­mány az év végén lejáró 30 éves rendkívüli házádó- mentességet nem újítja meg. A meginduló építkezést a munkássztrájk bénította meg. A múlt évben 27 ipartestületi tag szüntette meg működését. Nagyarányú ellenpropagandát fejt ki az ipartestülot a háztulajdonosok építkezésellenes akciójával szem­ben. Rámutatnak arra, hogy az üres lakások nagy száma a rossz kereseti viszonyokra vezethető vissza, valamint arra, hogy a régi, elavult, egészségtelen bérházak lakásait nem lehet kiadni, mert a háztulaj­donosok a jelentékeny adókedvezmények ellenére is vonakodnak a házakat modernizálni, A háború óta fokozottabb lakásigényekkel fellépő közönség ma már higiénikusabb, komfortosabb lakásokat keres és in­kább kitelepszik a perifériákra, semhogy a régi ócska hérházak levegőtlen, gyakran a legelemibb egészség­ügyi berendezéseket nélkülöző lakásaiba költözzék. Lábfájósok megváltása a Pedarius új rendszerű eljárás, hol láb fáj ó- so'c teljes gyógyulást nyernek ! MuftavsitS Teréz krt 5 a Hévízről országszerte ismert lábfájósok sp ecialistája Megbénulnak az üzemek, ha nem szakértő kormánybiztosokat küld ki a belügyminiszter Beszélgetés Beesey Antallal a fővárosi reformtörvény életbeléptetése folytán felmerülő üzemi problémák megoldásáról és a készülő tarifarevízióról Ismét napirendre kerül a nagyüzemek központi igazgatásának centralizálása

Next

/
Thumbnails
Contents