Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-14 / 7. szám
4 Független Budapest Budapest, 1934 február 14. Az ingatlantulajdonosok esatornaépítési járulék-terhei Király Kálmán tanácsnok nyilatkozik a háztulajdonosok akciójáról Az utóbbi időben sok támadás érte a fővárost a csatornaépítési költségek alakulása miatt. A háztulajdonosok, akikre most vetették ki ,a közelmúltban épült csatornák költségei után esedékes járulékokat, szokatlanul magasnak tartják ezeket a költségeket és erőteljes akciói indítói tok a járulékok csökkentése érdekében. A jól megszervezett akciónak a közigazgatási bizottságban is hangot adtak, ahol már több felszólalás hangzott el a magas csatornaépítési költségek és az ebből folyó magasabb csatornaépítési járulékok dolgában. Kérdést intéztünk erre nézve Király Kálmán lag csak 30 pengő körül ingadozott, míg a tavain végrehajtóit drágább munkák folytán sok uccuban a járv.Iékegység 45 pengő körűt van. Azokban az uccák-' ban, ahol nem volt talajvíz és így a különleges építési eljárást el lehetett kerülni, ott a járulékegység összege a múltban kivetett hasonló járulékokkal szemben emelkedést nem mutat. Pl. a Gébics, Kovács és Mandula ucea, a Zöldmáli út, a Csejtei ucca csatornái után csupán 16—25 pengő Folyóméterenként a csatornaépítési járulék. Ebből is kitűnik, hogy nem az áru hitelezései munka okozta a nagy árkülönbözetet. Szóbahózták azt is, hogy ha az ingatlantulajdonos ideiglenes jelleggel, kis igényeknek megfelelő magán- csatornát épít, az kevesebbe kerül. Ez tényleg így van, azonban a közcsatornának komolyabb igényeket kell kielégítenie és azt olyan kivitelben egyetlen ingatlantulajdonos se tudná olcsóbban elkészíttetni, mint a főváros. — Különben is köztudomású, hogy a tavalyi csa- t or u a építkezések et nyilvános versenytárgyaláson adtuk vállalatba, döntés előtt az adatokat betekintés végett felterjesztettük a kormányhatósághoz és úgy a kereskedelmi, mint a belügyminiszter az egységárakat megfelelőieknek találta. Az építkezés folyamán többletkiadás nem fordult elő. Mindenesetre magunk is elismerjük, hogy a mai gazdaságt viszonyok mellett a háztulajdonosokra eső csatornaépítési járulékok terhén enyhíteni kell. Az erre vonatkozó tárgyalások az ügyosztály és a, tiszti ügyészség között már 'folyamatban vannak. Király Kálmán tanácsnokhoz, aki a helyzetet a következőkben ismertette: — A múlt évben áruhitelezés igénybevételével készült csatornák egy része tényleg többe került a normálisnál, de a differencia kis mértékű. A magasabb építési költséget az okozta, hogy jóformán csak olyan két városrészben — Kelenföblön és a Rákos patak völgye mentén — építettünk csatornát, ahol a talajvíz a közönséges betonra ártalmas és éppen ezért a talajvíz maró hatásának ellenálló, drága építési anyagokat kellett felhasznál ni. Emelte az építési költségeket az is, hogy e területeken különleges eljárással kellett építkezés közben a talajvizet távoltartani. Régebben a csatornázási tevékenység ezeket a talajvizes külső városrészeket nem érintette, a kártékony talajvizek ellen nem kellett védekezni, de nem is alakultak még ki a helyes védekező eljárások. Ennélfogva a múltban az egyes ingatlanoknak egy folyóméter homlokzat hosszúságára eső járuléka átÚjabb adókedvezményeket kérnek az építőipari érdekeltségek Tatarozásokra is törvényes adómentességet kívánnak A mérnöki, építőipari, kereskedelmi és ipari érdekeltségek érdekes beadványt intéztek a pénzügyminiszterhez az építkezési mozgalom föllendítése érdekében. A fölterjesztés eleve tilt akozik az olyan megállapítás elten, hogy Budapesten lakóstiUpro- ditkció van és emiatt szükségtelen volna a további építkezések előmozdítása és hatósági támogatása. Rámutatnak arra, hogy a kiadó üres lakások oka a gazdasági helyzet leromlása, a lat,-osság keresetének folytonos csökkenése, de ez az állapot csak fokozódnék, ha az építkezések megszűntével megállana az a kereseti lehetőség is, amit eddig az építkezések nyújtottak. Elsősorban tehát a munkaalkalmak szaporítása végett szükséges az építkezések folytatásának további hatósági támogatása, amit a kormány elsősorban kivételes adókedvezményekkel segíthetne elő. Az érdekeltségek javaslatai szerint törvényileg kellene kimondani, hogy a főváros közművekkel ellátott területén 25 évig terjedő rendkívüli házadó- menlességben részesül minden olyan új építkezés, továbbá emeletráépítés és toldaléképítkezés, melyet 1036. év végéig helyeznek lakható állapotba. A házadómentességet ki lehet terjeszteni a főváros olyan i területére is. mely jelenleg közművekkel nincs ellátva, de amely területek beépítésére városfejlesztési szempontból szükség van. Budapest területén 30 éves adómentességben részesüljenek azok az építkezések, melyeket a következő útvonalakon illetve városrészekben hajtanak végre: A VI. és VII. kerület belső része, a Rákóczi út, Károly király út, Vilmos császár út, Berlini tér által határolt terület, a Vízivárosnak a Vár. Margit körút. Dunapart és Clark Ádám tér által határolt, területe. Óbuda belső részén a Bécsi út, Vörösvári út, Hévízi ucca és Meder ucca által határolt terület, az egész Belváros, az újjáépítendő Tabán, továbbá a megnyitandó Erzsébet sugárút mindkét oldata, a Károly 1,-irály úttól a Rottenbiller uccáig. Ha lebontott épület helyén épülnek új épületek, úgy azok részére további tízéves adómentességet nyújtson a kormány. Amennyiben uccák által határolt egész háztömbök épülnek egyszerre és ezzel egyidejűleg több régi ház kerül lebontásra, úgy erre az új épülettömbre is 30, illetve 40 évi adókedvezményt biztosítsanak. A fölterjesztés azt is kéri, hogy az adómentességet uagyobbszábású tatarozásokra is törvényileg terjesszék ki. Külön jutalomban kellene részesíteni a legjobban épült házakat. Javasolják, hogy a legjobban megépített épületek további 5 évi adómentességi kedvezményben részesüljenek. Budapesten évente a három legjobb új zártsorú bérh'áz, a legjobb két új bérvilla, a két legjobb zártsorú családiház és a két legjobb egylakásos villa részesülne ilyen ötéves adómentességi többletkedvezményben. A jutalmak odaítélése a .szaktestületek meghallgatásával történnék. Végül javasolják, hogy a I,-ormány további pénzügyi kedvezményekül is lázi ásítson a nagy óbb szabású építkezések előmozdítására. így pl. ha az építtető meglévő házak lebontása után és korszerű újraépítéssel egy összefüggő zárt házcsoportot egyszerre épít. és az építkezésbe egymilliónál nagyobb összegei fektet be, úgy az építtető a felépítmény értékének 20%-át adószubvenció formájában kapja az államtól. Ez az adószubvenció állami és városi bélyegekben jutna az építtető kezébe, melyeket két j éven belül adók és illetékek fizetésére lehessen fel- | használni. Vidéken helyeznek el 2000 budapesti szegény embert A szegényellátás új rendszere mellett lényeges megtaKarításra számít a főváros A (polgármester a mull héten rendkívül érdekes átiratot kapott a rendőrség tolonciigyi osztályától. A terjedelmes átiratban közli a tolonciigyi osztály vezetője, hogy az utóbbi időben a Iolonchúzba ke- miit egyenek között mind többen akadna!; olyanok, akik a főváros segélyezésében részesülnek. Ebédjegyeket, élelmiszerül a I va nyoka.l kapnak ezek az ínségesek a. fővárostól, de miután ezzel a támogatással I átféri tartusuk nines teljesen" biztosítva, kénytelenek az nemin koldulással megszerezni szükségleteiket. Akik élelmiszerellátásban részesülnek a főváros jóvoltából, azok rulmnemüekre, lakbérre valót koldulnak össze. Igen 'nagyszámmal kerülne/; a loloncházbi-i olyan egyének is, akik a fővárosi szegényházak lakói, de onnan fi-kijárogalnak, s bár ezeknek ellátásukon kívül ruha és lakásgondjuk sincs, mégis cigarettára, pipám valót koldulnak a .járókelőktől. A rendőrség- szerint ezen a helyzeten csak úgy lehetne segíteni, ha a főváros a szegénycllátás terén gyökeres reformot eszközölne és Budapest területéről távol helyezné el azokat, akik hatósági támogatásra szorulnak. Kimutatja a rendőrségi tolmieosztály vezetője, hogy a fővárosnak milyen rengeteg pénzébe kerül egy_ egy ilyen szegény, vagy szegényházi ápolt eltartása. Egy-egy szegényházi lakó havi eltartása 70 pengőbe kend, míg azok, akik csak 'ebédjegyet vagy élelmiszerül alványt kapnak, havonta. 25—30 pengőjébe kerülnek a fővárosnak és emellett még koldulniok kell, hogy további szükségleteikről gondoskodjanak. A rendőrség már megvitatta a teendőket és Schuler Dezső tanácsnokkal, a szociálpolitikai ügyosztály vezetőjével is folytattak tárgyalásokat a kolduskérdés és a szegényellátás reformja ügyében. Az a vélemény alakult ki, hogy úgy mint a gyer- mekmenhelyck a gondozásukra bízott gyermekekkel teszik és ahogyan a nem közveszélyes elmebetegeket kezel ik, a budapesti szegényeket is vidéki gondozásba kellene adni. Több szempontból volna előnyös ez a rendszer, egyrészt, mert a- fővárosnak sokkal kevesebb költségébe kerülne ily módon a szegények eltartása, másrészt, mert a vidéken, ahol az élelmiszereknek úgyszólván alig van áruk, örömmel fogadnák e] gondozásra a szegényeket. A főkapitányság tárgyalásokat folytatott Pest vármegye vezetőségével is és a főispán megbízásából Ney Géza vármegyei főjegyző kijelentette, hogy Pest vármegye elsősorban tart igényt arra, hogy a budapesti szegényeket a megyebeli községekben helyezzék el és legalább száz pestvármegyei község vállalkozik ezek gondozására. Kijelentette Ney főjegyző, hogy értesülése szerint egy-egy ilyen budapesti szegény eltartását, teljes ellátását havi lit pengőért vállalnák, tehát lényegesen kisebb költségért, mint amennyit a főváros ezidőszerint, a mai rendszer mellett áldoz a szegények gondozására. Schuler Dezső tanácsnok a tárgyalások folyamán he is jelentette, hogy kísérletképpen 20110 budapesti szegény embert Fognak vidéki gondozásba kiadni. A bejelentést a rendőrség örömmel fogadta. A fővárost teljesen meg lehetne szabadítani ily módon a koldusoktól, a főváros lényeges megtakarítást érne el szegényügyi költségvetésében és a vidéki községek egyenesen versengenek abban, hogy minél több budapesti szegény embert kapjanak eltartásra. A rendőrség toloncosztályának vezetője átiratában kéri a polgármestert, intézkedjék mielőbb, hogy a hatósági eltartásra szoruló szegény emberek vidékre kerüljenek és ezzel Budapest súlyos problémája. a kolduskérdés is megoldást nyerjen. Gyár- és Irodaszervezés. rezsicsökkentés befektetés nélkül pszichotechnikai és szervezési flUiJ’lJlfiC"“ intézet, Budapest, V., Nádor ucca 26. szám. Telefon : 16-1-27 SIDOL FÉMTISZTÍTÓ BOXY és HIRA cipőkrémek. Gyártja: 02, Si A « B 9 5 gk f S I D O L vegyitermékek ® u gyára részvénytársaság Budapest. VII. Cserei u. 14. Tel.: 96-G-8G és 96-8-27 Fóthi út, Klapka-, Tüzér-, Csángó uccák által határolt telektömb felparcellázva kedvező feltételek H«•* mellett HIIICIO Bővebbet; vasárnap délelőtt helyszínen Fóthi út 35, hétköznapokon Rudolf tér 6. IV., 22. - Tel.; 241-15 Hőmérők (mutató szerkezettel) feszmérők minden célra,minden kivitelben UNGÁR LÁSZLÓ Budapest., VII., Damjanich ucca 26/B- Telefon : 41-9-72 TŰIMMEL JÓZSEF kőművesmester, építési vállalkozó Budapest, II., Medve ucca 38 (Saját ház) Telefon : 52-3-57 MunKaKöpenyeKet, ruhákat, valamint ilyennemű sportKabátoKat. tennisz-nadrágoKat mértéK után Készí‘ Dani Károly üiSTÄ Telefon: 85-9-91. 1Legolcsóbb naj9iá.r>afz Salgótarjáni Kószénbánya Rt. Építőanyag ipara: Budapest, V., Sas ucca 25. szám Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyári Lábatlanban .................. évi telj. kép. 12.000 v. Mé szyyárak i Lábatlanban.................. ,, ,, „ 5.000 ,, Dor ogon ................. ,, ,, ,, 3.000 ,, Té glagyárak: Buda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesujfalu......évi telj. kép. 80,000.000 drb Cs erépgyári Buda-Ujlak ................. ,, ,, 8,000.000 drb
